Francia szaklapok szemléi -vélemények.
Dátum 2008.03.29. 15:53:28 | Téma: Európai Méhész hírei
| 
Bencsik József
Amikor a legfrissebb francia szaklapokat (2008/03) böngészem fejembe száll a vér és a kétségbeesés és a szégyen lett fog el miután összehasonlításra kényszerülök Méhészet szaklap szellemi és gyakorlati minőségével.
A két legnagyobb francia szaklap, az Abeille de France úgy mint az Abeilles et Fleurs egész oldalas címlapon hozza a közösen szervezett 08/02/21 én rendezett ; méhész és környezetvédő tüntetésről készült fényképeket. Az előző havi beszámolómban már jeleztem a miért –et. A méhészet jövője forog kockàn ! A mezőgazdasàg àllandó folyamatos iparosítása következtében eltűnőben a régi (paraszt)mezőgazdàsz mesterség vele a méhészet mestersége, fölborul a környezet egyensúlya, megszűnik a biovàltozatosság. Mindkét szaklap főszerkesztője vezércikkben szàmol be a tüntetésről.
Részt vettek, a hàrom legnagyobb méhésszervezet SNA, UNAF és a SPMF (ez utóbbi kizàrólag a professzionàlis méhészek szövetsége), kívül, szàmos màs ökológiai, bio, környezet, és temészetvédő tàrsulat, közöttük olyan is mint pl. az MDRGF= Az Eljövendő Nemzedék Jogainak Tiszteletben Tartàsa, mozgalom, a Madarakat védő… mozgalomak tàmogatói…
A 6-8 oldalon M Sirvin UNAF alelnök és V Lédée tollàból « Sürgösségi àllapot az OGM (genetikailag modosított növények) ügyében szerkesztett tanulmànya
A 9. oldalon az IPO madàrvédő tàrsulat közleménye olvasható az új Crusier csàvàzószer alkalmazàsànak engedélyezése folytàn vàrható vadmadàr pusztulàs okàról. Azokat a magokat amelyek a veteményezett terület felszínére kerülnek, a vadmadarak megmérgezését eredményezi. Az így legyengült, elpusztult madarakat màs àllatok pl ragadozok fölfaljàk, így azok is megmérgeződnek, a környezet egyensúlya fölborul…
Az Itàliai Méhészeti Federàció nemzetközi méhgyógyàszati fórumot rendez “Amimedica és Apiquality 2008” címmel Rómàban június 9 és 12 között. www.apicality.info.it
A 26-29 oldalon fényképes beszàmoló a Pyreneusok ban élő medvék làtvànyos kàrtevéseiről a helyi méhesekben. A 4. képen egy elektromos kerítéssel védett kanadai méhes, mellette egy medvecsapda làtható.
A 30-33 oldalon fényképes ismertető az àzsiai lódaràzsról, (vespa velutina), s szokàsairól, védekezésről, míg a 34-35 oldalon négy külföldi szaklapból rövidített kivonat.
A 40-42 oldalon fényképes beszàmoló az ”àcs”méh, xylocopa Flavorufa, a Bonn I egyetem kutatói nyomàn Simonpierre Delorm ismertetése. Míg a 42. oldalon ugyancsak érdekes fénykép kinagyitàsok (544, 558 szoros) làthatók a méhek szàrnyainak összekapcsolódàsàról a Bourges-I egyetem kutatóinak felvételeiből.
Mint föntebb jeleztem az Abeille de France címlapja is a február 21. én történt méhész tüntetésekről készített fényképpel jelentkezett. Természetesen a főszerkesztő elnök úr vezércikkének ezen esemény a rovarirtó szerek köztük az újabb a“Cruiser” betiltàsàra fordított erőfeszítések a főtémàja. M Vedrenne föszerkesztő elnök iràsànak szelleméből kiderül, hogy a miniszteri szervezetek a nagyipari mezőgazdasàgi vàllalatok nyomàsàra enged könnyebben. Ezek ugyan kijelentik, hogy minden elővígyàzatossàg megtörtént, ami közel sem felel meg a valósàgnak, a méhészek tanusítàsa szerint. A méhésszervezetek követelték, hogy a minisztérium bocsàjtsa a méhésszervezetek rendelkezézsére a szerhitelesítő iratokat, jegyzőkönyveket. Időközben pedig ugyanebben az ügyben magàhoz az àllamtanàcshoz fordultak: jelentse semmisnek a szóban forgó miniszeri hatàrozatot.
A két francia szaklapban megjelent egyöntetű érdekvédelmi írások alapjàn kiderült egy tény: Kétség kívül a francia méhészetet halàlos veszély nem csak fenyegeti, hanem a méhésszervezetek lapjai szerint az màris, és folyamatosan àllandóan napirenden van. (Ők könnyen kiabàlnak, van hàrom négy orszàgos szaklapjuk. Összehasonlítàs képpen tudni kell, hogy az orszàgban a méhcsalàdok szàmàt egy millóra becsülik, legalàbbis a méhek tömeges pusztulàsàt megelőzően. Míg a “szegény” magyar méhcsalàdok szàmàt úgy tudom alig 900 ezerrel becsülték az az EU- os bejelentések idején!! A francia szervezetek egymàssal versenyezve hangoztatjàk a mérgező szerek kàrtevéseit kiki a maga szervezete szaklapjàban a főszerkesztő elnök méhészérdekvédő tollàból. Szükség esetén közösen tüntetnek, mi több szívesen közreműködnek, szövetkeznek ki ki a maga módjàn, màs, nem méhész természetvédő szervezetekkel is. Megtehetik, nàluk nincs egyeduralom. Az EU -os segítséget sem kötik “egységes” tagdíjfizetéshez. Nàluk az ilyen eljàràs zsarolàsnak számít.
Míg Magyarországon senki nem nem tesz semmit, nem tüntet se a mérgezők se a zsarolok ellen. Mi több, a Méhészet, az “ügyvezetés” szívesebben közreműködik a legnagyobb mérgezőkkel pl. a Bayer rel. Ezen hatalmas nemzetközi tröszt teljes oldal szàmra terjedő hirdetései cégérkednek a Méhészet -ben. Ja kérem könnyű neki így eljàrni hiszen, az egységes magyar méhészegyesület nem fenyeget se pereskedéssel se tüntetéssel. Különben is a méhészet nem az egységes magyar méhésszervezet tulajdona és ott nem babra megy a jàték. Nem véletlen hiszen a magyar méhészek olyan szegények (900 ezer méhcsalàddal szemben az egymilló francia kaptàrral!) hogy nem hàrmat, hanem egyetlen egy sajàt független szabad szaklapot nem tudnak fönntartani. Ami volt is azt is soha nem tàmogattàk, mi több a halàlàt is elősegítették. Magyarorszàgon tehàt szabadon lehet mérgezni, méheket irtani, senki szót nem emel azért. Így jó a magyar méhészeknek! Egyedül a Európai Méhész honlapon lehet kiabàlni, azt is ki tudja meddig.
Méhmérgezés ide, vagy oda, de vanak nagyszerű tervek a magyar méhészet jövőjét illetően. Làsd. a Méhészet 2008/10, a 20 oldalon a felhívást ! Mindez történik tökéletesen demokratikus alapon, hiszen mindenkihez szól és mindenki megadhatja véleményét. A borítékra írja rà: “jelige:A méhészet jövője “ Ezen tanulmàny eredményei folytàn fog a magyar méhészet sorsa eldőlni! Méhmérgezés ide vagy oda. Az “ügyvezetésük” tudja mi a jó a tagsàgnak. Aki nincs ezen a véleményen az egységbontó, felforgató!
Elnézést kell kérjek azoktól a Magyarorszàgon élő méhészektől akiknek fontosabb az “egység” balgasàga mint az egységbontó ésszerűsége. Elvégre is nem az én, mint egységbontó iszom meg a balgasàg levét! De mit lehet tenni akkor amikor a magyar méhészeknek úgy jó, ahogy van?
A magam részéről màr több alkalommal jeleztem: nem azért kibàlok, bírálok mert valami előnyök, pénz, pozició, hatalom, dicsőség megszerzésére törekedek. 75 évesen a jövőmet màr a hàtam mögött tudom. Cselekszek, teszek mégis, mert az esztelenség, a balgasàg, az ésszerütlenség fàjdalmat okoz. Képtelen vagyok bezàrt szemekkel, bedugott fülekkel élni.
Ismét visszatérek az önmagukat függetlennek tartó egyesületek elnökeihez januàr 7.én küldött üzenetemre. A tanúság szerint az ő függetlenségük nem màs mint ön ámítàs, egyben nép àmítàs is. Az eljàràsaik tanúsàgtétele alapjàn arra enged következtetni hogy az ő függetlenségüknek annyi köze van a függetlenséghez mint a demokràciànak a jól ismert “Népidemokràcià”hoz.
A szerény véleményem, a 75 éves tapasztalataim szerint pontosan azért alakult ki ilyen kínos helyzet mert senki nem mer kiàllni bírálatokkal, becsületes, és nem utolsó sorban ésszerű ajànlatokkal. Tudom sok a dolga mindenkinek, nehéz az élet, mindenki a maga egyéni megélhetésével van elfoglalva. Ugyanakkor, az a nemzedék amely ma aktív, képtelen megszabadulni a Pàrtunk és kormànya uralkodàsa alatt berögződött szokàsoktól. Sajnos az apàktól örökölt megszokàsoktól, mint100 éves kaptàroktól is, igen nehéz megszabadulni.
Nyissuk ki szemeinket, nézzünk körül mi hogyan történik az EU -ban nyugaton, (a keletet màr ismerjük), tàjékozódjunk, olvassunk nyugati szaklapokat, beszàmolokat, pl Európai Méhész honlapon. Adjuk àt ismerőseinknek ezt a címet értesüljenek ők is a Méhészet- en túl, màs forràsból is.
Lyon 2008 màrcius joseph.bencsik@free.fr
|
|