Az egészség minden pénzt megér VI.
Dátum 2006.12.18. 11:12:04 | Téma: Európai Méhész hírei
| A megfigyelések folyamatoságairól
A hagyomànyos módszerekkel kezelt rakodókaptàrok esetében tehàt minden kaptàrnak megvan a maga rostakerete a költőtér alatt ugy mint a kaptàrfenék a kihúzható kontrollemez, télen nyàron. Minden esetben a tél folyamàn illő letakaritani a controllapot rendszeresen és folyamatosan legalàbb 10-15 naponként, érthető, egészségügyi okokból. Mindezek ellenére különösebb megfigyelések céljàból .
Megtehetjuk azt is, hogy egy hónapon vagy akàr hosszabb időn keresztül nem takaritunk. Ilyen eljàràs azonban nem menti föl a méhészt a hetenként történő megfigyelések alól màr csak azért is mert a fölgyülemlett nagytömegü szemét bizonyos körülmények között erjedésnek, penészedésnek indulhat. Amennyiben egy egy kaptàr alatt ilyen jelek mutatkoznànak, akkor természetesen azonnal takaritani kell. Amikor viszont minden rendben van, akkor nagyon érdekes megfigyeléseket végezhetünk a csalàdon belül a megfigyelési idő alatt lejàtszódó eseményekröl, fejleményekröl.
Csalàdonként följegyezhetjuk a méztartalékok fogyasztàsànak hirtelen növekedését (a szélső keretek alà hullot fedéltörmelékek mennyiségéböl) szinte pontos dàtum szerint. Ebből a jelenségbol arra kovetkeztethetunk hogy ekkor màr beindult a fiasitàs. Mi tobb talàlhatunk elejtett, és a rostàn àtesett friss viràgport is amely ugyancsak a fiasitàs beindulàsànak a jele. Ezeket a jelenségeket azutàn màr konnyü összehasolitani kaptàronként és abból megàllapitani, följegyezni azokat a csalàdokat amelyek dynamikusabbak mitàn koràbban és erőteljesebben fiasitanak. Ezen csalàdok több szerencsével fejlödhetnek ki pl az akàcviràgzàs beindultàig. A fejét gondolkodàara hasznàlo szemfüles méhésznek nem szükséges fölhivni a figyelmét az innen szàrmazó előnyökre.
Pontos értesuléseket szerezhetünk pl azon keretekről, azok elhelyekedésérol, amelyeket nyilvàn hygéniai okokból méhek elkezdtek kiràgni. A keret alà lehullot törmelék megnövekedett mennyiségéből, annak (sötétebb) szinéről következtetni lehet akàr a kàrok kiterjedésére is.
Ugyancsak érdekes értesüléseket kaphatunk a csalàdok lucskosodàsi folyamatàról, tulajdonsàgairol. A lucskosodàs mint jelenség ismert a gyakorlott méhészek körében. Mi több, kisérletek, probàlkozàsok ma is divatban vannak ezen kàrosnak minősithető jelenség kiküszöbölésére. Magam is folytatok ujabb megfigyeléseket, mi több kisérleteket ezen a téren is. A későbbiekben talàn lessz szerencsém az eredményekről is beszàmolót írni. Erdemesnek mutatkozik azonban màris kissé bővebb megjegyzéseket tenni ebben az irànyban egy külön fejezetben.
A lucskosodàsról
Kiinduló pont ként és elorebocsàjtàsul, ismét megjegyeznék egy szolàsmondàst miutàn az a méhcsalàdokra is vonatkoztatható: "ahàny hàz annyi szokàs" ahàny méhcsalàd annyi féle a tulajdonsàg, annyiféle külömbség figyelhető meg. Ez a jelenség vonatkozik természetesen a lucskosodàs terén is. A kontrollemez vizsgàlataból erre a megàllapitàsra vitathatatlan bizonyitékok àllnak a megfigyelő rendelkezésére.
Vannak csalàdok amelyek "szàrazon megusszàk" a telet mig màsok, ugyan olyan körülmények között ugyanolyan kaptàrban és egy és ugyanolyan helyen és elhelyezésben usznak a lucskosodàsban. Mivel magyaràzhatok ezek a külömbségek? Nyilvànvalóan nem a helyzetbeni külömbségekkel. Minden csalàd olyan tulajdonsàggal rendelkezik amilyennel született! Ezen a tényen vàltoztatni nem lehet, legfoljebb kiselejtezni azon tulajdonsàgu csalàdokat amelyek nem felelnek meg a méhész igényeinek.
A kontrollemezen nagyszerüen megfigyelhetők a kaptàr falairól csurgadozó pàralecsapodàs. Ez a jelenség normàlisnak, àtlagosnak minősithető. Valoban a legtobb csalàd "termel" egy bizonyos mennyiségu pàràt amely a kaptàr hideg falàn azutàn lecsapodik. Amennyiben a csalàd "izzadós" tulajdonsàgu, vagyis nagy mennyiségben termel pàràt akkor a lecsapodàs fölgyülemlik a kaptàrfenekén, abba bele is szivódik, majd szinte egész tócsàt képezve possadàsnak indul. Magàbanvéve ez még nem is lenne olyan nagy baj ha ugyanakkor nem gyülemlett volna föl nagyobb mennyiségu hàztartàsi szemét is. A nedvesség hatàsàra természetesen erjedés, gombàsodàs, penészedés, rothadàs àllhat be Ugyanakkor midezen folyamat pontosan és közvetlenül a téli fürt alatt zajlik le.
Ne felejtsük el , hogy télviz idején a kukàs méhek sem dolgoznak, ha van ha nincs kerethàlóval fölszerelve a kaptàr. Ilyenkor a szemét sincs kihordva A penészedés ilyen alkalommal könnyen kiterjedhet a keretekre is. Màrpedig a penészedésnek indult keretek levàltàsa még csak nem is lehetséges, legalàbbis a téli fürt fölbomlàsa előtt.
Màr most lapszélen előre jelzem, hogy e kàrosnak minősithető jelenség elkerülésére szép reményeket keltő kisérleteket folytatok. Alkalommal igyekezni fogok ezekrol a Méhész Ujsàg olvasoinak iràsos beszàmolot szerkeszteni.
Kezdetben ( a kerethàlo alkalmazàsa előtt) magam is igyekeztem védekezni ezen jelenség ellen azzal, hogy a kaptàrfenék hàtsó sarkaiban mindkét oldalon egy egy 63 mm es lukat furtam, azokat drothàlóval lezàrtam, ami àltal lehetőséget biztositottam egyrészt egy bizonyos szellőztetésre màsrészt a pàralecsapodàs kivezetésére. Az eredmény ugyan nem mondható elhanyagolhatónak, azonban mégsem felelt meg a vàrakozàsaimnak. Majd a kerethàló alkalmazàsàvan megvàltozott a helyzet. A kontrollemezeket rendszeresen ellenörzöm és takaritom mihelyst arra szükség mutatkozik.
A kaptàrok lucskosodàsa azonban nem szàrmazik kizàrólag a kaptàrfalàn lecsapódott nedvesség lecsurgàsàból. Sok esetben megfigyelhető a téli fürt "csöpögése". Ebben az esetben nem csak a kaptàr falain de közvetlen a téli fürt alatt is viztócsàk jelentkeznek. Ebből a jelenségből arra lehet következteni, hogy a pàralecsapodàs màr téli fürt közvetlen közelében is megtörténhet. Ezeket a csalàdokat nevezem én igazàn "izzadósok"-nak. Erdekes módon ez a tulajdonsàg csak viszonylag alacsony arànyszàmban jelentkezik (10-15%-ban ). Elméleti elképzeléseim és rövid időre visszavezehető megfigyeléseim szerint ezen csalàdok penészesedési veszélye és ezen keresztül megbetegedési veszélye magasabb fokon àll.
De miért izzados az egyik csalàd és miért nem egy màsik? Erre a kérdésre megint csak egy vàlasz kinàlkozik: mert közöttünk is, emberek között vannak akik izzadósak és vannak olyanok akik nem izzadnak könnyen. Igy születtünk, a méheink is igy születtek: többé kevésbbé izzadósnak.
Egy fontos vàlogatàsi érv
Annyit màris leszögezhetünk, hogy a "szàraz" vagyis a nem lucskolodoó csalàdoknàl talàlható a legkevesebb szàmu megpenészedett keret, amely tény màr magàban is megbecsülendő, hiszen, idő, energia, munka, költségmegtakaritàs, egyszóban jelentős gadasàgi tényező. Annak a méhesgazdànak aki ésszerüen ohajtana gazdàlkodni, annak egyenesen vétek ilyen tényezőket figyelmen kivül hagyni. Ehhez a fontos tényezőhöz még egy màsik, szerintem még fontosabb tényező is folzàrkozik. Ez az ugynevezett egészségügyi tényező.
A francia kozmondàs szerint "az egészségnek nincs àra". Magyarra valahogy igy forditanàm: "az egészség mindent pénzt megér". Egy ilyen "közmondàs" közel sem jeleni azt, hogy akkor az egészség érdekében vakon szórjuk az ablakon ki a pénzünket! A kerethàló beszerzésére vagy elkészitésére forditott pénz közel sem hasztalan. A kellék okos, ésszerü alkalmazàsàból szàrmazó egészségügy előnyök kedvező gazdasàgi vetületei: kevesebb gyógyszerezés, kevesebb idő-, energia-, munka-ràforditàs ugyancsak megbecsulendő, de legalàbbis meggondolàsra késztető tényező.
A kontrollemezre lehullot hàztartàsi szemét képe és annak időben való vàltozàsa egyben a csalàd fejlődésének, vàltozàsànak, bizonyos tulajdonsàgainak tehàt valósàgos vetülete. Az innen szàrmaztatható értesülések rendkivül sokoldalunak és igen fontosnak bizonyulnak, mint ahogyan azt màr több esetben leszögeztük. Összehasonlitàs képpen megjegyezhetjük, hogy ezen értesülések jelentősége a méhészetben szinte tulhaladja az orvostudomànyban hasznàlatos röntgen kép jelentőségét.
Most hirtelen, gondolataim, sajnàlkozàsom, azon a szerencsétlen magyar méhészek felé szàllnak akiknek amugyis nehéz a sorsa és akik NB viszintes kaptàrral dolgoznak, amelyeknek fenekéhez hozzà se lehet férni kaptàrbontàs, a keretek teljes kiemelése nélkül. Miutàn a kerethàló alkalmazàsa lehetetlen ilyen kaptàrok esetében igy annak osszes előnyei is kizàrtak. De ezek a hàtrànyok ugyanakkor rendlivul jelentősek hiszen a méhcsalàdok egészsége forog kockàn.
Az NB kaptàrok igazi gyakorlati hàtrànyainak annyira kiterjedtek és sokoldaluak,, hogy azok rövid felsorolàsàhoz, azok elemzéséhez több oldalas iràsra lenne szükség. Màrpedig az apróhirdetésekből szàrmazó statisztikai adatok fölbecslése szerint ezen szerencsétlen méhészek közé szàmitható a magyar méhészek nagy többsége (több mint 60%-a) ezeket a hàtrànyos kaptàrokat Magyarorszàgon ma is gyàrtjàk, mitöbb még hàtrànyosabb, "iker"formàban is amelyekrol fényképes ösztökélő beszàmolok jelennek meg a szaklapokban (Méhészet 2001 nov 6 oldal.) mi több talàn még àllami tàmogatàst is lehet ilyen kaptàrokra igényelni! Ezen helyzetmegàllapitàs ugyanakkor valosàgos bizonyitékot szolgàltat a magyar méhészet elmaradottsàgàrol.
Senki sem tagadja, magam is elismerem: lehet az NB kaptàrral eredményesen méhészkedi a kérdés csak az hogy hogyan? Nagyobb betegségveszéllyel, nagyobb pénzbefektetéssel, sok energiàval, időveszteséggel, sok és nehezen végrehajtható munkabefektetéssel, nehezebben elvégezhető karbantartàssal, nehezebb méhészeti közbelépéssel, igényesebb hozzàértéssel..... de főleg és nem utolsó sorban a méhek részére égészségtelenebb körülményekkel ( lucskosodàs, penészedés, rendkivul nehéz munka energia és időigényes beavatkozàs, gyógykezelési, fertőzésellenörzési nehézségek ....) .
A kerethàló alkalmazàsànak a témakörében szàmos iràsom jelent meg màr a 90 es évek kezdetétol a "Revue Française d'Apiculture"ben. A tapasztalataim szerint ; amennyire könnyü "profétànak" lenni külföldön olyan nehéz meghallgatàsra talàlni a sajàt hazàjàban.
bencsik.joseph@free.fr
Folyt.köv 
|
|