Méhmérgezés 2008

Dátum 2008.11.11. 6:19:42 | Téma: Európai Méhész hírei


Csuja László
Biológus








A méheink három forrásból kaphatnak mérgeket:

1. Növényvédőszerektől
2. Méhegészségügyi szerektől
3. Egyéb környezetszennyező anyagoktól

Az alábbi hír azt hiszem minden magyar méhész számára fontos.
Forrás : Vegyi anyag hírlevél


TÖMEGES MÉHPUSZTÍTÁSÉRT KERÜL BÍRÓSÁG ELÉ A BAYER

Egy német környezetvédő szervezetekből álló koalíció pert indított a Bayer vegyipari vállalat vezetője, Werner Wenning ellen. A csoport szerint a Bayer által forgalmazott mérgező növényvédő szerek világszerte hozzájárultak a méhek tömeges pusztulásához. A német méhészek is támogatják a keresetet, hiszen a Bayer által előállított klotianidin permetszer okozta mérgezés miatt májusban több ezer méhcsaládot vesztettek el.

Az 1991-es bevezetése óta széles körben elterjedt, elsősorban vetőmagcsávázásra használt imidaklopridot a Bayer 120 országba exportálja. Az imidakloprid szabadalmi védelmének letelte után a Bayer a hasonló hatású klotianidint használta fel termékeiben. Azonban mindkét hatóanyag a kezelt vetőmagból felszívódik a növénybe, és végül bekerül a pollenbe és a nektárba is károsodást okozva a hasznos, megporzó rovaroknak, így a méheknek is.

A Bayer termékei ellen fellépő koalíció szerint az említett csávázószerek piacra kerülése egybeesett az Amerikát és Európát is sújtó tömeges méhpusztulások megjelenésével. A méhcsaládok több mint 70 százaléka érintett. Franciaországban az elmúlt 10 évben közel 100 milliárd méh pusztult el, ami a méztermelés 60 százalékos visszaesését okozta.

A két hatóanyag a rovarok idegrendszerének károsításával éri el mérgező hatását. A környezeti problémák miatt a civil társulás azt szeretné elérni, hogy a cég az egész világon szüntesse be ezen agyagok előállítását és forgalmazását. A káros hatások miatt Franciaországban az imidakloprid felhasználását 1999-ben a napraforgó, 2003-ban pedig a csemegekukorica esetében is betiltották. 2003-ban a francia kormány Tudományos és Technikai Bizottságának (Comité Scientifique et Technique) jelentése szerint az imidakloprid használata jelentős kockázatot jelent a méhekre nézve. A vegyületek csávázási célú felhasználását idén májusban Németország is betiltotta.

A kanadai hatóságok szerint a neonikotinoidok közé tartozó hatóanyagok lebomlása olyan lassú, hogy még a felhasználást követő következő évben is szennyezhetik a környezetet.

A Bayer szerint a környezeti problémák oka, hogy a felhasználók nem alkalmazták a szükséges adalékanyagokat a csávázás során.
(Environment News Service)


SAJÁT ESETEM 2008 NYARÁN

A nyolcvanas évekre méhmérgezését az "anyós és nagybalta" rendkívül közérthető oksági kapcsolata jellemezte. Az önálló méhészkedésem 2. évében túl korán érkeztem a napraforgóra és bármennyire is lezártam a méheimet egy teljes napra, mégis a kijáró méhem jelentős részét elveszítettem a wofatoxos permetezés miatt. Lényegében odaveszett a szaporulatom. Ekkor nem tudtam perelni, mert az én hibám volt, a tsz nővényvédősei előre szóltak.

Néhány év múlva Debrecen városa permetezett olyan szerrel a közterületeken, amit nem jelentett be és nem is lett volna szabad vele permeteznie hársvirágzás idején. Megnyertük a pert, két év múlva pénzünknél voltunk.

Ma már nagyon rafináltan hat a növényvédőszerek jelentős része. Egyszerű hétköznapi ember nem gondolná, hogy a csávázás során a vetőmagba bekerülő méreg miatt nem tetves anapraforgó, sőt semmilyen rovar nem támadja a napraforgó táblát, mert a csodálatos szép virágzó növénybe ha beleharap azonnal elpusztul a mérgezett növénytől. Kanadai kutatók szerint a csávázás során bevitt méreg még a következő évben is tud mérgezni.

Nem titkoltam senki elől, hogy újrakezdő méhész vagyok, 1988-ban hagytam abba a méhészkedést és most kezdtem újra. Szépen fejlődő 36 méhcsaládunkra már csak pár dekás hordás jutott a selyemkórón, ezért keresnünk kellett új méhlegelőt. Gábor barátom ki ís nézte az új helyet, mehetünk a tényleg gyönyörű fejér megyei zsiros fekete földi hibrid napraforgóra. Kértem Gábort, hogy nyomozza ki mikor lesz növényvédő permetezés, nehogy kapjunk belőle. Másnap jön a hírrel, hogy nem kell ezt permetezni mert olyan csávázószert haználnak ami miatt nem kell. Mondta, hogy valami Gaucho nevű anyaggal csávázták a napraforgó vetőmagot. Kicsit utánnéztem a csávázószer hatásának és azt javasoltam, hogy ne rohanjunk oda a virágzás kezdetére, mert akkor szerintem még a nektárban is lesz a szerből és akármennyire is jó dolog a gazdának, a méheknek nem biztos, hogy kedves, hanem érkezzünk később, hátha akkorra kiürül a méreg a növényből és a nektár már tiszta lesz.

Úgy is tettük aztán, néhány nap csúszással mentünk. Emlékszem, hogy Tükör és még néhány fórumtárs az OMME fórumon majdnem ki is nevetett, hogy miért nem a legesleglangjára érkezünk a forgónak. Ha most az OMME fórum anyaga nyilvános lenne, akkor onnan meg tudnám mondani, hogy a virágzás hanyadik napjára érkeztünk meg. De végülis akárhanyadik napra érkeztünk, sajnos nem tudtuk a mérgezést kivédeni, mert több eltérő vetésidejű és virágzású tábla volt a közelünkben, sőt a táblákon belül se egyszerre indul a virágzás.

Miben nyilvánult meg nálunk a Gaucho mérgező hatása?

1. Kaptárak előtt nem volt számottevő hulla.
2. Mégis elnéptelenedett a méhcsalád, eltünt a kijáró méhek nagy része.
3. Az anya petézési teljesítménye nagyon erősen csökkent.
4. A fiasítás nem szép egyenletes körkörös elrendezésű lett, mint a napraforgó előtt, hanem egyenetlen és foltos elrendezésű.

Mire végefelé járt a napraforgó, akkorra a méhcsaládjaink egy része annyira legyengült, hogy kénytelenek voltunk egyesíteni és a 36 méhcsaládból 28-at csináltunk.

Augusztus első hetében vettük el a mézet a méhektől és utána lucerna táblára vándoroltunk, a méheinket napi 1 liter sziruppal etettük. A veszteséget a maradék méhállomány remélem kiheverte, felnépesedett, a fiasítás egyenletessé vált és a népessség felgyarapodott.


A következő kérdések merülnek fel bennem:

1. Ki lehetett volna-e mutatni a fiasításban és a méhekben, virágporban, méhkenyérben, nektárban és mézben a Gaucho hatóanyagát?
2. Kit lehet ilyenkor perelni?
3. A gazdát, akivel szeretnék jóviszonyban lenn, ráadásul nem tehet róla, hogy méhkímélőnek adják le a méhekre mérgező anyaggal szennyezett vetőmagot?
4. A vetőmag forgalmazó céget, aki méhmérgező anyagot forgalmaz?
5. A Magyar Államot, aki engedélyezi a hatóanyagot?
6. A gyárat aki olyan szert gyárt, ami a méheket mérgezi?

Mit tehetünk?

Ha nincs számunkra napraforgó, akkor gyakorlatilag nincs nyári méhlegelőnk.
Ha viszont napraforgóra megyünk, akkor ki vagyunk téve jelentős méhpusztulásnak.

Mi méhészek egyenként nagyon kiszolgáltatottak vagyunk.

Jövő évben is olyan napraforgótáblák lesznek amik méhekre is veszélyes szisztémásan ható mérgekkel csáváznak.

Csak az összefogás segíthet.

El kell érnünk, hogy ezeknek a méhekre veszélyes csávázószereknek a használatát Magyaroszágon tiltsák be!


Mi magyar méhészek mikor fogunk össze?



Ez a hír Európai Méhész Új oldalon folytatódik www.europamehesze.atw.hu -tól jött
http://users.atw.hu/europaimehesz

A sztori URL -je :
http://users.atw.hu/europaimehesz/article.php?storyid=304