A KI-BE JÁRÓ ;ATKA FÉSŰK ALKALMAZÁSA KÖRÜL
Írta: imcsi - Dátum: 2021. August 30. 19:23:37
Bencsik József

Tegyük fel, hogy már sikerült egy kaptárjainkat felszerelni egy, ki -bejáró, kötelező, egyirányú, atka-fésű együttessel. Tegyük fel ugyancsak, hogy ez utóbbiak a kaptáron kívül, a bejáraton a ki -be járás folyamatosan, szorosan egymás mellett felfüggesztve , máris működnek. A tavasz közepén, jó idő esetén bőven a jövés menés ! De még több is ! Többnyire, a ki -be járás egymás mellett okozhat zsúfoltságot, és megy a tolakodás ! Igaz ugyan, hogy a ilyen tolakodás, a bejáratnál, minden bizonnyal nemcsak idő, de egyben hozamveszteség jele is ! A figyelmes méhésznek nagy fontosságú a kérdés, úgy a méhcsalád működési, mint a hozam képességei oldalán. Az ésszerűen eljáró méhésznek alapvető érdeke figyelni, a méhcsaládja eljárásra, a helyzet kialakulására ! Úgy eljárni, hogy ne legyen tolakodás ! Úgy eljárni, hogy a « ki-be járó atka-fésű folyamatosan működjön, ne legyen tolakodás, hogy a forgalom zavartalanul, folyamatosan működjön ?
No persze nem kell elfelejteni , hogy alakulhat, tolakodás , a bejáratnál atka-fésűk alkalmazása nélkül, és természetesen! A ki-be járó méhek, szembe kerülhetnek egymással! Ily módon erőteljesen zavarják, akadályozzák egymás forgalmát A nehézség csak az, hogyan elkerülni egymást szabadon, akadályok nélkül , abban a tömeges és túlzsúfolt forgalomban? Jó idő esetén kedvező alkalmak kialakulása folytán természetesen gyakori eset gyakori lehet , az ilyen helyzet kialakulása!
így az, a „kétlábú emlősök”, az emberek esetében is! De már közel 100 éve már feltalálták az egyirányú forgalmat, annak előnyeit! Nemhiába így használják ma is, pontosan annak az előnyei miatt . Nincs kizárva, hogy a méhek is jelentős előnyhöz juthatnak az egyirányú forgalom az ő forgalmuk egyirányú bevezetésével . Történhet az ha nem is önkéntesen de a méhész segítségével? Legyen az, annak alkalmazása, csakis a bejáratnál! Hogyan elkerülni az adódott zsúfoltságot és csakis kaptár bejáratnál? Itt kerülnek szembe egymással, gyakran a jó idő és a ténykedés növekedése folytán
A kijáró méhecskék a gyakorlatban igyekeznek, rögzíteni, ha nem is pontosan a kiszállás pontját, helyét amely régi világban az egyszerű ki-bejárat szinte egy és ugyanaz volt ? Míg az « új világban az atka-fésű világában vagyis a kötelező, ki és a beszállás helye két különböző egymástól távolabb eső ponton, felváltva lettek biztosítva . Bejárati zsúfoltság, zavargás, elkerülése ily módon szinte biztosítva !


A ki -be szállás pontja esetenként külön külön egymástól, kötelezően messzebbre esnek ! Így az amikoris a kaptár bejáratának egyik fele a bejárati atka fésűvel, a másik fele, pedig a kijáratival lett felszerelve ! Elvégre is amikor a méhek járnak, azok pontos száma várható visszafelé is. Az első kiszálláskor, a méhecske első dolga a betájolás. Először is, rögzíteni a beszállási pont helyzetét! A kaptár bejárat nagy vonalaira, helyzetére emlékezni, arra a visszatéréskor. Egyes megfigyelések szerint úgy mutatkozik, hogy végül is amennyiben a betájolt bejárati értesülést nehéz vagy lehetetlen alkalmazni, ilyen esetben tessék : lehet, jobb lesz más, pl távolabbi behatolási pontot keresni ! A helyzet kényszerűsége szerint ! Ilyenkor lehet megfigyelni olyan méhecskéket amelyek, kissé távolabb keresnek behatolási alkalmakat ! Amikor ilyen egyedek a kaptár közelbe érnek, akkor már számítanak a látó képességeinkre, emlékezéseinkre, hogy a beérkezés pontosan megvalósuljon. Míg a kijárati pont, is, ugyanakkor rögzítve, ha nem is pontosan, már csak annak következtében is hogy ami a fontosabb, a haza járó méheknek, az a kijárati pont, hiszen azon a helyen történik a család és a kijáró méhecske eltávolodása!
Márpedig az atka-fésű alkalmazása esetében, a be és kijárati pontok egymástól, különböznek minden esetben. A bejárati ponton csakis bejárni lehet, míg a kijáratain csakis kifelé lehet közlekedni. Attól kezdve kerülnek alkalmazásra olyan minimális méretű 2-3 ki-bejárós atka-fésűk felváltva a bejárosokkal méghozzá lehet, olyan hosszúságban mint a kaptárok bejárata.
Alatta felfüggesztve, egy szitarács amelyen átesve a lehullott atkák, véglegesen egy ragacsba hullanak ! A ki-be járat nagy előnyei között, máris megjegyzendő, hogy az szinte önműködően megválogatja az érkező egyedeket, a látottak alapján. A kijárat külső szintje! Ily módon elkerülhető lesz és ki bejáró méhek egymás mellet így az, miután azok szorosan hogy szorosan egymás mellé, felválta helyezve , amikor így, szériában lettek gyártva, majd a kaptár bejáratánál szorosan, egymás mellett rendszeresen felválta a ki és a befelé kaptak helyet. Az érintkezési ponton így, közvetlen egymás mellé került a ki és a bejárat. Az érkező méhecske ebben az esetben is, könnyen megtévedhet, és a kifelé törekvő méhekkel szembe kerülve máris dugó képződött ! mikor az « atka-fésű » ki és bejárata segítségével, a ki-be közlekedés rövid időn belül akár, még be is berögződött, ha már nem is az első alkalommal rövid időn belül. A Kijárat csakis kifelé irányító „kefe” irányító szálai lehetetlenné teszik szemben a forgalmat! Márpedig ezen eljárás a méhcsaládnak inkább idő nyereséggel jár. Így az különösen akkor amikor az atka-fésű ki és bejárat a kaptár bejárati homlokzatán ugyan egymás mellett helyezkednek de valójában csak a kijárat szintje a homlokzaton míg a bejárat a kaptár homlokzat szintén jelentősen beljebb helyezkedik ! Márpedig a „fésű” irányító szálai Máris megválogatják az érkezőket ! Ily módon minden bizonnyal csökkenthető, elkerülhető a tolakodás is ! A kijárati atka fésűn természetesen már nem lehet behatolni a kaptárba, az atka-fésű fogainak földközelsége folytán sem ! mivel azon keresztül már folyhat a kötelező kifelé irányuló közlekedők forgalma, másrészt így az, atka fésű fogainak beállítása folytán is. Már csak azért is, mert a bejárat, már az induláskor hatásosan beállítva ! A bejárni akaróknak lehetetlent az átjáróba érkezni az atka fésű fogainak földközeli állása folytán !
Hogyan adódik ilyen veszteséges zsúfolódás, tolakodás a kaptár bejárat előtt ? De történhetnek hasonló közlekedési zavarok nem csak a méhék között hanem, akár az értelmes kétlábú humanoidok között is? Történik az így például, amikor is valódi forgalmi torlódás várható az autón közlekedő méhészre is. Jellemző, gyakori, eset, például amikor az autóútra érkezési ponton az érkezőknek kell türelmesen lassan a kontroll ponton áthaladni ! De megéri a fáradtságot, az időráfordítást is ? Ha nem így lenne, akkor nem kell egyirányú, autóút!
Igaz ugyan, az is, hogy atka-fésű által nyert szétválasztott ki-be forgalom, mint közlekedési kötelezettség a kaptár bejáratánál, máris érdemleges időmegtakarítás termelési előnyöket ígérhet! De hogyan ? A befelé igyekvő méhecske nem fog szembe kerülni a kifelé igyekvőkkel, nem kell tolakodni, időt veszíteni egymás kerülgetésével… Elvégre is az autóutakon is, nem hiába, és persze, nem ok nélkül került az emberi közlekedési szabályok közé az egyirányú forgalom ! No persze, a méhek esetében, csakis, az atka-fésű ki-bejárat alkalmazásával képzelhető el ! De az is csakis a bejárati ponton ?Tehát jó lenne ha kijáró méhecskék is az emlékezetünkbe rögzítenék az atka-fésű ki-bejárat helyzetét !
Mint ahogy már régebbi idők óta, nem csak mi méhészek, hanem mindenki úgy tapasztalta hogy az autóutak egyirányú forgalma jelentős idő megtakarítással jár. De a méhek esetében sokkal jelentősebb előnyök származhatnak a kétszeresen egyirányú vagyis ki be forgalom kétszeres, ki be atka irtásának megvalósulásról ! Nos ha így, akkor miért ne a méhek forgalmának esetében is kétszeresen egységesített atkairtási forgalom valósulhatna meg ? Következésképpen, egy és ugyanaz időszakasz kétszeresen kevesebb időt szentelése lenne szükséges a méhcsalád atka mentesítésére. Vajon elképzelhető lenne méhek hatásos és rövid idő alatt történő kiszabadulása az atka uralom alól ? Így az világszerte, így az teljesen szermentes formában ?
Hol melyik világrészen, melyik országban vásárolható ilyen gyors hatásos és szermentes atkamentesítés, módszer ? Miért ne elképzelhető lenne az, éppen Magyarországon ? Megszabadulni az atkáktól egy méhész évad alatt Miközben nem elfelejteni a méhész jelentős tehermentesítését sem. Elvégre is az atka özön, hatásos megállítása elképzelhető akár klasszikus, költséges szeres kezelések alkalmazásával is ? Vajon, hatásosabb lenne egy ilyen atka-fésűs több mint klasszikus atka irtás ? Nem de hasonló előnyök, időmegtakarítás várhatók a méhek ténykedései alkalmával is? Azok hatására természetesen hozamtöbblet teljesítmény növekedés is remélhető ! Nem de éremlegesnek mutatkozik az atka-fésűk, alkalmazása nem csak úgy mint egy érdemleges szermentes és állandó atka mentesítő eljárás, hanem és egyben, egy hatásos terméshozam növelő eljárás is ? Legalábbis így mutatkozik a módszer alkalmazása, már a kezdet kezdetén !
Természetesen nem kell elfelejteni a tényt amely szerint az ajánlott « atka-fésűs atkagyérítő módszerek elsődleges célja egy igazi szermentes atkamentesítő eljárás alkalmazása. Piciny, alig 2mm testméretű ész nélküli, látó szemek nélküli kullancs talált magának olyan megélhetési, szaporodási módszert amely lehetővé tette az atka nagyméretű szaporodását, világszerte. Miközben így ez számtalan szerek használatával, hatalmas költségek befektetésével ?Hogyan fordulhatott elő ilyen helyzet miközben az utóbbi időkben történt az pontosan az alkalmazott bőséges ellenszerek használatával ?
A kötelező ki-be szállási, atka-fésűk alkalmazásával még nem oldódott fel az egyirányú, ki-be forgalom esetleges hátrányai.
Hogyan elképzelni olyan módszert alkalmazását, a hátrányok elkerülésére, azok csökkentésére ?
A tüzetesebb megfigyelések szerint, a tolakodási pontra érkező méhek, nem szállnak le máris a bejárási pontra, hanem lelassítanak, keresik, majd megfigyelik a helyzetet a a leszállási ponton helyzetét. Túlzsúfoltság esetén ugyan próbálkoznak behatolási lehetőségekkel, jobbra is, balra is. De nemcsak ; Amennyiben észrevesznek beszállási lehetőséget, azt ki is próbálják. Siker esetén máskor is így !
Ezen megfigyelés igazán alapul egy újabb tervajánlat :Ez esetben miért ne közelebbre, szorosan egymás mellé, felváltva helyezni, a ki majd a bejárati Atka-fésűt így ez mindkét oldalon ? El kell képzelni őket szorosan egymás mellett, Az egyik, ki, a másik behatolással ? Máris mutatkozik egy gyakorlati előny is. A kijárat lehetetlen befelé használni az atka fésűk lefelé záró fogai következtében
Ily módon könnyebben elképzelhető, az is, hogy a tolongás a bejáratoknál alaposan lecsökken. Mi több, az is elképzelhető, hogy meg is szűnhet.. Így az akár teljesen még akkor is, ha kedvező időjárás folytán az méhcsalád, teljes működésben ténykedik !Szabaddá válik a forgalom, csökken a méhek idővesztesége, következésképpen megnövekszik a termékhozam ! Nem de érdemesnek mutatkozik ilyen kísérletekbe is kezdeni ? No persze további megfigyelések folytán teljesen más elképzelésekre alapított kísérletekre minden bizonnyal sor kerülhet ! Legyen az is például külön nívóra helyezni az atka-fésűs ki-járt és külön szintre a bejárót ? . . . .
Természetesen ideális lenne ilyen elgondolások révén gondolkodni , megtalálni egy ideálisnak mutatkozó eljárást, legyen az Magyarországon !
De hogyan beindítani ilyen gondolatmeneteket ha nem pontosan az ilyen értesülések a publikálásaival? Nos akkor kihez fordulni az ilyen meggondolások igazának , hasznosságának megítélésére?
Teljes hír
A KI-BE JÁRÓ „ATKA FÉSŰK” ALKALMAZÁSA KÖRÜL

Tegyük fel, hogy már sikerült egy kaptárjainkat felszerelni egy, ki -bejáró, kötelező, egyirányú, atka-fésű együttessel. Tegyük fel ugyancsak, hogy ez utóbbiak a kaptáron kívül, a bejáraton a ki -be járás folyamatosan, szorosan egymás mellett felfüggesztve , máris működnek. A tavasz közepén, jó idő esetén bőven a jövés menés ! De még több is ! Többnyire, a ki -be járás egymás mellett okozhat zsúfoltságot, és megy a tolakodás ! Igaz ugyan, hogy a ilyen tolakodás, a bejáratnál, minden bizonnyal nemcsak idő, de egyben hozamveszteség jele is ! A figyelmes méhésznek nagy fontosságú a kérdés, úgy a méhcsalád működési, mint a hozam képességei oldalán. Az ésszerűen eljáró méhésznek alapvető érdeke figyelni, a méhcsaládja eljárásra, a helyzet kialakulására ! Úgy eljárni, hogy ne legyen tolakodás ! Úgy eljárni, hogy a « ki-be járó atka-fésű folyamatosan működjön, ne legyen tolakodás, hogy a forgalom zavartalanul, folyamatosan működjön ?
No persze nem kell elfelejteni , hogy alakulhat, tolakodás , a bejáratnál atka-fésűk alkalmazása nélkül, és természetesen! A ki-be járó méhek, szembe kerülhetnek egymással! Ily módon erőteljesen zavarják, akadályozzák egymás forgalmát A nehézség csak az, hogyan elkerülni egymást szabadon, akadályok nélkül , abban a tömeges és túlzsúfolt forgalomban? Jó idő esetén kedvező alkalmak kialakulása folytán természetesen gyakori eset gyakori lehet , az ilyen helyzet kialakulása!
így az, a „kétlábú emlősök”, az emberek esetében is! De már közel 100 éve már feltalálták az egyirányú forgalmat, annak előnyeit! Nemhiába így használják ma is, pontosan annak az előnyei miatt . Nincs kizárva, hogy a méhek is jelentős előnyhöz juthatnak az egyirányú forgalom az ő forgalmuk egyirányú bevezetésével . Történhet az ha nem is önkéntesen de a méhész segítségével? Legyen az, annak alkalmazása, csakis a bejáratnál! Hogyan elkerülni az adódott zsúfoltságot és csakis kaptár bejáratnál? Itt kerülnek szembe egymással, gyakran a jó idő és a ténykedés növekedése folytán
A kijáró méhecskék a gyakorlatban igyekeznek, rögzíteni, ha nem is pontosan a kiszállás pontját, helyét amely régi világban az egyszerű ki-bejárat szinte egy és ugyanaz volt ? Míg az « új világban az atka-fésű világában vagyis a kötelező, ki és a beszállás helye két különböző egymástól távolabb eső ponton, felváltva lettek biztosítva . Bejárati zsúfoltság, zavargás, elkerülése ily módon szinte biztosítva !


A ki -be szállás pontja esetenként külön külön egymástól, kötelezően messzebbre esnek ! Így az amikoris a kaptár bejáratának egyik fele a bejárati atka fésűvel, a másik fele, pedig a kijáratival lett felszerelve ! Elvégre is amikor a méhek járnak, azok pontos száma várható visszafelé is. Az első kiszálláskor, a méhecske első dolga a betájolás. Először is, rögzíteni a beszállási pont helyzetét! A kaptár bejárat nagy vonalaira, helyzetére emlékezni, arra a visszatéréskor. Egyes megfigyelések szerint úgy mutatkozik, hogy végül is amennyiben a betájolt bejárati értesülést nehéz vagy lehetetlen alkalmazni, ilyen esetben tessék : lehet, jobb lesz más, pl távolabbi behatolási pontot keresni ! A helyzet kényszerűsége szerint ! Ilyenkor lehet megfigyelni olyan méhecskéket amelyek, kissé távolabb keresnek behatolási alkalmakat ! Amikor ilyen egyedek a kaptár közelbe érnek, akkor már számítanak a látó képességeinkre, emlékezéseinkre, hogy a beérkezés pontosan megvalósuljon. Míg a kijárati pont, is, ugyanakkor rögzítve, ha nem is pontosan, már csak annak következtében is hogy ami a fontosabb, a haza járó méheknek, az a kijárati pont, hiszen azon a helyen történik a család és a kijáró méhecske eltávolodása!
Márpedig az atka-fésű alkalmazása esetében, a be és kijárati pontok egymástól, különböznek minden esetben. A bejárati ponton csakis bejárni lehet, míg a kijáratain csakis kifelé lehet közlekedni. Attól kezdve kerülnek alkalmazásra olyan minimális méretű 2-3 ki-bejárós atka-fésűk felváltva a bejárosokkal méghozzá lehet, olyan hosszúságban mint a kaptárok bejárata.
Alatta felfüggesztve, egy szitarács amelyen átesve a lehullott atkák, véglegesen egy ragacsba hullanak ! A ki-be járat nagy előnyei között, máris megjegyzendő, hogy az szinte önműködően megválogatja az érkező egyedeket, a látottak alapján. A kijárat külső szintje! Ily módon elkerülhető lesz és ki bejáró méhek egymás mellet így az, miután azok szorosan hogy szorosan egymás mellé, felválta helyezve , amikor így, szériában lettek gyártva, majd a kaptár bejáratánál szorosan, egymás mellett rendszeresen felválta a ki és a befelé kaptak helyet. Az érintkezési ponton így, közvetlen egymás mellé került a ki és a bejárat. Az érkező méhecske ebben az esetben is, könnyen megtévedhet, és a kifelé törekvő méhekkel szembe kerülve máris dugó képződött ! mikor az « atka-fésű » ki és bejárata segítségével, a ki-be közlekedés rövid időn belül akár, még be is berögződött, ha már nem is az első alkalommal rövid időn belül. A Kijárat csakis kifelé irányító „kefe” irányító szálai lehetetlenné teszik szemben a forgalmat! Márpedig ezen eljárás a méhcsaládnak inkább idő nyereséggel jár. Így az különösen akkor amikor az atka-fésű ki és bejárat a kaptár bejárati homlokzatán ugyan egymás mellett helyezkednek de valójában csak a kijárat szintje a homlokzaton míg a bejárat a kaptár homlokzat szintén jelentősen beljebb helyezkedik ! Márpedig a „fésű” irányító szálai Máris megválogatják az érkezőket ! Ily módon minden bizonnyal csökkenthető, elkerülhető a tolakodás is ! A kijárati atka fésűn természetesen már nem lehet behatolni a kaptárba, az atka-fésű fogainak földközelsége folytán sem ! mivel azon keresztül már folyhat a kötelező kifelé irányuló közlekedők forgalma, másrészt így az, atka fésű fogainak beállítása folytán is. Már csak azért is, mert a bejárat, már az induláskor hatásosan beállítva ! A bejárni akaróknak lehetetlent az átjáróba érkezni az atka fésű fogainak földközeli állása folytán !
Hogyan adódik ilyen veszteséges zsúfolódás, tolakodás a kaptár bejárat előtt ? De történhetnek hasonló közlekedési zavarok nem csak a méhék között hanem, akár az értelmes kétlábú humanoidok között is? Történik az így például, amikor is valódi forgalmi torlódás várható az autón közlekedő méhészre is. Jellemző, gyakori, eset, például amikor az autóútra érkezési ponton az érkezőknek kell türelmesen lassan a kontroll ponton áthaladni ! De megéri a fáradtságot, az időráfordítást is ? Ha nem így lenne, akkor nem kell egyirányú, autóút!
Igaz ugyan, az is, hogy atka-fésű által nyert szétválasztott ki-be forgalom, mint közlekedési kötelezettség a kaptár bejáratánál, máris érdemleges időmegtakarítás termelési előnyöket ígérhet! De hogyan ? A befelé igyekvő méhecske nem fog szembe kerülni a kifelé igyekvőkkel, nem kell tolakodni, időt veszíteni egymás kerülgetésével… Elvégre is az autóutakon is, nem hiába, és persze, nem ok nélkül került az emberi közlekedési szabályok közé az egyirányú forgalom ! No persze, a méhek esetében, csakis, az atka-fésű ki-bejárat alkalmazásával képzelhető el ! De az is csakis a bejárati ponton ?Tehát jó lenne ha kijáró méhecskék is az emlékezetünkbe rögzítenék az atka-fésű ki-bejárat helyzetét !
Mint ahogy már régebbi idők óta, nem csak mi méhészek, hanem mindenki úgy tapasztalta hogy az autóutak egyirányú forgalma jelentős idő megtakarítással jár. De a méhek esetében sokkal jelentősebb előnyök származhatnak a kétszeresen egyirányú vagyis ki be forgalom kétszeres, ki be atka irtásának megvalósulásról ! Nos ha így, akkor miért ne a méhek forgalmának esetében is kétszeresen egységesített atkairtási forgalom valósulhatna meg ? Következésképpen, egy és ugyanaz időszakasz kétszeresen kevesebb időt szentelése lenne szükséges a méhcsalád atka mentesítésére. Vajon elképzelhető lenne méhek hatásos és rövid idő alatt történő kiszabadulása az atka uralom alól ? Így az világszerte, így az teljesen szermentes formában ?
Hol melyik világrészen, melyik országban vásárolható ilyen gyors hatásos és szermentes atkamentesítés, módszer ? Miért ne elképzelhető lenne az, éppen Magyarországon ? Megszabadulni az atkáktól egy méhész évad alatt Miközben nem elfelejteni a méhész jelentős tehermentesítését sem. Elvégre is az atka özön, hatásos megállítása elképzelhető akár klasszikus, költséges szeres kezelések alkalmazásával is ? Vajon, hatásosabb lenne egy ilyen atka-fésűs több mint klasszikus atka irtás ? Nem de hasonló előnyök, időmegtakarítás várhatók a méhek ténykedései alkalmával is? Azok hatására természetesen hozamtöbblet teljesítmény növekedés is remélhető ! Nem de éremlegesnek mutatkozik az atka-fésűk, alkalmazása nem csak úgy mint egy érdemleges szermentes és állandó atka mentesítő eljárás, hanem és egyben, egy hatásos terméshozam növelő eljárás is ? Legalábbis így mutatkozik a módszer alkalmazása, már a kezdet kezdetén !
Természetesen nem kell elfelejteni a tényt amely szerint az ajánlott « atka-fésűs atkagyérítő módszerek elsődleges célja egy igazi szermentes atkamentesítő eljárás alkalmazása. Piciny, alig 2mm testméretű ész nélküli, látó szemek nélküli kullancs talált magának olyan megélhetési, szaporodási módszert amely lehetővé tette az atka nagyméretű szaporodását, világszerte. Miközben így ez számtalan szerek használatával, hatalmas költségek befektetésével ?Hogyan fordulhatott elő ilyen helyzet miközben az utóbbi időkben történt az pontosan az alkalmazott bőséges ellenszerek használatával ?
A kötelező ki-be szállási, atka-fésűk alkalmazásával még nem oldódott fel az egyirányú, ki-be forgalom esetleges hátrányai.
Hogyan elképzelni olyan módszert alkalmazását, a hátrányok elkerülésére, azok csökkentésére ?
A tüzetesebb megfigyelések szerint, a tolakodási pontra érkező méhek, nem szállnak le máris a bejárási pontra, hanem lelassítanak, keresik, majd megfigyelik a helyzetet a a leszállási ponton helyzetét. Túlzsúfoltság esetén ugyan próbálkoznak behatolási lehetőségekkel, jobbra is, balra is. De nemcsak ; Amennyiben észrevesznek beszállási lehetőséget, azt ki is próbálják. Siker esetén máskor is így !
Ezen megfigyelés igazán alapul egy újabb tervajánlat :Ez esetben miért ne közelebbre, szorosan egymás mellé, felváltva helyezni, a ki majd a bejárati Atka-fésűt így ez mindkét oldalon ? El kell képzelni őket szorosan egymás mellett, Az egyik, ki, a másik behatolással ? Máris mutatkozik egy gyakorlati előny is. A kijárat lehetetlen befelé használni az atka fésűk lefelé záró fogai következtében
Ily módon könnyebben elképzelhető, az is, hogy a tolongás a bejáratoknál alaposan lecsökken. Mi több, az is elképzelhető, hogy meg is szűnhet.. Így az akár teljesen még akkor is, ha kedvező időjárás folytán az méhcsalád, teljes működésben ténykedik !Szabaddá válik a forgalom, csökken a méhek idővesztesége, következésképpen megnövekszik a termékhozam ! Nem de érdemesnek mutatkozik ilyen kísérletekbe is kezdeni ? No persze további megfigyelések folytán teljesen más elképzelésekre alapított kísérletekre minden bizonnyal sor kerülhet ! Legyen az is például külön nívóra helyezni az atka-fésűs ki-járt és külön szintre a bejárót ? . . . .
Természetesen ideális lenne ilyen elgondolások révén gondolkodni , megtalálni egy ideálisnak mutatkozó eljárást, legyen az Magyarországon !
De hogyan beindítani ilyen gondolatmeneteket ha nem pontosan az ilyen értesülések a publikálásaival? Nos akkor kihez fordulni az ilyen meggondolások igazának , hasznosságának megítélésére?