Méh-Koronavírus - képzelődések a méhesben ?
Írta: imcsi - Dátum: 2020. May 13. 15:38:54
Bencsik József
A Jarnioux-i méhesemben legalábbis, a maradék, mindhárom kaptárom kipusztult a tél folyamán, pedig, az ősszel többlet élelemmel is elláttam, mindazokat. Közöttük egy rezgésmérővel felszerelt felügyelet. Mondanom se kell szomorú szívvel követtem ez utóbbi kaptárban kialakult a pusztuló helyzet, változásokat az idő folyamán. Nagyon gyorsan, még december végére kipusztult, a rezgés megfigyelés alatt álló család is ! Akkor, már februárban, « Koronavírus » zárlat alá kerültünk ! Nem így a méheink.
őket egyenesen elvitte volna egy elképzelt « méh-koronavírus »?

De a megfigyelések, továbbra is, még inkább érdekeltek. Szerencsére az önműködő rezgésfelmérés rendszeresen működött az üres kaptárban. Röviden : több alkalommal, jó idő esetén, már februárban, (23-28) kisebb, nagyobb, kutató « látogatások » történtek a kihalt kaptárokban ! Közöttük már olyanok is amelyekben időnként már csoportos formában is alakultak látogatások, jelentős nyomokat hagytak a rezgés rögzítésében !
Majd, eljött az idő, amikor szinte nap mint nap egymás után csoportos látogatás történt a megfigyelés alatt tartott lakatlan, kipusztult, kaptárban ! Így az például április 9, 10, és, 11- én, is, megfigyelhetően. Becslések szerint százasával a látogatók tömege. Sajnos a zárlat miatt, semmiféle külső megfigyelés nem történhetett a helyszínen. De ezúttal valódi meglepetés : 12 -én beköltözött egy raj. Azóta is csakis rezgés felméréssel követhetem a változásokat miután a koronavírus zárlat azóta is dühöng, az emberek között !
De évtizedek alatt (Több mint 40 éve méhészkedek !) többszörösen volt szerencsém megfigyelni hasonló eseteket ! Az előzményi körülmények között történt, mint szokásos számtalan jövés menés, kutatás az üres kaptárokban. Igazi valóság, rezgésmérővel is rögzítve ! A korabeli megfigyelések szerint koránt se történt minden ilyen esetben rajérkezés ! Jövés menés, látogatás ugyan több mint gyakori volt, de azok legtöbbje csak egy egy kutatás, alkalomvadászat, helyszín becslés lehetett. Így az leginkább a rajzásidény folyamán !
Abban az időben a tartalék mézterek, kaptárelemek tele üres keretekkel voltak egymásra elhelyezve a méhesem mellett. Az ősszel kipörgetett, kitisztított keretekkel, egymásra helyezve 2-3 sorban egymás mellett. Minden méztéren a « homlok lyuk » (2,5 cm) kinyitva. Volt ez így berendezve, pontosabban a kerti kijárat mellett. Óriási megfigyelési előny ; amikor is, ki, be jártam a kertbe, és minden fáradság nélkül megfigyelhettem, mikor, hol, mi történik a méhesemben, így az üres kaptárok, homlok lyukain keresztül is, a ki be járásokat is ?
Előbb egy- egy kutató méhecske érkezett, a homloklyukba, majd jó idő esetén akár a számuk is egyik napról a másikra növekedett. Érdekes módon gyakran ugyan azt a bejárati lyukat alkalmazták ! Persze, nem véletlenül, de az a lyuk esett legközelebbre a már a bent ügyködő csapathoz ? Amikor is egy- egy alkalommal az egyik homloklyukon magas, és szorgos lett a forgalom ? Így biztos voltam : itt már egy egész csapat kutat ! Akkor 3-4 nap után, kinyitottam a kaptárt.
A legtöbb esetben ilyenkor még csak éppen a kutatócsapat működött. De miért, csak néhány nap alatt és nem tovább ? Egy-egy kereten még csoportosulva is találtam azokat. Csak nem mézet keresetek ? De akkor miért csinált a kutató csoport ilyen látogatást, csakis átlag 4-5 napon keresztül és főleg, miért hagyta abba, a látogatást, és miért nem költözködött oda a raj, valahányszor ilyen csoportos látogatás fordult elő ? (30 év alatt csak háromszor !) Talán még meg se formálódott a kiszállásra készülődő raj. Nagyon is meglehet, hiszen a születendő raj családjából számos egyén, már letelepedési alkalom kutatói lehettek ! Miközben a születendő raj tagjai vagyis a « székhely kutatók » jöttek, mentek és minden bizonnyal, kicserélték értesüléseket is, egymás között. Amennyiben így, akkor nem véletlen ha ők választották ki, azt a helyet amely a legalkalmasabbnak mutatkozott a raj berendezkedésére ! De hogyan választották, csak nem « szavaztak » ? A többség véleménye a döntő ? Sokan voltak ? Sok helyen jártak ? Hogyan alakulhatott ki egy végleges vélemény, majd egy határozat ? Történt mindez még a kirajzás előtt, ugyancsak kis idő, néhány nap alatt! De ki volt az aki kiadta az utasítást, a kiszállásra, és miért éppen akkor és nem korábban vagy később ?
Nem de ésszerűnek, és ugyanakkor, demokratikusnak mondható a méhek ezen különleges eljárása ? Legalábbis így, egy tudatlan, magamfajta « kétlábú humanoid » mai megítélése szerint ? Ja kérem a méheknek könnyű így eljárni, hiszen náluk már több millió év óta kialakult, ilyen « demokratikus » szokások uralkodnak ! Érdekes módon a « királynőnek » semmi beleszólása ebbe a dolgokba ! Neki csak kötelessége van, de abból bőven ; petézzen minél többet, és egészségeseket mihelyt, arra alkalom mutatkozik! A méhcsalád már régóta, több millió év óta, alkalmaz ilyen kötelezettségeket, nem valami demokratikusnak mondható eljárásokat is ?
Szokásos esetekben :
Így történhetett meg, hogy a kutató csapat tagjai közül, először is csak néhány kíváncsi megbízott volt jelen, a letelepedés kutatás, egy egy, színhelyén. Majd azok, amikor egy, egy talált helyet érdemlegesnek tartottak, akkor visszatértek a csoportjához, azt jelezni, beszámolni, mit, hol, találtak a legjobbat ? Akkor azok a jelzések alapján többen kiszállnak az érdemlegesnek tartott helyekre, és egymás között is beszámolnak ! Kiválasztják az ideálisnak mutatkozás letelepülési helyet és, oda vezetik a kiszállt rajt ! Történhetett mindez, bent a kaptárban, a család székhelyén ? Oda még visszaszáll minden egyén, így az a rögzített különféle értesülésekkel is. Ott ugyanis folyhatnak ilyen értesülések a kirajzási körülményekkel foglalkozó « megbízottak » között is ? Na jó, jó, de honnan kapták a megbízatást, közöttük az első aki máris így jár el, azon fáradozik, mást se csinál ?
Állítólag a fiasítási illatok között különleges, erős illat származik egy újabb méhanya nevelése alkalmával ! Az pedig lehet akár mint rajzási előjelzés ! Elképzelhető, hogy a méhanya fiasítás gondozásával foglalkozok között, egyesek, « megigéződhettek » ilyen különleges fiasítási illatok hatására. Ezek folytán, ők máris a kirajzási gondokkal is foglalkoznak. Hol, hogyan találni a kiszállt raj letelepedésre alkalmas helyet. De ami még titokzatosabbnak tűnik, hogyan azt kiválasztani ?
Hogyan hatásosan közreműködni a « megbízottak »nak, egymás között ? Azok száma jelentős lehet és hogyan kicserélni, hogyan összehasonlítani az értesüléseiket, és hogyan azok között kiválasztani a feltehetőleg megfelelőbbet ? Mint megannyi bonyolult kérdés, egy piciny rovar részére. Megtalálni azt letelepedési helyet amely a legjobbnak, amely ideálisnak mutatkozik a rajnak, egy végleges letelepedésre ? De ez még igen kevés, legalábbis az általános létfeltételek kiválasztásához képest ?
Ilyen feltételeihez tartozhat, akár a megélhetési helyzet, vagyis a környezet, különleges állapota, mint a virágzási feltételek is. Egy a sivatag szélén fekvő erdőben élő méhcsaládból kiszálló raj, nem a homoksivatagban, fog letelepedni ! Ott nem lehet megélni ! Ennyit már a kis bogárka is tud ! No még persze a « humanoide kétlábú » is tudja ! Nem de, valamikor már a népvándorlások idején, nem de, így jártak el a magyarok is a honfoglalási «rajzás » alkalmával?
Vajon, ilyen meggondolások alapján járhatott el ez év április 12 -én, Jarnioux ba érkezett, raj is, amelyet senki méhész nem követett, de a beérkezés rezgésmérőn rögződött ?
Önszántából, mindenkitől függetlenül, egy ismeretlen helyről érkezve, költözködik oda, ahol 1970 - óta méhészkedek, kíváncsiskodók a méhek között ! De miért jött éppen én hozzám ! Talán a kaptárjaim minősége volt a döntő ? Volt az így már máskor is, nem is egyszer ! Talán másoknál is ?
joseph.Bencsik@free.fr 2020 május
Teljes hír
Bencsik József
A Jarnioux-i méhesemben legalábbis, a maradék, mindhárom kaptárom kipusztult a tél folyamán, pedig, az ősszel többlet élelemmel is elláttam, mindazokat. Közöttük egy rezgésmérővel felszerelt felügyelet. Mondanom se kell szomorú szívvel követtem ez utóbbi kaptárban kialakult a pusztuló helyzet, változásokat az idő folyamán. Nagyon gyorsan, még december végére kipusztult, a rezgés megfigyelés alatt álló család is ! Akkor, már februárban, « Koronavírus » zárlat alá kerültünk ! Nem így a méheink.

De a megfigyelések, továbbra is, még inkább érdekeltek. Szerencsére az önműködő rezgésfelmérés rendszeresen működött az üres kaptárban. Röviden : több alkalommal, jó idő esetén, már februárban, (23-28) kisebb, nagyobb, kutató « látogatások » történtek a kihalt kaptárokban ! Közöttük már olyanok is amelyekben időnként már csoportos formában is alakultak látogatások, jelentős nyomokat hagytak a rezgés rögzítésében !
Majd, eljött az idő, amikor szinte nap mint nap egymás után csoportos látogatás történt a megfigyelés alatt tartott lakatlan, kipusztult, kaptárban ! Így az például április 9, 10, és, 11- én, is, megfigyelhetően. Becslések szerint százasával a látogatók tömege. Sajnos a zárlat miatt, semmiféle külső megfigyelés nem történhetett a helyszínen. De ezúttal valódi meglepetés : 12 -én beköltözött egy raj. Azóta is csakis rezgés felméréssel követhetem a változásokat miután a koronavírus zárlat azóta is dühöng, az emberek között !
De évtizedek alatt (Több mint 40 éve méhészkedek !) többszörösen volt szerencsém megfigyelni hasonló eseteket ! Az előzményi körülmények között történt, mint szokásos számtalan jövés menés, kutatás az üres kaptárokban. Igazi valóság, rezgésmérővel is rögzítve ! A korabeli megfigyelések szerint koránt se történt minden ilyen esetben rajérkezés ! Jövés menés, látogatás ugyan több mint gyakori volt, de azok legtöbbje csak egy egy kutatás, alkalomvadászat, helyszín becslés lehetett. Így az leginkább a rajzásidény folyamán !
Abban az időben a tartalék mézterek, kaptárelemek tele üres keretekkel voltak egymásra elhelyezve a méhesem mellett. Az ősszel kipörgetett, kitisztított keretekkel, egymásra helyezve 2-3 sorban egymás mellett. Minden méztéren a « homlok lyuk » (2,5 cm) kinyitva. Volt ez így berendezve, pontosabban a kerti kijárat mellett. Óriási megfigyelési előny ; amikor is, ki, be jártam a kertbe, és minden fáradság nélkül megfigyelhettem, mikor, hol, mi történik a méhesemben, így az üres kaptárok, homlok lyukain keresztül is, a ki be járásokat is ?
Előbb egy- egy kutató méhecske érkezett, a homloklyukba, majd jó idő esetén akár a számuk is egyik napról a másikra növekedett. Érdekes módon gyakran ugyan azt a bejárati lyukat alkalmazták ! Persze, nem véletlenül, de az a lyuk esett legközelebbre a már a bent ügyködő csapathoz ? Amikor is egy- egy alkalommal az egyik homloklyukon magas, és szorgos lett a forgalom ? Így biztos voltam : itt már egy egész csapat kutat ! Akkor 3-4 nap után, kinyitottam a kaptárt.
A legtöbb esetben ilyenkor még csak éppen a kutatócsapat működött. De miért, csak néhány nap alatt és nem tovább ? Egy-egy kereten még csoportosulva is találtam azokat. Csak nem mézet keresetek ? De akkor miért csinált a kutató csoport ilyen látogatást, csakis átlag 4-5 napon keresztül és főleg, miért hagyta abba, a látogatást, és miért nem költözködött oda a raj, valahányszor ilyen csoportos látogatás fordult elő ? (30 év alatt csak háromszor !) Talán még meg se formálódott a kiszállásra készülődő raj. Nagyon is meglehet, hiszen a születendő raj családjából számos egyén, már letelepedési alkalom kutatói lehettek ! Miközben a születendő raj tagjai vagyis a « székhely kutatók » jöttek, mentek és minden bizonnyal, kicserélték értesüléseket is, egymás között. Amennyiben így, akkor nem véletlen ha ők választották ki, azt a helyet amely a legalkalmasabbnak mutatkozott a raj berendezkedésére ! De hogyan választották, csak nem « szavaztak » ? A többség véleménye a döntő ? Sokan voltak ? Sok helyen jártak ? Hogyan alakulhatott ki egy végleges vélemény, majd egy határozat ? Történt mindez még a kirajzás előtt, ugyancsak kis idő, néhány nap alatt! De ki volt az aki kiadta az utasítást, a kiszállásra, és miért éppen akkor és nem korábban vagy később ?
Nem de ésszerűnek, és ugyanakkor, demokratikusnak mondható a méhek ezen különleges eljárása ? Legalábbis így, egy tudatlan, magamfajta « kétlábú humanoid » mai megítélése szerint ? Ja kérem a méheknek könnyű így eljárni, hiszen náluk már több millió év óta kialakult, ilyen « demokratikus » szokások uralkodnak ! Érdekes módon a « királynőnek » semmi beleszólása ebbe a dolgokba ! Neki csak kötelessége van, de abból bőven ; petézzen minél többet, és egészségeseket mihelyt, arra alkalom mutatkozik! A méhcsalád már régóta, több millió év óta, alkalmaz ilyen kötelezettségeket, nem valami demokratikusnak mondható eljárásokat is ?
Szokásos esetekben :
Így történhetett meg, hogy a kutató csapat tagjai közül, először is csak néhány kíváncsi megbízott volt jelen, a letelepedés kutatás, egy egy, színhelyén. Majd azok, amikor egy, egy talált helyet érdemlegesnek tartottak, akkor visszatértek a csoportjához, azt jelezni, beszámolni, mit, hol, találtak a legjobbat ? Akkor azok a jelzések alapján többen kiszállnak az érdemlegesnek tartott helyekre, és egymás között is beszámolnak ! Kiválasztják az ideálisnak mutatkozás letelepülési helyet és, oda vezetik a kiszállt rajt ! Történhetett mindez, bent a kaptárban, a család székhelyén ? Oda még visszaszáll minden egyén, így az a rögzített különféle értesülésekkel is. Ott ugyanis folyhatnak ilyen értesülések a kirajzási körülményekkel foglalkozó « megbízottak » között is ? Na jó, jó, de honnan kapták a megbízatást, közöttük az első aki máris így jár el, azon fáradozik, mást se csinál ?
Állítólag a fiasítási illatok között különleges, erős illat származik egy újabb méhanya nevelése alkalmával ! Az pedig lehet akár mint rajzási előjelzés ! Elképzelhető, hogy a méhanya fiasítás gondozásával foglalkozok között, egyesek, « megigéződhettek » ilyen különleges fiasítási illatok hatására. Ezek folytán, ők máris a kirajzási gondokkal is foglalkoznak. Hol, hogyan találni a kiszállt raj letelepedésre alkalmas helyet. De ami még titokzatosabbnak tűnik, hogyan azt kiválasztani ?
Hogyan hatásosan közreműködni a « megbízottak »nak, egymás között ? Azok száma jelentős lehet és hogyan kicserélni, hogyan összehasonlítani az értesüléseiket, és hogyan azok között kiválasztani a feltehetőleg megfelelőbbet ? Mint megannyi bonyolult kérdés, egy piciny rovar részére. Megtalálni azt letelepedési helyet amely a legjobbnak, amely ideálisnak mutatkozik a rajnak, egy végleges letelepedésre ? De ez még igen kevés, legalábbis az általános létfeltételek kiválasztásához képest ?
Ilyen feltételeihez tartozhat, akár a megélhetési helyzet, vagyis a környezet, különleges állapota, mint a virágzási feltételek is. Egy a sivatag szélén fekvő erdőben élő méhcsaládból kiszálló raj, nem a homoksivatagban, fog letelepedni ! Ott nem lehet megélni ! Ennyit már a kis bogárka is tud ! No még persze a « humanoide kétlábú » is tudja ! Nem de, valamikor már a népvándorlások idején, nem de, így jártak el a magyarok is a honfoglalási «rajzás » alkalmával?
Vajon, ilyen meggondolások alapján járhatott el ez év április 12 -én, Jarnioux ba érkezett, raj is, amelyet senki méhész nem követett, de a beérkezés rezgésmérőn rögződött ?
Önszántából, mindenkitől függetlenül, egy ismeretlen helyről érkezve, költözködik oda, ahol 1970 - óta méhészkedek, kíváncsiskodók a méhek között ! De miért jött éppen én hozzám ! Talán a kaptárjaim minősége volt a döntő ? Volt az így már máskor is, nem is egyszer ! Talán másoknál is ?
joseph.Bencsik@free.fr 2020 május