Elképesztő pontosítások az atka irtás körül!
Írta: imcsi - Dátum: 2016. April 26. 20:21:43
Bencsik József

Az « Abeille de France » szaklap 2016/03. szám 35-40. oldalon ! Rövid leírások a különböző szeres kezelések szokásos alkalmazásáról, mint Apivar, Apilifvar, Apiguard, Tymovar, Apistan, Acide oxalik, Tymol, Acide Formique, Coumaphos, azok hatásosságáról, mellékhatásokról, alkalmazási veszélyekről. Végül is 5 oldalas összegező leírás, 1986 - 2016 között történt összesen 7 tudományos közleményre hivatkozik. Borzadalmas bizonyíték: Íme 30 éve továbbra is dühöng a varroa atkajárvány! De van azon keresztül egyre nagyobb mérgezési, és betegségi veszély is! Sehol semmilyen hathatós eljárás a közelben! Létezik ugyan úgynevezett kémiaszerek nélkül elérhető kezelési leírás, de nagy munka és időráfordítási, jövedelem korlátozási áldozatokat követel. Ugyanakkor csak ideig óráig biztosít atkamentességet. Az újrafertőzés veszélye ugyanis teljesen elkerülhetetlen.

Michel Belin beszámolója a vármegyei méhész egyesület gyűlésén átfogó képet nyújt a jelenlegi helyzetről. A megjelent fényképek, valamint a kísérletek 2014/09, a Morvan- St-Brisson parkban készültek. Az írásban felsorolásra kerültek az ismert alkalmazott szerek és azok alkalmazási szokásai.Ezek persze Magyarországon is ismertek, annál is inkább miután a kezelési kellékek is hasonlók, ha nem ugyanazok. Végül, hogyan nyerhetők atkamentes méhcsaládok kémiai kezelés elkerülésével. (39-40 oldalon) Lényege abból a tényből indul ki, amely szerint az atka közel 80 %-ban a here sejtekben szaporodik. Azok időbeli eltávolításával csökkenthető az atkaszaporulat. Majd az írásban sor kerül az úgynevezett ”Auxois” gyakorlat, amelynek lényege, kezdve a család teljes felújításán az összes keret elvételével történik. Majd a család atka fertőtlenítése hagyományos kémiai kezeléssel, új keretek építésével . . . Rendkívül bonyolult, időigényes és költséges eljárás ! A termelői méhészetben figyelemre se méltó, elképzelhetetlen hozzáállás. Esetleg holmiféle 3-4 kaptáros hobby méhész részére elképzelhető módszer.

De van-e valami remény az atka -“átok” föllazítására, megkönnyítésére, megszüntetésére, kémiai közbelépés nélkül? A kérdés továbbra is szinte létkérdés a méhészet mesterségében. Még inkább ha belegondolunk az atka által okozott betegségek sokaságába, súlyosságába. Hogyan megszabadulni ekkora nyomástól, az atkatehertől, a kezelési munkálatoktól, költségektől ?
A “Gondolatok, képzelődések a varroa atka körül” című írásom megjelent 2015/25/12 az
Európai méhész honlapon már olvashatók egyes kérdések az atka tájékozódása körül. Ezúttal a magam részéről, hatalmas előrelépéssel szeretnék gondolkodóba ejteni a magyar méhészeket.Legalábbis azokat, akiket érdekel a téma. Az általános, varroa atka fertőzés kérdése tartozik azonban minden méhész érdekei közé.

Ma, itt, Nyugaton, egyetemi kutatók, intézmények foglalkoznak a varroa kérdéssel. Így azt többek között Dr. Márton Bencsik részéről a Nottingham-i Műszaki egyetemen. Remélhetőleg Magyarországon is folynak ilyen irányú kutatások, csak éppen ritkán olvashatok azokról.

Korábban itt, Yves le Conte, majd Michel Belin jelzett egy különleges felfedezést. Mindketten azt állítják, hogy az élősködő atka csakis alig néhány órával a lárvasejt lefedelezése előtt lopakodik be a kiválasztott sejtbe. Ezen állításaikat tényekkel bizonyítják. Innen az én gondolkodóba esésem oka!

Jó, jó, de honnan tudja az atka pontosan mikor jár le az idő, mikor kell belopakodni a sejtbe ? Feltehető, mi több teljesen bizonyos, az élősködő is teljesen és pontosan értesült. Valójában, maga a “felnőtt “ lárva jelzi az érettségét, a felnőtt korát! Tesz így természetesen nem az atka érdekében, hanem kiszolgáló az etető személyzet részére jelzi, hirdet: ”Felnőttem, nincs szükségem élelemre, nincs szükségem! tessék lehet fedelezni” Ilyen értesüléseket terjeszt maga körül az érett lárva. Ezek alapján jár el az atka is. Pontosan a lárva kifejlődésének megfelelő időben, szinte az utolsó pillanatban, a befedelezést megelőző órákban lép közbe. Most már a kérdés csak az, melyek azok a különleges lárvaérettségi értesülések, hogyan kerülnek azok be a méhcsalád illetékes beosztottjai (az etető a gondozó méhek) köztudatába, no és persze egyben az atka tudatába is. Különleges kritikus pillanatnyi helyzet úgy felnőtt lárvának, mint az atkának! Az élősködő tehát minden bizonnyal képes az érett lárva kikiabált speciális értesüléseit felfogni, megérteni! Olyan, szinte pillanatnyi értesülések, amelyek csakis a fedelezést megelőző órákban alkalmaz az felnőtt lárva. Ezek persze rendkívül fontossággal és pontossággal bírnak úgy a méheknek, mint az atkának. Legalábbis az atka szaporodási műsora is pontosan akkor és azzal kezdődik, akkor kell belopakodnia a felnőtt lárva mellé a sejtbe.

A tapasztalatok szerint az atka szaporodási szakasza pontosan megfelel a méhek szaporodási szakaszának. A méhecske megszületésével lépnek ki az atkák is az életbe! Most már a kérdés csak az, hogyan születnek és hogyan kerülnek forgalomba, köztudatba ilyen különleges értesülések?

Amikor egy méhész vizsgálgatja a fiasításos kereteit, már tapasztalja azok különleges jellegzetes fiasítás illatának zsúfolt tömegét. Ezeket a pheromonokat pontosan a lárvák gyártják. Amikor egy lárva “megérett”akkor kinyújtózkodik. Ezzel az eljárással egyben különös “érettségi” pheromonokat áraszt ki magából. “nem kérek élelmet, tessék lehet lefedelezni a sejtemet “ Ugyanakkor, a kinyújtózkodás folytán megváltozik a hangja, a személyes rezgése, is: “mutál” Ugyanakkor megváltozik az érett lárva testéből kiáramló pheromon illat is. Különleges illat, amely valójában a többi illatokkal keveredve terjeng a kaptárban. Erre az illatra vadászik az atka is! Azokat tehát képes megkülönböztetni, helyhez kötni, majd célszerűen felhasználni. Rendelkezik azonban egy helypontosító többlet értesüléssel is: a érett lárva különleges rezgésével is. Így ér célba hibátlanul, az atka eljárása tévedésmentes. Lesen áll, no persze nem a szemeivel, de más érzékszervekkel, várja a pillanatot, amikor behatolhat az érett fiasításos sejtbe. Yves le Conte, és Michel Belin szerint, a lefedelezés előtt legfeljebb 12-20 óra állnak az atka rendelkezésére ezek az alapvető értesülések.Sorsforduló időszak úgy a lárvának, mint az atkának, Az atka szaporodásának kiinduló pontja! Hogyan eljárni tisztán ez idő alatt, hogyan kisiklatni az atka szaporodási folyamat lejátszódását?

Elindultak a kísérletek is ez irányba, már vannak kész tervek is! A méhek rezgésmérése terén, közel 10 év óta sikeresen folynak a felmérési, azonosító kísérletek Dr Bencsik Márton vezetésével. Történnek azok, úgy Nottinghamban, mint Avigonban de még a kis
méhészetemben Jarniouxban is. Hogyan megtalálni, azonosítani azt a rezgést, és azt a pheromon illatot, amelynek segítségével, nem csak a lárvagondozó méhek, de az atka is pontosan tájékozódik? Ezek segítségével, fölerősítésével, könnyen csapdába ejteni a vérszopó atkát?

Vajon, érdekeltek a magyar méhészek, és szervezeteik, intézményeik is, az ilyen vegyszermentes fáradságkímélő, egészségvédő atkairtó módszerek alkalmazásában? Még nem tudni!

joseph.bencsik@free.fr Lyon 2016 április

Teljes hír
Bencsik József

Az « Abeille de France » szaklap 2016/03. szám 35-40. oldalon ! Rövid leírások a különböző szeres kezelések szokásos alkalmazásáról, mint Apivar, Apilifvar, Apiguard, Tymovar, Apistan, Acide oxalik, Tymol, Acide Formique, Coumaphos, azok hatásosságáról, mellékhatásokról, alkalmazási veszélyekről. Végül is 5 oldalas összegező leírás, 1986 - 2016 között történt összesen 7 tudományos közleményre hivatkozik. Borzadalmas bizonyíték: Íme 30 éve továbbra is dühöng a varroa atkajárvány! De van azon keresztül egyre nagyobb mérgezési, és betegségi veszély is! Sehol semmilyen hathatós eljárás a közelben! Létezik ugyan úgynevezett kémiaszerek nélkül elérhető kezelési leírás, de nagy munka és időráfordítási, jövedelem korlátozási áldozatokat követel. Ugyanakkor csak ideig óráig biztosít atkamentességet. Az újrafertőzés veszélye ugyanis teljesen elkerülhetetlen.

Michel Belin beszámolója a vármegyei méhész egyesület gyűlésén átfogó képet nyújt a jelenlegi helyzetről. A megjelent fényképek, valamint a kísérletek 2014/09, a Morvan- St-Brisson parkban készültek. Az írásban felsorolásra kerültek az ismert alkalmazott szerek és azok alkalmazási szokásai.Ezek persze Magyarországon is ismertek, annál is inkább miután a kezelési kellékek is hasonlók, ha nem ugyanazok. Végül, hogyan nyerhetők atkamentes méhcsaládok kémiai kezelés elkerülésével. (39-40 oldalon) Lényege abból a tényből indul ki, amely szerint az atka közel 80 %-ban a here sejtekben szaporodik. Azok időbeli eltávolításával csökkenthető az atkaszaporulat. Majd az írásban sor kerül az úgynevezett ”Auxois” gyakorlat, amelynek lényege, kezdve a család teljes felújításán az összes keret elvételével történik. Majd a család atka fertőtlenítése hagyományos kémiai kezeléssel, új keretek építésével . . . Rendkívül bonyolult, időigényes és költséges eljárás ! A termelői méhészetben figyelemre se méltó, elképzelhetetlen hozzáállás. Esetleg holmiféle 3-4 kaptáros hobby méhész részére elképzelhető módszer.

De van-e valami remény az atka -“átok” föllazítására, megkönnyítésére, megszüntetésére, kémiai közbelépés nélkül? A kérdés továbbra is szinte létkérdés a méhészet mesterségében. Még inkább ha belegondolunk az atka által okozott betegségek sokaságába, súlyosságába. Hogyan megszabadulni ekkora nyomástól, az atkatehertől, a kezelési munkálatoktól, költségektől ?
A “Gondolatok, képzelődések a varroa atka körül” című írásom megjelent 2015/25/12 az
Európai méhész honlapon már olvashatók egyes kérdések az atka tájékozódása körül. Ezúttal a magam részéről, hatalmas előrelépéssel szeretnék gondolkodóba ejteni a magyar méhészeket.Legalábbis azokat, akiket érdekel a téma. Az általános, varroa atka fertőzés kérdése tartozik azonban minden méhész érdekei közé.

Ma, itt, Nyugaton, egyetemi kutatók, intézmények foglalkoznak a varroa kérdéssel. Így azt többek között Dr. Márton Bencsik részéről a Nottingham-i Műszaki egyetemen. Remélhetőleg Magyarországon is folynak ilyen irányú kutatások, csak éppen ritkán olvashatok azokról.

Korábban itt, Yves le Conte, majd Michel Belin jelzett egy különleges felfedezést. Mindketten azt állítják, hogy az élősködő atka csakis alig néhány órával a lárvasejt lefedelezése előtt lopakodik be a kiválasztott sejtbe. Ezen állításaikat tényekkel bizonyítják. Innen az én gondolkodóba esésem oka!

Jó, jó, de honnan tudja az atka pontosan mikor jár le az idő, mikor kell belopakodni a sejtbe ? Feltehető, mi több teljesen bizonyos, az élősködő is teljesen és pontosan értesült. Valójában, maga a “felnőtt “ lárva jelzi az érettségét, a felnőtt korát! Tesz így természetesen nem az atka érdekében, hanem kiszolgáló az etető személyzet részére jelzi, hirdet: ”Felnőttem, nincs szükségem élelemre, nincs szükségem! tessék lehet fedelezni” Ilyen értesüléseket terjeszt maga körül az érett lárva. Ezek alapján jár el az atka is. Pontosan a lárva kifejlődésének megfelelő időben, szinte az utolsó pillanatban, a befedelezést megelőző órákban lép közbe. Most már a kérdés csak az, melyek azok a különleges lárvaérettségi értesülések, hogyan kerülnek azok be a méhcsalád illetékes beosztottjai (az etető a gondozó méhek) köztudatába, no és persze egyben az atka tudatába is. Különleges kritikus pillanatnyi helyzet úgy felnőtt lárvának, mint az atkának! Az élősködő tehát minden bizonnyal képes az érett lárva kikiabált speciális értesüléseit felfogni, megérteni! Olyan, szinte pillanatnyi értesülések, amelyek csakis a fedelezést megelőző órákban alkalmaz az felnőtt lárva. Ezek persze rendkívül fontossággal és pontossággal bírnak úgy a méheknek, mint az atkának. Legalábbis az atka szaporodási műsora is pontosan akkor és azzal kezdődik, akkor kell belopakodnia a felnőtt lárva mellé a sejtbe.

A tapasztalatok szerint az atka szaporodási szakasza pontosan megfelel a méhek szaporodási szakaszának. A méhecske megszületésével lépnek ki az atkák is az életbe! Most már a kérdés csak az, hogyan születnek és hogyan kerülnek forgalomba, köztudatba ilyen különleges értesülések?

Amikor egy méhész vizsgálgatja a fiasításos kereteit, már tapasztalja azok különleges jellegzetes fiasítás illatának zsúfolt tömegét. Ezeket a pheromonokat pontosan a lárvák gyártják. Amikor egy lárva “megérett”akkor kinyújtózkodik. Ezzel az eljárással egyben különös “érettségi” pheromonokat áraszt ki magából. “nem kérek élelmet, tessék lehet lefedelezni a sejtemet “ Ugyanakkor, a kinyújtózkodás folytán megváltozik a hangja, a személyes rezgése, is: “mutál” Ugyanakkor megváltozik az érett lárva testéből kiáramló pheromon illat is. Különleges illat, amely valójában a többi illatokkal keveredve terjeng a kaptárban. Erre az illatra vadászik az atka is! Azokat tehát képes megkülönböztetni, helyhez kötni, majd célszerűen felhasználni. Rendelkezik azonban egy helypontosító többlet értesüléssel is: a érett lárva különleges rezgésével is. Így ér célba hibátlanul, az atka eljárása tévedésmentes. Lesen áll, no persze nem a szemeivel, de más érzékszervekkel, várja a pillanatot, amikor behatolhat az érett fiasításos sejtbe. Yves le Conte, és Michel Belin szerint, a lefedelezés előtt legfeljebb 12-20 óra állnak az atka rendelkezésére ezek az alapvető értesülések.Sorsforduló időszak úgy a lárvának, mint az atkának, Az atka szaporodásának kiinduló pontja! Hogyan eljárni tisztán ez idő alatt, hogyan kisiklatni az atka szaporodási folyamat lejátszódását?

Elindultak a kísérletek is ez irányba, már vannak kész tervek is! A méhek rezgésmérése terén, közel 10 év óta sikeresen folynak a felmérési, azonosító kísérletek Dr Bencsik Márton vezetésével. Történnek azok, úgy Nottinghamban, mint Avigonban de még a kis
méhészetemben Jarniouxban is. Hogyan megtalálni, azonosítani azt a rezgést, és azt a pheromon illatot, amelynek segítségével, nem csak a lárvagondozó méhek, de az atka is pontosan tájékozódik? Ezek segítségével, fölerősítésével, könnyen csapdába ejteni a vérszopó atkát?

Vajon, érdekeltek a magyar méhészek, és szervezeteik, intézményeik is, az ilyen vegyszermentes fáradságkímélő, egészségvédő atkairtó módszerek alkalmazásában? Még nem tudni!

joseph.bencsik@free.fr Lyon 2016 április