Kilyukasztott kaptárfiókok titkai

Dátum 2010.08.7. 12:19:11 | Téma: Európai Méhész hírei



Bencsik József

Kilyukasztott kaptárfiókok titkai

Valamikor 1970-ben R. Pista Bácsi nyugdíjba vonult, visszatért szülőföldjére. Ezen alkalommal csöppentem a méhészetbe, mint a lepke a mézes vödörbe. Az öregúr nyakamba sózta négy Dadant mintájú kaptárját, „Rád hagyom a méheimet, az összes szűkséges kelléket, szerszámokat, te most vettél egy vidéki tanyát, van hová tenned azokat” – mondotta. Egy félnapig tartó rövid magyarázatokkal a méhészet tudásából, amit tudott, átadott. Most látom igazában, bizony igen keveset.

A kapott kaptárok mindegyike homlokfalának kellős közepén egy 25 mm-es átmérőjű lyuk bedugaszolva büszkélkedett a széles alsó kijáró fölött. Még nem tudtam mire lesz ez jó. Nekem akkor csak szellőztetésről, rövidített alkalmi ki-be járatról beszélt. Azóta egymás után fedezem föl, a több mint nagyszerű használati alkalmazásukat.

Jelen esetben ezzel az írással igyekszem a következő méhésznemzedékek, legalábbis a kíváncsibb természetű méhészek felé továbbítani az innen származó számos gyakorlati hasznos tapasztalataimat. Aki pedig nem kíváncsi ezekre, folytathatja mesterségét a kaptárjaival lyukak nélkül. Eddig is úgy csinálta, nem is lett belőle semmi baja. A többi meg nem számít. Természetesen e szóban forgó „külön ki-bejárat” bármikor bedugható, megszüntethető például a téli évad alatt.

Annyit azonban mégis megjegyeztem Pista Bácsi kezdeti magyarázataiból: „jó lesz az majd meglátod a nyári nagy melegben szellőztetőnek” – magyarázkodott szabadkozva. Így is lett. Tudni érdemes, hogy a kaptárjai csakis egyfajta (Dadant, költőtér-fiók egyforma!) kaptárfiókból, leemelhető aljzatból, méretre szabott, keretre feszített keretfedőből-hálóból, és persze kaptárfedélből állt. Annyit még hozzátett: Valójában nekem, amikor (1950) Rákosi elvtársnak 10 millió dolgozója volt, akkor nekem csak 120 Langstroth kaptárom, benne 6 millió dolgozó méhem volt. Jól is ment a dolgom! Dadant-féle kaptárokkal, Langstroth módszerrel dolgoztam. Előnye az, hogy egyforma és nagy a keretméret úgy a költőtérben, mint a méztérben. Mint a későbbiekben kiderült, érdekfeszítő alkalmazásra is adott lehetőséget.

Amikor április közepe felé, úgy is mondják errefelé, amikor a cseresznye teljesen virágba borul, itt az idő föltenni a kiépített üres keretekkel fölszerelt mézteret is. Történik ez anyarács közbeiktatásával, és egyben a család állapotának, legalább is részleges felülvizsgálatával, szükség esetén és számos esetben a keretek, a fészek rendezésével.

Ebben az korszakban rendes körülmények között a család ilyenkor már kifejlődött szinte mind a tíz keretre. Egyedül a szélső keret kiemelése folytán erről már pontosan meg lehet győződni. Van-e rajta fiasítás is, ugyan így a másik oldalon is, vagyis a 10-ik keret kiemelésével, felülvizsgálatával. Amennyiben tehát ilyen állapotban találtuk a családot, akkor érdemleges fészekrendezés ajánlatos.

Miután már a szélső kereteken is megjelent a fiasítás, e tény azt jelenti, hogy térhiány fog keletkezni, avagy máris térhiányban szenved a család. Amennyiben e helyzeten nem segítünk, rajzási állapot fog beállni a közeljövőben. Márpedig a méhészek jól tudják: a kirajzott család képtelen termelni, még jó, ha a raj még idejében kiépül.

Sürgősen helyet, teret kell biztosítani a költőtérben. Ilyenkor adódik alkalom a kimustrált, öreg, fekete heresejtes keretek lecserélésére a költőtérben. Közülük ilyenkor, leginkább a leghibásabbakat, kettőt, esetleg hármat is fölfüggesztünk a rajta ülő méhekkel a méztér közepébe. Előzőleg azonban tüzetesen átvizsgáljuk, nehogy véletlenül az anya is fölkerüljön. Történik ez így legalábbis, amikor rendezés közben nem találkoztunk valamelyik kereten az anyával. Akkor azt a keretet a rendezés alatt elkülönítjük. A költőtérben most középre helyezzük a lent maradt kereteket. A két oldalon maradt üres helyekre műlépes kereteket helyezünk, amelyek kiépítését jó idő, jó mézelés esetén a család rövid időn belül, alig néhány nap alatt kiépít. Azt is tudjuk hogy a bőséges mézelés alkalmával a méhek előszeretettel ösztönszerűleg építkezéssel is szívesen foglalkoznak. Ezt a természetes vágyat elégítjük ki, amikor műlépes keretek kiépítésére adunk alkalmat a családnak. De természetesen lehet a fészek két oldalán maradt üres helyekre, kész, fiasításra alkalmas, kiépített kereteket is helyezni. Ezek a keretek azonban nagyon hamar megtelnek fiasítással. Következmény: rövid időn belül újra térhiány, túlzsúfoltság keletkezik a költőtérben. Újabb fészekrendezésre lehet szűkség, amennyiben a mézelés még mindig tart.

Mialatt a méztérbe helyezett fiasításos kereteken zavartalanul tovább folyik az élet. A fiasítás gondozása biztosított, hála a rajta ülő méheknek. A költőtér méhei fűtenek, a meleg fölszáll a méztérbe. Normális éghajlati körülmények között nincs lehűlési veszély. Mi több, jó mézelés esetén már a méztér kereteibe friss nektár is kerül, majd az ott folyamatosan kikelt népesség is munkába áll. A kikelt fiasítás helyébe is előbb utóbb méz kerül.

Miközben a költőtérben is tovább folyik az élet, fejlődik a család. Amennyiben a korábbi kezelés alkalmával behelyezett műlépes keretek kiépültek, fiasítással teltek, akkor újra lehet kezdeni a korábbiakban elvégzett műveleteket. Mielőtt azonban ilyen ismételt kezelésbe kezdenénk, figyelemmel kell kísérni két fontos tényezőt: 1. Mézelési időszakot, és 2. az évszak előrehaladottságát.

Na jó, jó, de mi köze az így kialakult helyzetnek a kilyukasztott fiókokhoz? Milyen további eljárás ajánlatos, milyen kedvező következmények várhatók a továbbiakban, vannak-e további teendők, miből állnak azok, és miért éppen így?

Először is tudni kell, hogy ezen kaptárbontás előtt, a téli évad alatt a szóban forgó lyuk egy kihúzható dugóval van lezárva. Miután beköszöntött a tavasz és a jó idő, most már ki lehet húzni a dugót, amelyen keresztül beindulhat egy természetes szellőzési áramlat, amelyet úgy mond kedvezően üdvözölhet a túlzsúfolt család. Ugyan így, az ilyen kifejlett családokra fölhelyezett mézterek is dugó nélkül lesznek fölhelyezve. Később, a méztérbe hordott friss nektár a homlokfalon helyezkedő lyukon keresztül szellőzhet, sűrűsödhet.

Nagy hőség beálltával, hagyományos esetben, szorgalmasan szellőztet a kaptár bejáratánál az erre a célra kirendelt népesség. Közöttük több tízen órákon keresztül hajtják a levegőt, keményen dolgoznak. Olyan, úgy nevezett nem termelő munkát végeznek. Tesznek így, miután nincs a kaptártérben kedvező légmozgás, nagy a hőség, a túlzsúfoltság. Nos lám, ilyen elkerülhető erőfeszítést lehet megtakarítani, legalábbis jelentősen lecsökkenteni természetes légmozgás segítségével, pontosan a kivágott és kinyitott lyukon keresztül. Egy bizonyos mértékig, nincs szűkség szellőztető méhekre? Számukat természetesen nem lehet kiszámítani. Elégedjünk meg azzal, hogy az jelentős, és vele arányosan a munkamegtakarítás is.

Ugyanakkor nem kell elfelejteni azt a tényt sem, amely szerint azok a méhegyedek, amelyek méztéren készült lyukon keresztül hagyják el a kaptárteret, azok mindegyike megtakarítja azt az időt és fáradságot, amelynek fölhasználásával a költőtérén keresztül, az alsó kijárón hagynák el a kaptárt. Mi több, idővel egyre többen visszafelé is a lyukon keresztül haladva közvetlenül érkeznek a méztérbe a nektárhozamukkal. No lám, az ilyen eljárás is ugyancsak idő és energiamegtakarítással jár.

Márpedig, a már régóta elismert tény szerint a méhek rendkívül érzékenyek az energiatakarékosságra. Nem véletlenül! Azokat a virágokat látogatják szívesen és első sorban, amelyek az energiaforrás kihasználása szempontjából a leggazdaságosabbak. Aki méhész, ésszerűséggel óhajtaná a mesterségét gyakorolni, annak igyekezni kell a méhei módjára eljárni, ésszerűségre építeni tevékenységét. Minden alkalmat megragadni, idő és energiatakarékosság megvalósítására.

A „homloklyukas” kaptárok azonban nem csak idő és energiatakarékossági előnyökkel rendelkeznek. Sokkal több, sokkal érdekesebb, számos más érdekesebbnél érdekesebb, hasznosnál hasznosabb ésszerű eljárásra kínálnak alkalmatosságot. Ezen írás folytatásaként egyes alkalmazás részletes ismertetésére is sor kerülhet.

Lyon, 2010. augusztus



Ez a hír Európai Méhész Új oldalon folytatódik www.europamehesze.atw.hu -tól jött
http://users.atw.hu/europaimehesz

A sztori URL -je :
http://users.atw.hu/europaimehesz/article.php?storyid=443