Európai Méhész

Csal-illat vadászat?
Írta: imcsi - Dátum: 2017. February 14. 20:58:42

Bencsik József

Valamikor a 90- es évek elején Jarnioux-ban (F-69640) megjelent a varroa atka, az én kis méhesemben is. Abban az időben, azonban még közel se volt ismeretes az a sok-sok varroa ellenes « gyógyszer » méreg amelyet ma ajánlanak a hirdetések . De már akkor köztudott volt a méhészek között a Thymol illóolaj hatása. Abban az időben is, a patikában, bármikor vásárolható volt. Az a hír járta róla, hogy az atka nem tűri illatát. Akkor itatóspapír csíkokra öntve, azokból, az ősz folyamán, föltettük egyet-egyet, a keretfedő hálóra. Ott is maradt az, az első melegebb napokig. Hullottak is az atkák, úgy ahogy, az illat hatására. A Thymol azóta is forgalomban, többféle hivatalos atkairtó szerekben is (pl. Apiguard, Apilife,+) de arról viszont nem sokat, tudunk, mi annak a hatása a méhcsaládra! Örültünk, ha sikerült valamit találni az atkavész ellen. Jó, jó, méhek ugyan nem hullottak az atkákkal, de a kezelés állandó alkalmazása eltanácsolt ma is. Milyen zavarást, felfordulást okoz a családi szervezeten belül, arról keveset hallottunk, hacsak nem, vigyázni a túlzott adagolásra . Jelentős zavarok keletkezhetnek a méhcsaládon belül. Végülis a méhek többé kevésbé elviselték a zavarokat, jobb híján, azzal meg kellett elégedni. Így ez ma is más atkairtó szerekkel is? Kinek a gondja az, ha nem a méhésznek?
Mi több, 35 éves távlatból, sehol semmi lényeges változás az atka elleni védekezési eljárásokban. Talán annyi, hogy most már a keretlécek közé csúsztatva ajánlott a védekező, a Thymol (apiguard) atkaölő csíkokat fölakasztani. Ezek szerint tehát az atkát, csakis a kaptártérben lehet, és kell irtani, vagyis a méhcsalád kellős közepén? Márpedig a vérszopó nem száll le, a hordozójáról, csakis, a saját szaporodási életfolyamat végrehajtása céljából. Ez utóbbi eljárás egyébként időben, pontosan a méhek szaporodási sorozat naptárjához illeszkedik. Márpedig, miután a felnőtt, az érett lárvasejt lefedelezés alá kerül, így tökéletesen hozzáférhetetlen lesz, bárkinek, az atkairtónak is. No, ha ez így igaz, akkor nem hiába csak nagyon rövid idő alatt és , nagy nehezen adódik alkalom a méhésznek, közbelépni, Hogyan kihasználni azt a néhány 5-6 napot, mialatt a lárvasejtek még nincsenek lefedelezve. Az meg már nem sokat számít, hogy ily módon, ez idő alatt családon belüli élet alaposan megzavarva, fölborítva, minden “gyógyszerezés “ alkalmával? Állítólag így ez, évtizedek óta, minden atka gyérítési eljárás érdekében.
“Egy gondolat bánt engemet” (Petőfi S)
Márpedig, a thymol illat olaj eredete úgy tudott a kakukkfű, vagyis, egy mindenütt jól ismert és emberi ízlés szerint is, jó szagú növény. Nem így az atkáknak. Annak a növénynek illata, úgy látszik neki az elviselhetetlen? Így ez nem véletlenül, számos kutatás, kísérletezés igazolhatta. De ki tudja, mennyire, milyen zavarokat okozhatott, a méhcsaládnak, lárváknak, felnőtteknek?
Nos, ha már így történnek a dolgok, akkor az is elképzelhető hogy létezik olyan szagos növény, olyan virágillat is amelynek nem elrettentő, hanem ellenkezőleg ellenállhatatlan, szédítően csábító lenne a hatása, az élősködő atkára? Elvégre is, az atka is, illatok segítségével “vadászik”, tájékozódik például, és első sorban, szaporodási, alkalmakra, lehetőségekre. Ily módon, minden bizonnyal a lárvasejtek különleges illata alapján talál maga, szaporodására alkalmas, nyitott lárvasejteket. Ezen a már megfigyeléssel is bebizonyult megállapítás alapján, most már olyan “illatvadászatról” is álmodhatok amelyek az atkákat vonzzák, szédítik, miért ne szinte megbűvölik. Miközben 35 éve, mást se csinálunk, mint, halálra undorítjuk, azokat holmiféle kakukkfű illattal? Ez idő alatt senki nem törődik olyan “fű-virág”phéromone illattal, amely azokat ellenállhatatlanul csábítaná , magához vonzaná. Még kevésbé nem hallottam 35 éven keresztül olyan atkairtási módszerről amely ilyen csábító illatok segítségével csapdába csalná az atkákat. Nos, akkor hogyan keresni, hogyan megtalálni az atkabűvölő illatokat? A magam részéről ilyenről még nem hallottam. Illatszertárban, mint a thymolt? Csak éppen a patikus se tudja melyik az? Szerintem, rendkívül érdemleges lenne ilyen csal illatokat keresni, alkalmazásukat tanulmányozni, például csapdázással. Nos, ha így, akkor máris keressünk ilyen atkacsábító illatokat, növényeket, legyen az a saját kertünkben? Mi több, még hatásosabb lenne nem egyedül keresgélni, de akkor miért ne számos méhésszel együtt, közösen, betervezett műsor szerint eljárni ?
Magyarországon, több mint 17 ezer méhész kolléga, akinek szinte létérdeke, a szakmában, az atkairtás. Közöttük, talán olyanok is, akik habozás nélkül, rögvest lépéseket is tennének egy hatásos; könnyen alkalmazható, méhcsalád kímélő, hathatós atkairtás reményében. Legalábbis így amennyiben a továbbiakban leírt módszer, ésszerűnek, előnyösnek ígérkezik a számára. Még inkább így, amikor és egyben a méhei élet feltételei javítása, nyugalma zavarmentessége is ígéretes, reményteljes lenne ugyanakkor? Annyi azonban máris tagadhatatlanul, igaznak látszik az pedig , egyenesen az atkacsapdázási eljárás egyszerűségében bizonyul. Így ez pontosan, a hagyományos atkairtó módszerekhez viszonyítva! Jelentős könnyebbségek, a hatásosság oldalán ugyanakkor, költség, fáradság és idő megtakarítás , a kilátásban.
Vannak persze az országban szakmabeli tudományos intézmények, szervezetek is, akiknek feladatai közé tartozik többek között a hatásosabb atkagyérítési eljárások fölkutatása . De ők fölülről kapják a kutatási megrendeléseket, nem pedig holmiféle magamfajta hatkaptáros műkedvelőtől, nyugalmazott építészmérnök ajánlataiból. Különben is, a fizetségüket is, nem tőlem kapják, de még csak nem is a méhészektől hanem sokkal magasabb helyről (EU!) miniszteri hivatalok tisztviselőinek közreműködéssel. Így az bonyolultabbnál bonyolultabb hivatali közbejárássokkal. Miközben eltelik akár 3-4 év is míg egy kutatás sikeresen befejeződik. Gyakorlati tapasztalatok is igazolják az ilyen eljárás lomhaságát, sikerhiányát. Így ez akár Nottinghamban, vagy Lyonban, de Budapesten is, ott még inkább, írásos példával is szolgálhatok . Ilyen körülmények között a kutatások, a kísérletek, pénzelése, szabályokhoz, határidőhöz kötve több mint jelentős költségekkel, időveszteséggel jár. De hogyan elkerülni ilyen bonyodalmas eljárásokat, jelentős időveszteségeket ? No persze, azt se lehet tudni mennyire lenne zavaró, a méhcsaládra egy ilyen atkacsábító “varázs illattal” eljárni ? De ésszerű részarányos feltételezések szerint nem várható különösebb zavaró hatás. Így ez már csak azért is mert maga az atkacsapda nem a család által elfoglalt téren elhelyezve, hanem a család alatt, elválasztott térben.
A korábbiakban már emlegettem egy ajánlatot: “Segíts Méhész Magadon “ elnevezéssel. No lám, most is emlegettem, miután az az érzésem, hatásosabb, gyorsabb lenne közösen eljárni, megosztani a kísérleteket, a megfigyeléseket. Röviden: keressünk atka- csal-illatokat! A méhészek virágos kertjeiben is találhatok szagos füvek, növények, mint a rozmaring, fodormenta ,. . . a kapor, a hagymák, a dió. . . A biológus méhészek minden bizonyára széles listát tudnának ajánlani egy kutatási próbasorozat beindításához.
Folytatás a következő irásokban
Továbbítható, leközölhető
joseph.bencsik@fee.fr 2017 február

Teljes hír