Székhely választás a méheknél I.
Dátum 2007.04.7. 9:43:44 | Téma: Európai Méhész hírei
| Székhely választás a méheknél .
Bevezetőül:
Mint ismeretes a méhek szaporodàsa két síkon folyik : egyrészt az egyedek szaporulatàval a csalàdon belül, màsrészt a méhcsalàdok szaporulatàval, rajzàs folytàn. Az előző tàrgyon kívül esik, míg az utóbbi jelenség körüli megfigyelések, homàlyosak, hiànyosak avagy nem létezők. Mindezek folytàn alaptalan feltevések, elképzelések csaknem titokzatos legendàk keringenek ezen a téren. El kell ismerni, hogy az idevonatkozó tudni valók, ismeretek, értesülések tömege első meglàtàsra is, valóban igen jelentős.
Jelen esetben ezen íràs, elsősorban a kisszàlt raj eljàràsai körül történt megfigyelésekre, megjegyzésekre ténymegàllapítàsokra fog szorítkozni. Mindezen meghatàrozott hozzààllàs közel sem jelenti azt hogy a többi kérdések jelentéktelenek. Ellenkezőleg. Mi több a figyelmes szemtanu előtt, méhcsalàd egy egy viselkedési eljàràsa sok esetben az emberi eljàràssal is összehasonlítható.
Valojàban màr a raj kiszàllàsa előtt igen érdekes kérdések kerlünek a felszínre. A kirepülést meghatàrozó körülmények, a kiinduló népesség nagysàga, annak arànyos összetétele, a kiszàllàs idejének, óràjànak, percének meghatàrozàsa, kik vagy ki hozza a hatàrozatokat, hogyan kerülnek az értesülések az érdekelt egyénekhez, miért vannak szàmosan a “nem értesültek” (akik nem repülnek ki) avagy az értesülések ellenére miért nem szàlltak ki vagy, ha nincsennek kizàrva az értesilésekből akkor vajon egyedül hatàroztak, avagy rendeleteket kaptak, kitől, honnan, és milyen értesülés folytàn maradtak otthon?
A ma divatban került “tudomànyos” kutatók szerint a magyaràzatok kizàrólag bio-kémiai nyomokra, önmüködő rendszerekre vezethetők vissza. Következés képpen, mint feromonok, elsősorban a szaglàsi, az izlelési szerven keresztül kerülnek a kaptàron belül forgalomba, az egyedek “tudatàba” Valójàban azonban a méhek is rendelkeznek legalàbb annyi érzékszervvel mint az ember. Làt, hall, izlel szagol tapogat mint az ember. Az is bizonyos hogy ezek az érzékszervek nem hiàbavalók, valamire szolgàlnak. Ezeken keresztül jutnak értesülésekhez, ezeken keresztül közvetitenek, mi több a kapott értesülések elemzése folytàn visszahatnak, vagyis az egyedek is gyàrtanak ujabb értesüléseket. Sajnos igen kevés mérhető bizonyitékokkal rendelkezünk ezen a téren. Igaz ugyan, hogy újabban magam is érdekfeszitő megfigyelésekhez, értesülésekhez jutottam a kaptàrtérben folyó hangok (sokkal több mint zümmögések!) rögzitésével; A szàmítógépes elemzés a Nottingham-I egyetem fizika tanszékén folyik. Annyit màr is jelezhetek, hogy egyes egyedek, hosszu perceken keresztül szinte “trombitàlnak”. A dolog nem esik tàrgyon kívül amennyiben rajzàsi időben rajzàs alatt, minden valoszínüség szerint ilyen “trombita” hangokat is alkalmaznak az értesülések közvetítésére. Valójàban ,és jelenleg a méhcsalàd kaptàron belüli értesüléseinek àramlàsa titokzatosnak tünik, és marad az is, mindaddig mig azok megfejtésre nem kerülnek. Nem igy a màr kirepült raj esetében. Itt màr làtvànyossà vàlik az eljàràs.
A tovàbbiakban
Ezuttal nézzünk el a titokzatos belső kérdések fölött, figyeljük meg inkàbb, mi hogyan történik a kirepülés utàn. Megfigyeléseket könnyebben végezhetünk, hiszen a tovàbbi események a kaptàron kivül jàtszodnak le. Vizsgàlodjuk előszöris az események lezajlàsa, a megfigyelhető fejlemények körül. Vegyük szemügyre a làtottakat és szögezzuk le a tényeket, majd igyekezzünk az osszefüggéseit fölfedezni, megérteni, mi több azokból érdemleges tanulsàgokat levonni.
Màris érdekfeszitő làtvàny terül a megfigyelő szeme elé amikor a rajzàs beindulàsàval a méhek tömegesen hagyjàk el a kaptàrt. Egy percen belul 10-15 ezer méhecske szinte ömlik ki a kijàrón, maj néhàny percig 30-50 méteres àtmérőjü felhőt képezve körbe körbe kering. Egyszer csak a zöld környezet egy pontja körül (az elsődleges rajok esetében) sürüsödés csoportosulàs történik. Majd néhàny perc leteltével az egész méhtömeg e pontra csoportosulva megszàll. Egymàsba kapaszkodva az egyedek most màr összefügő tömeget képeznek A vàlasztott csoportosulàsi pont többségben valahol a kaptàrközelben van. Első időben és első meglàtàsra a fürtbe tömörült raj szinte mozdulatlanul, türelmesen vàr.
A gyakorlati megfigyelések szerint a kaptàr előtt csüngő raj természetesen csak nagyon kivételes esetben fogja ezen megszàllàsi ponton megvàrni a tél beàlltàt. Legtöbbször még aznap de legalàbb az elkövetkező napok folyamàn egyszer csak fölkerekedik és ugyancsak keringő repüléssel felhőt alkotva egységesen “vilàgnak” indul. Valojàban azonban egy pontosan előzőleg kivàlasztott végleges szàllàshely felé igyekszik, majd azt el is foglalja.
Ezek a megfigyelhető tények màris szàmos elgondolàs megfontolàsàra ösztökélik, legalàbbis a figyelmes kivàncsit. Főkérdés: hogyan történt az új szàllàshely kivàlasztàsa, azon belül hogyan oldódott meg szàmos részletkérdés, kik hogyan jàrtak el ezekben a kérdésekben. Màr maga, egyedül a tény amely szerint a raj nem véletlenül hanem egy kimondottan kivàlasztott szàllàshelyere indul ugyancsak elgondolkoztató.
Valójàban
Az még könnyen megmagyaràzható amikor egy róka vagy egy medve szàllàshelyet keres, vàlaszt magànak mert egyedül és önmagànak teszi azt. De mi van akkor amikor egy rajban 10 ezer egyén függeszkedik az àgon és mégis “egyemberként” költözködik egy előzőleg kivàlasztott helyre. Annyi bizonyos, hogy a raj 10 ezer egyedei nem egyenként keresett szàllàshelyet. Ha igy lenne ugyanis akkor nem kellene fürtbe tömörülve vàrni. Következés képpen a méhek esetében tehàt a végleges szàllàshely, vagy székhely vàlasztàsa csakis speciàlis egyedek, “megbizottak” segítségével történhet.
Tényleg, a faàgon függeszkedő rajból időnként egyedek indulnak utnak, és térnek vissza. Mi több a türelmes megfigyelő azt is észreveheti, hogy a fürt felületén imitt amott hírközlő, tàjékoztató “tàncot” jàrnak egyes egyedek. Lehetnek ezek a tevékenykedők több tízen is az elsődleges nagy rajok esetében. Minden valószínüség szerint kizàrólag ők foglalkoznak a raj szàllàsügyeivel. Közöttük nincs here annàl kevésbbé az anya, de nincs közöttük fiatal újszülött méh sem, holott ok is arànyosan jelen vannak a rajban.Vajon hovà és miért indulnak útnak a raj felszínéről induló tevékenykedő kiküldöttek és mit hoznak vissza?
Néhàny megfigyelhető jelenség
Mindenki könnyen megfigyelhet egy jelenséget : a rajzàsi idoszakban gyakran talàkozhatunk kutató méhekkel akik nem viràgok utàn kutatnak. Berepülnek a nyitott ablakon a szobàkba ahol nincs is viràg még vàzàban sem, de talàlkozhatunk velük a hangàrokban, a tetőfedelek alatt kutatva, avagy éppen a becsukott zsalutàblàk mögött...
Körbejàrjàk a meglàtogatott helyet, helységet, megvizsgàlnak szinte minden zeget zugot. Minden bizonnyal alaposan szemügyre veszik a helyzetet. Mi több, minden valószínüség szerint emlékezetükbe rögzítik a környezetet, a megvizsgàlt hely földrajzi, térbeli helyzetét, a kint csüngő rajhoz képest. Ez utóbbi àllítàsokhoz szükséges képességet, Karl von Firsch (Nobel díj 1973) az 1930 es években végzett kutatàsai màr igazoltàk. Ezuttal azonban a kutató “hàzkezelési” képességekkel rendelkező “megbizott” nem csak a helység térbeli helyzetét vizsgàlja meg, veszi figyelembe, hanem annak minőségbeli tulajdonsàgait is; mennyire felelnek meg azok egy méhraj végleges beszàllàsolàsi igényeinek.
Azt is hozzàtehetném hogy a keresett kedvező körülmények közé tartozik minden valószínüség szerint maga az új lakàs helyzete a térben, a környezetben, a zavartalansàg, a honvédelmi , a biztonsàgi feltételek, a ki- bejàrat tàjolàsa...és valószínüleg sok màs a méhek szemszögéből fontos de az ember szàmàra elképzelhetetlen feltételek. Megfigyelhető jelek szerint ez utóbbi feltételek is komoly szerepet jàtszanak a vàlogatàsban.
Màr az eddig megàllapított tényekből következtetve, nyugodtan àllíthatjuk, hogy a “kiküldöttek” rendelkeznek bonyolult, érzékeny minőség megítélő képességgel, a szubjektív megfigyelések összehasonlítàsànak képességével is. Mindezen ràtermettség még közel sem ad elegendő magyaràzatot az új szàllàs valósàgos vàlogatàsàról, kivàlasztàsàról. De el kell fogadnunk egy tényt : a méhek valóban rendelkeznek szubjektiv megitélési képességgekkel is.
Az is tudjuk, hiszen megfigyelhetjük hogy ezek a “hàzkutató megbizottak” egyedenként több tizesével, talàn szàsasàval is vizitelnek méhszàllàsra alkalmasnak mutatkozó helyeket. A szàz lehetőség közül tehàt vàlasztaniuk kell különben miért kellet olyan sok helyet bejàrni időt fàradsàgot ràforditani ? Igen természetesen tehàt a személyes “benyomàsaik” alapjàn vàlasztjàk ki az idéàlis helyet. Ezen egyedi vàlasztàst csakis ugy lehet elképzeli hogy azt megelőzően a kutató emlékezetébe rögzitette, a màr meglàtogatott helyek minőségét, (hacsak le nem jegyezte a “noteszàba”!) különben hogyan tudott volna vàlasztani. Különben is miért lett volna szükség annyi helyet levizitelni! Ésszerüen nem térhetett vissza az ideiglenes helyen tartózkodó rajhoz az összes berögzített értesüléssel, hanem csakis eggyel, vagyis a kivàlasztott, idéàlisnak tartott, telephelyet érintő értesülésekkel. A többieket, a hasznàlhatatlanokat, a jelentékteleneket tehàt “törölte” a bioszàmítógépjéből vagyis az emlékezetéből. Mindezt végezte el egy egymilligramm sulyu rovar amely rovar biológiai “szàmítógépének”, vagyis idegközpontjànak sulya a testsulyàhoz, képest még inkàbb elenyészően kisebbnél is kisebb ! Egy ilyen mikrónàl is kisebb rendszert a körszerü nyelvezetben igazi, valós, Nano- technológiànak nevezhetnénk!
Újabb Nehézségek
A raj szàllàsproblémài azonban azzal még nem oldódttak meg, kizàrólag azért mert egy “kiküldött” visszatért egy érdemlegesnek tartott szàllàshely jelzésével. Igy jàrt el ugyanis többtized szàllàsügyekkel megbízott kollégàja is. Folyamatosan mindegyik visszatér egy egy idéàlisnak tartott szàllàshely jelzésével. Most màr odàig fajultak a nehézségek, hogy többtized szàllàshely “ajànlat” àll a raj pontosabban a raj szàllàsügyekkel megbízottjainak rendelkezésére. Melyik talàlt hely lesz a legmegfelelőbb melyiket kell vàlasztani. Kire, (a kiràlynőre, a csalàdfőre, az anyàra ?) vagy inkàbb kikre hàrul a vàlasztàs végrehajtàsa és milyen “vàlasztàsi ” eljàràsok alapjàn és hogyan fog lebonyolódni a vàlasztàs.
Föntebb màr említettük egy jelenséget amely szerint a rajfürt felületén “tàjékoztató tàncot” ropnak egyes elemek. Az értesülések egyre sürübben érkeznek és egyre sürübben indulnak utnak, térnek vissza egyedek. Egyszer csak szinte pillanatok alatt fölrebben a raj. Keringő repüléssel ismét kis felhőt képezve addig keringenek míg mindenki föl nem zàrkózott a felhőbe. Akkor röpzaj közepette utnak indul a raj . Hovà, milyen irànyban? Nyilvànvalóan nem akàr hovà, hanem a màr előzőleg kivàlasztott szàllàshelyre.
Ezekből a tényekből kiindulva ismét fogaskérdések merülnek föl. Hogyan került a rajtképző 10 ezer egyed tudomàsàra a vàlasztàsi eredmények, az indulàs perce, ki adott az idulàsra felhívàst, hogyan milyen módszerrel milyen eszközzel, hangszórókkal, telefonon? Internetten? Valamint milyen utasitàsok értesülések "utjelző tàblàk” segítségével, kik és hogyan irànyitjàk ütközben a tízezres a csoportot?...
Aki màr làtott ilyen utközben repülő rajt, az megfigyelhette hogy a "rajfelhőn" belül, de inkàbb a felületén szàmos egyed szinte körbe körbe kering mintegy “becsomagolva” a repülő rajt. Minden bizonnyal ezek az egyedek az utjelző vezetők akik természetesen ismerik a kivàlasztott helyet ahovà a raj igyekszik. Ne felejtsük el hogy a rajban szàmos olyan újszülött egyed (a fehérek mondja a francia kifejezés) is van amely soha az életében még nem jàrt kint, nem làtott napvilàgot, annàl kevésbbé viràgot, nem tud írni olvasni vagyis nem ismeri az értesítő tàncjeleket sem!
Székhely vàlasztàsi kísérleteim, megfigyeléseim. Folyt.köv
 joseph.bencsik@free.fr
|
|