Tessék kipróbálni!
Dátum 2010.11.4. 16:58:35 | Téma: Európai Méhész hírei
| 
Bencsik József
Tessék kipróbálni!
Igen sajnálatosnak tartom, hogy a magyar méhészek többsége (65%) eleve kizárt, avagy önmagár zárja ki, számos korszerűsítési lehetőségtől. Így van ez Pl: vízszintes NB kaptárok alkalmazóinak esetében. Ok nem is tudják milyen óriási előnyöktől esnek el amikor lemondanak a „homloklukas kéménykaptár” alkalmazásától. Tessék kipróbálni!
Újabb sorok a „ Homloklukas kaptárok” című korábbi írásaimban jelzett változatok előnyeinek fölsorolásával, magyarázatok, változatos eljárásokról. Ez utóbbiak közül egyesek hosszú fejtegetéseket érdemelnek. Ilyen pl : a kölyökcsaládok nevelése, önműködő alakulása, változatok, fölhasználási eljárások...
1. Emlékeztetőül, röviden : A tavasz beálltával a (nagy keretes) homloklukas kéménykaptár mézterének fölhelyezése alkalmából kettő - három esetenként négy fiasításos keret fölfüggesztése a rajtaülő méhekkel együtt de anya nélkül történik. Ezen különleges keretrendezés eredeti célja a rajzási feltételek, feszültségének föllazítása. Ismételten figyelmet érdemel az egyenlő méretű kaptárelemek és nem utolsó sorban a nagyméretű egyneműsített keretek szükségessége.
Mint ahogyan azt már a korábbiakban jeleztem, ezen eljárás kiinduló pontja lehet számos várható és váratlan, hasznos következménynek. Egyik ilyen hasznos esemény lehet anyabölcső építése az anyaráccsal leválasztott méztérben. a fölfüggesztetett keretek népességének „belátása” szerint.
2. Ezen eljárás egyik változatát, a francia méhnevelők is előszeretettel használják. Hogyan szaporítani méhcsaládokat, legyen az a saját állománya bővítésére, avagy eladásra. A szóban forgó változatot M Démaré francia méhész írta le közel száz évvel ezelőtt. A méhek viselkedése azonban azóta sem változott így a módszer sem. A szükséges eszközök is közel azonosak, mint nagy keretes EU szabványos rakodókaptárok ( pl Dadant) .
E módszer arra törekszik, hogy szükségesen és hathatósan elválassza a költőtérből kiemelt kereteket a törzscsaládtól a rajtaülő méhekkel, de az anya nélkül. Ezért föltesz a költőtérre előbb egy anyarácsot, majd egy azonos méretű fiókot tele kiépített üres keretekkel, és majd csak arra teszi föl azt a fiókot amelynek közepén a kiemelt keretek kapnak elhelyezést. Ily módon e népesség „árvának” érzik magát aminek következtében szinte teljesen biztosan anyabölcsőt épít, anyát nevel, gyakorta többet is. Történik ez így természetesen amennyiben a leválasztott népesség rendelkezik friss petézéssel egyrészt másrészt ilyen eljárásra szinte csakis a rajzási időszakban került sor.
Majd tíz nap leteltével az anyabölcsős kereteket egyesével, pároztatás végett, méhekkel együtt elszállítják 4 km távolságra. Miközben a kereteken kiépült többlet anyabölcsőket egyenként is hasznosítják, többlet kölyökcsaládok kialakítására. Ez utóbbi, egyben anyanevelési műveletek részletes leírása tárgyon kívüli.
A rajzási időszakban másfél hónap alatt ilyen eljárás 10 -12 naponként akár háromszor is elvégezhető ugyanazon családon. Ezt megtenni olyan törzscsaládokkal érdemes amelyek a jó tulajdonságaik folytán megérdemlik a szaporítást. Ezen tüzetes eljárás folytán nyert kölyökcsaládok remélhetőleg a törzscsalád tulajdonságait is továbbviszik, hiszen ugyanazon anyától származnak. A leválasztott népesség kezdetben ugyancsak gyengének bizonyul, és természetesen már a törzscsaládtól való leválasztásuktól kezdve segítségre, etetésre szorulnak. De a későbbiekben is gondoskodást igényelnek, hiszen a cél ezekből életképes erős családokat nevelni.
A Démaré módszer alkalmazásával természetesen nem lehet önműködő módon, a méhész közreműködése, szaktudása és eljárásai nélkül kölyökcsaládokat kapni. Így van ez már csak azért is mert az alkalmazott fiókokon ugyanis nincs homlokluk, amelyen keresztül az új anya kiszálljon párzó repülésre. Vajon érdemes e azt is megemlíteni ezúttal, hogy ugyanazon a homloklukon keresztül a herék is vígan ki be járhatnak. Igaz ugyan, e módszer célja nem egyetlen egy kölyökcsalád nevelése a méztérben hiszen fölfüggesztett kereteket az anyabölcsőkkel együtt 10 nap múltával eltávolítja. Jelen esetben, tehát egy alkalommal és egyszerre minél több kölyökcsalád nevelése a szándék. Ezen eljárásnak ugyan mégis van az eredménye, de meg van az ára is. Na igen, aki szeret méhészkedni, annak nem számít a többletméhészkedés, hanem az eredmény a fontos.
Ma, a tömeges és világszerte dühöngő méhpusztulások idején, igen komoly igény mutatkozik a megtépázott kipusztult állományok fölújítására. Nem hiába kemény költségekbe kerül egy egy kölyökcsalád vásárlása. Azok tömeges nevelése tehát több mint kifizetődő. A módszer tehát ugyancsak igen jól hasznosítható.
Az ilyen eljáráshoz, mint föntebb említésre került, összesen három egyforma fiók, és hozzá való anyarács, és kiépített keretek szükségesek. A fiókokon azonban eredetileg nincs homlokluk. Nem így az általam ajánlott eljárás szerint. Elvégre is, semmi nehézség azokat bedugni amikor azokra nincs szükség, pl : szállításkor, avagy a D. eljárás alkalmazásával.
De most térjünk vissza arra az esetre amikor is sikerült közvetlenül a törzscsalád fölött egy kölyökcsalád nevelése különösebb méhészeti közbelépés nélkül. Történik az így miután a leválasztott népesség árvaságban érzete magát, és anyabölcsőt húzott. Ilyen eset azonban nem fordul elő következetesen. A költő és mézteret ugyanis csak egy anyarács választja el. A két népesség azért még elég közeli kapcsolatban van. Anyaferomonból többé kevésbé jut a leválasztott népességnek is amely esetenként éppen ezért nem érzi magát teljesen árvának és nem is épít következetesen anyabölcsőt.
Most tegyük föl, hogy a méztérben az anyabölcső építését nem akarjuk a körülmények véletlenére bízni, hanem biztonsággal minden esetben egy új anyás kölyökcsaládot szeretnénk nyerni. Valójában nem is kell hozzá semmiféle ördöngös eljárás. Meglehet ugyanis valósítani az anyátlan népesség elszigetelését más megoldással, olyan esetben is amikor csak egy méztér kerül alkalmazásra a költőtéren. Tegyük fel nem akarunk, vagy nincs módunkban egyszerre három fiókot alkalmazni.
A gyakorlatban, a kezdet kezdetén, meg kell győződni arról van- e friss petzés a fölfüggesztett kereteken. Ha igen, akkor egy újságpapír réteget helyezünk az anyarács teljes felületére, majd arra helyezzük a fölfüggesztett és a kiegészítő kereteket tartalmazó mézteret. Ezzel ténylegesen elválasztottuk a két népességet egymástól, a homlokluk is ideiglenesen bezárva. Igazi árvaságot idéztünk elő Akkor megindul az anyabölcső építése, új anya nevelése. Időközben, alulról, fölülről, kirágják a méhek az újságpapírt, idővel ki is hordják. Így bizonyos kapcsolatok ismét helyreállnak, a homloklukat is kinyitjuk.
Minden esetben jó lesz felügyelni mégis mi történik a fölfüggesztett kereteken. Ugyanis amikor számos anyabölcső épül egyszerre, az lehet rajzási vágy jele, de nem csak az, hanem egyben a két család gazdagságának, erejének is jele. Márpedig a homloklukon keresztül nem csak az anya repülhet ki párzásra hanem akár egy egész raj is egy vagy akár több anyával . Amennyiben tehát számos anyabölcsőt fedeztünk fel akkor vagy a Démaré módszerrel járunk el, vagy leromboljuk a többlet anyabölcsőket. Ezért tehát 10 nap leteltével szükség mutatkozik a méztérben helyezkedő keretek fölülvizsgálása.
Már ezidáig is több alkalmatossági előny megemlítésre került sor az eddig említett eljárások mentén. Mindezekkel azonban még koránt sem merült ki a homloklukas kaptárok előnyeinek méltatása. Egy újabb írás keretében újabb változatok, újabb fölhasználási alkalmatosság említse tervezett .
Jelen ismertető írásom céljai közé tartozik a magyar méhészek könnyebb, hasznosabb eljárásra váló bátorítása. Kérem azért az olvasóimat továbbítsák írásaim amennyiben azokat esszerűnek tartották, ajánlataimat ismertessék a méhészbarátok, kollégák felé, olvassák a www.europaimehesz.atw.hu honlapon.
Legyünk önzetlenek, bőkezűek egymás felé! „Jó tett helyébe, jót várj”. Úgy hallottam, a magyar iskolákban ilyen szólás-mondásokat már régóta nem emlegetnek.
joseph.bencsik@free.fr
|
|