Rajzáselőjelzés rezgésmérés nélkül ! Az Anya éneke ?
Dátum 2012.02.4. 16:15:38 | Téma: Európai Méhész hírei
| 
Bencsik József
Néhány éves gyakorlattal, egy kis szerencsével és odafigyeléssel, a méhészek már hallhattak « bi-bip » éneket zengedezni, a méhesbe érkezve. Történhet ez így, kizárólag rajzási időszakban, ritkán, és nem minden esetben.
Folytatódik !Read more....
Magam is halottam nem egyszer ilyet, a 43 éves méhészeti gyakorlatom alatt. Több esetben hallottam a raj repülése közben is, máskor, a vásárolt anyák betelepítése alkalmával. Régóta ismert jelenség. Az anya énekének célja, azonban nem a méhész figyelmének fölkeltése, még akkor se ha az eljut annak fülébe.
Az üzenet tehát a méheknek szól. Minden bizonnyal feltehető, « Őfelsége, Királynő », nevezik így az anyát nyugaton, nem énekel csak úgy, éppen jókedvében. Ésszerű következtetéssel, máris kérdések merülhetnek föl : miért és milyen alkalommal szól az « alattvalóihoz » a szokásosnál sokkal hangosabban ? Vajon, így szeretné hatásosabban fölhívni azok figyelmét ? De miért alkalmazza a « bi-bip hangszóróját » kizárólag ez alkalommal és soha többet az életében ? A magyarázat valószínűleg a kivételes alkalomban keresendő. Vajon azért tesz így ? Mert maga köré szeretné összesíteni a család rajzási megosztódásának folyamatát ? Vajon a maga javára akarná terelni a figyelmet, véleményeket, a « szavazatokat », mondjuk a saját « feromonja » hiányosságában ? Ugyanakkor az is meglehet, hogy ez ének valami különleges egyéni tonalitást, felszólítást is tartalmaz : igazítsa mindenki a rezgés alap hullámhosszát a hallottak szerint, akárcsak egy zenekarban?
A méhész ma csak annyit tud, mert tapasztalta, hogy rajzásról szól az ének. No persze tapasztalhatja azt is, hogy a kaptárban egyedül az anya jár el így, senki más nem énekel ilyen hangosan. Habár, Jarnioux ban (F69640) a kísérleti méhesünkben, már sikerült « bekiabálásokat » rögzíteni a kaptárban, (akárcsak a méhészgyüléseken ?) de azok gyengesége, ritkasága folytán, nem hallhatok a kaptáron kívül, akárki nem kap mikrót ?
Ma azonban már felmérések, rezgésrögzítések bizonyítják, hogy a méhek között számtalan és állandó értesülésfolyamat zajlik, a kaptáron belül nemcsak a különböző feromonok segítségével, de zümmögés, és rezgések, « bekiabálások » által is. Lásd www.europaimehesz.atw.hu honlapon. Az anya kaptáron kívüli éneklése azonban, arra a valóságra enged következtetni, amely szerint a hangok és emberi füllel nem hallható rezgések segítségével a kaptáron kívül is folynak értesülések a méhek között.
Az egyedek tehát egymás között is üzengetnek « beszélgetnek », igaz ugyan minden bizonnyal, nem mobil telefonon. A méhecskék egyedi rezgési a kutatási téma. Ugyancsak jó volna tudni, hogyan képes a méhecske különböző szintű rezgéseket gerjeszteni, hol van a « hegedűje » vagy a « furujája » melyik testrészén… Még inkább nem tudni, hogyan használja azokat ; melyik rezgés mit jelent és azok változata ? Minden esetre az anya « bi-bip » üzenete csakis azoknak szólhat akik azt képesek hallani. E piciny kis rovaroknak tehát « fülei » is vannak. Mi több, van hozzá megfelelő elemző, értelmező szervük, idegközpontjuk is. A kapott üzeneteket képesek elemezni, több kevesebb időre emlékezetbe rögzíteni.
Egyes megfigyelők szerint a méhecske halló szervei, első sorban az antennáiban vannak. Miközben minden bizonnyal észlelni tud rezgéseket a lábaival is, pl. amikor a keretlépen kapaszkodik. A lépek rezgése, azok változása egyébként tökéletesen mérhetők, mint ahogy mérhetők a méhecske által keltett rezgések is. Lásd felmérések az Európai Méhész honlapján, mint pl. az « Abeilles et Fleures » francia szaklapban. (12/2011) Feltevések szerint a méhecske testén található szőrzetnek is lehet hangérzékelő szerepe.
Annyi bizonyos, nem ajánlatos a méhesben kiabálni, hangoskodni, kalapálni, zörögni mert azt hallják a méhek és arra ingerülten hatnak vissza. Mintha csak az ilyen hangrezgések nekik fájdalmas lenne. Valójában azok hatása a méhekre pontosan fölmérhető a rezgésmérések alkalmával. Világosan kitűnik, hogy ilyen rendkívül zavarok, közel sem illenek bele a családon belül folyó értesülési rezgések összhangjába. Pontosabban azokat zavarják, végső esetben lehetetlenné teszik a családon belül a közérthetőséget. Nem hiába tehát a fölháborodás.
Na, jó -jó, de az ilyen magamfajta « kétlábú emlős » tehát valósággal süket. Semmit nem hall, semmit nem tud, túl, vagy innen, a méhek zümmögésén. Nem véletlen, hiszen nem rendelkezik olyan halló szervekkel, fülekkel, amelyekkel érzékelni, még inkább, megérteni tudná méhek által alkalmazott titokzatos rezgéseket.
De lehet e azt állítani : amiről nem tudunk az nem létezik ? Ma viszont már tudjuk, mert az elektronikus felmérések bizonyítják : a kaptáron belül különböző, és állandóan változó rezgéseket. Ezek, esetenként meghaladják 3000 Hz -t a nap folyamán. A külső és belső tényezőktől függően, szinte állandóan változnak. De még mindig nem tudjuk melyik rezgés mit jelent, kik azok, akik ilyen rezgéseket keltenek, és kik azok akik abban érdekeltek, kik azok akik visszahatnak… és miért éppen ők ? Honnan az ésszerűség ?
Ráadásul, honnan, hogyan, miből tudják a méhek megítélni, melyik az érdektelen, és melyek az igazi értesülés? Azon túl, melyek közöttük a fontosabbak, és milyen azok sürgősségi sorrendje? A tapasztalatok szerint, ilyen közel tökéletes ésszerűséggel eljárni a magamfajta « kétlábú emlős » képtelen. Elegendő csak visszagondolni és bevallani a kezdeti méhészkedési tévedéseimre, mint a szakmai közösség, akár történelmi politikai tévedésekre.
Hogyan, és mi történik például abban az esetben amikor egy méhész szétszed egy kaptárt, fölforgatja, avagy fejre állítja, (forgófészkes) annak népességét ? Mi az elsődleges tennivaló, kinek mit kell tenni, ráadásul nem akárhogyan hanem ésszerűen, részarányosan ?
Tudni érdemes, a Nottingham-i Műszaki Egyetemen egy nemzetközi kutató csapat, alakult. Terveket dolgoztak ki, a méhek által keltett rezgések fölmérésére. Bekapcsolódási ajánlatokat tettek a magyar kutatók részére is, de ott, a VM főtanácsosainak lehetetlen és abszurd feltételei miatt, csődbe került az ajánlat (2010 ; szeptember). Időközben és ma is, a folyamatos felmérések, rögzítések, matematikai elemzések tovább folynak, magyar részvétel nélkül. Miután méhészet gyakorlati oldalán, vagyis a tényleges kutatásban, magam is részes vagyok a csapatban, így állok elő nem csak Nyugaton, de ezúttal a VM által kizárt magyar méhészek elé is, és közvetlenül a főtisztviselő urak tudta nélkül !.
Hangfelvételeket keresünk a méhanyák éneklő fellépéséről rajzásgyülekezeti « hangverseny » alkalmából.
Kérjük e sorok olvasóit, továbbítsák kérelmünket a szakmai ismeretségi körükben.
A méhészet gyakorlatában természetesen az anyanevelők előtt nyílik a legtöbb alkalom anyaéneket rögzíteni például mobiltelefon segítségével. Első lépésben máris jelentős ismeretség többlet remélhető pl. több hangfelvétel, összehasonlításával, elemzésével. Ez utóbbi eredmények, lehet sokaknak lényegesek, másoknak érdekesek, ismét másoknak érdektelenek. Kérdés most már csak az, csak az ki melyik csoporthoz számítja magát. A befutott visszahatásokból még ez utóbbi kérdésre is valami fény derülhet.
Vajon, sokan, az Alkotmánybírósági 605/B/2011sz határozata szerint a méhészek 57%, (9 773/17 000) az EU -os segítség « kábítószer » hatása alatt, nem törődik holmiféle méhanya énekkel ? A visszahatásaik, bizonyságul is szolgálhatnak ?
A Nottingham-i egyetemen alapult nemzetközi kutató csoport, szívesen tanulmányozná a magyar méhészek által eljuttatott méhanya ének hangfelvételeket is. Nem követelnek se állatorvosi se egyéb azonosítási igazolást, se tagdíjfizetést. A kutató csapat nem zár ki senkit az eredmények ismeretéből. Egyesek, a www.europaimehesz.atw.hu honlapon, máris olvashatok, magyar angol, francia nyelven. Az esetleges ajánlatok, kapcsolatok a Nottingham-i kutató csoporttal ugyanezen honlapon keresztül történhetnek.
joseph.bencsik@free.fr 2012 február.
|
|