Összefogàsbol elégtelen
Dátum 2006.09.20. 20:59:01 | Téma: Európai Méhész hírei
| Valojàban a két legnagyobb méhészeti szaklap
az « Abeille de France » és az « Abeilles et Fleurs » ban megjelent iràsok ismertetésére szoritkozom. Ezek egymàssal szemben versenyeznek ki tud tobbet tenni a tagsàg érdekében. Ok ugy vélik, ha az « egységben az ero » de a « kétségben » a demokràcia, szerintuk ez utobbi sokkal fontosabb. Természetesen szukség szerint egyezteto biottsàgot szerveznek.
Igy tortént ez a francia FVM egy ugynevezett kornyezetvédelmi intézkedések azok pénzelésének érdekében. Mindkét szaklap, és szervezet elnoke a szokàsos vezércikkében 2006/09 foglalkozott a kérdéssel. Nézeteik megegyeznek abban, hogy az àgazatnak nyomàst kell kifejteni az illetékes hatosàgok felé. Kozel sem bizonyos, hogy ez utobbi tisztviseloi tudatàban lennének a méhészet mint alapveto elem az kornyezet egyensulyànak fontartàsàban Természetesen kihangsulyoztàk az ugy EU –os jelentoségét, az onnan kovetelendo anyagi segitség méhészetre eso szukségességét, fontossàgàt. A Loire megye a méhészeti egyesuletei kozremukodésével màris kornyezetvédelmi teveket dolgozott ki.
Mielott tovàbb lépnék, ismételten alàhuznàm, hogy vezércikkeket szokàs szerint a szervezetek elnokei irtàk és azokban màr olyan tervekrol, tàrgyalàsokrol is szo esik amelyek folyamatban vannak, de hatàrozat még nem szuletett. A felelosséguk tudatàban, megfelelo értesulésekkel tartroznak a tagsàgnak, az olvasoknak.
M. Vedrenne, az SNA méhésszervezet elnoke buszkén jelezte, hogy az EU ban egyedul franciaorszàg fuggesztette fol a « Regent » novényvédelmi rovarirto szer alkalmazàsàt. Ehhez tudni kell, hogy a szoban forgo két nagy méhésszervezet birosàgi pert nyert két nivon a Bayer cég ellen ! (làsd koràbbi beszàmoloim !)
Majd mindkét elnok méltatta az oktober 13-15 Bourg en Bresse ban tartando XVI. orszàgos méhészkongresszus jelentoségét az eloadàsok témàjànak fontossàgàt, az eloadok rangjàt…A tovàbbi lapokon olvashato a program is.
Az UNAF szervezet életének a 60. évfordulojàt unnepli. Osszesen 9 elnok kovette egymàst az élén. Az alapito, szenvedélyes méhész mukedvelo, M. Robert MARTIN, hires ugyvéd aki egyben az orszàg koltségvetési bizottsàg pézugyi elszàmolàsànak volt egy felelose. Majd kovették hires profi méhészek mint pl M Bornek aki Apimondia elnok is volt, de volt kozottuk orvos, vàllalatvezeto is. Szaklapjuk, az Abeilles et Fleur kozel 10 ezer példànyban jelenik meg. Az orszàg màsodik legnagyobb szervezete. Iràsaim legtobbje nàluk jelent meg 1984 és 2002 kozott. Sok energiàt forditanak a szakma kornyezetvédelmi jelentoségére is. Ok « méh a kornyezet orszemén » mozgalom elinditoi, mozgatoi. A 16-19 oldalon beszàmolo a Langedoc-Roussillon régio vàlasztmànyi elnokének kozremukodésérol, fényképes kérdés-felelet olvashato. Mig a 20-21. oldalon cikk a méh mint « terrorista ellenes ugynok szakérto » a robbano anyagok folismerésében.
Mialatt érdekes tanulmàny jelent meg a « A de F » 393-397 oldalain : Milyen elemek talàlhatok a mézben a viràgporon kivul és mire mutatnak azok, Monika Krawczyk a Thionville- Egyetem Technika Intézet kutatoja tollàbol.
Kirivo jelenség ezen a téren elsosorban a mézharmatban talàlhato. E termékben ugyanis értheto okobol nem talàlhato viràgpor, hiszen a levéltetvek àltal termelt « édes harmat » melléktermékrol szàrmazo « mézrol » van szo. Kérdés :hogyan lehetne megàllapitani pl hogy a cimkén làthato a hires Vogéz- fenyo-mézharmat valoban a Vogézekbol szàrmazik. A kozel ot oldalra terjedo tanulmàny osszehasonlito vizsàlatot végzett, kulombozo francia teruletekrol szàrmazo méz és mézharmat vizsgàlatokrol (Annecy, Marseille, Metz, Pàrizs, Montauban bol) Fajtànként megszàmoltàk a 10-10 gr mézben talàlhato mikroszkopikus elemeket. Osszehasonlito tàblàzatok mennyiségi és minoségi kulombségekrol. Tanulsàg : Bizonyos mézekben jellegzetes mennyiségu és minoségu kulonbozo elemek talàlhatok, nem véletlen ha Azsia szteppéin màsok mint Arizonàban vagy Dél-Amerikàban, Argentinàban…
* * *
A Méhészet hagyomànyaihoz huen nem kozolhet elnoki vezércikket hiszen a szaklap nem a méhészek tulajdona. A kapott uzenetekben visszajelzett értesuléseim szerint itt is vàltozàs tortént, mint a KATKI intézetben. A szaklap sem errol sem arrol de semilyen màs vàltozàsrol, annàl kevésbbé tàrgyalàsokrol se hatàrozatrol sem indokolàsrol nem értesit. A vezetok, a felelosok nyilvàn ugy vélik, hogy sem az olvaso kozonségnek sem a méhésszervezetek tagsàgànak semmi koze ilyen értesulésekhez . Valojàban minden titokban az àgazat az olvaso kozonség hàta mogott torténik ugy mint 20 évvel ezelott. A tagok csak azért vannak hogy tagdijt fizessenek, a vezetoségnek engedelmeskedjenek, a tobbi nem az o dolguk ! Elégedjenek meg azzal hogy « egységesen » oda vezetik oket (pl az Zrt be) ahovà nem is akarnak menni.
Annàl inkàbb olvashatok banàlis iràsok, vàsàri beszàmolok. A Méhészet utobbi szàmait pl ugyancsak élénken foglalkoztatja a « Magyar Akàcméz » pontos meghatàrozhatosàga. Az olvasonak az lehet az érzése, hogy a magyar méhészek hangadoikon keresztul vonakodnak, huzodoznak az elnevezés alkalmazàsàtol. A 2006/09 szàmban megjelent iràs szerzoje két oldalt forditott az érveléseire, amelyeknek kozel a fele nyelvészeti, politikai, nehézségekkel foglalkozik, végulis részletkérdésekbe foullad.
Erdekes modon màr1992 ben a Chambery-i méhészeti kongresszuson talàlkoztam M Issam Moussa, a Montpellier i egyetemi kutatointézet eloadojàval, aki màr akkor beszàmolt az akàcmézek « izotopikus » analyzàlàsànak alkalmazàsàrol. Pontosan kimutatta hogy minden akàcméznek megvan a maga alapveto sajàtos izotop-tulajdonsàga. Eloadàsàt pontosan a magyar akàcméz estével méltatta. A dologrol még annak idején beszàmoltam a Méhész Ujsàg-ban amely persze akkor is, mint most is készakarva messzire elkerulte a magyar méhészek felelos szervének figyelmét Most, kozel 15 év elteltével ugylàtszik ràébrednek, hogy ezen a téren valami szukségesség mutatkozik !
Valojàban milyen politikàt igyekszik alkalmazni ezen a téren az EU ? A 158. iràsomban (làsd ujra meg ujra a mellékletben) Ezen EU os politika megvalositàsàra kell és lehet kérni és kapni is EU-os tàmogatàst.
Magyarorszàgon nagyszeru lehetoségek kinàlkoznak e politika megvalositàsàhoz. Az àgazat rendelkezik elsorendu speciàlis termékkel a magyar akàcmézzel amelyet kistermelok kisuzemekben a helyszinen uvegezhetnek, védjegyezhetnek, garantàlhatnak. Minden kistermelo akàr a sajàt nevével is garantàlhatja termékeit a cimkézéssel. Az értékesitést akàr a kulfoldit, és foleg a kulfoldit pedig a kisuzemek tàrsulàsàval szervezkedéssel konnyen el lehetne érni. Tessék szervezkedni, osszefogni, tàrsulni kisuzemek kozott ! Nem ez az elso eset amikor ilyen irànyban osztokélek. El kell ismerni azonban, hogy nem mennek a golgok olyan konnyen, pontosan kerékkoto tisztviselés jovoltàbol. Làsd ujra meg ujra a parlamenti képviselokhoz intézett levelem.
Az àgazat jelen felelosei is messze tàvol àllnak az EU-os irànyelvektol. A Nemzeti Program se veszi figyelembe. Ilyen EU-os segitségre nem is tart igényt a magyar àgazat.
A felemelkedést egy Zrt én keresztul igyekeznek megvalositani, amely pontosan és egyenesen ellentétben àll az EU os politikàval. Jellemso, hogy az NP –t és az Zrt-t ugyan azok a felelosok dolgoztàk ki. Tudatàban voltak azonban, hogy az Zrt tervre nem is lehet EU-os tàmogatàst igényelni.
Ugyanakkor az Zrt terv kimerito kudarca korul keletkezett hullàmok még mindig nem csendesedtek le. Torténik ez nyilvàn a szerkesztoség jovoltàbol, hiszen az “Osszefogàsbol elégtelen” cimu iràs (3. oldal) tovàbbra is és kizàrolag ebben a tényben làtja a kimerito kudarc okàt. Ugyanakkor a mézkereskedok felét vérszopo “atka”nak minositi. Majd két mondattal késobb kijelenti :”a kereskedok àltal folkinàlt mézàrakban alig van kulombség” Ezek szerint a méhészbaràt kereskedo is, tehàt minden kereskedo egyformàn “kartell- kapitalista atka… aki a méhész létére tor”. Valamikor a “Pàrtunk és Kormànya” uralkodàsa idején ilyen formàban fogalmazott mondatok voltak divatban a pàrtiskolàkban, de még a Budapesti Muszaki Egyetem Epitészkaràn elhangzott marxizmus oràk sokasàgàban, de boven jutott azokbol még az egyetemek orvosi karànak is. Ja kérem, nagy ur (avagy, “elvtàrs”?) a megszokàs! Az iràs szelleme nyilvàn megfelel a szerkesztoség “szàjja izének” avagy szellemének szokàsainak hiszen azért kozolték le. Persze az sem véletlen ha nem kozolik le az én iràsaim, holott a felelos szerkesztonek mindig kétszeresen megkuldom és minden esetben engedélye van rà.
A T. Dogei Imre (a Méhészet foszerkesztoje?) “Tobb ezer méhcsalàdot olt a gyilkos szer” cimu iràsa ugyancsak fényes bizonyitékot nyujt a magyar méhészeti érdekvédelem nemtorodomségére, felelotlenségére. A szoban forgo “Regent”, se màs rovarirto méreg magyarorszàgi alkalmazàsa ellen senki méhésszervezet szavàt se emelte. Minden esetre nem publikàltak, nem tiltakoztak nem tuntettek.
A magam részérol személyesen vittem, még az akkori Ulloi uti székhelyre egy ebben a témàban forgatott nagyszeru, a francia TV-k ben is sugàrzott videokazettàt. Nos hàt a felelosok szàmàra ugylàtszik érdektelen volt az ugy. A vàlasz, nagy hallgatàs
Megjegyezném mèg, hogy nyugati szokàsok szerint, amennyiben a kàrosult tagok kérik, ugy igénybe vehetik ki ki a maga érdekvédelmi szervezete kozremukodését, a felperessel valo szolidaritàsàt. Vajjon hogyan fog eljàrni az egységes méhészérdekvéo szervezet a tagdijat fizeto tagjai védelmének érdekében Magyarorszàgon?
A levelezo tàrsaim gyakran folvetik a hiànyos értesuléseimre alapozott véleménnyilvàntàsaim. Elismeren, hogy hivatalosan, egyedul a Méhészet -en keresztul értesulok. Màs értesuléseim személyesek, amelyekre nem hivatkozhatok, udvariassàg kotelez. Eppen ezért nagyon is udvosséges lenne ha ilyen személyes értesuléseinket megtalàlhatnànk egy honlapon. Természetesen nem az OMME honlapjàn, értheto (cenzura) okokbol, a szokimondo kritika tilos!.
Merjunk vélekedni, cseréljuk ki értesuléseinket tapasztalatainkat véleményunket. Ha sokan leszunk szokimondo bàtor méhészek, akkor, eljàràsunkkal becsuletesebb magatartàsra kényszeriulne a kerékkoto tisztviselo sereg és a veluk kozremukodo szervezeti felelosok. Mi tobb, tegyuk kilàtàsba a levàltàsukat. Ne bizzuk érdekeinket felelotlenekre! A magyar méhészeknek ugyan nics sajàt szaklapjuk de sokak rendelkezésére àll korszeru hirkozlo alkalmatossàg, az internet. Hasznos eszkoznek bizonyul érdekeink védelmében, tessék élni vele!
Màris jelezném, hogy tudomàsom szerint a www.europiamehesze.atw.hu cimu honlap bàtorkodik ilyen szabad forum befogadàsàra. Ezért a magatartàsàért elismerést, bàtoritàst érdemel. Kicsiny patakokbol lesz a folyo, idovel màr nem lehet csak ugy àtlépni!
Iràsaimat szo szerint bàrki tovàbbithatja, bàrhol lekozolheti. Senkinek se helyét se rangjàt se pénzét nem kivànom!
Kelt 2006 szeptember
Bencsik Jozsef, 23 bd des Castors, F-69005 Lyon, mél:joseph.bencsik@free.fr
|
|