A méhanya éneke, és a hallgatóság.
Dátum 2012.07.25. 8:57:45 | Téma: Európai Méhész
|
Bencsik József
A www.europaimehesz.atw.hu honlapon, 12/02/04 és /15 -én leközölt írásom témája, a méhanya Bi-Bip éneke. Ezúttal, a továbbiakban, némi kísérletezés, magyarázat -próbálkozás a « hallgatóságról » vagyis kint a szabadban tartózkodó méhek viselkedéséről. No persze nem mindenki tartozik a magamfajta kíváncsi « kétlábú emlősök » közé és nem mindenkit érdekel az anya éneke. Nem véletlenül ! Hiszen nem tudni van e, lesz e remélhető e többlethozam a kilátásban, a kérdések megvilágítása folytán ? Első meglátásra, a téma valóban és teljes mértékben érdektelennek mutatkozik. A tapasztalataim szerint, legalábbis így Magyarországon. Ezidáig senki nem jelentkezett méhanya bi-bip énekének hangfelvételével. Tudtommal ez irányban senki nem közölt írásokat még Nyugaton se. Mindenki mentségére szolgáljon a tény, amely szerint, nincs meghatározott várakozási határidő. Ami nem késik, talán nem múlik. Mialatt részünkről a kérdés, továbbra is izgató..
Időközben közel 40 különleges megfigyelésre került sor a kísérleti telepünkön a tavasz folyamán, pontosan a méhanya énekének hallhatósága és hallgatósága címén.
Kik azok a méhek, akik hallják a méhanya énekét ? Hogyan, kerülhet a kint tartózkodó méhek « fülébe » a «méhanya ének-hangversenye ? Felhívás a gyülekezetre? Kezdjük azon, egyáltalán, hol van, és van e a méheknek « füle” ? Jelen esetben ez utóbbi kérdésre reméltünk némi kísérlettel választ keresni.
Cikk folytatódik ! read more
Egy másfél liter űrtartalmú befőttes, átlátszó üveget tartottunk a kiszálló méhek elé. Szinte pillanatok alatt betévedt oda egy méhecske . Akkor az üveget bezárva, megkezdődött a rezgésmérés, egyben a viselkedés megfigyelése.
Természetesen, minden esetben nagy erőfeszítéssel igyekezett a méhecske kiszabadulni. « kézzel lábbal » a szárnyaival erőlködött így eljárni, áthatolni az átlátszó üveg falán. Majd többé kevésbé hosszan tartó percek után, megállt a reménytelen küzdelemben. Vajon, csak nem estek « gondolkodóba » a kísérleti egyedek kivétel nélkül : mi történik, mért, és honnan a képtelenség kirepülni ? Talán éppen ezért, és minden esetben (40) kezdett akkor mindegyik méhecske a lábaival, a testét beborító szőrzetének fésülésébe ? Minden bizonyára nem jelentéktelen, és nem véletlen, kivételes eljárás ? Annyi igaz, gyakran megfigyelhető az ilyen « fésülködés », különösen a délelőtt folyamán, a röpdeszkán is, mi több a megfigyeléseink szerint a kaptártéren belül is gyakori eljárás.
Az is köztudott, hogy a méhecske minden lábán szinte fésűfok szőrzet figyelhető meg, amely szinte tökéletesen megfelel a fésülési eljárások végrehajtására. Türelmesebb oda figyeléssel, részleteiben is, könnyen megfigyelhető mozdulatokat, azok időbeli sorrendbeli végrehajtását érdemes elemezni. Nyilvánvalóan van valami fontos jelentőségük
Elsőnek, általában, és kizárólag a hátsó lábak segítségével a potrohon található apró szőrzet alapos fésülésére került sor. Máris megjegyzendő megfigyelés szerint, alul fölül és mindkét oldalon többszörös kezelése volt rendszeres. Szorosabb odafigyeléssel a potroh végén rezgési próbák is megfigyelhetők, és ez, minden esetben. Nem de ezen a helyen kapott vala elhelyezést a « teremtés » alkalmával a rezgésleadó, hírközlő, szerv is ?
Az üvegben végrehajtott rezgések rögzítésével nagyszerűen megkülönböztetők a szárnyak által végrehajtott rezgések 220 Hz, talán a 480 Hz is, míg a 900 és 1650 Hz körüli jellegzetes rezgéssávok eredete, semmi esetre se szárnyrezgések ! Alkalmasint a rezgésmértékek elérik a 3000 Hz-t is. Ilyet lehetetlen a szárnyakkal kelteni !
Ezen megfigyelések és megjegyzések után, a középső lábak segítségével, a torax, általános, alsó, felső, és oldal felület szőrzetének, ugyancsak alapos, és többszörös fésülése következett. Majd a továbbiakban, fejen található szőrzetek, szervek szemek antennák, csápok … takarításával fejeződött be az általános tisztogatási művelet. Esetenként egy egy művelet megismétlődött.
Néhány következtetés
Kiindulásként : Köztudott, hogy a méhecske teste alkata, (fej, torax,potroh) mindhárom összetevőjének felületét, többé kevésbé hosszabb, rövidebb, szőrzet borítja. Ugyancsak megjegyzendő, hogy e szőrzet karbantartására, tisztogatására tökéletesen alkalmazkodó, « fésű » vel ellátott lábakkal rendelkezik minden méh, úgy az anya úgy mint hímek. Szolgálhatnak azok az összekuszálódott a szőrzet kibogozására, rendezésére, mint azok tisztogatására. A « fésű » vel teremtett lábak azután egymással is összedörzsölhetők, vagyis takaríthatók, nyilvánvalóan nem véletlenül. Ilyen műveletekre gyakran szükség mutatkozik. Talán a szőrzeten fésüléssel talált tisztátalanságokat ily módon lehet eltávolítani ?
A méhécske szőrzetének minden bizonnyal nagy a jelentősége, hiszen alapos, kifinomult gondozást, és nagy figyelmet érdemel a méh gyakorlati élettana szerint. Az üvegbe zárt méhecske viselkedéséből is világosan kitűnik : fontos szerepet játszik a tájékozódási képesség területén. Nem kell elfelejteni ugyanis, hogy a kaptárból kiindulva, az esetek többségében (kivéve a felderítők) már egy emlékezetbe rögzített tevékenységi műsorral, hozzá földrajzi helyzetmeghatározó értesülésekkel történik kiszállás. (K V Friche) Márpedig az üvegbe zárással váratlan és értelmetlen akadály került a végrehajtás elé. Ekkor egy idő után, minden esetben sor kerül fésülésre. A szőrzet állapota tehát minden valószínűség szerint összefüggésben áll a tájékozódási képességgel. Innen az igyekezet annak ápolására, fésülésére. A fejen, a szemeken az antennákon, a csápokon, még csak könnyen megérthető no de miért a toraxon, és még potrohon is ? Mert minden valószínűség szerint az ott lévő szőrzetnek is alapvető szerep jutott az értesülések beszerzésében ? Ugyanakkor annak segítségével kiegészítő értesülés forrásokhoz juthat a méhecske. Például rezgéseket, hangokat is érzékelni. Másképpen megfogalmazva a méhecske fülei a testén található szőrzete? A méhanya amikor énekel tehát nem tesz értelmetlenül. « Őfelsége a királynő” éneke minden bizonnyal nem esik süket fülekre ! ,
A méhecske tehát szőrzete segítségével igyekezne tájékozódni ? Látni, nézni ugyan minden bizonnyal a szemeit használja. Nincs kizárva azonban ha a hangok, rezgések, segítségével ezek a kis rovarok akár valamiféle képet is tudnak maguknak alkotni, legalábbis különleges értesülésekhez jutni. Az anya énekét érzékelni ?. De miért ne, és egyben az egyéni hangnemében, fölismerni a család anyját ?
Minden valószínűség szerint a szőrzet segítségével több más értesüléshez juthat a méhecske. Legyen az pl. a hőmérséklet, a levegő nedvességtartalma, légnyomás, avagy vihar, elektromosság …, Természetesen a különféle, hangok, törtető zavargások, különleges rezgések ugyancsak érzékelhetők lehetnek a szőrzet segítségével… azzal a feltétellel, hogy legyen az, tisztára fésülve ? Ezen írás talán egy igazi « (méh)szőrszálhasogatás » ?
joseph.bencsik@free.fr 2012 Július
|
|