OMME hírek
Dátum 2008.06.19. 12:41:12 | Téma: Európai Méhész hírei
|
Június 12-én ülésezett az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) Intéző Bizottsága (IB). Értékelte az IB a méhészeti szezon eddigi alakulását. Az értékelésben figyelembe vettük a Méhészeti Szaktanácsadó Hálózat munkatársaitól beérkezett véleményeket. E szerint megállapítottuk, hogy repceméz termés tekintetében az országban fele mennyiség termett, mint tavaly ugyanezen időszakban.
Akácmézből a tavalyi esztendőben termetthez hasonló, kb. annak megfelelő mennyiségű méz lett. Ezt azonban érdekes módon magasabb méhcsalád átlagokkal sikerült elérni, azaz a virágzás alatti időjárás, az akácfák állapota kedvezőbb volt, mint tavaly. A méhészek az ország nagyobb részében családonként jó pergetett eredményt értek el (az ország déli megyéinek déli részein voltak kedvezőtlenebbek az eredmények), de csak a termelőképes családokkal. Viszont az őszi betelelt méhcsaládszámhoz képest az idei termelőképes családszám annak mindössze 2/3-a volt. Összefoglalva megállapítható, hogy a legtöbb méhésznek magasabb családonkénti átlaga, de összességében ugyanannyi akácméze lett, mint tavaly.
Az előbb leírtakat mindenféleképpen vegyük figyelembe mézünk értékesítése kapcsán kialakított piaci stratégiánkhoz. Ehhez társul még az a tény is (bővebben honlapunkon, a www.omme.hu oldalon olvasható), hogy a mézpiacon a 2003-as esztendőhöz hasonlítható felfokozott keresleti piac tapasztalható. Újra 3 USD fölé emelkedett a méz felvásárlási ára az Egyesült Államokban. Negatívan hat ránk, magyar méhészekre a dollár gyengesége, hiszen míg 2003. második felében 225 forintot kaptunk egy USD-ért, addig ma csak 160 forintot. Ez azt jelenti, hogy míg az amerikai méhész ismét megkapja a 3 dollár feletti árat kilogrammonként, addig mi 675 forint helyett csak 480 forintot kapunk ugyanazért a mézért, ugyanakkora árral számolva. Viszont az euró nem változott, 2003. második felében átlagosan 260 forintot kaptunk egy euróért. Tehát, amíg a dél-amerikai, mexikói, ázsiai méhészek, akik főleg USD alapon értékesítik mézüket, így nem érzékelik a világ mézpiacán bekövetkezett áremelkedést a hosszúideje gyengélkedő dollár miatt, addig az euró alapon értékesítők – mi magyar méhészek – igen. Az áremelkedés mértéke a magyar méhészek – és természetesen a többi Közép-kelet európai méhészek – piaci magatartásától függ, aminek a lényege, hogy a nagy „világ” keresleti piacon belül ne hozzunk létre egy kis „Kelet-európai kínálati szigetet”.
***
Bencsik József, évtizedek óta Franciaországban élő méhésztársunk levelet intézett (április 23-ai dátummal keltezve) a magyar Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságához és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalához, amelyben a következőket kérte:
o érvénytelenítsék a magyar méhészek Nemzeti Programjáról (NP) szóló rendeletet
o szüntessék meg a rendeletben a kötelező OMME tagságot
o szüntessék meg a rendeletben a cukor támogatását
o akik részt vettek a NP kidolgozásában, végrehajtásában, engedélyeztetésében, azokat mind váltsák le
o azonnal függesszék fel a folyamatban lévő támogatások kifizetését
o rendeljék el az új, igazságos és korrupciómentes pénzelosztást
Levelében jelzi, hogy „válasz, visszahatás hiányában” a Brüsszelben székelő illetékes Bizottsághoz fog fordulni.
Levelének elején nevezi meg, hogy tulajdonképpen mi is az oka annak, hogy a NP ügyében beadvánnyal élt: „… Az utóbbi időben számos magyar méhész fordult hozzám, különböző hírcsatornákon keresztül. A velük történő igazságtalan eljárásokról panaszkodnak. …Nyíltan senki sem mer panaszkodni, mert a minisztérium (FVM) által monopoljoggal fölvértezett ezen szervezet ügyvezetése gátlásokat gördíthet az Uniós támogatási kérelmeikhez…”
Az IB méltányolja Bencsik József külhonban élő méhésztársunk és az őt megkereső méhészek aggódását, törekvését a NP ügyében. Egyesületünk írásban reagált a beadványban felvetett szakmai észrevételekre az illetékes hivatalok megkeresésére. Egy Brüsszel által jóváhagyott 3 éves ciklus első évét zárjuk hamarosan. 2006-ban minden OMME helyi szervezet megkapta azt a levelet, amelyben felkértük a vezetőket, hogy tájékoztassák a tagságot, adjanak ötleteket az új, 3 éves NP kialakításához. Ebben a munkában – ötletek, javaslatok gyűjtésével – a szaktanácsadó hálózat munkatársai is részt vettek. A továbbfejlesztett NP-ot az OMME Országos Vezetősége jóváhagyta. Ezek után számunkra nagyon szomorú és kétségbeejtő ezen beadvány értelmezése, főként azért, mert beláthatatlan következményekkel is járhat. Hogy mivel? Olvassák el még egyszer a követeléseket!
***
Május végén kifizetésre kerültek a Nemzeti Program legnagyobb összegű jogcíme, a varroa atka elleni gyógyszeres védekezés támogatási kérelmei. A visszaosztást követően a jogosan igényelt összeg közel 87 százalékát kapták kézhez a méhészek. Felhívjuk azon méhésztársak figyelmét, akik a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) erre vonatkozó határozatát már megkapták, de a támogatási összeget még nem, ellenőrizzék a kapott határozaton feltüntetett bankszámlaszámot. Amennyiben ez eltér a jelenleg használt bankszámla számától, akkor a helyes bankszámlaszámot jelentse be az MVH megyei kirendeltségénél a G002 formanyomtatványon, amely beszerezhető a megyei szaktanácsadóknál vagy letölthető egyesületünk honlapjáról, a www.omme.hu oldalról.
Akáckörkép helyzetkép a Kárpát-medencében
Európa akácerdeinek 2/3-a hazánk területén helyezkedik el. A világos színű, enyhén karakteres íz-világú, lassan ikrásodó akácmézből éppen ezért méhészeti nagyhatalom vagyunk. Hatalmunkkal, azaz a piac eladói oldalának befolyásolásával –sok más tényező mellett- többek között akkor tudunk élni, ha ismerjük, hogy a Kárpát-medence akácerdeinek maradék 1/3-ában milyen pergetési eredmények születtek, illetve mi a helyzet az ottani méhésztársakkal. Lássuk!
Délvidék, Horvátország: egyesek 50 százalékosra becsülik országunkban a méhek téli veszteségét! Lehet, hogy ez egy kicsit túlzó, de mindenféleképpen jelzi, hogy magas volt a veszteség. Az elmúlt év szárazsága és az atka, ez a két ok valószínűsíthető. 200-300 családos méhészetek mentek teljesen tönkre a tavaszra. Ez meglátszott a repcén is, hiszen alig-alig voltak méhek az első árú-mézet adó méhlegelőn. Maga a repce jól mézelt, de összességében nem számottevő a mennyiség, hiszen nem voltak méhek. Nálunk korán jön az első akác, a méhcsaládok a gyenge kitelelés miatt még nem igazán jöttek fel, de ezt figyelembe véve jól sikerült, kb. 20 kilós átlagot pergettünk. A második akác a hegyekben, nyugatra van. Sajnos nagy viharok jöttek esővel, aztán a nagy hőség, szóval az már nem sikerült.
Jelenleg 1,1 eurót (kb. 280 Ft) adnak a repcemézért és 1,8 eurót (460 Ft) az akácért, de tudni kell, hogy 0,3 euró (80 Ft) támogatást kapunk kilónként. E támogatáson kívül, 6 euró (1530 Ft) támogatást kapunk családonként. Igaz elég bonyolult e támogatásokhoz hozzájutni, sok kritériuma van az igénylésnek. A támogatásokat olyan feltételekhez köti az állam, amelyekkel egyértelműen a gazdaság kifehérítése a cél, látni akarják, hogy ki, mit csinál, miből és hogyan él.
Dr. Kovacsics István, Drávaszög
Vajdaság, Szerbia: az országos egyesület becslése szerint 30-40 százalékos volt a méhcsaládok téli pusztulása. Ez a 2007-es nyár szárazsága, a nektár és virágpor teljes és hosszúideig tartó hiánya okozta, miközben a varroa atka csak szaporodott és szaporodott az egyre kisebb terjedelmű fiasításban. A sok sérült, atka-szívott méh pedig egyszerűen „nem tudta megvárni” a tavaszt. A repce jól sikerült, de sokan nem vándoroltak. Akik elmentek, azok 15 kg körül pergettek családonként. Ha az akácot egy szóval kellene értékelni, akkor azt mondom, hogy gyenge. Az első akác, szinte mintha nem is lett volna, elveszett, alig gyűjtöttek róla a méhek, szárazak voltak a virágok és nagyon hidegek az éjszakák. A második akác foltokban mézelt, a szerencsésebbek 20 kg körül pergettek, de voltak méhészek, akiknek etetniük kellett a virágzás alatt. Egyelőre az évünk rosszabb, mint a tavalyi. Jelenleg az akác felvásárlási ára 2 euró (510 Ft), de a méhészek kivárnak, ennyiért nem adják el.
Dr. Agárdi József, Szabadka
Muravidék, Szlovénia: Ősztől kezdeném a beszámolómat, hiszen már ősszel kezdődtek a bajok: rengeteg méhcsalád elpusztult Szlovéniában. Az őszi és a tavaszi veszteségek becslések szerint elérték az 50 százalékot. Kiürültek a kaptárak, eltűntek a méhek ott hagyva a mézes kereteket. A legnagyobb probléma az, hogy nem tudjuk az okokat. Sok minden lehet, mint például a növényvédő-szerek, a tavaly nyáron tapasztalt nozéma, vírusok. Egy biztos, nem az atkára gyanakszunk, mert gyakorlati tapasztalatból tudjuk a következőket: több olyan méhészünk van, akik több, 2-3 telephelyen tartják a méheiket, és minden munkát hasonlóan végeznek a méhészeten belül, így az atka-írtást is. És mi történt? Az egyik telephely teljesen elpusztult tavaszra, míg a másiknak semmi baja.
A repce azoknál, akiknek maradtak méhei, jól sikerült, többen mértek 30 kilogramm körüli gyarapodást is, igaz ebben más, tavaszi virág is benne volt. Az akác nagyon nem sikerült, mindössze 9 nap mérésünk volt, de ebből is két nap egyenleget mutatott. A 7 nap alatt összesen 15 kiló körüli gyarapodásunk volt, azaz ez nem pergetett eredmény, igen ez igen gyenge. Eleve nálunk elfagyott az akác egy része március végén, aztán a virágzás alatt pedig először jött egy déli szél nagy meleggel, ez szinte lepörzsölte a virágokat, rászáradtak a fára. A vége felé pedig jött egy Észak-keleti szél hideggel, esővel. Mi nem vándorlunk akácra, a tengerpart felé van némi korábbi akác, de maradunk otthon.
Nagybani mézár jelenleg érdekes alakul, az akác és a virágméz ára egyformán 1,9 euró (520 Ft), a repcéért pedig csak 1,6 eurót (420 Ft) fizetnek.
Dr. Kovács István, Muraszombat
Erdély, Románia: Nem volt az átlagostól (10-15%) magasabb téli veszteség, egyedül az ország déli feléből jeleztek ettől magasabb károkat. A repce átlagos eredménnyel zárult, 10-15 kilogramm családonkénti átlaggal. Na de viszont az akác! Az első, lent a Duna mellett, nehogy semmi sem lett, sok méhésznél fogyás volt, etetni kellett, hogy a családok ne torpanjanak meg a fejlődésben. A középső illetve a harmadik sem adott semmit! Egyedül Szatmár és Meggyes környékén tudtak 15 kiló pergetni, no de oda a méhészek mindössze 10 százaléka vándorolt. A többieknek pedig semmi! Az öregek szerint utoljára ilyen rossz év 1954-ben volt. Az okokat a tavalyi nyár-ősz szárazságára vezethetjük vissza: egyszerűen nem voltak virágok a fákon, nem fejlődtek ki a virágrügyek. A családok remek állapotban vannak, csak reménykedni tudunk, hogy jobbra fordul ez, az eddig katasztrofális év.
Az akácméz induló felvásárlási ára 8 lej (500 Ft) kilónként, a virágméz pedig 5,5-6 lej (380 Ft).
Tófalvi Melinda, Korond
Felvidék, Szlovákia: Sajnos 40 százalékos veszteségünk volt a télből kijőve. Az okok még nem teljesen tisztázottak, de talán sejthetőek: a tavalyi forró, száraz nyárban leálltak az anyák, összezsugorodott a fiasítás, így egy méhre több atka jutott. Ehhez jöttek még a vírusok is.
A repce jó lett, hosszan virágzott, 15-20 kg körül pergettünk. Nálunk nem érte fagy az akácot, közepes eredmények születtek. Lehetett volna több is, ha nem jön az a 3 nap forróság. A későbbi akác az elsőhöz volt hasonló, 15-20 kilógrammot értünk el. A családok nagy része erősek voltak, rajoztak. Így a téli veszteségeket visszaállíthatták a méhészek. A jó akáceredmény csalóka, mert a nagy téli veszteségek miatt kevesen vándoroltak. Azaz, nem sok méz termett eddig az országban. Jelenleg az akácmézet nem vásárolják, a virágmézért 48-50 koronát (400 Ft) adnak.
Jókai Tibor, Zselíz
Ügyvezetés
Forrás: OMME
|
|