Székhely választás a méheknél II.
Dátum 2007.05.16. 12:49:56 | Téma: Európai Méhész hírei
|
Székhely vàlasztàsi kísérleteim, megfigyeléseim.
A föntebb jelzett feltételezéseim igazolàsàra a 90 es években sorozatos kísérletezéseket, megfigyeléseket végeztem.
A feltételezett szàllàstkereső felderítő “kiküldött”méhek figyelmére egy “apróhírdetést” tettem közzé a természetben. Tettem így természetesen egy szép tavaszi napon, a rajzàsi időszak alatt. Az apróhírdetésem “virtuàlis” szövege a következő volt: “összkonfortos bútorozott méhlakàs azonnal elfoglalható”!!! E hírdetés abból àllt, hogy 3-3 kiépített kerettel -7 műlépes kerettel fölszerelt kaptàrt helyeztem a méhesemtől tàvoleső tanyàm kerítésfalàra : Hozzàteszem tehàt, nem a sajàt méhesemből szàrmazó rajokról van szó.
Valójàban régi rozoga, hasznàlaton kívülàlló, méhgyantàval alaposan bevont keretfedővel, tetővel ellàtott kaptàrberendezésről van szó. Minden alkatrészt előzőleg forrasztó làmpàval fertőtlenítettem. A tavaszi légkör fölmelegedésével valóban messziről érezhető méhszurok, kaptàrillatok lebegtek a kitett kaptàr környéken. Nem véletlen tehàt amikor ezen kecsegtetően kellemes illatokat érezve, rövidesen és könnyen fölfedezte egy körényékbeli felderítő méhecske.
Egy gyakori klasszikus esetben, jó időben, rövidesen megjelenik egy első “érdeklődő” az egyik kiàllított kaptàr fölött . Miutàn körülrepülte azt többször is, megvizsgàlta minden oldalról, alulról fölülről, majd leszàll a röpdeszkàra, és behatol a kaptàrba. Azutàn hosszú perceken keresztül hallani lehet a belülről kiszivàrgó fölaprózott, meg meg àlló zümmögését. A kijövetele utàn ismét körbe màssza, körbe repüli, kivülről, alulról fölülről vizsgàlódik, majd befejezésül betàjoló körökben repülve eltàvozik.
Kis időn belül megjelenik több kutató is és elvégzi ugyanazokat a “felmérési” műveleteket mint az előző. Az idő előrehaladtàval szàmuk egyre növekedik. Általàban kora délutàn lesz a maximàlis. Amennyiben nem jelenik meg a raj is este kb 17 óràig, akkor màsnap màr több tíz vizítelő jelentkezik màr a reggeli óràkban. 10-11 óra tàjt màr tömegesen vannak jelen a röpdeszkàn . Idegesen màszkàltak, szinte minden érkező làtogatót “leigazoltattak”. Az apróhirdetésre ugyanis valószínüleg màr màs rajból is érkezhettek lakàstkutató kiküldöttek akiket nem csak igazolni hanem sokszor erélyesen kitessékelni is kell. Amikor màr ilyen műveletekre kerül a sor a röpdeszkàn akkor màr szàmítani lehet arra hogy a közeli óràkban a raj is megérkezhet.
Valójàban az esetek többségében délutàn 14 -16 óra körül zümmögő felhőben megérkezik az egész raj is. Sokan a kaptàr homlokfalàn kürtölik, “fújjàk” a Nazaroff illatot jelezvén a késlelkedőknek a kételkedőknek raj jelenlétét. Néhàny percen belül a költözködés be is fejeződött és màris beindult a takarítàs, a betàjolàs majd a hordàs is. Egy -egy ilyen rajcsapda méhlakàsajànlat az udvaromban minden évben gazdàt talàl gyakran kettő is.
Kiindulva abból a tényből amely szerint a raj egyedei körbe- körbe repüléssel kisebb felhőt képezve (30-50m àtmérő) közlekedik, arra a következtetésre lehet jutni, hogy lakhelyvàlasztàssal megbízott különítmény veszi közre és szinte vezeti a rajt. E megfigyelés szerint a raj egyedeinek legnagyobb többsége nem is tudja hovà megy. Nincs kizàrva, hogy a Nazaroff “jelzőtàbla”és nektàr illatokat is keringenek a rajfelhővel együtt. Bizonyàra biztonsàgosabb, ésszerübb ilyen körülmények között így közlekedni annàl is inkàbb mert a rajban tömegesen vannak olyan fiatal gyerekek is akik se “írni se olvasni” nem tudnak vagyis nem ismerik a riszàló tànccal való értekezést, ràadàsul mint ahogyan azt föntebb màr jeleztem ilyenek az életükben először kerültek ki a kaptàrból. Minden esetre csodàlatra méltó módon a rajfelhő egyetlen egy utasa nem téved el és nem vész el útközben. A raj pedig pontosan megérkezik az előzőleg meghatàrozott szàllàshelyre.
Egyes kisérleteim soràn két csapda-kaptàrt àllítottam ki egymàstól 8-10 méter tàvolsàgra kb egy méteres szintkülönbséggel. Eredmény az esetek többségében a magasabb szintre (1,5M) helyezett kaptàr került előnybe. De az is lehet hogy vízszintes irànyban, napsütés, röpközlekedés, szélvédettség,... szempontból is az egyik hely nyílvàn kedvezőbbnek mutatkozott, mint a màsik.
Egy màsik alkalommal az is előfordult hogy egy beérkező raj egyik része valószínüleg tévedésből, (minthogy tévedni nem csak emberi, de àllati dolog is!) a szomszédos csapda-kaptàrba költözködött. Valószínünek tartom hogy màsodlagos volt a raj, amelyben ö(szűz) anya érkezett egyszerre. A raj tàjékozódàsi tévedése abból adódhatott hogy a “csapdàk” közel voltak egymàshoz. Ez esemény bizonyíték ugyanakkor a “székhely vàlasztàsok” szükségszerűségére is.
Hogyan bonyolódhatnak le ilyen “vàlasztàsok” egy méhcsoporton belül? Kénytelenek vagyunk nagyrészt az elképzelő képességinket igénybe venni, szerencsére logikus érvelések, valósàgos létező tàmpontok, következtetések àllnak rendelkezésünkre.
Vàlasztàsi hadjàratok a méheknél
Komoly nehézségek keletkeznek tehàt abból a tényből amely szerint a felderítők többtízen folyamatosan érkezenek, a kiszàllt raj felületére, mindenki màs, és màs érdemlegesnek tartott értesülésekkel. Ezek közül kell tehàt kivàlasztani azt a szàllàshelyet amely a legkedvezőbb körülményeket biztosít. A csalàd jó vagy rosszléte, a túlélés lehetősége vagy kipusztulàs függ a helyes vagy helytelen vàlasztàson. A körülményekhez képest azonban az esetek többségében az adódott lehetőségek közül a legjobb megoldàs kerül vàlasztàsra. Mert ugyebàr a méheknél kétség kívül “demokratikus” értelemben vett méghozzà csalàsmentes vàlasztàsok zajlodnak le. Ez eljàràs, vàlasztàsi módszer, minden bizonnyal hatàsosnak bizonyul, hiszen a méhek 80 millio év nehézségeit, természetes katasztrófàit élték túl.
A szàllàst kutató kiküldöttek tizedei folyamatosan érkeznek a szabadban csüngő raj felszínére. Ott àtadjàk az àltaluk kivàlasztott legjobb értesüléseiket elsősorban a talàlt és ajànlott szàllàshely térbeli helyzetéről egyben a fölbecsült minőség fokozatàról. A beérkező felderítő, a nagyon jó minőségünek tartott helyről szóló értesüléseket erősebben kommentàlja szinte hangosabban kiabàlja ( a közismert riszàlótànccal). Ezzel fölhívja több kevesebb “kolléga” ugynevezett “különítmény” figyelmét. Ez a kirendeltség talàn alig több mint egy szàzad (a 10 ezerből) az ugynevezett “megbízatàsa” abból àll, először, hogy leellenőrizze a felderítőktől kapott értesülések igazàt, màsodszor hogy a leellenőrzött helyekről maga is véleményt nyilvànítson a székhelyvàlasztàssal megbízott “különítmény” kollégài előtt. Természetesen az események folyamatosan zajlódnak le. A “különítmény” tagjai az egymàstól kapott értesüléseket leellenőrzik és visszatértükkel ugyancsak közre adjàk, kiabàljàk, kicserélik véleményüket. Ezzel az eljàràssal az értesülések a vélemények kereszteződnek. Egy valósàgos “politikai gyűlés –mitting” kiabàlàs közepette, ellenőrzik, majd törlik az emlékezetükből azokat értesüléseket amelyeket a szàllàs lehetőségről alacsonyabb minőségűnek tartottak. A lakàspolitikàval megbízott különítmény “fölszólalalói” közül aprànként egyre többen lesznek azok akik egy és ugyanazt a “szónoklatot”, véleményt hangoztatjàk. Kétség kívül, előbb utóbb szinte önműködően kialakul egy szinte tökéletes véleménytöbbség. Ezzel megtörtént a vàlasztàs. Akàr útnak is indulhat a raj az új a megvàlasztott szàllàshelyre, hacsak közben a nap le nem szàllt, és a helyszínen kell tölteni az éjszakàt. Ebben az esetben a megfigyeléseim szerint màsnap reggel màr 9-10 óra körül màr útnak indul a raj.
Néhàny különleges vélekedés
A méhraj ilyen eljàràsa néhàny különleges vélekedésre ösztökél. Induljuk ki leszögezhető valós, tagadhatatlan tényekből. Mint példàul a kiküldöttek szàma elenyésző a lakàsra vàrakozó tömegekhez képest. Legfeljebb 1%. Az ide besorolt egyedek minden bizonnyal rendelkeznek a szükséges speciàlis lakàsügyi szakértéssel, minőség megítélő képességgel. Ha nem így lenne akkor vàlogatàsra sem lenne szükség.
Most tegyük fel hogy a raj népességén belül léteznek ilyen “felsőfokú” speciàlis képesítéssel rendelkező egyedek. De honnan vették a képesítésüket? Minden estre bizonyàra nem az öregektől tanultàk el, hiszen két rajzàsi időközben hàrom nemzedék is kimúlt a csalàdon belül. Ugyanakkor lehet e azt àllítani, hogy megbízatàsukat, senkitől sem kaptàk, avagy kaptàk mint veleszületett hivatàst. Erdekes hasonlósàg : az emberek között is, nem de csak egyesek születnek papi vagy éppen orvosi hivatàssal?
A lakàspolitika ugye egyedül és kizàrólag az erre az alkalomra “kirendelődött” hivatàsos specialistàk dolga. Ők születtek ezzel a hivatàssal ők a szakértők őket illeti a felelősség. Következtetésképpen ezek a lakàstkereső “ügynök” egyedek, akarva nem akarva a népesség teljes bizalmàt élvezik. Ugyanakkor, ismételten jegyezzük meg magunknak, hogy a méheknél a lakàsvàlasztàsi ügyekben a tömegek nem rendelkeznak szavazó joggal, sem kiràlynő-anya, se a fiatalkorú egyének se a férfiak, vagyis a herék.
Egyes szervezett tàrsadalomban élő izeltlàbúak (a méhek) tehàt bizonyos alkalmakkal, bizonyos körülmények között gyakoroljàk a demokràcia ezen különleges formàjàt. Nem véletlen tehàt ha ezen iràson belül az emberi tàrsadalomra jellemző szóhasznàlat alkalmazàsàra került sor. Valójàban a méhek és az emberek tàrsadalmi viselkedése között nagyon sok a közös alapvető vonàst, hasonlatosssàgot lehet fölfedezni. Csak éppen oda kell figyelni! Ezek a vonàsok, eljàràsok szàmtalan esetben annyira egyértelmüek hogy méhész legyen az a talpàn aki megtudnà külömböztetni :
Vajon a méhek jàrnak el emberi módon avagy az emberek jàrnak el àllati módon?
Jelen esetben példàul a méhek eljàràsa azért nevezhető emberi szóhasznàlattal “központi demokràciànak, mert előzetes “vitàk”, ellenőrzött, ténymegàllapítàsok folytàn alakul ki egy küldöttségi vélemény. Ezen különleges demokratikusnak nevezhető eljàràs magyar tapasztalatok szerint könnyen érthető. Valamikor régen még a pàrtunk és kormànya uralkodàsa idején ezen eljàràst központi demokràciànak neveztek. Legalàbbis tanítottàk így a Műszaki egyetem építészmérnöki karàn! Ez a demokràcia ugyanakkor azért is nevezhető különlegesnek, mert szavazó joggal csakis a “hozzàértő” pàrtmegbízottak rendelkeztek hàla a dicsőséges vöröshadsereg felszabadítàsànak és nem pedig a veleszületett hivatàsuk voltàn . Az orszàg népe, feltétlen bizalommal tartozott a pàrtmegbízottaknak, valahogy úgy mint a méhraj népe akarva akaratlanul megbízik a szàllàstkereső kiküldöttek vàlasztàsi eredményeiben. Szerintem ezúttal is nagyszerű pàrhuzam kínàlkozik a méhek és a kétlàbúak eljàràsai között : ki jàrt el àllati és ki jàrt el emberi módon? A lényeges különbség csak annyi hogy méheket senki nem kényszerítette Müszaki Egyetem építész karànak pàrtora làtogatàsàra.
Màris megjegyezhetjük, hogy a ma igazinak tartott demokràciàban élő a kétlàbú emlősöknél ma màr nem igy. Nàluk most mindenkinek egyformàn van szavazati joga! A felnőtt tàrsadalom összessége szavaz. Egy ember = egy szavazat, legyen az illető egyetemet végzett szakember, specialista, vagy iskolàba aligjàrt egyén. Miutàn a többség màrcsak képességei folytàn a nem hozzàértő csoportba tartozik így a vàlasztàs minőségében minden bizonnyal a többség, az egyszerű tudatlan emberek véleménye a döntő. Nem véletlen tehàt ha az emberi tàrsadalom sorsa az ilyen tudatlan emberek sok esetben tudatlansàg àldozata lesz. Ugyancsak nem vélétlen ha ilyen tàrsadalomban alkalmatlan, képtelen egyének kerülnek vezető pozicióba, képtelen hatàrozatokat hoznak, amelyek képtelen eredményekhez vezetnek. Történik ez így különösen olyan “kaptàrban” amelyben fölborult az idegen erőszakkal fontartott koràbbi tàrsadalmi rendszer. Az egyszerű emberek nem rendelkeznek màs rendszerek tapasztalataival, ràadàsul szinte kétségbeejtően tàjékozatlanok, miközben berögződötten félénkek, bàtortalanok. Hozzàszoktak a fölülről kapott tévedhetetlen rendelkezésekhez.
Megjegyezhetjuk tehàt, hogy legalàbbis a méhek esetében ezen különös lakàsügyekkel foglalkozó “megbízottak” minőségmegítélő képességein, valamint a vàlasztàsi “hadjàrat” helyes vagy helytelen lefolyàsàn múlik nagymértékben a csalàd jó vagy rossz sorsa, a rossz idő beàlltàval, a tél folyamàn, a túlélése avagy pusztulàsa.
Természetesen a méheknél is megtévedhet a jogosult vàlasztmàny hiszen tévedni nem csak emberi, de àllati dolog is! A màsod, a harmadlagos rajoknàl példàul hiàny mutatkozhat a megfelelő képességgel rendelkező lakàsügyi megbízottakból. A szàllàsügyekkel megbízott egyedek túl fiatalok, tapasztalatlanok…Vagy példàul megfelelő lakhelylehetőségek hiànyàban gyenge minőségű székhelyre esik a vàlasztàs.
Minden valószínűség szerint hasonló lehet a helyzet a dugàba dőlt népi demokràciàkban ; hiànyzik a hozzàértő, nyílt szellemű a szakértő elit, míg a fiatalok tapasztalatlanok, példàt az öregektől kapjàk ... A felvilàgosulatlan tömegek vàlasztàsa folytàn a “rossz idő” beàlltàval óriàsi nehézségekkel kell megküszködni a “kaptàr” lakóinak.
A méhek esetében rossz méhészeti évad is bekövetkezhet, majd beàll a téli időszak, esőzések, havazàsok, hideg hullàmok és a csalàd kipusztul. Sajnos az esetek többségében ilyen helyzetbe kerülnek a màsodlagos, a harmadlagos kóbor rajok. A kóbor rajok nagy többsége nem talàl magànak megfelelő szàllàshelyet.
Amikor tehàt a méhész befog és a kaptàrjàba betelepít egy rajt, akkor egyben életmentő műveletet is végez. Ezért cselekedetéért a csalàd úgy hitt gondozàsàért nem hiàba ellenszolgàltatàst, “lakbért” vàr, legalàbbis igyekszik azt kikényszeríteni a csalàdtól. De vannak közöttük sajnos olyanok is nem is kevesen, szinte többségben aki kizsigerelik a csalàdot a végsőkig, oly annyira hogy “mesterséges “perfusio” tàplàlékkal, vagyis cukorsziruppal probàljàk pótolni a jót, a mézet, amit elvettek. Ez utóbbiak nem ismerik föl igazàból a sajàt érdekeiket!
joseph.bencsik@free.fr
|
|