Dátum 2012.03.15. 7:40:39 | Téma: Európai Méhész hírei
Több mint rajzáselőjelzés rezgésméréssel.
Bencsik József Lyon
Szemléltető rezgési ábra és grafikon kimutatás , 2010 július 10, az 1 es számú rezgésmérő szerint.
Jelen esetben a fönti rezgéskimutatás ábra, és grafikon, a rajzási időszakon túl, a méhészévad közepén készült. A célja valójában tehát nem is a rajzásra vonatkozó rezgéselőjelek keresése, kimutatása. Az Apimondia2009 -óta köztudott, hogy a méhcsalád kirajzásának tudata, rezgésméréssel kimutatható 10-12 nappal az esemény előtt. Lásd az idevonatkozó tudományos közleményt www.elsevier.com/locate/compag avagy a www.europaimehesz.atw.hu honlapon. A méhcsalád tagjai annak idején tehát értesültek a várandó eseményről, csak éppen a kirajzás pontos időpöntja, órája, perce nem volt időzítve. Bizonyára nem történt az véletlenül, hanem a külső, a klimatikus és belső biológia feltételek beteljesülésével. A gyakorló méhésznek ezidáig nem volt választása. A méhcsalád fejlődését, az esetleges kirajzási eshetőségeket csakis kaptárbontás folytán tudta ellenőrizni. Az ilyen fáradságos, idő, és energiaigényes eljáráshoz, ráadásul különleges felkészültség, védőöltözet, füstülő, különféle szerszámok alkalmazása és nem utolsó sorban olyan időjárási feltételek, mint a hőmérséklet, nappali, világosság, eső nélküli feltétel, volt szükséges. Nem így abban az esetben amikor is a méhész rendelkezik olyan « zsebtelefon » rezgésmérővel amelyet a kaptárfalára szorítva, szinte rögvest kimutatást kap, a méhcsalád rajzást előjelző pillanatnyi helyzetéről. A gyakorlatban azonban, még rajzáselőjelzési készülék sincs forgalomban. A kezdeti vizsgálódások folytán kiderült ugyanis, hogy a méhcsalád pillanatnyi helyzetének, állapotának, eljárásainak rezgésmegnyilvánulása fölmérhetők, rögzíthetők. Lásd föntebbi ábrákon ! Sajnos azok magyarázata, azonosítása, csak nagy vonalaiban ismeretes. A méhek által keltett rezgések ugyanis sok minden jelenségre is jellemzőek. Ezek ismerete igen értékes értesülés forrásnak bizonyul a méhészet gyakorlatában is és minden bizonnyal azon túl is. Ideálisnak és ésszerűnek bizonyulna tehát olyan rezgésmérő « zsebtelefon » készülék szerkesztése amelynek segítségével nem csak a rajzáselőjelzés lenne megvalósítható, hanem sok minden más a méhcsaládot érintő esemény is. Valójában a rezgésfolyamatok elemzésével rendkívül érdekfeszítő értesülések fölfedezésére is lehetőség kínálkozik. Ezek jelentősége közel sem lebecsülendő. Ellenkezőleg, számítani lehet más, a méhek biológiai, viselkedéstani … az általános ismeretek fölfedezésére is. Pl. milyen rezgésferdülés észlelhető egy- egy különleges atkaírtószer alkalmazása folytán. Milyen betegség, milyen rezgésváltozást vált ki ? Mi több, még megfordítva is igaz lehet : Milyen rezgéstorzulás, milyen betegséget, milyen megmérgezést jelent. Milyen rezgésállapot jellemző amikor egy család rablási támadás éri és milyen amikor a család rablásra készül, vagy kényszerül. Mi a jellemzője éhínség rezgésnek, és mi az anyátlanságnak, mi az állanya jelenlétének…. rendellenességek zavargások, avagy nyugodtság. Fölmérni a méhcsalád valóságos helyzetét. Ezen rövid felsorolással azonban még közel sem merült ki a lehetőségek listája. Valószínűleg hosszú évek gyakorlatára, megfigyeléseire, tapasztalataira lesz szükség, azok nagy részének fölfedezésére. Ennek érdekében, ugyancsak hasznosnak mutatkozna máris egy közvélemény kutatást végezni a gyakorló méhészek között. Feltehető; sokan közöttük szeretnék kibővíteni méhészet ismereteiket. Valószínűleg közölük kerülnek ki azon szerencsések, akik az érdeklődéseik, a mielőbbi bekapcsolódásuk folytán olyan értesüléseket szerezhetnek, amelyek segítségével kevesebb fáradsággal lényeges méhészet gyakorlati értesülésekkel fognak jutni. Mások ragaszkodnak a hagyományos eljárásokhoz. Elvégre is elismerem örömöt, élvezetet lehet találni a kaptárbontásban a keretek, a rajta ülő méhek megfigyelésében, kezelésében, a keretek rendezésében… Magam is, egyenlőre csak türelmetlenül várom a tavasz beköszöntését, a kaptárbontáshoz szükséges éghajlati, kedvező klimatikus körülmények kialakulását. No persze, a koromnál fogva (holnap 80 éves) a magam 30 családjával könnyen beszélhetek kaptárbontásról. De milyen fáradság vár arra a méhészekre akik nem 30, hanem 300, akár 900 családdal rendelkeznek. Ők már “iparosok” a méhészetet se úgy gyakorolják szerelemből. Részükre sokkal többet jelent a méhészeti értesülések beszerzése, mondjuk úgy, “ipari” módon. Figyelembe kell venni azonban a méhcsaládon belül folyó értesülések tömegét annak változatosságait. Minden bizonnyal hosszabb időre lesz szükség, míg a számos rezgéstorzulások jelentőségére magyarázatot sikerül felfedezni. Jelen esetben szemlélhető rezgéskimutatás, és grafikon amely egy nap (2010/07/10) lefolyásán történt, máris fejtegetésre ösztökélhet. Ki hogyan látja a szemléltetett nap lefolyását, Ki hogyan talál a 24 óra alatt a méhcsaládon belül történt eseményekre magyarázatot. No lám egy közvélemény kutatás ezen a téren ugyancsak mindenkinek hasznosnak mutatkozna, úgy mint a vélemények összehasonlítása is. Azok a törtető méhészkollégák, akik olvassák ezen írást és egyetértenek, avagy kifogásolják annak gondolatmenetét, a fölvetett ajánlatokat, elgondolásokat: 1. Adjanak véleményt a www.europaimehesz.atw.hu honlapon. 2. Azokat a honlap fogja továbbítani Nottingham-ba 3. Továbbítsák ezen üzenetet az ismerős méhészek felé.
2010 július 10 az 1 es számú « accelerometre » rezgésmérő szerint.
A rezgések változatosságát minden bizonnyal nem véletlenek okozták, hanem a méhek, és nem történtek a folyamatok véletlenül és akárhogyan történtek is. Jelen pillanatban a fölmért adatok matematikai elemzése, pontosítások csak éppen kezdeti állapotban folynak. Következés képen nincsenek pontos és tárgyilagos, és végleges magyarázatok. A Nottingham-i Műszaki Egyetemen, Dr. Bencsik Martin matematika-fizika tanár vezetése alatt egy nemzetközi kutató csapat alakult. A Magyar kutatóknak is fölajánlották a részvételi lehetőséget. A dolog mint ismeretes főtisztviselői lehetetlen akadályokba ütközött. A kutatások kiszélesítése tömege több mint jelentős. Érdekfeszítő felfedezések a kilátásban, tanulmányozás alatt. A téma rendkívül szerteágazó. A méhészet gyakorlati szintjén ugyancsak nagy figyelmet érdemelnek úgy a vélemények, mint a megfigyelések, mint a tapasztalatok. Ez utóbbiakhoz nem szükséges matematikai képesség!
Amint a mellékelt ábrán jelzett dátumból kitűnik, a rajzási időszak már lejárt. Mind amellett különösen kiemelhető jellegzetes esetről van szó, amelyen keresztül remekül szemlélhető a méhcsalád rezgésfolyamatának leforgása a jelzett nap folyamán. A fölső ábrán látható a rezgések (Hz) és kilengései, azok erőssége. Az alsó ábrán látható színes görbék egy -egy, azonos, egymáshoz képest különleges rezgéseket keltő « csapat » munkájának kilengései, változásai olvasható. Megfigyelhető jellegzetességek a fölső ábrához :
Alaprezgés, avagy szárnyrezgés közel 250 Hz körül egész nap folyamán, azok fölerősödése 10 és 20 óra között. A későbbiekben, egyszer majdcsak kiderül miért is. Az éjszaka folyamán erős rezgések 500 és 1750 Hz között. Azok erőssége és kilengései is egyre inkább csökkenőben a hajnal közeledtével. Reggel 6 H és 10 óra között alig működésben. Érdekes megjegyezni, hogy ebben az időszakban bizonyos rezgések elérik a 2500 Hz és a fölötti szintet is. Ezen időszak alatt megfigyelhetők bizonyos kisebb rövidebb ideig tartó rezgés hézagok is. Reggel 6 óra és kb 9,30 H között gyengének minősíthető a tevékenység több kevesebb megszakítással ebben a rezgés szakaszban. Majd közel 9 és 14 óra között igen jellegzetes rezgésszakasz áll be amelynek közepén, kb. 11,30 és 12,30 óra között valóságos rezgéstúltengés áll be. (lásd a színezetekben) Mintha az egész család szinte kizárólag ezen a rezgésszakaszon ténykedne vagyis 500 és 2000 Hz között. A rezgési csúcspont Kb. 12 órára áll be. E szakasz tengelyébe egyes rezgések meghaladják a 2000Hz rezgésszintet is. Közel 14 órától 20 óráig kialakul egy újabb fajta erőteljes rezgésszint 0 és közel 1000 Hz között. E folyamatrezgés azután beletorkollik egy újabb magasabb szakaszba, 20 óra körüli kezdettel. Majd e folyamat közepén, egy újabb kisméretű rövid ideig tartó rezgéstúltengés figyelhető meg kb. 22 óra körül. Érdekessége, különlegessége abban áll hogy a jelenség éjszaka folyamán állt be amikor is család a külső tevékenysége már csak a sötétség beállta miatt szünetel. Ezen belső tevékenységre utaló rezgéstömörülés szintje ezúttal tehát, 20 és 24 óra között, újra 500, és kb. 1600 Hz között helyeződik és minden bizonnyal folytatódik 24 óra után is. Míg, az alsó grafikon ábrán jól megfigyelhető kilengések olvashatok a halvány zöld színnel jelzett « csapat » ténykedései, kevésbé a halványlila színű csapat esetében. Míg a többi színes görbék, mintha egyöntetű tevékenységében, szinte nincsenek kilengések a fölmért 24 óra folyamán. Kérdések : Mikor, mi, hogyan és miért történt így a nap folyamán a családban, melyik rezgés mit jelent ? Például : Mi történhetett este 20 és 24 óra között ? miért a hatalmas rezgéskilengések, ezen időszakban, holott a sötétség beálltával megszűnt a kijárás ? És miért abban némi kis rezgéstúltengés is 22 óra körül ? Mit jelentenek, mire szolgálnak a méhek által keltett rezgések, miért azok változatai… ? Keressünk, találjunk ésszerű, megalapozott magyarázatokat !
Gondolatok a természetes rajzáselőjelzés körül. Rajzási idény alatt, a gyakorlott méhészek többségének már valószínűleg volt alkalma újszülött anyák « bi-bip » csipogását észlelni. Esetenként már messziről is hallani. Valójában egy természetes rajzáselőjelzésről van szó. E jelzés azonban, már inkább egy utójelzéshez hasonlítható, hiszen a raj kirepülése, órák kérdése. Miközben, az is megjegyzendő, hogy ilyen csipogás nem rendszeresen következetes jelenség.
A késedelem ellenére, számos érdekfeszítő kérdés merül föl e jelenség körül. A vizsgálódás közel sem érdektelen, legyen az csak folyamatok ismerete, értelmezése miatt, esetenként, képzeletet csiklandozó jelenség lehet. Fölfedezni az ismeretlent, elálmélkodni annak ésszerűségén, lehet az érdekfeszítő is. No persze nem mindenkit érdekel a saját képzeletének csiszolása, még inkább a hiedelmei, a tarthatatlan meggyőződéseinek ledöntése. A kétlábú emlősöknél ilyen egyedekre is szükség van. Na és a hatlábú rovarok, a méhecskék esetében, kérdezheti a kíváncsi ? Na de kit érdekel az ? Talán a méhészeket ? Nem biztos ! Legyen szabad kapásból máris föltenni a tárgyban a számomra érdekfeszítő kérdést. A szűz anyák éneklése valós, és persze tagadhatatlan ! De vajon « énekelnek » így, kizárólag azért, hogy fölhívják a méhész figyelmét ? Közel sem valószínű ! De akinek füle van, hallja meg ! Hát ilyen is van a méheknek, és minden bizonnyal! Ok nyilvánvalóan hallják is, annál inkább hiszen pontosan nekik szól az üzenet, és nem véletlenül. Részükre bizonyára valami fontosat jelez. De mi méhészek nem vagyunk méhek ! Sokakat közölünk nem is érdekel a méhek egymás közti « dumája ». Fontos, hogy hordják a nektárt ! Valójában azonban lényeges értesülésekről, és nem holmiféle, hasztalan bi-bip éneklésről van szó. Logikusan feltehető, hogy a méhek értik is e szóbeszédet, annak jelentését, fontosságát sürgősségét. Vitathatatlan valóság ! Nos akkor már az is elképzelhető, hogy a csipogás valódi « méhszónoklat », egy olyasféle választási « tömeggyűlésen » Egy különleges személyiség, egy jövendőbeli anya, vagyis uralkodó, választó hadjárati beszédet intéz a jövendőbeli « hívei » irányába. Kérdés : de miért olyan hangosan ? Lehetséges lenne, hogy a már kint tevékenykedő méhek részére is szól az üzenet ? Érdekes megjegyezni, hogy a franciák, köztársasághoz ragaszkodó méhészek, « királynőnek » (la reine) nevezik a petéző méhek egyéniségét. Holott Ő, csak éppen a közösség « alázatos szolgáló lánya » ! Nos lám, lám, már szűzen is ? Míg a szegény petéző « királynő » meg már oly annyira, alattvaló, hogy amennyiben nem képes a szolgálatának, kötelességének eleget tenni, akkor a közösség rögvest gondoskodik a leváltásáról. Különös módon olyan szolgálatról van szó amelyet egyedül, egy megtermékenyített petéző anya képes vinni. Neki az dolga, azért fizetik, előkelő, kivételes kezelésben részesítik. De miért kell « szónokolni » olyan hangosan egy frissen született jövendőbeli méhanyának, méghozzá, oly annyira, hogy még a méhészek is meghallják ? Ismét visszatérő kérdés. Vajon, történik az így olyan természetes rezgéssel, pl. levegőáramlat segítségével, avagy ütéssel, úgy mint a harangok esetében? Hol helyezkedik el ez rezgéskeltő és hol a halló szerv ? A méhecske fején ? száján, a potrohán ? Hogyan képes egy alig 1,5 gramm súlyú kis rovar olyan erős hangon énekelni ? Annyi bizonyos, hogy képes ! A számítógéppel is rögzíthető felmérések szerint a méhek által keltett rezgésmértékek esetenként meghaladják a 2500 Hz magasságot is. Milyen lehet az a « hangszer » amelyen zümmögni, skálázni lehet 0 és pl 3000 Hz rezgéseket tetszés szerint és nagy erősséggel? Na jó jó, de miért került a méhanya bi-bip hangsúlyának használata, pontosan és meghatározott körülmények között, vagyis kizárólag rajzási időszakban ? Van e hangos beszéd a kaptárban, és hogy történik a beszélgetés ? Következesen feltehető, hogy a petéző anya « diskurál » a gyermekeivel nem bi-bip hangon, hanem hangrezgésekkel. Valójában, tényleg nem lehet észlelni bi-bippelést év közben, csakis rajzás beállta alkalmával. Úgy tűnik, ilyenkor « hívogatással » hangos fölerősített hirdetéssel « harangozik » az új anya talán éppen a hívei értesítésére, talán toborzására ? No ez még csak hagyján, mert könnyen elképzelhető. Ellenben számos kérdés marad függőben, amelyekre, ma még nincs elfogadható részarányos magyarázat. Köztudott, egy frissen kirepült raj fölépülése részarányos, oly annyira hogy a kiválasztott települési helyre érkezve, tökéletesen szervezett, azonnal munkaképes és persze azonnal működésbe is kezd (lásd ugyancsak a «Széhelyválasztás a méheknél» írásom . A vízhordók, a virágpor, a méz gyűjtők száma, a tisztogatók, a lárvagondozók, képesítése, felválthatósága, a beosztások részaranyossága, tökéletesen megfelel a szükségleteknek. Milyen módszerrel és hogyan igazodik egy raj összetétele részarányosan ? Hogyan történik az ésszerű munkamegosztás ? Kire, milyen beosztás esik, vár. Ki vagy milyen rendszer határozza meg, melyek azok az egyének akik távoznak a rajjal és kik maradnak otthon és miért éppen ők ? A rezgésméréseink folytán, ma már, bebizonyosodott az a tény is, amely szerint, az anya és a gondozó méhek között állandó párbeszéd folyik a kaptáron belül ugyancsak munka közben is, egymás között is. No persze nem olyan hangosan mint ahogy a most született anya « sípol», de a hangzümmögés, a külső és belső viszonyok függvényében szinte állandó. A közelmúltban szeptember 22.- én például sikerölt észlelni és rögzíteni ilyen, méhek közötti párbeszédet Jarnioux- i kísérleti méhesben. Az eredmény, jelen pillanatban, tudományos közlemény vár, így az ma még « hadititok ». A kísérletek, a felmérések természetesen tovább folynak a helyszínen míg a rögzítések tanulmányozása, elemzése a Nottingham-i Műszaki Egyetemen történik. Természetesen a magam részéről igyekezni fogok a továbbiakban is időnként értesítéseket küldeni a további fejleményekről az Európai Méhész honlapján. Bekapcsolódásra is lehet jelentkezni, tessék véleményezni ! Úgy tudott, hogy az anya csipogását, úgymint, a halk szavait még nem sikerült se összességében se részleteiben elemezni. Ez még közel sem jelenti azt, hogy senkit nem érdekel. A nemrég beindított rezgésméréses kutatásainkhoz érkeznek visszahatások, Európa szerte országokból. Miért ne Magyarországról ? Vajon történtek-e ott hangfelvételek, és hangelemzések az anyák csipogásáról ? Akár a www.europaimehesz.atw.hu. –on keresztül lehetne véleményeket nyilvánítani, elgondolásokat ismertetni, vitatkozni. Ha igaz : « Több szem többet lát ! » akkor talán az is igaz ; « több fül többet hall » Nos lám, szerintem, mindenképpen érdemes és nem kevésbé hasznos lenne a magyar méhészek között is értesüléseket közölni, terjeszteni, véleményezni, továbbítani, legyen az csak a részarányos megosztódás érdekében, úgy mint a méhek közötti párbeszédben. Miközben, és évtizedek óta, igyekszek erősködve, meghívni a magyar egyetemeket, VM -t, intézményeket dolgozzunk össze a kutatásainkban is. Sajnos nem sok eredménnyel. A gyakorlat azt igazolja, hogy magyar társadalom tagjai, között divik a bizalmatlanság. Nem szívesen bocsájtkoznak párbeszédbe egymással. Még kevésbé holmiféle magamfajta « szökevény »-el, és mint olyan, örüljek, és elégedjek meg azzal, hogy van szólásszabadság.Írta alá, ilyen mail-üzenetét, 2011 szeptember 6. -án, egy « nyúg. tanító, méhtenyésztő, kitüntetett méhész ». Nincs jogom bírálatokat, kifogásokat emelni az « elnök » ellen (mint régen a Párttitkár ellen !). Ez üzenet, mint írásos bizonyítvány arra, hogy a régi rendszer szelleme, az akkori eljárások, szokások továbbra is élnek és virulnak 20 évvel a rendszerváltás után. Nem hiába, tanított jól a « nyúg. tanító, kitüntetett méhész elvtárs ». A méhek esetében, amikor a méhész « rendszerváltást » okoz anyaváltással, akkor napok múltával, az új anyához, új rendszerhez igazodnak a család tagjai. Tesznek így következetesen, méghozzá és természetesen úgy, hogy elhagyják a régit. De mi történik ilyenkor azokkal, az egyedekkel akik képtelenek így eljárni ? Előfordulhat ilyen kétséges eset méghozzá tömegesen, a kétlábú emlősöknél ? joseph.bencsik@free.fr 2011 Október
Több mint rajzáselőjelzés rezgésméréssel Mint ahogyan a korábbi írásaimban jeleztem lásd www.europaimehesz.atw.hu kutatásaink rezgésméréssel, túl a rajzáselőjelzésen, tovább folynak. Vége a rajzási évadnak és természetesen a kaptáron belül tovább folyik az élet és nem szűntek meg a rezgések sokasága, sokszínűsége sem. Lásd a mellékletben a rögzített szemléltető felmérést, kimutatást. Egy kölyökcsalád költő és mézterébe helyezett, egy egy « accélérometre » rezgésmérővel készült, 2011 augusztus, 27 és szeptember 2 között. Az egyik különlegessége többek között pontosan abban rejlik, hogy egy és ugyanaz család, egyidejű, párhuzamos azonosító « ujjlenyomat » -át képviselik E kiemelt példa elsősorban szemléltetésre szolgál, de minden bizonnyal figyelmet érdemel, úgy méhészet gyakorlatában, mint az elméleti ismeretek kiszélesítésében. A kimutatás igazi valóság amely beavatkozás nélkül számítógépes önműködő rögzítéssel készült. Egy megfelelő berendezéssel bárki eljárhat így. Az ábra azonban még nem minden. A rögzítéseket elemezni, igazolni, magyarázni szükséges, különben érdektelenek. A grafikonok, rendkívül érdekes és érdemleges értesüléseket tartalmaznak a család pillanatnyi helyzetéről a nap és a napok eltöltött idejének, az évad… függvényében. Valamikor a méhész nagyapáink a tél vége felé fülüket a kaptárfalára szorították, majd azt a másik oldalon megkoppintották és a méhek válasz zümmögéséből megtudták él-e, erős-e a család. Egyesek azt is megtudták van e anyájuk, éheznek e…Ma olyan hasonló kísérletek is tervben vannak amelyek nem a nagyapáink erőszakos bezörgetésével, hanem és többek között hangszórós besugárzásokkal igyekeznek értesüléseket szerezni. Fantáziadús elképzelések szerint egy napon olyan rezgések is elképzelhetők amelyek nem zendülést okoznak a család hangulatába, hanem egyenesen nyugtató hatásúak lesznek A méhész minden különleges elővigyázatosság nélkül ténykedhet a méhei között. Szabad e álmodni ? Ma, az « accélérométre » segítségével készült rezgésmérésekkel sokkal több, valóságos és pontos értesülésekhez juthatunk, mint nagyapáink a kopogtatással . Ezen rezgések elemzése, magyarázata azonban jelenleg közel sem megoldott. Kiderült például az is hogy a méhcsaládon belül nem csak a feromonok, a szárnyrezgések segítségével folyik az értesülések forgalma, kicserélése de azon túl olyan magas értékű rezgésekkel Hz is amelyek szárnyrezgetéssel nem valósíthatok meg, és csak nagy hatású rezgésmérővel észlelhetők.
A fölső ábrán vízszintesen a vonatkozó idő, óra 0-24 olvasható míg függőlegesen a másodpercenkénti rezgésszámok, rezgésmagasságok Hz rögzítettek. Rendkívül pontossággal percről percre óráról órára figyelemmel kísérhető, a napok folyamán , a családon belül végrehajtott tevékenység, annak erőssége, avagy lazulása. A 2 számú szonda grafikonján például augusztus 30. án, 12 -20 óra között, valamint 31.-én 12 és szeptember 1.- én 5óra között, olyan hatalmas mennyiségű rezgéskilengéseket mért föl a számítógép, amelyek messzemenően túlhaladták a 2500 Hz rezgéseket. Ez utóbbiak azonban közel sem szárnyrezgések, hanem olyanok amelyeket ugyan a család hajt végre, de nem tudni hogyan. Míg az alsó ábrán színes görbék láthatók. Ezek ugyancsak számítógépes elemzés alapján készültek. Rendkívül érdekes és olyannyira értékes értesülések jeleit tartalmazzák. A családon belül ugyanis a tevékenységek sokasága munkabeosztást igényel. A különböző színek a különböző rezgésazonosság jelei. Feltehető hogy azokat egy egy különleges « szakbeosztású » méhcsoport alkot. Jelen pillanatban ezek a színek pontos csoportazonosítása még ugyancsak ismeretlen. Tehát ezen a téren is van mit kutatni.
Természetesen ismeretlen még sok minden jelenség. Az értesülések bonyolultsága rendkívül magas szinten folyik. Ezek annál is inkább jelentősek miután a helyzet, a külső és belső viszonyok szinte percről percre nap mint nap, az évad előrehaladtával változnak. A kísérleti családok számának jelentős emelésére, hosszú évek kutatásaira, több és több kutatócsoport közreműködésére, munkáira, felmérésekre elemzésekre, lesz szükség. EU nyugati országaiban négy nyelven megjelent tudományos és méhészeti szakírásokból már széleskörűen ismeretesek az idevágó első kutatások eredménye. Ugyanakkor, egyedül a www.europaimehesz.atw.hu honlapon az egyetlen magyar nyelven megjelent írásokban, esett szó a Nottingam-i Műszaki Egyetemen, Bencsik Mártin, fizika-matematika tanár első kísérletiről. A kísérletek bemutatására, már az Apimondia 2009 alkalmával sor került. Majd 2010 -ben nemzetközi tudományos közleményben is megjelent. Az eddig elért bátorító eredmények rendkívül érdekes és hasznos, és kecsegtető következményeket ígérnek, úgy az elméleti mint a gyakorlati ismeretek kiszélesítésében, mint a méhészet gyakorlatában. Értesítsük azokat az általunk ismert személyeket, méhészeket, szakembereket, intézményeket, akikről úgy gondoljuk közelebbről is érdekelnek ilyen irányú kutatások, értesülések. Tekintettel a tárgy széleskörűségére, számos bekapcsolódási lehetőség áll rendelkezésre, úgy a kísérleti mint a matematika oldalán.
Informations par bruissements chez les abeilles: Découvertes récentes par analyse numérique.
A l’occasion des visites de leur ruchers, vers la fin de l’hiver, nos grands pčres apiculteurs, curieux, avaient une pratique de control trčs simple: ils collaient une oreille sur la paroi de la ruche, en donnant un petit coup sec de l’autre côté. S’ils entendaient un bruissement, c’était une preuve que cette colonie particuličre était belle et bien vivante.
A force d'expérience et par comparaison des résultats, ils parvenaient, aussi, ŕ former un jugement sur la force de la colonie testée, sur la possibilité de la perte de leur reine, ou bien sur un état de famine.
En réalité, il s’avčre qu’il y a de bien nombreuses significations dans ces bruissements, y- compris certaines qui ne sont pas décelables ŕ l’oreille nue. Il est possible, par ailleurs, que ce phénomčne ne soit pas "gratuit", et ne soit pas la simple conséquence, ou produit nécessaire, de l'activité des abeilles. Ces derničres ne font peut ętre pas vibrer leurs ailes par pure réaction "mécanique" ŕ une situation extérieure donnée, comme par exemple en réponse au coup sec donné sur la paroi de la ruche.
Il se peut qu'il y ait des "messages" qui passent, circulent et s’échangent également par ce moyen, c'est-ŕ-dire que les bruissements pourraient constituer un véritable moyen de communication. C'est certainement le cas pour les vibrations qui viennent des danses vibrantes. Il n'y a pas d'études, cependant, jusqu'ici, qui prouveraient l'existence de messages similaires dans les bruissements des abeilles. Seuls nos grands-pčres connaissaient quelques rudiments dans ce domaine. Leurs diagnostiques étaient simples et subjectifs, mais remarquables par leur utilité pratique. C'est peut-ętre cela surtout qui devrait inciter l’apiculteur d’aujourd’hui ŕ se poser des questions et ŕ envisager quelques hypothčses au sujet de ces bruissements, comme par exemple:
1. Correspondent-t-ils ŕ des situations données précises de la colonie ?
2. Contiennent-t-ils des détails utiles ŕ l'établissement d'un diagnostique sur la colonie ?
3. Ont-t-ils un intéręt concret dans pratique apicole ?
De nombreuses recherches ont été entreprises dans les derničres décennies, afin d'essayer de répondre ŕ certaines de ces questions. A l’aide de microphones par exemple, placés ŕ l’intérieur de la ruche, nombreux enregistrements ont été réalisés. Par ces moyens modernes il a été possible d’obtenir certains enregistrements, que nos 'grands-pčres' étaient incapables d'obtenir. Cependant, ces pratiques modernes n’ont jusqu’ici pas abouti ŕ un déchiffrage exact. Pourtant il se pourrait que la colonie utilise bien le moyen de communication par le biais des bruissements, en plus de celui, bien reconnu, des phéromones. Il s’agit peut-ętre d’un langage additionnel, utilisé pour échanger des informations importantes et vitales entre les membres de la colonie.
Karl von Frisch, prix Nobel en 1973, a démontré la signification exacte de certaines vibrations spécifiques. Elles sont produites par des pourvoyeuses, et leur rôle est de recruter une catégorie de congénčres, pour exploiter la source découverte de nectar. Il a démontré sans équivoque, que ces danses vibrantes contiennent des informations précises concernant le lieu géographique ŕ exploiter et leurs richesses et męme la qualité du nectar ŕ butiner. La danse vibrante est comparable ŕ une sorte de publicité diffusée par « haut-parleur ». En effet une vibration générée par tout le corps d'une abeille est sans aucun doute bien plus puissante et efficace, que celle pouvant ętre provoquée par les ailes. Ainsi l’information ŕ communiquer par la recruteuse a plus de chance de parvenir au plus grand nombre d’individus potentiellement concernés. Pourtant il est aussi possible d’observer des battements d’ailes, par intermittence, provenant de la danseuse. Ces gestes ne sont probablement pas gratuits et sans significations. Une efficacité réelle et plus qu’étonnante existe peut ętre dans les bruissements, incorporée dans un systčme d’information multiplexé.
Supposons donc pour l'instant que les battements des ailes contiennent de nombreuses informations précises. Celles-ci pourraient ętre importantes et primordiales dans la vie de colonie. Leurs perturbations, ou déséquilibres ou défauts pourraient provoquer des conséquences catastrophiques sur la santé de la colonie. La question que nous nous posons serait alors vitale, et plus particuličrement derničrement, depuis que nous sommes les témoins impuissants des déperditions massives des colonies sur des nombreux continents. Trouver des moyens pour déceler les désordres dans la vie de la colonie serait alors un grand pas vers la compréhension des causes de ces troubles.
Dans les études "pilotes" passées, des microphones ont été utilisés, avec leurs inconvénients, notamment (i) le besoin d’ouvrir la ruche, (ii) les pics de signal provenant des abeilles passant trčs prčs des microphones, (iii) le phénomčne de la propolisation, (iiii) et le manque de qualité des sons prélevés, du aux basses fréquences (moins de 250 Hz) communément utilisées par les abeilles.
En prenant les démarches de nos grands-pčres comme exemplaires, l’idéal serait peut-ętre de coller ŕ la paroi de la ruche une « oreille électronique », un capteur de vibrations suffisamment raffiné, capable d’enregistrer les nuances des « mélodies », le « chant » de la colonie. Ce capteur doit aussi ętre capable de distinguer les signaux ordinaires, comme ceux provoqués par des tapotements involontaires, et des signaux plus intéressants, comme les "pleurs" de la colonie suite ŕ la famine, ou la perte de la reine, ou tout simplement le signal de la maladie.
Naturellement le praticien aimerait avoir un maximum d’informations sur l’état général, la situation ou "condition" de ses colonies. Il aimerait aussi que sa pratique appliquée pour le diagnostique, provoque le moins de dérangements possibles pour ses colonies, mais aussi pour lui-męme, naturellement.
Comment pouvoir se "brancher" sur le flux d’informations circulant au sein de la colonie ? Comment capter et comprendre les signaux émis par le bruissement ? D’abord, quels sont les critčres qui indiquent l’équilibre et la bonne santé de la colonie, et quels sont de ceux qui correspondent au désordre, au déséquilibre. Si maladie il y a, de quelles maladie s’agit-t-il? Quels sont les poisons qui sčment la mort, la faiblesse? … Un ręve que l’esprit curieux aimerait voir se réaliser un jour proche.
C’est ainsi qu’au début de la saison 2008, une équipe d'amateurs s'est équipée de quelques moyens, d'instruments modernes: un ordinateur couplé ŕ deux sondes (accéléromčtres). Une des particularités de ce systčme résidait dans le fait que la sonde était installée ŕ l’extérieur de la colonie, dans la paroi arričre de la ruche, et de cette maničre, imitant un peu ce que faisaient nos grands-pčres avec leurs oreilles. L'indéniable avantage de ce systčme « d’espionnage » réside dans le fait qu’il a parfaitement fonctionné (pendant neuf mois) sans avoir ŕ ouvrir une seule fois la ruche, c'est-ŕ-dire sans dérangement pour la colonie ! Pas besoin pour l'apiculteur ni d’allumer l’enfumoir, ni de s’équiper de protections. L'enregistrement a été lancé, de façon continue, jour et nuit, été comme hiver. Désormais avec cette méthode il est possible de suivre en permanence l’évolution de la colonie ŕ toute époque et dans toutes ses phases d’évolution, et naturellement męme hors saison.
Les graphiques obtenus ont permis d’établir un certain nombre de constatations intéressantes, et cela dčs le départ. Plus aucun doute: d’importantes quantités d’informations circulent au sein de la colonie en permanence, par vibrations et notamment par celles issues des battements des ailes. Dčs le début des expériences il était possible de constater plusieurs types de résonances indépendantes, et de les identifier un peu comme si elles étaient émises par différents groupes d’abeilles.
Sur cette figure un exemple est montré, sur une durée d'une journée (l'heure est minuit ŕ l'extręme gauche et ŕ l'extręme droite des deux graphes). Les bruissements sont analysés en fréquence et les spectres sont ensuite empilés de gauche ŕ droite pour obtenir un "spectrogramme" (image en couleur). Les vibrations les plus fortes produisent une couleur rouge, et les plus faibles sont bleues. Ces spectres sont ensuite interprétés en tant que "vibrations indépendantes", et affichées sur la courbe du bas. Chaque activité est montrée avec une couleur différente. Cette mesure montre une activité de vibration spectaculairement élevée vers midi, comme nous l'avons fréquemment observé au milieu de l'été. Sur le spectrogramme, deux zones d'activité indépendantes peuvent ętre identifiées "ŕ l'śil nu", par exemple vers 16 heures un nuage fort d'activité apparaît aux fréquences en deçŕ de 500 Hz, alors que vers minuit l'activité est dominée par des vibrations vers 1500 Hz. L'analyse mathématique statistique que nous utilisons est, cependant, capable d'identifier des déviations beaucoup plus raffinées que celles que l'śil humain ne peut détecter (nous en montrons sept sur le graphe du bas). Il est interessant, aussi, de voir de fortes activités toute la nuit.
Ensuite, ŕ l’occasion du congrčs mondial d’apiculture, Apimondia09 ŕ Montpellier, certains résultats venant de ces travaux de recherches préliminaires ont été présentés. Cet événement a généré un intéręt international notable. En effet pour la premičre fois un essaimage était prévisible 12 jours avant son avčnement ŕ partir de l’analyse des données par des mathématiques statistiques, réalisée entičrement ŕ partir des enregistrements, sans aucune présupposition.
L'analyse numérique des données a été réalisée par une équipe dirigée par le Dr Martin Bencsik, maître de conférence en physique et mathématique ŕ l’Université Trent de Nottingham. C’est ainsi qu’en janvier 2011 a été publié un article scientifique ŕ ce sujet (voir www.elsevier.com/locate/compag)
A la base de ces observations se trouve un petit rucher expérimental amateur, composé de quelques ruches, situé en France, ŕ Jarnioux, dans le Rhône. Deux des ruches de ce męme rucher sont toujours sous surveillance "automatique", et aujourd'hui męme les données continuent ŕ ętre stockées et analysée, nous donnant chaque jour de nouvelles avenues de questions, et d'espoirs pour pouvoir un jour diagnostiquer l'état d'une colonie en termes de santé, de fičvre d'essaimage, de taille, etc.. Il s’avčre que l’étendue et l’importance des d’informations circulant au sein de la colonie n’est nullement en proportion avec les moyens de recherche modestes de l’équipe travaillant en ce moment dans le petit rucher ŕ Jarnioux. Pour faire avancer ces connaissances, toutes suggestions seront prises en considération.
contact pour correspondance : Dr Martin Bencsik Physics and Mathematics Clifton Lane, Clifton Campus Nottingham Trent University NG11 8NS Nottingham Royaume-Uni.
Mint ahogyan a korábbi írásaimban jeleztem lásd www.europaimehesz.atw.hu kutatásaink rezgésméréssel, túl a rajzáselőjelzésen, tovább folynak. Vége a rajzási évadnak és természetesen a kaptáron belül tovább folyik az élet és nem szűntek meg a rezgések sokasága, sokszínűsége sem. Lásd a mellékletben a rögzített szemléltető felmérést, kimutatást. Egy kölyökcsalád költő és mézterébe helyezett, egy egy « accélérometre » rezgésmérővel készült, 2011 augusztus, 27 és szeptember 2 között. Az egyik különlegessége többek között pontosan abban rejlik, hogy egy és ugyanaz család, egyidejű, párhuzamos azonosító « újj lenyomat » -át képviselik E kiemelt példa elsősorban szemléltetésre szolgál, de minden bizonnyal figyelmet érdemel, úgy méhészet gyakorlatában, mint az elméleti ismeretek kiszélesítésében. A kimutatás igazi valóság amely beavatkozás nélkül számítógépes önműködő rögzítéssel készült. Egy megfelelő berendezéssel bárki eljárhat így. Cikkben utalás történik vizuálisan is képekben, pps formátum bármelyik word-ben megtekinthető
Az ábra azonban még nem minden. A rögzítéseket elemezni, igazolni, magyarázni szükséges, különben érdektelenek. A grafikonok, rendkívül érdekes és érdemleges értesüléseket tartalmaznak a család pillanatnyi helyzetéről a nap és a napok eltöltött idejének, az évad… függvényében. Valamikor a méhész nagyapáink a tél vége felé fülüket a kaptárfalára szorították, majd azt a másik oldalon megkoppintották és a méhek válasz zümmögéséből megtudták él-e, erős-e a család. Egyesek azt is megtudták van e anyájuk, éheznek e…Ma olyan hasonló kísérletek is tervben vannak amelyek nem a nagyapáink erőszakos bezörgetésével, hanem és többek között hangszórós besugárzásokkal igyekeznek értesüléseket szerezni. Fantáziadús elképzelések szerint egy napon olyan rezgések is elképzelhetők amelyek nem zendülést okoznak a család hangulatába, hanem egyenesen nyugtató hatásúak lesznek A méhész minden különleges elővigyázatosság nélkül ténykedhet a méhei között. Szabad e álmodni ? Ma, az « accélérométre » segítségével készült rezgésmérésekkel sokkal több, valóságos és pontos értesülésekhez juthatunk, mint nagyapáink a kopogtatással . Ezen rezgések elemzése, magyarázata azonban jelenleg közel sem megoldott. Kiderült például az is hogy a méhcsaládon belül nem csak a feromonok, a szárnyrezgések segítségével folyik az értesülések forgalma, kicserélése de azon túl olyan magas értékű rezgésekkel Hz is amelyek szárnyrezgetéssel nem valósíthatok meg, és csak nagy hatású rezgésmérővel észlelhetők. A fölső ábrán vízszintesen a vonatkozó idő, óra 0-24 olvasható míg függőlegesen a másodpercenkénti rezgésszámok, rezgésmagasságok Hz rögzítettek. Rendkívül pontossággal percről percre óráról órára figyelemmel kísérhető, a napok folyamán , a családon belül végrehajtott tevékenység, annak erőssége, avagy lazulása. A 2 számú szonda grafikonján például augusztus 30.- án, 12 -20 óra között, valamint 31.-én 12 és szeptember 1.- én 5óra között, olyan hatalmas mennyiségű rezgéskilengéseket mért föl a számítógép, amelyek messzemenően túlhaladták a 2500 Hz rezgéseket. Ez utóbbiak azonban közel sem szárnyrezgések, hanem olyanok amelyeket ugyan a család hajt végre, de nem tudni hogyan. Míg az alsó ábrán színes görbék láthatók. Ezek ugyancsak számítógépes elemzés alapján készültek. Rendkívül érdekes és olyannyira értékes értesülések jeleit tartalmazzák. A családon belül ugyanis a tevékenységek sokasága munkabeosztást igényel. A különböző színek a különböző rezgésazonosság jelei. Feltehető hogy azokat egy egy különleges « szakbeosztású » méhcsoport alkot. Jelen pillanatban ezek a színek pontos csoportazonosítása még ugyancsak ismeretlen. Tehát ezen a téren is van mit kutatni. Természetesen ismeretlen még sok minden jelenség. Az értesülések bonyolultsága rendkívül magas szinten folyik. Ezek annál is inkább jelentősek miután a helyzet, a külső és belső viszonyok szinte percről percre nap mint nap, az évad előrehaladtával változnak. A kísérleti családok számának jelentős emelésére, hosszú évek kutatásaira, több és több kutatócsoport közreműködésére, munkáira, felmérésekre elemzésekre, lesz szükség. EU nyugati országaiban négy nyelven megjelent tudományos és méhészeti szakírásokból már széleskörűen ismeretesek az idevágó első kutatások eredménye. Ugyanakkor, egyedül a www.europaimehesz.atw.hu honlapon az egyetlen magyar nyelven megjelent írásokban, esett szó a Nottingam-i Műszaki Egyetemen, Bencsik Mártin, fizika-matematika tanár első kísérletiről. A kísérletek bemutatására, már az Apimondia 2009 alkalmával sor került. Majd 2010 -ben nemzetközi tudományos közleményben is megjelent. Az eddig elért bátorító eredmények rendkívül érdekes és hasznos, és kecsegtető következményeket ígérnek, úgy az elméleti mint a gyakorlati ismeretek kiszélesítésében, mint a méhészet gyakorlatában. Értesítsük azokat az általunk ismert személyeket, méhészeket, szakembereket, intézményeket, akikről úgy gondoljuk közelebbről is érdekelnek ilyen irányú kutatások, értesülések. Tekintettel a tárgy széleskörűségére, számos bekapcsolódási lehetőség áll rendelkezésre, úgy a kísérleti mint a matematika oldalán.
A rajzáselőjelzés rezgésmérésén túl. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a rajzáselőjelzés rezgésmérővel folytatott kutatási pályázatunk EU –os kiszélesítésének EU pénzelését elhalasztották. Valójában csak most derült ki, milyen okokból. Az illetékes bizottság, parlamenti határozatokra várt. Ez év május végén két alkalommal gyűlt össze az EU parlament, pontosan a méhek egészsége körül történt veszélyes helyzet kialakulása folytán. A tömeges pusztulás, központi és elsődleges és kivételes kérdés lett, oly annyira hogy az EU-s képviselőház elé került. Márpedig a rajzás mint természetes folyamat, nem betegség, hanem általában az egészség jele. Nem véletlen ha pályázatunk a sürgősségi sorrend végére került. Végül is, ezen fontos EU-s parlamenti eseményről egy érdekfeszítő írás jelent meg a francia méhészek értesülésére. Az egyik francia méhésszövetség, az SNA szaklapja a „l’Abeille de France”. M Noa Simon tollából már a juniusi számban, a 22. oldalon olvasható egy összegzett beszámoló vagy www.labeilledefrance.com honlapon. Úgy tudom nem így a Méhészetben az egyetlen monopol szaklapban. Ilyen értesülések szóba se kerülnek. Talán az országos monopol méhésszervezetben sem? Bevezetőül P. Neumann, a Liebefeld –i Méhészeti Kutató Intézet szakértője tartott ismertető előadást az EU-s képviselők előtt. Bejelentette három tudományos kutatási program alakulását (BEEDOC, STEP, és COLOSS, vajon létezik e ilyen Magyar Földön? P. Neumann kérte, szinte követelte azok EU- os pénzelését a EU parlament előtt. Szerinte a méhészek nagy többsége szaktudása, felvilágosultsága, ugyancsak hiányos. A számos EU parlamenti képviselő hatott vissza. Az ismertető írás szerint, Tabajdi képviselő úr megváltoztatta azt a korábbi állítását, amely szerint, minden méhész amatőr és semmi fogalmuk sincs a fönnálló nehézségekről (így olvasható a beszámolóban). Ezúttal kérte a méhészeti értesülések, kutatási eredmények megosztását az EU -os tagállamok között. (Tudtommal az MSZP „főmegbízott elvtárs” EU-s parlamenti képviselőről van szó aki : a „Hadonászás a levegőben” című korábbi írásom főhőse. Míg A. Lulling véleménye szerint minden professzionális méhész úgy kezdett méhészkedni mint műkedvelő. Majd M. Tarabella képviselő szerint, a hivatásos méhészet mint olyan, szükséges. Hosszadalmas lenne minden hozzászólást részletesen megemlíteni. A fölmerült nehézségeket 5 pontban foglalták össze - A méhek egészsége... közöttük a mérgező növényvédő szerek alkalmazása - Biováltozatosság fönntartása - Szabványosított módszerek a méhek egészségi állapotának fölbecsülésére - Megállapítani a nehézségek sorrendjét, fontosságát - Hatásos egészségvédelmi módszerek, gyógyszerek alkalmazása Kérdés: mi történik a más beporzó rovarokkal és az GM növények elterjedésével? Majd az írás folytatódik a „comANVI” (commission Environnement = környezetvédelmi bizottság) összefoglaló, Julie Girling tanulságtételével: Az elgondolás lényege: Méhveszteség több tényező okait figyelembe kell venni úgy a rovarirtó szerezést mint a Génmódosítás hatását. A bizottság, június 15- ig elfogad módosítási ajánlatokat. A bizottság különböző véleményről tanúskodott. Azok minősége ugyancsak változó. Magyarázatok: * Nehézségek, több tényező okok, mindegyiket figyelembe kell venni - betegségek - a környezet egyneműsége ( beleértve a génmódosítást) - gyógyszerhiány - rovarirtó szerek * A bizottságok ajánlatai meghatározott tervek szerint * Az amatőr méhészkedés támogatása * A ellenőrző laboratóriumok támogatása * A kutatások támogatása úgy a mérgezés mint a génmódosítás, akár a kozmikus rezgések vagy az elktromágnessesség hatása * A rovarirtó szerek használatának szabályozása A Bizottság válasza: - A tagállamok ellenőrző laboratóriumai rendelkezésére áll 250 000 € szakképzetségük kifejlesztésére már az első 9 hónap folyamán - terveket készítenek a méh egészségének felügyeletére; Várható eredmények 3 év múltán - 2013-14 felülvizsgálat az engedélyezett rovarirtók használatára - az állatorvosi szabályok valamint gyógyszerek alkalmazásának felül vizsgálata - az elővigyázatosság elvének betartása szerint, felügyelet a neonicotinmidek alkalmazására. Az első eredmények 2011 végére várhatók, majd történik az engedélyezés. Eddig az cikk rövid ismertetése. Kérdés, vajon jó lenne e ha Mr. Tabajdi EU-s Parlamenti képviselő MSZP főmegbízott beszámolót készítene a magyar „tudatlan” amatőr méhészek felvilágosítására? Megállapításai alapján, feltehető hogy ez utóbbiak választmányi vezetősége is amatőr. Ami igaz az igaz! Még értesítő szaklapjuk sincs! A Méhészet magántulajdon. Nem de e tény is amatőrségi bizonyítvány? Azonban be kell valljam, magam is amatőr vagyok, ma már csak 14 méhcsalád tulajdonosa. Márpedig papírforma szerint úgy tudott, hogy az amatőrség, a birtokolt családok számával arányos. Sokan úgy tartják, a szaktudás is. A kívülről érkező értesülések fölborítják a belső rendet, a „amatőrséget” éppen ezért elzárkozottság vár rájuk. Legyünk „rebellisek”, igyekezzünk felvilágosítani másokat is. Így például és többek között a www.europaimehesz.atw.hu honlapon megjelenő EU -os értesüléseken keresztül. Ugyanakkor kísérjük állandó figyelemmel az állományunk egészségét. Magam is így teszek. * * * Érdekes, szélsőséges „amatőr” jelenség tanúja voltam, 41 éve először. A koromra való tekintettel az állományomat nemrég csökkentettem le, 14 családra. Végül is még kisebb, tehát még tudatlanabb amatőr lettem. A méheim mind, Dadant, típusú „homloklukas” EU szabvány kéménykaptárban. Lásd korábbi írásaimban. Mind a 14 család remek természetes méztartalékokkal indult az évadnak. Egy családnál, magyarázat nélkül, anyavesztés történt a kora tavaszi napokban. Nem tesz semmit, gondoltam magamban. A gyakorlatban majd a többiek között biztosan lesz legalább egy család, amelyik rajzásra fog készülődni, majd megcsapolom azt idejében anyabölcsőit. Nos nem így történt. Az egész évad alatt, egyetlen egy család nem indult ezen az úton. Ellenben az évad eleje különlegesen mézelő volt. Már az akácvirágzás előtt omlott a nektár a kaptárokba. Utána beállt egy nagy hőség, főleg szárazság. Megállt a mozgás a méhesben. A rajzásnak sehol semmi jele. No persze a rezgésméréssel sem volt kimutatható semmiféle rajzási előkészület. Az információk rögzítése továbbra is folyamatos volt. Hogyan kimutatni, milyen okokból maradt el a rajzás 0/14 arányban rezgésméréssel? Történhetett ez valami betegség folytán? Nem gyanítom, tekintettel a rendkívül magas mézhozamra, népesség tömegére. Na persze mindez, még nem jelenti azt, hogy a rezgésméréssel történő rajzás előjelzési kísérleteinket elodázzuk. Ellenkezőleg azóta, megtoldottuk azt, az egészséggel kapcsolatos rezgésmérések műsorával. Széles a mezőny, sok a találni való, nagyok a tétek. Sok remény fűződik a rezgésmérés alkalmazásához a méhek egésszége terén is. Van mit kutatni. Jelzem, szándékomban van a további fejleményekről beszámolni. De vajon igaz lenne Tabajdi „elvtárs” megállapításai: „a méhészeknek halvány fogalmuk sincs a problémákról”? Szerencsére van nekik szaktudó EU-s parlamenti képviselőjük. Az ő beszámolója többet ér! Ezúttal kérem az olvasóimat, értesítsenek; hol olvasható az! joseph.bencsik@free.fr Augusztus 2011
klimatikus jelenségek sorozata mutatkozott, 2011- júliusig eltelt évad folyamán. Ezek nagymértékben befolyásolták a méhészeti eseményeket is. Közöttük a jelentősebbekhez érdemes megjegyzéseket fűzni. Amennyiben ismét tollat ragadtam, annak okát, nem csak a méhészeti különlegességekkel magyarázom, hanem azzal is, hogy ezidáig több mint 2 700 alkalommal kattintottak a www.europaimehesz.atw.hu honlapon, egyedül a címben jelzett témában megjelent írásaimra. Jelzem hogy a francia, angol német, spanyol nyelven is számos írásom jelent meg de azokról már nem is vezetek kimutatást. Legutóbb (2011/06/22) például a földgolyó másik oldaláról Nouvelle Caledóniaból érkezett érdeklődés. De sehol semmi Magyarországból ! Negyven éves méhészeti gyakorlatom alkalmával egyszer sem fordult elő olyan kirívó különleges eset a méhészet gyakorlatában mint ez alkalommal. Rendkívüli tavasz, eső nélkül, nagy hőséghullámok követték egymást, szinte az egész áprilisi- májusi időszak alatt. A természet persze igyekszik alkalmazkodni a helyzethez. Minden bizonnyal a méhek is, mint ahogyan az valóban bebizonyult a későbbiekben. A kertemben, április első napjaiban veteményezett sárgarépa csak június közepén kelt ki. No persze, az akácvirágzás is rendkívüli módon zajlott le és természetesen a méhcsaládok tevékenysége is. E különleges helyzet kihatott még a begyújtott méz minőségére is. Úgy az akácvirágzást megelőző tavaszi méz mint maga az akácméz töménysége, igen magas, szinte nehezen kipörgethető volt. Ilyen körülmények között az akácvirágzás még április közepén megtörtént. Szerencsére a rendkívül dús, és zavartalan virágzás, a mézelés teljes kihasználására ösztökélte a méhcsaládokat. A nektárképződés oly annyira bőséges és folyamatos volt mint soha, nem csak az akác virágzás alatt, hanem már azt megelőzően is szinte március végétől május végéig. Nem volt megállás minden épkézláb méhecske a virágzás, a mézelés kihasználásában volt szolgálatban. Az anyákat szinte teljesen kiszorította a behordott nektár. Megállt a petézés, annak ellenére, hogy a méztér is idejében fölkerült a költőtérre. Na persze ez utóbbit anyarács választotta el a költőtértől. Tapasztalataim szerint ugyanis, ellenkező esetben, az anya szerte szét, össze vissza petézett volna a méztér egy egy zúgában, míg onnan is kiszorult a tömegesen behordott nektár folytán. Ilyen esetben, nem ajánlatos pörgetni míg a mézes lépeken kialakult fiasítás ki nem kelt. Ezúttal rövid idő alatt megtelt a méztér. Május 12- én már pörgetni kellett. Ez esemény magába véve is példátlan. Soha eddig nemlátott rekord termés lett, úgy a kora tavaszi mint az akácmézből. Sajnos nem így folytatódott a továbbiakban A rajzási készületeknek semmi jelét nem láttam. A 14 család közül egyetlen egy sem rajzott ki. Kíváncsian várom, vajon a rajzás is ugyan úgy eltolódik mint a föntebb említett répamag veteményezésem kikelése? Természetesen a rezgésmérők se mutattak semmiféle rajzási előkészületeket. Így hát dugába dőlt a rajzás előjelzési kísérlet ismételt igazolása. Június 3.-án történt azonban egy ugyancsak rendkívüli esemény. Előzetesen, olyan « fagyos szentek » féle, három napig tartó hatalmas hőmérséklet csökkenés történt. A nappali hőmérséklet néhány óra alatt +26° ról +6-8° ra zuhant. Sehol egy méhecske nem hagyta el kaptárt ez idő alatt. Június 3.-án, úgy 11 óra felé visszajött a nagy meleg. Hatására, a méhek rögvest tömegesen tódultak ki a kísérleti telep kaptárjaiból, teljesen egy és ugyanazon időben. Máskor is elődördült ilyen természetes forrongás, tömeges « kiruccanás », esetenként szinte nap mint nap, kaptáronként időbeli eltolódásokkal . Ez alkalommal azonban történt ez különleges jelenségek közepette. Az R2 –es, rezgésrögzítés alatt álló igen erős család megfigyelése alkalmával, tragikus eseménynek lettem szemtanúja. A kaptár előtt tömegesen, talán százával is fetrengtek a fölszállni képtelen méhecskék. Másokat, még élő betegeket, pedig nagy számban erőszakkal hordták ki az « épkézláb » egyedek. A telep előtt kissé távolabb ugyancsak a földön mászkáltak a repülni, képtelen méhecskék. A kijáró nyílásban úgy mint a röpdeszkán számtalan hulla hevert. Nem kétséges, a két napig tartó hideg időjárás beálltával valami különleges folyamat következtében tömeges megbetegedés és elhalálozás történt a családban. Érdekes módon a kísérleti telep többi három család esetében, ilyen jelenség nem mutatkozott. Természetesen a rezgésmérők, rögzítők, továbbítok, meteoállomás… ez idő állat úgy mint előtte és utána is szolgálatban működöt. Az rögzített adatok folyamatosan továbbítódtak Nottinghamba. Azok matematikai feldolgozása elemzése azonban egy hosszadalmas fáradságos művelet. Az Egyetemen ugyanis folyik a tanítás, készülődés a vizsgákra. Az oktatási, időszerű feladatok, természetesen hátráltatják a rezgésrögzítések azonnali elemzését. Nem kétséges, kevés idő jut ilyen műveletek elvégzésére. Azokhoz különben bizonyos előkészületek « logociel » szoft ok szükségesek. Ezúttal, ezen írással kihasználnám az alkalmat : felhívással fordulok az olvasóimhoz, pontosan matematikusok keresése, esetleges besegítés érdekében. Tudom a méhészkedéshez ilyen képesítés nem szükséges. De nincs kizárva, hogy az olvasóim ismeretségi körében, rokonságában, ilyen szakképzettségű személy is megfordul. Nekik volna jó jelezni bekapcsolódási lehetőségeket az idevágó matematikát alkalmazó kutatásokba. Ez esetben tessék jelentkezni a www.europaimehesz.atw.hu honlapnál aki továbbítani fogja az ajánlatot Nottinghamba. A véletlenre is számítani kell. Aki nem keres az nem talál ! A matematikai kérdések, nehézségek bemutatására, szemléltetésére a mellékletben található, egy korábbi rezgéssorozat rögzítés. Olyan féle különleges helyzet beálltával készült, még az elmúlt év folyamán. Sajnos annak elemzésére ezidáig nem kerülhetett sor. Legyen az érdeklődő, hozzáértő matematikus, avagy csak egyszerű kíváncsi, mindenki véleménye figyelmet érdemel. Tessék visszahatni az Európai Méhész honlapján. Ugyancsak szükség mutatkozna számos különleges méhészeti jelenségre magyarázatot találni Ilyen például a föntebb említett alkalomszerű tömeges elhullási jelenség, (2011/06/03) avagy más különleges esemény, vagy eljárás. Részünkről, nagy reményeket fűzünk a rezgésméréssel történő értesülések értelmezéséhez. Jelen esetben például, azt is jó volna tudni, milyen visszaesés következik a méhcsaládon belül, a tömegesen, hirtelen elpusztult egyedek kiesése, leváltása, megbetegedés,… átszervezése folytán ... ? Egy jóhiszemű elgondolás alapján, még az is elképzelhető, hogy a Méhészet szaklap, kérdés felelet cikksorozatban leközölné a visszahatásokat. Vajon, tenne így a magyar méhészek szolgálatára ? Gyakran utópikus naiv elgondolások áldozatai vagyunk így magam is. Valójában az egyetlen méhészeti szaklap a Méhészet, elsősorban a saját érdekeiért, vagyis a tulajdonosok érdekeiért, van szolgálatban. Nem véletlenül, versenyfél hijján, úgy tesz ahogy neki, vagyis a tulajdonosoknak tetszik. Egy törtető, jámbor, elképzelés szerint, talán még a Gödöllői méhészeti kutató intézetben így pl. a mellékelt grafikonokhoz magyarázatokkal is szolgálnának ?. Sajnos ez intézmény is csak olyan kutatási megrendelésekkel, kérdésekkel foglalkozik, amelyek pénzelése valamilyen forrásból biztosított. Na ez még érthető mert természetes. Márpedig a magyar méhészek részéről ilyen irányú költségvetési követelésekről se hallani, se olvasni alkalom. Nem így a francia méhészeti szervezetek szaklapjai, amelyek minduntalan ilyen követelésekkel állnak elő. Míg Magyarországon, valós kutatási terveket, ajánlatokat, kezdeményezéseket az illetékes minisztérium (VM) is, abszurd kifogásokkal egyenesen elutasítja. Lásd a mellékletben az írásban is megerősített visszahatást. A rajzás előjelzése rezgésméréssel ? Vajon lehetséges lenne, hogy annak semmi köze a méhészeti érdekekhez. Nem érdekli az a magyar méhészeket. Ha nem így igaz, akkor tessék visszahatni, nyilvánosan bírálni, kritizálni, vagy bátorítani, ajánlkozni beszállni… a www.europaimehesz.atw.hu honlapon keresztül ! Hogyan, mivel ,tudjuk meggyőzni a magyar méhészeket, amikor szemlátomás szerint a saját érdekeikkel sem törődnek ? Joseph.bencsik@free.fr 2011 július
I understand that last week some or all of you have had conversations with Joseph Bencsik (who supplied me with your contacts), in which you have expressed an interest in hearing more about our query. I am writing to supply you with more information, and hope to hear from you if you are interested and able to join in the research project bid.
We are in the process of writing up a research proposal for the European Union, with a deadline of the 8th of December.
The project involves our University, at least one other European University, and at least three small (less than 200 employees) enterprises, and up to three associations.
The project's goal is to demonstrate a prototype instrument, capable of assessing the extent of specific honey bee health disorder, on the basis of the vibrations generated by one colony. I attach a manuscript that describes the present progress of our experiments. The study has been disclosed last september at the Apimondia conference but is still under peer-review, and should therefore not be made public by any means.
The project, at the moment, is lacking of a small industry partner, expert in writing software with sophisticated mathematics, in particular that kind of mathematics used in 'condition monitoring' (PCA and/or fuzzy logic algorithms). a small industry partner, that could supply us with tailored accelerometers. However you might have ideas that could further enhance the proposal. In particular I can only see advantages in expanding the number of colonies that we would propose to monitor, as well as the specific health disorders that we would explore.
Please contact me if you feel you are able/interested in participating in the project.
I am looking forward to hearing from you,
Martin.
Dr. Martin Bencsik Physics and Mathematical Sciences School of Science and Technology Nottingham Trent University Clifton Lane Nottingham NG11 8NS, UK Tel: +44 115 8488057 Fax:+44 115 8486636 HYPERLINK "mailto:martin.bencsik@ntu.ac.uk" martin.bencsik@ntu.ac.uk
Hivatkozva 2010. szeptember 21. elektronikus levelében foglaltakra tájékoztatom, hogy több kutatóhely jelezte előzetesen részvételi szándékát az Ön által ismertetett projektben.
A magyar résztvevők körének pontosításához, továbbá a hatékony munkamegosztás érdekében szükséges a következők tisztázása.
Ki, illetve melyik intézmény lenne a konzorciumvezető; Mely országok bevonását tervezi és milyen részfeladatokkal; Magyar szakemberek bevonását mely részterületeken tervezi és milyen feltételekkel; Kit javasol koordinátornak magyar részről; Milyen határidővel tervezi a projekt elkészítését.
A fentiek ismeretében a magyar résztvevők köre rövid időn belül összeállítható, és megkezdődhet a projekt előkészítése.
Dr. Pécsi Mária Dauner Márton osztályvezető főosztályvezető
Dr Ángyán József Bencsik Jozsef FVM Miniszteri Allamtitkŕr Kutato méhész 1055 Budapest F-69005 Lyon Kossuth Lajos tér 11 23, bd des Castors
:Phycics and Mathematical Sciences School of science and Technology Dr. Martin Bencsik
Tisztelt Államtitkár Úr !
A szíves figyelmébe szeretném ajánlani a VM Kutatás és Oktatásszervezési Foosztály rendkivül tanulságos október 7.-én kelt levelét, és a hozzá füzött megjegyzéseimet. Szellemében, eljárásában, a tartalmában hemzseg a képtelenség, a felelőtlenség, az abszurditás. Ez utobbiak késztettek e levél megirására. A 90 -es évek elejétől többször jártam Dr. Ángyán József Úr egyetemi tanszékén, Gödöllőn. Egy alkalommal egy francia méhész delegáció élén is. A Professzor Úr közismert tiszta, becsületes állásfoglalásai ismeretében, legutóbb, szeptember 14.- én egyenesen, Budapesten, az FVM titkárságán jelentkeztem, pontosan a szóban forgó ügyben.
A vŕálaszlevél magyarul iródott. Forditás hijján, és szerencsére, ezen udvariatlan eljárás folytán, az alakuló kutatocsoport semmit nem tud a magyar főtisztviselőség megalázó abszurditásairól! A levél szerint, « több kutatóhely jelezte előzetesen részvételi szándékát » de azok címét addig nem küldik meg míg az alábbi 5 kérdésre a levél szerzői választ nem kapnak. Márpedig az 1. es kérdésre a válasz a megkereső levélből világosan kitünik. A 2. kérdés szerint ugyebár a magyar kutatók nem akármilyen EU-os országgal dolgoznának össze. Míg a 3. és a 4. kérdésre lehetetlen válaszolni, amikor az érdekeltek nevét, címét, pontosan a kérdést föltevő főtisztviselok tartják vissza. Az 5. kérdés szerint, az ügy esetenként a magyaroknak érdektelen.. Abszurditások a négyzeten ! Valódi hadonászás a levegőben amiért nem is egy, hanem három bársonyszékhez illő főtisztviselői fizetés jár !!! A Nyugati demokráciákban az ilyen eljárásokért azonnali kielégitésnélküli elbocsájtás jár. Míg Magyarországon járnak el így egy, és ugyanazon ügyben, hárman is egyszerre, és megy ez így országszerte Magam is tanusíhatom. Kell e azon csodálkozni ha az ország gazdasági helyzete több mint siralmas, katasztrófális? Ilyen főtisztviselőkkel körülvéve az új Allamtitkár munkásságára is számtalan kudarc vár. Bizonyság, a jelen eset is ezen az úton halad ! Ma, közel egy hónappal a Nottingham-i Műegyetem, Dr .Bencsik Martin megkereső levele (09/21) után, magyar oldalon, semmi lényeges nem történt az ügyben. Mialatt a legutóbbi értesülések szerint a kutató-kivitelező csoport, (magam is tagja) alakulása előrehaladott.
Tanulság : három miniszteri főtisztviselő abszurd eljá
