Egy új felfedezés visszafordíthatja a méhészet hanyatlását
Írta: imcsi - Dátum: 2013. November 29. 06:41:09
Egy kiemelkedő, új kutatásnak köszönhetően talán nemsokára képesek lesznek jelezni gazdáiknak a méhek, ha valami baj van az egészségükkel. E kutatómunka eredményeképpen várhatóan átalakul a méhészkedés gyakorlata és megállítható az ágazat aggasztó hanyatlása Európában.
A Nottingham Trent Egyetem és az Egyesült Királyság Méhészeinek Egyesülete (The Bee Farmers Association ― BFA) által alapított konzorcium elindított egy 1,4 millió eurós, az EU által is támogatott kutatást. A tudományos ...
Klikk a részletekre .
Teljes hír
Egy új felfedezés visszafordíthatja a méhészet hanyatlását
Egy kiemelkedő, új kutatásnak köszönhetően talán nemsokára képesek lesznek jelezni gazdáiknak a méhek, ha valami baj van az egészségükkel. E kutatómunka eredményeképpen várhatóan átalakul a méhészkedés gyakorlata és megállítható az ágazat aggasztó hanyatlása Európában.
A Nottingham Trent Egyetem és az Egyesült Királyság Méhészeinek Egyesülete (The Bee Farmers Association ― BFA) által alapított konzorcium elindított egy 1,4 millió eurós, az EU által is támogatott kutatást. A tudományos munka célja a méhek kaptáron belüli zümmögésének megfigyelése és értelmezése, fontos információkat közvetítve ezáltal a méhészeknek vezetéknélküli technológia segítségével.
A kutatók már kifejlesztettek egy gyorsulásmérőkre épülő módszert, melynek lényege, hogy gyors, kismértékű rezgésekre érzékeny eszközök segítségével veszik és értelmezik a méhek által keltett rezgéseket, miközben azok dolgoznak és egymással kommunikálnak.
A fenti az eredménynek köszönhetően már észlelni tudják a méhek elvesztéséhez vezető rajzás közeledtét. A további kutatások célja azt kideríteni, hogy fellelhetők-e bizonyos minták, illetve változások a méhek zümmögésében, amelyek az állatok egészségében vagy a kaptár állapotában bekövetkező elváltozásokra utalhatnak.
A szakemberek emellett olyan módszereken dolgoznak, amelyekkel vezeték nélküli technológiák révén – elektronikus levélben vagy SMS-ben – azonnali figyelmeztetéseket lehetne küldeni a méhészeknek, hogy szükség szerint beavatkozhassanak az eseményekbe.
A franciaországi Avignon-ban található Nemzeti Agronómiai Kutatóintézet (Institut National de la Recherche Agronomique ― INRA) ad otthont egy húsz kaptárból álló méhesnek, amelyet folyamatos megfigyelés alatt tartanak. Ehhez egyrészt számos külső, nem invazív érzékelőt alkalmaznak, másrészt laboratóriumi teszteket magukba foglaló, rendszeres időközönként végrehajtott, rutinvizsgálatokra épülő állapotfelméréseket. Pár család még vezetéknélküli átvitellel rendelkező mérlegekkel is fel van szerelve, amelyet a CAPAZ GmbH, illetve az ARNIA Ltd. biztosít.

A Swarmonitor projekt keretein belül megfigyelt húsz méhcsalád az avingoni INRA-ban

A Swarmonitor projekt keretein belül megfigyelt húsz méhcsalád az avingoni INRA-ban
A megfigyelésnél használt nagy teljesítőképességű áramkörök, amelyek képesek a méhek tevékenysége által kiváltott legapróbb rezgéseket is észlelni
A megfigyelésnél használt nagy teljesítőképességű áramkörök, amelyek képesek a méhek tevékenysége által kiváltott legapróbb rezgéseket is észlelni
A kutatás eredményeképpen jelentősen olcsóbbá és kevésbé időigényessé válhat a méhészet, amitől sokkal hatékonyabb lehet a méhészek tevékenysége, miközben a méhek egészségének ellenőrzése is javulhat. Jelenleg Európa mind a hatszázezer méhészének személyesen kell látogatnia és ellenőriznie minden egyes kaptárját ahhoz, hogy kellőképpen gondozni tudja a méheit, legyenek bármilyenek a körülmények.
A méhészet csak Európában 400 millió eurót termel évente, noha a teljes méz- és egyéb méhészeti termékek iránti keresletének csupán 54%-át termeli ki a kontinensről. A méhek, illetve a méhészek száma drasztikusan csökken Európában, miközben a többek között Argentínából vagy Kínából származó méz behozatala 20%-kal emelkedett 2001 óta.
„Jelentősége és nyilvánvaló növekedési potenciálja ellenére a méhészetnek komoly problémákkal kell szembenéznie” – nyilatkozta Dr. Martin Bencsik, a Nottingham Trent Egyetem Tudomány és Technológia Intézetének fizikus-kutatója. Állítása szerint: „Sürgős lépéseket kell tenni korszerű módszerek bevezetésére az ágazatban, valamint az európai méhészetben beállt visszaesés megállítására, különösen mivel a méhek kiemelkedő szerepet töltenek be a mezőgazdasági termelékenységben. Most adott a lehetőség, hogy mindez megvalósuljon.”
„Ez az új eszköz lehetővé teszi, hogy távolról is ellenőrizzük egy család állapotát anélkül, hogy rendszeresen meg kellene nyitni minden egyes kaptárt. A hivatásos méhészek így nagyobb területen több kaptárt tarthatnak majd, ami mind a hatékonyságot, mind a keresőképességet növeli.”
„A méhek jelentős mértékben hozzájárulnak a világ termeléséhez. A beporzás világgazdasági értékét 153 milliárd euróra becsülik, ami az emberi fogyasztásra irányuló mezőgazdasági termelésnek majd egytizedét teszi ki. A növénytermesztés több mint kétharmada és az élelmiszergyártás több mint egyharmada függ a beporzástól – az európai zöldségek esetében ez 84%-ot tesz ki.”
Az EU 7. Keretprogramjából finanszírozott munkában az Európai Hivatásos Méhészek Egyesülete (European Professional Beekeepers Association ― EPBA) és a francia Nemzeti Agronómiai Kutatóintézet (Institut National de la Recherche Agronomique ― INRA) is képviselteti magát. A projektben kis- és középvállalkozásként a belga Méhkultúra-Információs és Kutatóközpont (Centre Apicole De Recherche Et D’Information ― CARI), a német CAPAZ GmbH. és a magyar SZOMEL Szolgáltató és Kereskedelmi Kft vesz részt.
David Bancalari a Méhészek Egyesületétől elmondta – „Ahogy az elsősegélynyújtásban kulcsszerepe van az első észlelő megfelelő reakciójának, úgy ennek a metódusnak is a méhészetben. Évekig küzdöttünk azért, hogy javítsuk a méhek egészségét. Tudjuk, hogy a korai beavatkozás döntő fontosságú. Ennek a kutatásnak a segítségével talán nemsokára fel lehet ismerni a korai, életmentő jeleit a problémáknak, ami lehetővé tenné, hogy szükség esetén megfelelően elláthassuk méheinket – csakúgy, ahogy az első észlelő az elsősegély során.”
Yves Le Conte, a Nemzeti Intézet az Agronómiai Kutatásokért munkatársa hozzátette – „Ez az új kutatás azért is különösen felvillanyozó, mert új utakat nyithat a kaptárak kezelésében és egy hasznos eszköz lehet a házi méhek biológiája terén végzett további kutatásokban.”
Szerkesztői megjegyzések:
A mézelő méh az egyetlen méhfajta, amit nagy mennyiségben lehet a termésekhez szállítani beporzás céljából. Egy kolónia száma átlagosan harminc- és ötvenezer méhből áll. Ha rajzás következtében a méhek elmennek, az évi méhtermésből semmi nem lesz. A méz a méheknek maguknak is táplálék, így nekik létszükség, hogy a téli időszakra elraktározzanak maguknak a termésből.
Ha egy méhkolóniát valamilyen fertőzés éri, egy hét alatt akár ki is pusztulhatnak, mivel nem rendelkeznek az emberekéhez hasonló immunrendszerrel. Az állandó készenlét elengedhetetlen a méhészek részéről, mivel csak így biztosíthatják a kolóniáik hosszú életét.
A Nottingham Trent Egyetem Tudomány és Technológia Intézetéről további információ a www.ntu.ac.uk/sat oldalon található.
Sajtómegkeresésekkel kapcsolatban kérjük Dave Rogers sajtókapcsolatokért felelős munkatársat (+44 (0)115 848 8782; dave.rogers@ntu.ac.uk) vagy Therese Easom PR-menedzsert (+44 (0)115 848 8774; therese.easom@ntu.ac.uk) keressék.