Jnj tényszerű megállapítása 2011-ben Mi az oka?
Dátum 2011.02.1. 16:56:20 | Téma: Európai Méhész hírei
| Kedves regisztrált tagunk okfejtései 2011-ben sajnos ,vagy nem, nagyon helytállóak ,ebben a kérdésben nekem is lesz válaszom .
Imre
Hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges .
Íme Jnj gondolatai
Sziasztok!
Úgy látom a fórum nem túl aktív, de ennek ellenére én is szeretnék kérdezni, hátha valaki tud tanácsot adni.
Én is kezdő méhész volnék, méhész tanfolyamot végeztem (de azt gondolom ettől senki nem fog tudni méhészkedni ma Magyarországon). És több méhésznél is jártam már, és vettem részt munkafolyamatokban, nagyon érdekel a dolog. kaptár kérdésben szeretném a segítséget kérni az alábbiak miatt
Több méhésszel való beszélgetés, órai előadás, tanári vélemények alapján az alábbiakat lehetett leszűrni a magyarországi méhészkedést illetően kaptárkérdést tekintve:
-általában minden méhész a saját maga által használt kaptárat dícséri
-a többség azon a véleményen van, hogy a családok egészségét, népességét tekintve a nagyobb keretméreten érzi jól magát (a fészket tekintve kb. 30cm magasság)
-ha nagyobb családszámot szeretne az ember és akár vándorolni is akkor célszerű rakodókaptárat választani
-ha valaki nem akar megszakadni akkor ne válasszon nagy keretméretet méztérnek
Ha az eddig felsoroltakat nézzük akkor olyan rakodó kaptárt volna célszerű választani ahol nagy a fészek és kicsi a méztér
(mondjuk Hunor fészek 1/2NB méztér, vagy NB fészek 1/2NB méztér, vagy mondjuk a nálunk nem annyira elterjedt Dadant Blatt kaptár)
De ezzel nem teljes a kép mert vannak még más megállapítások is
-sok méhész úgy gondolja hogy nem lehet eredményesen méhészkedni különböző keretméretekkel
-aztán van olyan nézet is, hogy alacsonykeretes rakodóval nem lehet jól méhészkedni mert a méhek nagy fészken jobban érzik magukat
Ha ezeket a kijelentéseket nézzük akkor marad a Hunor nagy méztérrel és megszakad bele az ember fizikálisan.
Más szemszögből megközelítve pedig miért van az, hogy míg európában elterjed a Dadant b. kaptár, pedig a keretméret nem egységes?? Miért van az, hogy Francia és Olasz méhészek nem értik hogy miért szeretik a magyar méhészek az alacsonykeretes rakodót és a vele járó plussz munkát, mikor pl. Dadant b. kaptárral kevesebb munkával eredményesen lehet méhészkedni?
És miért nem foglalkoznak a tankönyvek konkrétan az előnyökkel és a hátrányokkal?
Konkrét munkafolyamatokat (tavaszi, nyári munkákat illetően) tekintve alacsonykeretes fészkű és nagy fészkű kaptárakat tekintve milyen előnyökről, hátrányokról beszélhetünk? Hol szükséges nagyobb emberi munkaráfordítás?
Mik pontosan a különböző keretméret okozta hátrányok? Mik azok a méhészeti technológia munkafolyamatok amelyeket megnehezít a különböző keret-lépméret?
Melyek azok a munkafolyamatok amelyek plusz feladatot jelentenek az alacsonykeretes rakodónál, szemben a nagy fészekkel rendelkező (de nem azonos keretméretű mézteres)kaptáraknhoz képest?
Mi az oka, hogy a Dadant B. kaptár nálunk nem terjedt el, és az hogy nálunk nem sikerült megvalósítani azt, hogy egységes rendszerekkel dolgozzanak a méhészek? -anyagi okai vannak, vagy ragaszkodás a magyar saját fejlesztésű kaptárakhoz, vagy az éghajlati-méhlegelő tényezők?
köszönettel jnj
|
|