Külföldi szaklapszemle Lyonból
Dátum 2009.03.2. 17:32:41 | Téma: Európai Méhész hírei
| 
Bencsik József
Miért nevezhető külföldinek, és miért nem csakis franciának ? Mert a francia szaklapok, pl az « Abeille de France » legkevesebb két oldalon keresztül külföldi szaklapszemlével kezdődik, és minden egyes alkalommal. Ezúttal is, a februári száma négy külföldi szaklapba kap betekintést a francia méhész. Naiv módon, ezekből én is gyakran idézek, holott, lehet, hogy a Magyar méhészeket nem is érdekli. Teszek így, mert mint a Méhészet előfizetője, azt tapasztaltam, hogy a magyar méhészek külföldi értesüléseket csak nagy ritkán olvashat . Szinte hosszú hónapok óta, már azt se tudják mi történik a COPA-COGECA EU -os értekezleteken, holott a méhészeti támogatások sorsa függenek azon. Még kevésbé, semmi hír, mi történik túl a az EU- os segítségen.
A magyar méhészek szerencséjére, van egy független becsületes honlap, mint a www.europaimehesz.atw.hu amely elfogad külföldről, Európából érkező értesüléseket legyenek azok ellentmondásban a belső híresztelésekkel. E honlap szerkesztőjének teljesen igaza van. Az igazság az ellent mondásokon keresztül válik világossá. Aki az ellent mondásokat akarja kiküszöbölni az a valóságot, az igazságot akarja elkendőzni.
Az « Abeille de France » szaklap vezércikkét ezúttal a két alelnök szerkesztette, Mme F. Romanzin és M F. Chauveau, miután az elnöknő lemondott. Októberben a XVII. méhészkongresszuson teljesen véletlenül még szinte velem szembe ebédelt, na és persze beszélgettünk is, de semmi jele a panaszkodásnak, miért a lemondás, a vezércikkben sem. Büszkén jelzik méhészek győzelmét a bírósági tárgyalásokon hiszen ahhoz hozzájárult az Egyesületük is. Majd említik a “Cruiser” szer alkalmazásának feltételeit, egy független Méhészti Technikai Intézmény megalakítása körüli tárgyalások kitűzését. Büszkélkednek részvételeikkel minden olyan bizottságban, értekezéseken, ahol a méhészek érdekei forognak kockán. Az egyesületen belül albizottságokat alakítottak, részletkérdések kivizsgálására. Egy professzionális alcsoport alakítása is jó úton halad. Itt zárójelben jelzem hogy az másik szervezet az UNAF már közel 25 éve rendelkezik egy ilyen csoporttal (CNTESA).
A 74. o, a Bee Journal 2009/12 számából írás; hogyan gyarapszik a GM növények terjedése a méhek által való beporzás folytán, majd a Jerry Hayes “méhésziskolában” föltett kérdésekre a válasz az etetésről a méztér jelenlétében,… érdemes e élesztőt keverni a táplálékba… Míg a Bee Craft 2009/01 számából a méhszúrások által kiváltott allergiáról, A The Beekeepers Quartely 2008/12 bol PH Chandler figyelemre méltó írása a répacukorban talált “imidacloprid” alapanyagú rovarirtó mérgekről. Köztudott hogy ilyen rovarirtót a cukorrépa termelők is használnak. A “cukrozó” Magyar méhészek figyelmébe is rendkívül ajánlatos lenne ezen cikk tanulságai. A méhcsaládok, mi több a mézhamisítókon keresztül de még a répacukor fogyasztók egészsége is kockán forog.
77 old. Egyesületi hírek (7) A 79-80. o. Környezetvédelmi írások, idézetek, más újságokból, más országokból , az EU -ból. A 83-87 o. a fiatalok oldala, milyen kaptár típust érdemes alkalmazni és milyen célból. 88-90 o. Virágpor elemzése a mézben, tanulságok.
A 91-92 o. D. Micheletto ciprusi méhészkutató igen érdekes tanulmánya a szokványos sejteknél kisebb sejtek alkalmazásának hatása a méhek életére, a válogatás szerepe az atka elleni küzdelemben, és tanulságok. A 93-94 o. Botanika míg a 95-99.o. a Mexikói fajtamézek válogatása, termelése témával.
* * *
Míg az “Abeilles et Fleurs”, az UNAF szövetség szaklapja 2009/02 számában H Clement elnök vezércikkében megelégedéssel írt a szövetség győzelméről a SPMF el szemben aki kifogásolta a szövetség “Syndicat” = szakszervezet elnevezésének használatát. Végül is örvendetesnek tartja, hogy az országban a szakszervezeti jogokat védelmezi az igazságszolgáltatás is. Az elnök szerint szükség van mindenkire úgy a műkedvelő mint a profi méhészekre.
Az ágazat és minisztere legutóbbi értekezletén Confédération Paysanne parasztszövetséggel karöltve élénken tiltakozott az IUPP = növényvédő szervezet képviselői jelenléte ellen akik köztudott a Bayer és társai pénzelésével befolyás alatt működnek. Legutóbb a német DIB és DBIB méhésszervezet közös gyűlésen tiltakozott ezen “méhkártevő” cég ellen.
Ebből az esetből is világosan kitűnik: mennyivel “szerencsésebb” helyzetben vannak a Magyar méhészek miután nincsenek kitéve ilyen ellenvetéseknek, se a Szövetségükön belül se azon túl. Náluk az egység, az egyetértés uralkodik. Lám nincsenek hivatalos szervezeti ellenvetések se helytelenítő nyilatkozatok, se tüntetések a rovarirtókkal szemben. Vannak ugyan súlyos méhmérgezések, de az egységes szervezet nem áll a károsult tagság mögött. Feltehetően nincs rá szükség. Lásd a Méhészet 2009/02 hátlapján. Nem így nyugaton; szívesen fényképezkednek a szakszervezeti vezetők úgy az értekezések, mint a tüntetések élén.
A 7.o Az UNAF szövetség CNTESA= méhészeti műszaki tudományos tanácsának rövid beszámolója a januári közgyűlésről, a 8-9 o M Saddier parlament bizottsági elnökéhez intézett levél M M. Mary tollából. Az Unaf méhésszövetség úgy mint az egészségügyi szervezetek szövetsége, valamint a parasztszövetség, kifogásolják, többek között, hogy a parlamenti bizottság kikérte az UIPP= növényvédő “méhkárosító” képviselőinek véleményét is. Az Ágazati Technikai és Tudományos intézmény létesítése csakis úgy lehet hatásos ha szavatolja a méhészek érdekeit. Az intézmény alapítása beütemezve októberre.
A 9 o. Rövid féloldalas beszámoló az olasz és német földön bekövetkezett mérgezésekről, a 11.o a Bachelleri hétvégi események a “Méhek a Környezet Őrszemén” mozgalmi napokról. Hasonló fényképes beszámoló ugyanezen mozgalom, három más város színhelyén történt eseményeiről a 14-17. o.
Itt szeretném megjegyezni hogy az UNAF szövetség rendkívül érzékeny a méhek védelmére, a rokontársulatok kapcsolataira, közös akciók szervezésére. Úgy vélik, ha eltűnnek, ha kipusztulnak a méhek nem lesz mivel méhészkedni.
Az egyetlen Magyar szaklap, a Méhészet, olvasásából nem derülnek ki ilyen gondok. Nem véletlen hiszen nem is a méhészek szaklapja. Következés képen abban nem a méhészek érdekei a fontosak, hanem a tulajdonosoké. Lásd pl. a Bayer oldalas hirdetéseit!
A 19-27 oldalak a kezdőké. 28-32. o. fényképes riport a Mexikói méhészetről, majd a Csilében gyakori “vespula Germanica” darázs jelenségről. A 36-37 o. Fabienne Chesnais méhészasszony mutatja be méhészetét,. A 38-43 oldalon viszont, összesen 7 helyi, megyei méhészeti egyesület beszámolói olvashatók.
Bezzeg boldogok és büszkék lehetnek a magyar méhészek. Nekik nincsenek olyan rázós gondjaik mint a nyugati méhészeknek. A méheket nem mérgezi senki az országban. A szervezetük összpontosíthatja elsődleges stratégiáját, az EU- os segítség teljes kiaknázására. Jó, jó, azért beismerik, van hatalmas mézhamisítás amely ellen erősen hadonásznak is a levegőben. A kongresszusukra meghívtak egy felelős miniszteri főtisztviselőt, és egyben a Magyar Cukorgyár Zrt főigazgatóját is, előadást tartani. Netán a Magyar méhészek nem tudnák milyen összefüggés van a mézhamisítás és a cukorgyártás között. Most aztán megtudták, hála szervezetük, és a szaktanácsadók hatékony közreműködésének.
Na persze bírálni nem szabad. Aki így járna el azt a méhészek ellenségének nyilvánítanak. Ha netán, valaki, valami más “ferde”úton mégis kifogást emelne, az hazudik. Magam is ilyenek közé számítódok lásd a www.europaimehesz.atw.hu honlapon Dr. T Gy fölhívását. Legyen szabad ismét megjegyeznem: e helyzetből nekem semmi hátrányom, minden bizonnyal azért bírálhatok szabadon. Nem így a Magyar méhészek. Elveszíthetik a monopol szervezetük ügyvezetésének kegyeit, nem kapnak EU- os segítséget!
Úgymond nem csak az én írásaim de a nyugati szaklapok is tele hazugságokkal!!!
joseph.bencsik@free.fr
Idézet:
|
|