A költésmeszedesés eredetének gyanuja.
Dátum 2008.09.7. 11:11:13 | Téma: Európai Méhész hírei
| 
Bencsik József
Bevezetőül
Évek óta következetesen figyelem a költésmeszesedés jelenség gyakoriságát. Keresem az összefüggéseket következtetéseket. A nehézségek láttán arra a szólás-mondásra gondoltam, amely szerint "Több szem többet lát" Ezen igazság alapján szeretném odafigyeléseket (már akik akarnak odafigyelni) a költésmeszesedés feltehető eredete irányába terelni. E betegséget hivatalosan "Mycose" vagyis gombásodásnak nevezik francia földön. Valójában tényleg egy fehér penészgombáról van szó.
A magam részéről közel 15 éve kizárólag úgynevezett "kéménykaptárral" méhészkedek. Használatával számos és rendkívül jelentős egészségvédő, betegségmegelőző előnyökre tettem szert. Lásd a "kéménykaptár " c. írásom!
Ezen kellék használatával, nálam mindenféle penészesedés megszűnt a kaptáron belül. 15 éves gyakorlat bizonyítja. Sajnos, egy -egy kaptárban a tavasz folyamán, kis mértékben ugyan, de időnként előfordul némi költésmeszesedés. E jelenség az én szememben igen zavaró hiszen a fiasításra fordított energia egy részének elvesztéséről van szó, és pontosan a tavaszi évad alatt. Megjegyzem, máris, hogy a nyár folyamán e jelenség következetesen megszűnik .
Ma keresem e káros jelenség okait, legyen az bármennyire is kismértékű. Sajnos a gombásodási bio ismeretek hiányában korlátozott helyzetben vagyok. Ellenben, a pontos megfigyeléseim késztetnek arra, hogy elgondolásom közhírré tegyem, előbb a magyar, majd a nemzetközi méhészet előtt.
Megfigyelések
A tavaszi kaptárnyitás alkalmával, a kialakult fészek mentén helyezkedő kereteken időnként fehér, penészes, öreg, virágporos sejtekre lehet bukkanni. De lehet ilyen gombás sejteket találni a tartalék kereteken is Ezeket fölfeszítve tökéletesen látható az előző évszakban begyűjtött beszáradt, megkövesedett virágpor.
Fészekbővülés alkalmával természetesen a méhek igyekeznek kitisztítani, kihordani e hasztalan terméket. Ezen munka azonban rendkívül erőfeszítéseket igényel a takarító méhektől. Számos esetben képtelenség azt kihúzni a méhek "kézi" erejével. Ilyenkor kénytelenek kirágni a sejtfalakat. Na persze tenyéssz bővülés biztosítására ezeket a sejteket újra kell kiépíteni. Nem nehéz tehát elképzelni az óriási erőfeszítéseket amelyek e nehézség legyőzésére szükségesek. Ugyanakkor, a nehézségeken túl költésmeszesedés beindulására is gyanakodhatunk és nem ok nélkül.
Ugyanis, ezeken a fehérpenészes sejtek kitakarításán dolgozó egyedek természetesen közlekednek szerte a kaptárban, érintkeznek számos társsal. Márpedig a penészes sejtek takarítása alkalmával a lábaikra a szőrzetükre ragadt penészgombákból és csiráiból akarva akaratlan bekerül a fészekbe, mi több bekerül a fiasításos sejtekbe is. Ugyanakkor a fehérpenésztől megtakarított sejtekbe is petézhet az anya hiszen azokat pontosan ebből a célból takarították ki többé kevésbé jól a takarító méhek. Nem nehéz kitalálni, nincs kizárva hogy e jelenség szoros összefüggésben áll a költésmeszesedéssel.
Fehér penészgomba a friss virágporon
Egy másik, idevágó természetes jelenség is megerősítette a gyanakvásaimat : A fehér gomba penészesedési folyamat megfigyelhető ugyanis, méghozzá friss virágporon is. Valójában minden bizonnyal ugyanazon gomba fajtáról van szó mint a méhek által sejtekbe gyűjtött virágpor fehér gombái. E tényt határozottan bizonyítani is tudom.
Mint köztudott már a Ljubjana-i Apimondián bemutatásra került egy általam készített és ajánlott "méhkímélő tiszta virágpor gyűjtő". úgy tudom használata Magyarországon is terjed. Azóta, a sikerrel alkalmazott eljárás alkalmat adott újabb megfigyelésekre.
A berendezés a kaptár alatt kap elhelyezést méghozzá úgy hogy ahhoz még az oldalról verő eső sem képes behatolni. Mindezek ellenére hosszan tartó szitáló esők alkalmával nedvesedés mutatkozik a begyűjtött virágporon oly annyira hogy az előbb megcsomósodik, majd rövid idő után megpenészesedik fehér gombákkal. Hogyan történik ilyen komoly nedvesedés és következménye a penészedés?
Minden méhész tapasztalhatja, hogy szitáló esőzések alkalmával kijárnak a méhek, mi több időnként ha ritkán is de még virágpor is van a tarsolyukban. Valójában mégsem ezen nedves virágpor a teljes okozója a virágporelszedő dobozába keletkező nedvesedésnek. Nem kell elfelejteni hogy azok a méhek is átpréselik magukat a virágporelszedő rácsán amelyek nem virágporral érkeznek. A szőrzetükön, a szárnyaikon, azonban ok is behoznak némi mikroszkopikus esőcseppeket. Ezeket szedi le a virágporelszedő rácsa, ezek hullanak bele a gyűjtőbe. Éppen ezért, mielőtt beindulna az esőzés, illő kinyitni a virágpor elszedő rácsát, elvenni a begyűjtött virágport. Ilyen eljárás azonban nem mindig sikerül.
Következmények
Kedvező körülmények hatására a fehér penészedés hamar beindul a gyűjtődobozban. Ez tehát egy természetes bomlási folyamat. Ezen gombásodás csirái megtalálhatok minden bizonnyal már magán a méhek által látogatott virágokon is.
A méhek azonban igyekeznek megakadályozni ezen bomlási folyamatot Ennek érdekében a virágporos sejtjeiket szinte keményre “döngölik”. Tesznek így nem csak a térfogat csökkentése érdekében, hanem, egyben kiszorítják a károsító levegőt is. Majd befedik a sejtet egy vékony csillogó méhszurok film segítségével. Mint a méhészek között ismeretes, a méhszurok gombásodás hátráltató tulajdonsággal rendelkezik. Mi több, előszeretettel tesznek a méhek, egy mézréteget is a begyűjtött virágpor védelmére amennyiben még nektárgyűjtés is adódik. Ilyen eset ritkaság. Marad az őszi virágpor a sejtek fenekén.
Az évad végén így begyűjtött virágport a későbbiekben már nagyon nehezen vagy sehogy nem tudják megóvni a penészedéstől. Ezen virágporos keretek pontosan a fészek peremén helyezkednek el. Márpedig a fészek téli összehúzódása folytán ezen szélső kereteken végül is sok esetben nem is ülnek méhek. Állandó takarítás, gondozás hijján nem véletlen ha beindul a gombásodás a kora tavasszal beindult hőmérséklet-nedvesség arány kedvező megnövekedésével..
Ilyen kedvező feltételek uralkodnak különösen NB vízszintes középső, fölső kijárós kaptárokban. A rögzített fenékdeszka ugyanakkor akadályozza a légáramlatot. Így a szellőzés hiányában nem csak a fehér de a szürke penészesedés is úgy a fenék deszkán mint az oldalfalakon valamint a kereteken is gyakori jelenség. Nem de ilyen jelenségek lennének a költésmeszesedés kezdetének kiinduló pontjai?
Nagy lépések.
Napjainkban, Magyarországon, pontosabb és részletesebb értesülések hiányában a figyelmetlen, méhészek olyan kaptártípusokkal dolgoznak (65% NB ) amelyekben a meszesedéshez szükséges kedvező feltételek eleve biztosítva vannak. Részükre marad tehát a gyógyszeres védekezés, amely általában abból áll, hogy a fehér penészgombát kiirtjuk egy másik "antibiotik" gombával. Ez utóbbi azonban könnyen belekerül a mézbe, onnan az emberi szervezetbe. Az egészségre káros következmények szinte beláthatatlanok. Nem hiába tiltott az antibiotikumos kezelés. A fehér penészedés elleni küzdelem valamilyen más módon, tehát nem csak méhészeti hanem általános emberi érdek is.
Nagy lépés lenne a szakma számára, e kérdések pontosítása tisztázása. Klinikai kísérletekre, analízisekre, azonosításokra, megfigyelésekre lenne szükség. A gombaszakértők vizsgálatai tudnák kimutatni, vajon ugyanazon gombafajtáról van szó? Hogyan fölvenni a küzdelmet? Nos lám máris a "több szem, többet lát" szükségessége.
A magam részéről újabb kísérletekbe kezdek, és folytatom a megfigyeléseim. Ugyanakkor szívesen megosztom tapasztalataimat bárki jóindulatú hozzáértővel, legyen az méhész vagy éppen kíváncsi kutató. A napokban kapott Angliából származó értesülések szerint az angol méhészek 10 millió Euró segítséget kértek a kormánytól míg egy angol mézipari cég 80.000 Eurót adományozott a méhek egészségvédelmére fordítandó kísérletekre. (Lásd a linken politics.co.uk)
Sajnos a monopol értesülések árnyékában kényszerült magyar méhészek többsége, a világtól, de még a Közös Európától is elszigetelődve kénytelen élni. A szervezetük "vezetősége" arra se volt képes hogy a 100 éves NB kaptárok leváltására EU -os segítséget kérjen. Még jó hogy létezik internet, létezik Európai Méhész. honlap, ahol független vélemények is terjednek. Ha megtehetnék, azt is betiltanák. Ilyen körülmények között, hogyan fölhívni a magyar méhészek, laboratóriumok, kutatók, egyetemek, széles rétegének figyelmét a költésmeszesedés méhbetegség eredetének gyanújára?
Van mit tenni, csak akarni kell:
1. Újabb méhészeti megfigyelések a gombásodási feltételeinek pontosítása. Összefogás, az eredmények összehasonlítása, összegezése, tanulságok.
2. Klinikai-labo - kísérletek, pontosítások, EU -os pályázatok segítségével:
a. A méh egészségvédelmének területén
b. Élelmiszer minőségi védelmi téren - egészségvédelem
c. A "méhek, a méhészek a környezetvédelem őrszemén", - közérdek
d. A méh mint a mezőgazdasági vektor,- mezőgazdasági érdek
e. .A méh mint a környezet bio változatosságának vektora - közérdek
f.........
Az EU -os segítségi lehetőségek megpályázásához ajánlatos messzire elkerülni, az OMME "ügyvezetésének" közvetítését miután a tapasztalatok szerint, fölösleges, abszurd feltételek, hátráltató akadályok, tömkelegét zúdítják a pályázók nyakára. (Làsd pl. az EU- os gyógyszertámogatás feltételeit!)
Lyon 2008 szeptember joseph.bencsik@free.fr
|
|