OMME 2008 novemberi konferenciája Gödöllőn
Dátum 2008.11.21. 21:15:58 | Téma: Európai Méhész hírei
| 
Csuja László
Az OMME ez év végi konferenciája Gödöllőn a szokásos zsúfoltsággal zajlott, becslésem szerint 1000-1500 látogatója volt. A méhészek hála a kedvező időjárásnak, az átlagos éveknél jobb eredménnyel zártak és a felvásárlási árak is az inflációt meghaladó mértékben emelkedtek. Ez tükröződött a személyes beszélgetésekben és az előadók megszólalásában is.
Sajnos kevés előadást tudtam meghallgatni, mert jobban érdekelt a kiállítók kínálata. Véleményem szerint sokkal több kiállító is jöhetett volna, mert a standok körül állandó volt a zsúfoltság és láthatóan sok üzlet kötődött. Vadonatúj termékekkel nem találkoztam, de a választék széles volt. Az elterjedt kaptártípusokból és a kísérletinek tekinthető forgófészkesből is láthattunk. Sok apró eredeti ötletet mutattak be, olyat is ami kis méhállományban, de olyat is ami nagyüzemi méhészetben is megvalósítható. Nagyon tetszett egy fenék virágporszedő, amiben megoldották, hogy a méhek csak befelé menet használják a virágporszedő rácsot, de kifelé el tudják azt kerülni. Mézkiszerelő üzem számára hasznos termék volt a forgókerekes gumilapátos mézszivattyú, ami kisebb energiaigényű, mint az általánosan használt típusok. Mézpergető berendezésben is láthattunk sokfélét. Erről jut eszembe, hogy a LEGA vagy más nagy céget is szívesen láttam volna termékeivel. Ha jól emlékszem a műlépüzemek közül se sok jeleskedett a részvételben.
Néhány mondat a hiányokról:
1.
Diplomáciai szempontból hiányoltam a külföldi és hazai testvérszervezetek jelenlétét, ha már magát az OMME, mint szervezet az "országos" jelzővel látja el.
2.
Miért nem volt a magyar anyanevelő szövetségnek egy standja?
3.
Ugyanígy kellett volna a hazai méhészeti kutatásoknak is egy kiállító standot állítani, hiszen genetikai kutatásaikról előadást is tartottak.
4.
Miért nem volt egy könyvsátor, ahol akár özv. Zsideiné is kiülhetett volna a férje könyveivel? De ha már a könyv kiadásoknál tartunk, akkor nem értem az OMME-t, eddig nagyon sikeres három méhegészségügyi kiadványt készített, amiből a 2. és 3. kötet kapható, de az első kötet utánnyomásáról nem gondoskodik.
5.
Szembesítendő a hazai méhészetet a növényvédelem aktuális módszereivel és veszélyeivel, érdemes lett volna meghívni legalább kiállítóként az Állami Növény egészségügyi és Talajvédelmi Szolgálatot továbbá néhány nagy vetőmag kereskedelmi céget.
6.
Nem lenne kihagyható a kiállítók, de akár az előadók sorából sohasem a hazai mézkereskedelem.
7.
Fontos szereplője lehetett volna a konferenciának akár kiállítóként, akár előadóként a hazai Állategészségügyi és Élelmiszer ellenőrző Szolgálat, élén Süth Miklós főállatorvossal, aki megkerülhetetlen amikor a magyarországi méhállomány egészségügyi állapotáról vagy épp termékeinkről pl. a mézhamisításokról van szó.
Örömmel hallgattam meg az Európai Unió méhészeti referensének előadását, amiből jól látható az egyes tagországok méhészetének helyzete. Rengeteg táblázatot, grafikont mutatott, amiből kiderül, hogy a magyar méhészet bár tőkehiányos, de mindenképpen az európai méhészet élvonalába tartozik. Az EU gazdaságpolitikájának része a méhészeti ágazat támogatása Nemzeti Programok keretében. Szabad kezet ad az EU abban, hogy az egyes nemzetek az előre meghatározott célok közül melyeket részesíti előnybe és ezeket a különbségeket jól mutatták az előadó táblázatai. Számomra a legszomorúbb az volt, hogy a Nemzeti Programunkban felhasználható összeg felét kétes hatású atka elleni gyógyszerekre költjük, miközben a méhészeti kutatási fejlesztés aránya az EU országai közül nálunk a legkisebb. Az oktatás-továbbképzés tekintetében se dicsekedhetünk, sőt a méhanyanevelés és a méhállomány gyarapítására a hazai méhfajtánk nemesítésére, tehát a termelésünk alapjaira fordítható támogatás is csekély mértékű.
A Magyar Méhészeti Nemzeti Program koordinátora is előadást tartott, amiből látható volt, hogy a Nemzeti Programban elnyerhető összeget a méhészek jól kihasználták, de jövő évben lényegi változás az arányokban nem lesz.
Érdeklődéssel hallgattam Frisch Ottó erdőmérnök előadását a hazai akácerdők nektártermelési potenciáljáról. Elmondta, hogy nő a hazai akácerdő állomány területe, most már 415 000 ha fölött van. Mutatott egy mindenki számára tanulságos grafikont arról, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem az öreg akácerdők nektárhozama a legnagyobb. Az akácerdők nektárhozama 15 és 30 éves koruk között van a csúcson. Ezek után számításokat mutatott be a hazai akácerdőkben képződő nektártömegről. Kik-ki megállapíthatta, hogy közel sincs kihasználva akácerdeink nektárhozama. Persze jó lett volna, ha talajminőség szerint is bemutatja az akácerdeink élőhelyét, hiszen mindannyian tudjuk, hogy a magas agyagtartalmú talajokon és a feketeföldön vagy szíkeseken a 15 kg/méhcsalád a pergetési átlag már kiugró eredménynek számít, míg az alacsony agyagtartalmú homokos szellős talajokon nem ritka a 30-50 kg/méhcsalád mézhozam.
Bár van hiányérzetem a konferenciával kapcsolatban, amiknek az itt írt kritikámban is hangot adtam, de összességében azért elmondhatom, aki méhészkedik, annak ott a helye, mert akár tudásban, akár emberi kapcsolatokban is gyarapodhat.
Geddekas
|
|