Ring Tamás vagyok.........

Dátum 2010.10.23. 17:24:10 | Téma: Európai Méhész hírei


Tisztelt Méhész Kolléga!

Ring Tamás vagyok. Már több mint 15 éve foglalkozom áramfejlesztők javításával és árusításával. Számos márka, több típusát javítottam már. Az évek alatt összegyűjtött tapasztalatokat szeretném most megosztani Önnel, hogy a munkájához legjobban illő készüléket tudja kiválasztani.

Cégünk a Heron áramfejlesztők Mo.-i importőre, és én az áramfejlesztők alkalmazására specializálódtam.

Mivel egy méhész szakmai fórumon találtam meg az Ön email címét, gondoltam Ön méhész, és tudok Önnek néhány tanácsot adni, ha Ön nem méhész, kérem vegye semmisnek levelem. Ha Ön méhész és tudja hasznosítani levelem, annak örülök.

Nagyon bosszantó tud lenni, ha a repce tábla szélén, a pörgetés közepette adja meg magát az áramfejlesztő. Ilyenkor az ember megpróbál mindenféle praktikákkal életet lehelni a készülékbe, de mindenesetre nem tesz jót a méhész vércukorszintjének, ha az áramforrás ilyenkor mondja be az unalmast.

Egy áramfejlesztő kiválasztása nem egyszerű feladat. Ezek a készülékek értéküknél fogva nem az egyszer használatos kategóriába tartoznak. Legalább is, jobb esetben nem. Ráadásul egy profi méhész nem engedheti meg magának, hogy olyan terméket válasszon, ami nem megbízható.

Ahhoz, hogy a számunkra ideális készüléket ki tudjuk választani, ismernie kell a kereskedelemben kapható típusokat, azok előnyeit, típushibáit, árait, stb. De kinek van erre ideje, és szakértelme? Önnek nincs. Hisz egész napját lefoglalja a méhekkel való törődés. Ezért is készítettem ezt a tanulmányt, mely segítségével Ön is ki tudja választani a megfelelő típust.

Az áramfejlesztők kiválasztásánál az egyik legfontosabb dolog, hogy figyelembe vegyük, mennyi készüléket akarunk egyszerre üzemeltetni. Tehát csak azokat a készülékeket kell figyelembe venni, amelyek előreláthatólag egyidejűleg fognak üzemelni. Például, ha 250 W teljesítményfelvételű mézpörgető mellett még egy 300 W-os szivattyút is szeretne használni, akkor ezek teljesítményigénye összeadódik. Ez így elsőre eléggé egyértelműnek tűnik (mert a példa is egyszerű), de sokszor tapasztaltam, hogy megfeledkeznek róla.

A készülékek teljesítményadatait az adattáblán tüntetik fel, de ezek az idő folyamán lekopnak, eltűnnek. Ilyen esetben több féle képen is meg lehet határozni, a teljesítményfelvételt.

Az egyik lehetőség a mérés, de ezt inkább hagyjuk villamos szakemberre. Ennél egyszerűbb és könnyebb megoldás, ha megnézzük a használati útmutatóját (Ugye megvan még?), katalógusát, vagy ha ez nem járható út, akkor megkérdezzük egy műszaki szaküzletben.

Visszatérve a példához, az nem elegendő, hogy összeadjuk a két készülék teljesítményét.

Figyelembe kell venni, hogy a wattal jelölt érték a hatásos teljesítményt mutatja, ami nem mindig egyezik meg a ténylegesen felvett teljesítménnyel. Tehát, ha az adott berendezésre 300 W van írva, az a készülék hatásos villamos teljesítményét jelöli, viszont a készülék ennél több teljesítményt vesz fel a hálózatból ill. az áramfejlesztőből.

Ennek a különbségnek az arányát hívják teljesítménytényezőnek és cos φ (fi) –vel szokták jelölni. Hogy megkapjuk a tényleges teljesítményfelvételt, a készülék teljesítményét (W) el kell osztani ezzel az értékkel. Az így kapott érték az, amit a készülék (ek) felvesznek a hálózatból, ill. igényelnek az áramfejlesztőtől. Ez egy 300 W-os szivattyú esetében 300 W/0,8 = 375 VA. Vagyis 375 voltamper. (Az áramfejlesztők teljesítményét is VA-ben adják meg.) Tehát ezt az adatot kell összehasonlítani.

Viszont a teljesítménytényezőt nem mindig tüntetik fel a gyártók. Ha nincs feltüntetve, akkor méréssel is megállapítható, de van pár olyan tapasztalati érték, amit a leggyakrabban használt készülékek esetében jó közelítéssel lehet alkalmazni.

Ilyen például:

Elektromos hősugárzó, izzólámpa, olajradiátor, kávéfőző, à cos φ 1

Mézpörgető villanymotorja, szivattyú, ventilátor, kompresszor, állványos körfűrész à cos φ 0,7-0,8

sarokcsiszoló, fúrógép, kézi szerszámgépek à cos φ 0,9

Van még valami, amit sokszor nem vesznek figyelembe. A villanymotorok és a hagyományos villanymotorral hajtott gépek az indítás pillanatában nagyon nagy teljesítményt vesznek fel. Ez fokozottan igaz abban az esetben, ha már induláskor is terhelve van a motor (pl. szivattyú).

Ezért van az, hogy ilyen esetben indokolt a 3-5 -szörös túlméretezés. Mivel az említett példában a 250 W-os mézpörgető mellet még a 300 W-os szivattyú is üzemel, a kettejük összteljesítményét (550 W) kell elosztani a teljesítménytényezővel (0,8) és megszorozni hárommal. Az így kapott érték (2062,5 VA) mutatja meg mekkora legyen az áramfejlesztő minimális teljesítménye.

Mivel hosszú távon egyik készüléknek sem tesz jót, hogy csúcsra járatva használják; a gyakorlatban a hozzá legközelebb eső, nagyobb típust szoktuk ajánlani. Komolyabb gyártók feltüntetik a maximális és a névleges (tartósan terhelhető) teljesítményt is a katalógusaikban.

Tehát, legalább egy 2300 VA-es áramfejlesztő felelne meg a fenti készülékek meghajtására.

Mivel a kézi szerszámgépek felépítése más (pl. sarokcsiszoló, gyalu, fúrógép, körfűrész) ezért elegendő a 1,5-2-szeres szorzó használata is.

Vannak olyan esetek, amikor nem tudjuk a készülék teljesítményét, csak a felvett áramerőséget. Ezt az adattáblán A –val jelölik. (A, azaz amper.)

Ilyen esetben csak össze kell adni az egyidejűleg használt fogyasztók áramfelvételét, rá kell számolni az előbb említett biztonsági tényezőt és ezt kell összevetni az áramfejlesztőn vagy a katalógusban feltüntetett amper értékkel.

Például, ha egy kézi körfűrészről már lekoptak a teljesítményadatok, de azt tudjuk, hogy 5 A az áramfelvétele, szorozzuk be a biztonsági tényezővel (vagyis 2-vel) és megkapjuk, hogy olyan áramfejlesztőt kell használnunk, ami legalább 10 A-t tud tartósan teljesíteni.

Manapság már egyre több áramfejlesztőn található 12 V-os, egyenáramú kimenet. Ezek akkumulátortöltésre nem alkalmasak, mivel a kimenő feszültség nem szabályozott, ezért ne kössük rá az akkumulátorra, mert tönkreteheti azt. Ha a pörgetőt 12 V-os, egyenáramú motor hajtja, biztosíthatjuk az energiaellátását, de figyelembe kell venni, hogy ezeknek a kimeneteknek a terhelhetősége általában 100 W körüli. Ha ennél nagyobb teljesítményű motorunk van, egy transzformátor és egyenirányító közbeiktatásával oldhatjuk meg a problémát.

Mivel a kereskedelemben nagyon sok fajta áramfejlesztő kapható, nehéz eligazodni a sok típus és márka közt. A kínálatban megtalálhatók a prémium kategóriás, minden igényt kielégítő termékek és a másik végletet jelentő „noname”, egyszer használatos készülékek. Bár kinézetre nagyon hasonlítanak (sok a hamisítvány is), ezek közt jelentős árkülönbség van.

Miben térnek el ezek egymástól, azon kívül, hogy más a színük és nagyságuk?

Nem csak színben, nagyságban, hanem belső felépítésben is jelentős eltérések vannak. A laikusok sokszor nem veszik észre a különbséget, hisz kívűről nagyon hasonlítanak egymásra és Ők nem látják a belső tartalmat. Aki viszont már javított pár ilyen készüléket, az tudja, hogy szerkezeti felépítésük, konstrukciójuk nagyon eltérő lehet, és akkor még nem is szóltam a minőségbeli különbségekről.

Pár dolog, amire érdemes figyelni:

Az egyik, hogy lehetőleg szinkron generátoros készüléket válasszunk. Ezek bár drágábbak az aszinkronos változatnál, de jobban viselik a nagyobb teljesítményű fogyasztók indulását, mint aszinkronos társaik. Az aszinkronos generátoroknál, egy hirtelen terhelésnövekedés esetén, nagymértékben csökken a frekvencia és a feszültség. Ilyenkor a generátor egyszerűen legerjed.

Ha viszont aszinkronosból nagyobb teljesítményűt választunk, már drágábban kapjuk, mint a szinkronos változatot. Tehát, nem éri meg.

A másik, ami fontos lehet, hogy a készülék rendelkezzen elektronikus feszültségszabályzóval. Ezt az angol rövidítés után AVR-nek is szokták hívni.

A gyártók előszeretettel alkalmazzák a kondenzátoros szabályzást is, mert egyszerűbb - tehát olcsóbb -, viszont nem előnyös, hiszen a terhelés hatására drasztikusan csökken a feszültség, ami akár tönkre is teheti a fogyasztókat (pl. inverteres elektronikával megáldott akkutöltő), és amit csak jelentős túlméretezéssel lehet kompenzálni.

Az AVR rendszerű szabályzás viszont elviseli a dinamikus terhelésváltozásokat különösebb feszültségingadozások nélkül. Ezért is van az, hogy ezek a készülékek alkalmasak kényes elektronikai készülékek üzemeltetésére is.

Sok fajta pörgetőhöz használnak 230 V-ról üzemelő meghajtómotorokat, fordulatszám szabályzó elektronikával (frekvenciaváltó, frekvenciaszabályzó). Ezeknél figyelembe kell venni, hogy bizonyos típusok érzékenyek a feszültségingadozásra. Ezért is javaslom, hogy olyan áramfejlesztőt válasszon, mely rendelkezik elektronikus feszültségszabályzóval (AVR).

Tehát, nem elég csak a teljesítményigényt kiszámolni, hanem figyelembe kell venni, hogy milyen fajta generátorral szerelték fel a készüléket.

Fontos szempont még a megbízhatóság, hisz egy ilyen beruházás hosszú távra kell, hogy szóljon, tehát nem mindegy, hogy mennyit költünk rá később.

Mint minden eszköz, az áramfejlesztő is csak akkor képes hosszú távon üzemképes maradni, ha rendszeresen karbantartják.

Nem mindegy hogy két karbantartás közt mennyi idő telik el. A javasolt karbantartásokat – ép úgy, mint a személyautók esetében- a használati útmutató tartalmazza, csak itt nem kilométereket írnak, hanem üzemórákat. Ezeket mindig be kell tartani, de sok készüléken nem található üzemóra számláló, pedig fontos lenne. Azt tapasztalom, hogy sok hiba a karbantartások késői elvégzéséből, vagy elhanyagolásából ered. Tehát olyan típust válasszunk, amit felszereltek üzemóra számlálóval, mert így könnyen ellenőrizhető a következő karbantartás időpontja és mellesleg tervezhetővé válik a költsége is.

Árban is jelentős eltérések mutatkoznak. Én azt javaslom, amit sok tapasztalt anyagbeszerző is vall, miszerint válaszd az arany középutat. Vagyis, ne vedd meg a legolcsóbbat, mert olcsó húsnak, híg a leve.

Ne vedd meg a legdrágábbat, mert ilyenkor megfizettetik veled a márkát, a logóját, stb. is. Tehát, ha nem csinálsz belőle presztízskérdést, nyugodtan válaszd a középkategóriát, mert ennek lesz a legrövidebb a megtérülési ideje.

Soha ne válasszunk olyan, bizonytalan eredetű készüléket, melynek nincs megfelelő szervizháttere, ill. alkatrész- és tartozékellátása. Sok barkács áruházban - és kisseb szerszámüzletben is - sajnos előfordul olyan termék, mely megtévesztésig hasonlít a minőségi, márkás áramfejlesztőkre, de nincs meg hozzá a megfelelő háttérszolgáltatás. Ezektől mindig óvakodjunk.

És végezetül még egy jó tanács. Bár nem az áramfejlesztőkről szól, de érdemes megfogadni. Ha hosszabbítót, elosztót használunk, vegyük figyelembe, hogy a hosszú vezetéken „elvész” a feszültség.

Tehát, ha más megoldás nincs, és nem tudjuk közelebb vinni az áramforrást a fogyasztóhoz, használjunk nagyobb keresztmetszetű, vastagabb vezetéket. Ha például 50 méter hosszú kábellel dolgozunk, minimum 1,5 mm2 keresztmetszetű vezetéket használjunk még akkor is, ha csak kis teljesítményű fogyasztót üzemeltetünk.

A kábeldobokról célszerű letekerni az összes vezetéket, mert nagyobb terhelés esetén melegedhet, sőt akár össze is olvadhat.

Tehát összefoglalva, az áramfejlesztő kiválasztásához

· meg kell határozni mekkora teljesítményre lesz szükség egyidejűleg,

· figyelembe kell venni a készülékek típusától függő teljesítménytényezőt,

· az üzemelésből adódó biztonsági tényezőt,

· és ezek alapján ki kell választani azt a középkategóriás, korszerű, szinkron generátorral és elektronikus feszültségszabályzóval ellátott áramfejlesztőt, mely rendelkezik megfelelő háttérszolgáltatással.

Elképzelhető, hogy még ezek után is maradnak megválaszolatlan kérdései, hisz a több éves tapasztalatot nem tudom itt átadni. Ezért, ha további kérdések merülnének fel, szívesen segítek a megfelelő típus kiválasztásában és praktikus tanácsokkal látom el Önt a készülék használatával kapcsolatban. Telefonszámom, ahol napközben elérhető vagyok: 06-70 7028130, de küldhettek e-mailt is a t.ring@madalbal.hu -ra.

Remélem, a fentiek segítik Önt abban, hogy a számára ideális készüléket kiválassza.

Ring Tamás

HERON tanácsadó



Áramfejlesztőinkről több információ:

www.heron.hu

Madal Bal Kft. - A Heron áramfejlesztők Mo.-i importőre



Ez a hír Európai Méhész Új oldalon folytatódik www.europamehesze.atw.hu -tól jött
http://users.atw.hu/europaimehesz

A sztori URL -je :
http://users.atw.hu/europaimehesz/article.php?storyid=448