Magyar méhészeti újdonság Francia földön.

Dátum 2012.09.9. 9:05:48 | Téma: Európai Méhész


Bookmark and Share




Bencsik József



Magyar méhészeti újdonság Francia földön;
Kusnyér Tamás úr, a méhviaszból készített mesterséges lép megvalósítója a közelmúltban fölkeresett mail üzenet segítségével. Abban kaptam némi műszaki leírást és néhány fényképet az ajánlatról. Az eddig kapott értesülések szerint úgy vélem, több mint jelentős újdonágról, szinte méhészeti közérdekről , először is a magyarokéról van szó. Miután a Magyar szakkörökben, se Méhészet szaklapban, kivéve az Európai Méhész honlapján



Cikk folytatódik tovább
Magyar méhészeti újdonság Francia földön;
Kusnyér Tamás úr, a méhviaszból készített mesterséges lép megvalósítója a közelmúltban fölkeresett mail üzenet segítségével. Abban kaptam némi műszaki leírást és néhány fényképet az ajánlatról. Az eddig kapott értesülések szerint úgy vélem, több mint jelentős újdonágról, szinte méhészeti közérdekről , először is a magyarokéról van szó. Miután a Magyar szakkörökben, se Méhészet szaklapban, kivéve az Európai Méhész honlapján www.europaimehesz.atw.hu ezidáig nem találtam még csak említést sem erről az újdonságról. Ellenben úgy tudom a Kossuth rádió is beszélt róla. Szerencsére a szerző Kusnyér úr felvette velem a kapcsolatokat. Így a kapott hiányos értesüléseim alapján készítettem egy franci nyelvű ideiglenes ismertetőt. Mi több azt sikerült is bemutatni szeptember 2 -án tartott helyi, Lyon-I méhésztalálkozón . A helyszínen rögvest jelentkeztek érdeklődők is. Sajnos se mintadarabokat se árlistát nem kaptam. Valószínűleg nem véletlenül: Úgy érzem, Kusnyér úr még egyedül tevékenykedik. Mögötte, Magyarországon bizonyára nem sokan tolakodnak a segítségajánlataikkal.
A francia nyelvű ismertető, Magyar változata található az alábbi sorokban. Ki tudja, érdekel- e valakit, jelentkezik e majd valaki Magyarországon a Kusnyér úr segítségére? Tessék terjeszteni az elgondolást, szerintem, minden méhésznek érdemleges!
Méhviaszból készített mesterségesen kiépített lép.
Egy frissen betelepített természetes rajnak életbevágó feladata a lépek kiépítése. Ez a tevékenység számos feltételhez, kötődik : óriási erőfeszítés, sok alapanyag (méhviasz) , jelentős időráfordítás, és nem utolsó sorban számos, kedvező feltétel, mint jó időjárási viszonyok no és persze állandó nektárhozam szükséges. Sok esetben valami feltétel hiány azonban bekövetkezik, ilyenkor, megakad , vagy erősen lelassul az építkezés. Többek között éppen ezért, a korszerű méhész nemrég , plasztikból készített mesterséges lépek alkalmazásával igyekezett elkerülni a kedvezőtlen feltételeket. A méhek azonban nem szívesen fogadták el a próbálkozást, és nem hiába : A rideg, plasztik anyagból készült sejtek falait először is viaszbevonattal « lakhatóvá » kellet átalakítani. Ezen munkálatok nem kevés idő és energia, és hozzáillő viaszanyagot is igényelt. Ugyanakkor az ilyen merev anyagú keretekbe lehetetlen heresejteket kialakítani , se anyabölcsőt húzni. Nem hiába az ilyen plasztik keretek ajánlata ma már sehol nem szerepel a méhészeti kellékek kereskedelmi listáján . Legalábbis itt Franciában.
A méhek, a természetüknél fogva rendkívül érzékenyek a gazdaságosságra. Tökéletesen tudatában vannak, milyen erőfeszítés, mennyi munkaidő szükséges lépek kiépítéséhez. Nem véletlenül fogadnak el más, idegen családok által kiépített sejteket. A kóbor rajok is, a letelepedésükhöz egyenesen ilyen alkalmakat, vagyis , mások által kiépített lépeket keresnek a természetben. E jelenség tudatában, rajzási időszakban, éppen ezért nem hiába tesz a méhész némi használt kiépített keretet a rajcsalogató kaptárja közepébe. Magam is tanúskodhatok az eljárás sikeréről közel 40 éve óta. A betelepedett raj, természetesen a bent talált, és a már kiépített kereteken ül meg. Majd két napig takarít és máris, és pontosan majd azon a használt kereten beindul a petézés. A méhek, ezen eljárása a egy valóságos gazdaságossági bizonyítvány!
Megjegyzés ; Az építkezés beindultával azonban tanácsos a használt kereteket eltávolítani , esetleges fertőzés miatt! Lásd írásaimban www.europaimehesz.atw.hu
Gazdaságosság:
1. Viaszmegtakarítás
2. Energia, fáradság megtakarítás
3. Természetes lépkészítéshez szükséges idő, megtakarítása
4. A megtakarított idő alatt történő fiasítás növekedés
5. A megnövekedett népesség, sikeres átteleléshez
6. Erősebb tavaszi kibontakozás
7. Következés képen, magasabb évi mézhozam
Márpedig , Kusnyér Tamás szerint, nem csak a mesterséges viaszkereteken ülő méhcsaládok jutnak hatalmas előnyökhöz, hanem ugyancsak jelentős gazdasági előnyök várnak ezen lépeket alkalmazó méhészekre is. Mi több, egy összehasonlítható eljárás segítségével könnyen meg is lehet ezen állításról győződni :
Rajzási időszakban, a méhesünkben, tegyünk egy kiépítésre váró hagyományos keretekkel fölszerelt kaptárt, mérlegre . Mellé tegyünk ugyancsak egy másik mérlegre, egy másik kaptárt, méhviaszból készült mesterséges keretekkel fölszerelve. Telepítsünk be egy időben mindkettőbe egy- egy azonos sulyú rajt, bennük petéző anyával. Már az első időkben nap, mint nap, jelentős súlyemelkedési különbség tapasztalható a mesterséges kereteken ülő raj javára. De még csak, és nem is akár milyen, hanem számokban is kifejezhető jelentős különbség. Ily módon, egy idő után, pl. a főhordás befejeztével, már kiszámíthatók hozamok, haszonkülönbségek, az előnyök, úgy mint a költségkülönbségek is amennyiben ismeretes lesz az alapár. Ezek alapján kiszámítható mennyiben kifizetődő a mesterséges keretek vásárlása, használata. Első meglátásra, a kapott értesülések alapján nem fér kétség: Érdemes lesz vállalkozni úgy a méhésznek mint a gyártó-szolgáltatónak.
Ugyanakkor vegyük számításba a 4, 5, 6, 7, es pontban jelzett ugyancsak valóságos élettani, és gazdasági előnyöket, amelyek értéke csak a következő évad folyamán lesz kimutatható. Ebben az esetben már nem gazdaságosság , vagyis befektetési költségmegtakarítás az iránypont, hanem a többlethozam.
joseph.bencsik@free.fr 2012 szeptember





Ez a hír Európai Méhész Új oldalon folytatódik www.europamehesze.atw.hu -tól jött
http://users.atw.hu/europaimehesz

A sztori URL -je :
http://users.atw.hu/europaimehesz/article.php?storyid=699