GONDOLKODÓBA ESNI A MÉHEK TÁPLÁLÉKPÓTLÓI KÖRÜL (méz és, virágporpótlók)
Dátum 2009.11.9. 23:04:22 | Téma: Európai Méhész hírei
| 
Bencsik Jozsef
GONDOLKODÓBA ESNI A MÉHEK TÁPLÁLÉKPÓTLÓI KÖRÜL (méz és, virágporpótlók)
Elgondolkoztató írás jelent meg az Abeille de France 09/10, a 438 oldalán
„A méz rejtélye” címmel
En dicecte d’Apimondia2009 = « Közvetlenül az Apimondia2009-ről ».
Dr. A. Vasquez és Dr. T. Olofsson tollából beszámoló a Lund –i egyetem (Svédország) a méz rejtélyeihez kapcsolódó fölfedezésekről.
Tanulmányt folytattak a méz ismeretlen pathogének, betegségokozó és antibakteriális tulajdonságai körül. Az írás szerzői egyrészt, a baktériumok, tejsavak szakértője, másrészt a mikro-élőlények, baktériumok ADN specialistája.
A fölvetett kérdés : Miért egyes méz hasznosabb mint mások?
Kimutatták, hogy a méz tejsavaiban 13 fajta tejsavbacilus Bifidobaktéium rejtőzködik.
Ugyanakkor azt állítják, hogy ezek nem a virágokból származnak, hanem magából a méh mézhólyagjából. Azok ott élnek és ott szaporodnak.
Már maga ez az állítás is gondolkodóba ejtő. Hogyan, és honnan kerültek azok oda, vagyis a mézhólyagba? Ott születtek, miből, kitől születtek ?
Legyen szabad megjegyeznem, hogy e jelenség az emberi szervezetre is jellemző. El kell ismernünk, ilyen mikro-szervezetek biztosítják az emésztési bél rendszerünk működését. Ma már köztudott, hogy ezek csecsemő korban első sorban az anyatej, másodsorban az egyéb táplálékokon keresztül kerülnek és alakulnak ki a csecsemő emésztési rendszerében. Tehát az emberi szervezet esetében is ilyen „bifidobaktérium” csokrok viszik a szerepet.
Az érdek kölcsönösség : a méhek szervezete szolgáltatja a tápanyagot, meleget, kedvező körülményeket a tejsavbaktériumok, mikro-szervezetek életfeltételeihez, szaporodáshoz, míg azok védelmet nyújtanak bizonyos (számos) betegség ellen, ugyanakkor biztosítják a „házigazda” emésztési rendszerét.
Valahogy így van ez az ember esetében is. E jelenség tehát ugyancsak nem újság. Ugyanakkor ezek és hasonló, különleges tejsavbaktériumok, más oldalról is hasznosnak bizonyulnak. Számos természetes erjedési folyamatnak okozói, valamint számos anti-biotikus anyagok, úgymint ecetek, formol savak, paroxyde hidrogén és egyéb természetes antibiotik anyagokat szolgáltatnak. Ez utóbbiak pl. hátráltatják, megakadályozzák, számos nem kívánatos betegségokozó mikro-organizmus (káros baktériumok, erjesztők, gombák) megjelenését
A tanulmány megjegyzi, hogy a mézhólyagban található alkatrészek, elemek, mikro-organizmusok mennyisége és minősége függ a begyűjtött és elfogyasztott nektár minőségétől, és a család egészségi viszonyától, állapotától. Ugyanakkor kimutatható az is, hogy ezen hasznos mikro- organizmusok jelenléte magas nívón mozog a friss mézekben, de idővel azok erősen lecsökkennek.
A magam részéről fönnmarad egy másik, ugyancsak gondolkodóba ejtő és alapvető kérdés : milyen érdek fűződik ahhoz, hogy a méhek ilyen elemeket tároljanak és tároljanak azokkal együtt vitaminokat, oligoelemeket, enzimeket, minél nagyobb mennyiségben és minél jobb minőségben a mézzel együtt pontosan a téli fogyasztáshoz? Nyilvánvalóan nem ok nélkül ! Azokra feltétlen szükség mutatkozik. Mi sem természetesebb mint hogy azok nagy részét visszakapják a téli átmeneti fogyasztás alkalmával, hiszen friss táplálék beszerzése ebben az időszakban lehetetlen.
El kell tehát ismerni, mi több érdemes nyomatékosan aláhúzni, egy tagadhatatlan tényt : a méhészek által alkalmazott a cukorban, virágporpótlókban nem találhatók meg a hasznos mikroorganizmusok, mint ahogy nem találhatók meg a vitaminok, sem a természetes oligoelemek. Ez utóbbiak jelenléte szinte nélkülözhetetlenen a méhek egészségének fenntartásában.
A cikk azután kifejti, hogy a virágporban is hasonló elemek vannak jelen és hasonló folyamatok zajlanak le. Hasznuk ugyancsak nagyra becsülendő méghozzá nem csak a méhek de az emberi fogyasztás szempontjából is. Márpedig, a piacon árusított virágporpótlók, cukorszirupok közel sem egyenértékűek a méhek által frissen begyűjtött természetes táplálékokkal. Következésképpen azok alkalmazása, használata a méhek egészségére több mint kockázatos.
Most lepjünk tovább: ma már az is bizonyos, és tagadhatatlan tény, hogy a méhbetegségek ellen alkalmazott antibiotikumok megölik nem csak a káros de a hasznos baktériumokat is a szervezetben. Ismét hozzátenném: e megállapítás igazát a saját bőrünkön is tapasztalhatjuk.
Amikor valamilyen betegség folytán a kezelő orvosunk erős antibiotikum kezelést ír ki, akkor figyelmeztet, hogy annak fogyasztása kellemetlen mellékhatásokkal jár. Megzavarja a bélműködést, sok esetben hasmenést okoz, amelynek következtében erős legyengülés, levertség áll elő. Tagadhatatlan jelenség, amelyre pontosan azért kerül sor, mert a bélrendszerünkben található mikro-organizmusok is nagy mennyiségben elpusztulnak a gyógyászati antibiotikumok hatására. Ezért az orvosunk bő és természetes erjesztők fogyasztását ajánlja, esetenként erősítőket ír elő.
De mi történik a méhek esetében, amikor azok antibiotikum kezelésben részesülnek? Minden bizonnyal ők is ki vannak téve a kellemetlen mellékhatásoknak. A belső mikróoganizmusaik, az egészségi egyensúlyuk megbomlik, legyengülnek. Nos akkor milyen erősítőt, természetesen hasznos erjesztőket kapnak a méhész „doktortól”? Semmilyent! Ellenkezőleg, kapnak üres cukorszirupot, virágporpótlót amelyekből teljesen hiányoznak a hasznos mikro-elemek. A család a legjobb esetben megmenekül az éhínségtől, de nem a betegségveszélyektől.
A méhész tehát a táplálékpótlók etetésével fokozza a betegségveszélyeket. Úgy hiszi, hogy „erősíti” a méheit, holott komoly veszélynek teszi ki azokat. Behódol az árusítók, az antibiotikum szolgáltatók, készakarva hiányos érveléseinek. Nekik ugyanis nem érdekük a hátrányokat, a veszélyeket emlegetni. És megy az üzlet kérem a méhész zsebére. De nem csak arra. Futkoshat, szerek beszerzése után, majd szorgoskodhat azok adagolásával, betáplálásával, majd a betegségek kezelésével. Kap hozzáillő szaktanácsokat a szaktanácsadóktól. Őket pontosan azért fizetik! De igényelhet pénzelést is, ha fizeti a tagdíjat, (már a pénzbeli segítség igényléséért is fizetni kell!), olvashat az eljáráshoz szakcikkeket az egyetlen magánérdekű méhészeti szaklapból, aztán viselheti a több mint kellemetlen következményeket. Nem de ésszerűtlen eljárás? Na persze az én meglátásaim „ferdék”, mint ahogyan azt időnként szívesen hangoztatják azok akik „ésszerűen” járnak el.
No de mit lehet akkor tenni, amikor mindenki úgy tudja, mert mindenütt csak azt hallja, olvassa, hogy a méhészeti élelempótlók rendkívül hasznosak? Aki ezt nem hiszi el annak „ferde” a meglátása. Különben is, meg kell tiltani ilyen ferde nézetek terjesztését! Állítják azok akinek a „nem ferde” meglátásból jövedelemforrás is származik. Meg is tiltották! No ez aztán az „igazi” ésszerű, és demokratikus eljárás!
Legyen szabad egy ugyancsak „ferde”, de tanulságos megtörtént esetet megemlíteni. A tapasztalatok és a divatban lévő előítéletek alapján, a történet csakis „ferde” lehet, mert ugyebár Franciából származik, ha nem is francia állampolgár akivel az eset megtörtént.
2007-8 telén a Rhône megyében átlag 69%- os méhcsalád veszteséget mértek föl. Nekem akkor 16 családom volt a Lozanne-i (Rhone megye) méhesemben. Nálam ugyanakkor egyetlen egy család sem pusztult el, sem az egyik sem a második méhesemben. A szomszéd 2,5 km távolságban (St Jean de Vigne) lévő méhesében 80 családból 80 volt a kipusztulás. A szerencsétlen méhész kétségbeesve telefonált hozzám; hogy csináltam ? Nem titok e« ferdeségem »sehol, senki előtt.
15 éve nem etetek cukorral, de semmiféle pótlóval. A nagy tavaszi vizit alkalmával a jól betelelt gazdag családoknál élelemtartalék felesleg mutatkozik. Ezzel egy időben sok esetben helyhiány is előfordul a családban. Ilyenkor kiveszek egy-egy még lehetőleg fedett méztől súlyos keretet. Ezeket tárolom őszig, amikor is szétosztom azoknak akik megérdemlik az egészségük, valamint az elért teljesítményeik folytán. Egyetlen egy hátrány : ezeket a kereteket molymentesen tárolni kell. Egy időben azok mélyhűtésével is eredményesen próbálkoztam. A vitaminok, az oligo és egyéb elemek így csak kis mértékben fogyatkoznak meg..Ugyanakkor szigorúan felügyelem a betelelést. Könyörtelenül, kiválogatom a családjaim. Teszek így, de nem fajtisztaság hybridség szerint, hanem az egészségi állapot szerint. Érdemes ugyanis szem előtt tartani, egy tagadhatatlan tényt : a természetben közel 80 millió éve, azok a családok amelyek, képtelenek voltak elegendő élelmet raktározni idejében, azok természetesen kipusztultak. Ezt nevezik természetes kiválasztódásnak. Ma ilyeneket cukroznak,« erősítenek ». Igaz ugyan, hogy magam az ilyenek téli kipusztulását nem várom meg, hanem egyesítek. A méhcsaládjaim ma is jó erőben vannak. Ismét sok reménnyel vágok neki a télnek.
A francia méhészkollégák is szeretik kizsigerelni a családjaikat, majd ők is gyakran« bedőlnek »a csábításnak, élelempótlókkal etetnek, antibiotikumokat használnak, egyneműsítenek pl. hibrid fajtákat tenyésztenek és siránkoznak, amikor azok egységesen pusztulnak. Ja kérem, a csábítások, a tévhitek francia földön is jobban terjednek mint az ésszerűség. A különbség csak annyi, hogy náluk nem tiltják be a magam fajta „ferde” meglátások terjesztését, ellenkezőleg lásd www.rhone-apiculture.fr. A francia méhészeknek így jó. Kérem a magyar méhészkollégákat merjenek ők is így eljárni, terjesszék „ferde” nézeteimet, legalább titokban, egymás között, olvassák az ékezetekkel ellátott írásaim a www.europaimehesz.atw.hu honlapon.
joseph.bencsik@free.fr
|
|