Környezet őrszemén az « Apimondia2009 » méhészeti világkongresszus jelmondata.
Dátum 2009.07.19. 11:35:18 | Téma: Európai Méhész hírei
| 
Bencsik József
Az « Apimondia2009 » méhészeti világkongresszus jelmondata.
“Méhek a környezet őrszemén”
Már az ezredforduló végén a francia UNAF méhésszervezet kezdeményezésére a “Méhek a környezet őrszemén” című mozgalom indult be. Elnevezéséből ma nagy jelentőségű világkongresszusi jelszó lett. E tényből még közel sem derül ki fontos és alapvető jelentősége. Mégis, legalábbis környezetvédelmi, méhészeti oldalról messzemenően megbecsülendő, hiszen rávilágít a méhek és a környezet közvetlen kapcsolatára.
Tagadhatatlan tény ugyanis, hogy a méhcsaládok egészségi állapota rávilágít a környezett szennyeződöttségére, a hiányos beporzás hiánya folytán egyensúlyának alakulására, fölbomlására. Nem nehéz ezen összefüggést fölismertetni bárki értelmesnek, így feltehetően a társadalmi szervezeteknek, hatóságoknak sem. E mozgalomra fényes jövő fog várni, amennyiben azt a méhészek fölkarolják.
Sajnos a téma nem tartozik a magyar méhészek gondjai közé, mint ahogy nem tartozik a miniszteri rendeletekkel garantált monopolszervezetük céljai közé sem. Míg Francia földön máris előrehaladott helyzet alakult ki. Mi sem bizonyítja jobban mint az a tény amely szerint a mozgalom jelmondata egyben az Apimondia jelmondata lett.
A méh és a környezet összefüggéseiről, sajnos, igen kevés, szinte semmi nincs a magyar köztudatban. Nem véletlen hiszen ez nem téma az egyetlen monopol szaklapban a Méhészetben. Annál inkább többet tudunk az állandóan dobra vert hirdetések folytán, a Bayer méreggyártó jóindulatú ajánlatairól. Lásd. az oldalas hirdetéseket, oldalas színezőversenyt a gyermekeknek (Méhészet 2009/06)
Ezen francia méhészmozgalom elsődleges célja tehát köztudatba vinni a kapcsolatok jelentőségét és azt tartósítani. mert ugyebár mint a “köztudott “de sokszor elfelejtett tény szerint az “emberi állat” rendkívül feledékeny, (míg a kutyák pl. emlékezetben tudnak tartani bizonyos szagokat egy életen keresztül !) Egy ilyen vagy hasonló “köztudatosító” mozgalom beindítása ugyancsak igen fontos szinte életmentő jelentőségű, több mint méhészeti, egyenesen országos és nemzeti környezetvédelmi érdek Magyarországon is, hiszen a magyarok is a környezetük élén élnek, nincs választásuk. Felelősek annak alakulásáért, romlásáért avagy javulásáért.
Ez idő alatt a politikai pártharcok tárgyai is messze esnek a méhészet, a környezet, a természetvédelem nehézségeitől. A méreggyártó trösztök, nagy pénzeket, hatalmas gazdasági kibontakozást, munkát, csillogtatnak a köztudat, a politikusok, a közvélemény előtt . Az alattomos mérgezésről természetesen szó sincs, de van nagy hallgatás. Igaz ugyan hogy valójában és ténylegesen nem drasztikus mérgezésről van szó, habár a századfordulón már ilyenek is gyakran előfordulnak (gondoljunk pl. a dioxinel-mérgezett csirkék forgalmazására, a kerge marha kór okozta mérgezésekre…)
A "korszerű" (ipari) mezőgazdaság elméletileg ritkán, soha nem mérgez erőteljesen. Ellenben, a gyakorlatban kivétel nélkül mérgez és teszi ezt alattomosan állandóan, megszakítás nélkül. Egy a Francia földön 2007 -ben készült kimutatás szerint, ma már minden élelmiszer többé kevésbé mérgezett. Történik ez tehát széleskörűen, nagy változatosságban, apránként, kicsiny kis, alig észlelhető adagokban. Maga az orvostudomány sem képes ilyen mérgezés összefüggéseit fölfedezni, a kapcsolatokat kibogozni, mert azokhoz huzamosabb időre visszamenő vizsgálatok szükségesek. Mindezek következtében a betegségek valódi okai, eredete, magyarázat nélkül marad. Különleges jelenségek, tűnettek, ismeretlen betegségek, levertség, vagy túlizgatott idegállapot, csüggedtség, öngyilkosság, avagy erőszak veti föl fejét. A nagyközönség minderről semmit nem sejt.
Az alattomos mérgezési folyamatok tehát továbbra is zajtalanul széleskörűen belterjesen folyhatnak. Lehet e jogosan azt állítani, hogy ezen alattomos mérgezés ártatlan? Pedig méreggyártók pontosan ezt állítják. Szerintük a kicsi, a szabvány szerint megengedett adagokban alkalmazott méreg nem káros az egészségre. Így azután nem véletlen ha különböző méregsokaság, azok esetenkénti vegyi kombinációja kerülnek a fogyasztó gyomrába, legyen az megengedett adagokban. A mérgezési lehetőségek száma azonban megszámlálhatatlan hiszen a fogyasztó állandóan szinte kizárólag mérgezett élelmiszerekkel táplálkozik. De kinek az érdekében történik így mindez, ha nem a méreggyártók, a mérgeket alkalmazók érdekében?
Franciaországban, a környezetvédelmi szervezetek, társulatok nyomására már egy idő óta környezetvédelmi minisztérium szolgál. Sajnos mint minden minisztérium nem a hathatóságával csillog Francia földön sem, még kevésbé honföldön . A mérgezők alattomosságával szemben, nehéz a küzdelem. A méhésszervezetek is kiveszik részüket, legalábbis felvilágosító szerepben . Alapítottak több környezetvédő társulatot is. Így pl « La Terre des hommes » = Az emberek földje, vagy mint « l’Abeilles sentinelles de l’Environnement »= Méhek a környezet őrszemén. Ugyanakkor szoros összeköttetésben állnak más eredetű, környezetvédő egyesületekkel, hagyományos, mezőgazdasági, bio, ökológiai szervezetekkel, velük együttműködnek.
Ugyancsak érdemleges megjegyezni, hogy méhmérgezés ügyében a francia méhészek beperelték a nemzetközi Bayer tröszt céget és ellene két lépcsős (fellebbezett) pert nyertek. Így történt ez 2008 folyamán a méreggyártók szülőföldjén beindított pereskedés folyamán Németországban is.
Bezzeg nem így Magyarországon ahol a Bayer méreggyártók, képmutató módon oldalas hirdetéseket fizetnek méhegészségügyi gyógyszerek ürügyén az egyetlen monopol méhészeti szaklapban, a « Méhészetben » oldalas színezőpályázattal jelentkeztek a méhészek gyermekei részére (Méhészet 2009/6) Tesznek így holott a mezőgazdasági növényvédő szereikkel tömegesen mérgezik a méheket, de nem csak azokat hanem a fogyasztókat is.
Az egyetlen és kormány rendeletekkel garantált monopol méhésszervezet az OMME felelőseit azonban mindez közel sem zavarja. No persze ilyen tagadhatatlan tények, ma hazugságoknak minősítenek, azok emlegetését terjesztését igen « demokratikusan » be kell tiltani (lásd.Dr. T Gy indítványát.)
Mialatt Francia földön már TV adásokban, újságokban fényképes beszámolókban kerül sor a mozgalom ismertetésére. Természetesen nem csak a mozgalomról mint olyanról esik szó hanem és főleg a “miért” ről. A gyakorlatban a francia UNAF méhésszervezet vezetőségi tagjai, megyei szervezetek vezetői személyesen kopogtatnak a politikai, társadalmi, megyei, helyhatósági vezetők irodái ajtaján. Személyes találkozókon igyekeznek megmagyarázni a mozgalom jelentőségét. Sikeres meggyőzés esetén pedig engedélyt kérnek közhelyek, parkok területére egy- egy méhcsalád elhelyezésére. Jobb híjján hasonló betelepítésekre kerül sor pl. a középületek tetőterraszán. Az így elhelyezett “méhes” megnyitójára azután meghívják nem csak az illetékes polgármestert, megyei “ispán” elnököt hanem az újságírókat, a TV –t .
Maradjon köztünk: a politikusok, a polgári vezetők szívesen mutatkoznak, kelletik magukat, kérkednek a tömeghírközlő eszközök előtt. Ismerjük el, ez úttal, a hiúságuk szolgál is valamire, ez úttal legalábbis valami igazi fontos közérdek szolgálatára.
Első menetben, egy -egy “környezet-őrszem” méhes megnyitóját általában a méhésszek rendezik. Természetesen meghívják a tömeghírközlő eszközöket, és előttük magyarázzák meg a miért, mit hogyan. Az ilyen eljárás, minden bizonnyal hatásos eszköz a “méhészet mint közérdek” tudatosítására .
A második menetben már a mézszüretre szól a meghívó. Itt is jelen lehetnek a támogató személyiségek úgy mint az újságírók, a TV…
A harmadik menetben már az “őrszemkaptár” kiszerelt termékeit lehet borsos áron hirdetni, értékesíteni.
Bencsik József
Lyon
2009 július joseph.bencsik@free.fr
Európai Méhész
|
|