Szögezzük le a tàvlati cél, közel sem a Méhészet se az OMME lerombolàsa
Dátum 2007.03.16. 20:57:40 | Téma: Európai Méhész hírei
| 188. Szaklapszemle.
Francia oldalról.
Az SNA (Syndicat National des Apiculteurs) elnöke Mr Vedrenne, egyben az Abeille de France szaklap főszerkesztője a szokàsos vezércikk beszàmolóval jelentkezett màrciusban is. Fő gond az értesülések àramlàsa, az évi közgyülés értesülésére, előkészitésére.
Tudni érdemes, hogy az illetékes francia főtisztviselés alakitott egy un Technikai Tudomànyos Méhészeti Tanàcsot amelynek feladata az EU os segitségek meghatàrozàsa. Tagjai elsősorban az àgazat àltal megbizott kiküldöttek. Megjegyzendő az a tény is amely szerint most màr a francia képviselőhàz is kinevezett egy vizsgàló bizottsàgot, a méh, a méhészet helyzetének kivizsgàlàsàra. Valójàban nem elegendő megàllapitani a tényt : a méh egészségének romlàsa, a kipusztulàs veszélye több okozaton alapul.
Az SNA résztvett a Graz ban tartott EPBA összejövetelen. Első benyomàs a 137 .oldalon : 12 orszàg küldött 22 részvevőt. A beszàmoló szerint főleg a COPA-COGECA-ban fölmerült kérdesek kerültek napirendre. Szó volt a mézàrak alakulàsa körül keletkezett gondokról, az OGM (genetikai módositàs) és egyéb közismert egészségügyi nehézségekről.
A német kiküldött Walter Haefeker közös àllàsfoglalàst ajànlott az OGM nemzetközi rendszabàlyozàsàra. Teszi ezt akkor amikor Görögorszàg, Lengyelorszàg, Magyarorszàg màr be is tiltotta annak alkalmazàsàt. A francia és több màs kiküldött is ilyen nemleges àllàsponton van, hivatkozàssal a fogyasztó közönség negativ àllàspontjàra is. Befejezésül ujabb bizottsàg munkàba àllitàsàra került sor. Az új bizottsàg tagjai 7 orszàg képviselői, amelyek között mükedvelő amatőrök is szerepelnek. Illő lett volna egy pénzügyi beszàmolót is hallani, akkor, amikor a szervezet 400 € tagdijat reklamàl ; olvasható a beszàmolóban..
A külföldi szaklapok szemléi között (106 old.) érdekes visszàssàg alkakult ki Görögorszàgban az 1996 ben kapott EU os méhészeti segitséggel végrehajtott fenyőtetü elterjesztése körül. A kialakult közvélemény a tetvek elszaporodàsa sokak szerint ma a fenyőerdők létét veszélyezteti !
A 115-117 oldalon érdekes cikk egyes betelepitett növényfajtàk természetes elszaporodàsàrol, uralkodó elterjedéséről. A listàn az akàc is szerepel ! Mig a 125-127 oldal, az àllomàny veszteség pótlàsàhoz szükséges EU segitség ürlapja szerepel.
Sajnos az « Abeilles et Fleurs » szaklapot legutobb nem kézbesitették, mig a hiànyolàs időveszteséggel jàr.
Magyar oldalon :
A Méhészet-ben szokàs szerint se a főszerkesztő se a felelős szerkesztő tollàbol nem olvasható helyzetjelentés. Mi több most màr OMME hirek sincsennek ! Megjegyzendő mégis hogy a felelős szerkesztő tollàból azért mégis olvasható egy hàrom oldalas helyszini tudósitàs Biksi Istvàn (valószinüleg nem az ő « hibàjàból ») méhész, és méhészetéről. Ugyanakkor, és ugylàtszik emlitésre sem érdemes a Graz ban, Ausztriàban összeült EPBA ülése, arról ugyanis csak a külföldi lapokban lehet olvasni.
Szerencsére a Kaposvàr-i méhésztalàlkozóról Csonka Imre jóvoltàból mégis megjelent egy beszàmoló, minden egyes előadàsról rövid összefoglaló. A magam részéről az orszàgos szervezet az OMME mai helyzetéről történt megjegyzések érdekeltek első sorban. (Méhészet 07/03, 23. oldal) Rendkivül tanulsàgosnak talàltam az elnök ur okfejtéseit a méhészeti összefogàs hiànyàrol. Szerinte 1984 ota nem sikerult azt megvalositani. 23 év kellet ahhoz hogy a vezetőség egy kereskedelmi Zrt monopoltervet kovàcsoljon össze holott mint köztudott a szervezet célja közel sem kereskedelmi. E terv viszont az OMME mai vezetőségének « érdeme ». Ezt a egyetlen lehetséges és üdvösséges tervet azonban a méhészek nagy többsége visszautasitotta. Értsd : a terv kifogàstalan, a vezetőség is csak éppen a méhészek közöttük a kaposvàriak is, nem követték. Most vessenek magukra!
Igy volt ez régen is : a « Pàrtunk » vezetősége sohasem tévedett ; ellenben a pàrtegységet nem csak prédikàlta hanem erőszakolta is! Ma ez utóbbit màr nem lehet megtennei, de a fejekben megmaradt a modszer, az « egypàrtrendszer » szelleme vigan él ma is. A Kaposvàron is emlegetett Zrt sikertelenség fényesen ràvilàgit egy bizonyos és àllandóan emlegetett « egység » hiànyàra. De Magyarorszàgon nem tesz semmit ha az OMME vezetősége és a méhészköznép nagy többsége nincs összhangban, nincs « egyet »értésben ! Mig a nyugati demokràcia szokàsi szerint ilyenkor elkerülhetetlenül sor kerül a vezetőség levàltàsàra, fölujitàsàra. Volt e ilyen inditvàny, hàny alàiràs gyült össze milyen kérelemmel, milyen ajànlattal ?
Köztudott, hogy vàltozàst, fejlödést elsősorban kritikàk vàltjàk ki.Ma hol lehet kinos kérdéseket föltenni azok felől értesülni ? Ha sehol ott baj van, ott nincs igazi demokràcia ott nincs remény érdemleges vàltozàsokra.
Ilyen reménytelenség sugàrzik az « « Elet » tanitó néni » cimű rövid, velős, érdemleges, iràsból. (Méhészet 07/03/7oldal) « Aki csinàl valamit az tàmogatni kell » irja a szerző az utolsó fejezetben. Kérdés hogy mit kell csinàlni ? Minden valószinüség szerint, egy sikon teljesen « egyet »értésben lehetünk csak nem tudunk egymàsról ; Nos, rajta csinàljunk valamit, csinàljunk pl egy független szókimondó internettes hírszerző és hírtovàbbitó öszinte honlapot. Tudtommal ilyen màr létezik is csak kevesen tudjàk : www.europaimehesz.atw.hu
Szabo Imre, a « webmestere ». 35 éves fatal induló méhész (ötgyermekes csalàdfő !) kinyilatkozàsai szerint, de nem utolsó sorban a sajàt a tapasztalatalatom szerint is e honlapon igazi demokràcia szelleme uralkodik. Nem fél a kritikàktól, hiszen az én « vemhes » nehezteléseimet is szó szerint leközli. Nos e honlapon keresztül kezdjük egymàssal ismerkedni, pl merjünk abban nyilatkozni. Aki semmit nem szól ne vàrjon elöre lépést !
Szögezzük le a tàvlati cél, közel sem a Méhészet se az OMME lerombolàsa, hiszen amennyiben a vezetöség bölcs akkor a kritikàkból csak tanulhatna, kiigazithatja eljàràsàt, ellenkezöleg, balgasàgàt igazolja ha nem tesz igy. A magam részéről hosszú évek évek óta szàmtalan esetben jeleztem e kitételt.
Erdekesnek talàltam Varga Zsanett « Milyen az egyesület vezetése ? » cimű iràsàt. A cikk utolsó mondata, a tanulsàg kapott meg főképpen : « Egy non-profit szervezet olyan mint az őt vezető emberek. » Ezt a mottót azért merte igy megirni mert feltételezte hogy jót mond. Nem véletlen hiszen a kérdőiveivel pontosan és kizàrólag a vezetőségi tagokhoz, fizetéses tanàcsadokhoz fordult. (elso oszlop lap alja) Az àtlagméhész, a « Jànos Bàcsik » véleménye érdektelen, az nem szàmit. A dolgozat tàrgyilagossàga tehàt erősen kifogàsolható. Ez a tény azonban korànt sem a Zsanett hibàja. Miért, mert arra enged következtetni, hogy a tàrgyilagossàgra való törekvést nem tanitjàk az iskolàkban. Tehàt nem jött szàmitàsba a biràló bizottsàgban sem. Az màr valószinüleg tulzottan demokratikus lenne ?
A 14-15 oldalon érdekes tudomànyos tanulmàny olvasható Dr Màtray Enikő tollàból « A kaptàr és a méhcsalàd melege » cimmel. A szigoru mérések alapjàn készült értekezés megàllapitàsai szemléltető àbrài ugyancsak érdemlegesek, sokat mondanak. Különösen az 1 es sz àbra emlékeztet engem régebben föltett kérdéseimre: Miért vàlasztja előszerettel a méhcsalàd a téli fészkét a kaptàron belül a bejàrati nyilàshoz közel ? Miért vàlasztjàk a kóbor rajok előszeretettel az elhagyott huzatos kéményeket àllandó szàllàshelyül ? A kérdés annàl is inkàbb érdekfeszitő mert a klimatikus viszonyok, a hőveszteség a kaptàron belül pontosan ezen a helyen a legrosszabbak ! Vàlasz röviden : tesznek igy a méhek, mert nem olvasnak a téli takargatàsokrol méhészeti kézikönyveket, se szaklapokat : « mert a meleg levegő a kis lukakon is kiszökik és huzat keletkezik ami ilyenkor kàros »! íródott ez csevegés közepette egy Dr méhészmester tollàból az e témában keveset olvasott , méhésztàrsadalom tudósitàsàra (Méhészet 07/03, 4. oldal 4. oszlop tetején) Ebben a témàban magam is irtam a méhek « hülye » viselkedéséről « Méhraj a kéményben» cimű iràsomban Biokultura (2005/05-06) szaklapban.
Lyon, 2007/03, J Bencsik 23, bd des Castors, F-69005, Lyon. Mél: Joseph.bencsik@free.fr
|
|