Másokat is gondolkodóba ejtenek az atkák
Írta: imcsi - Dátum: 2017. August 30. 12:32:33
Bencsik József
Másokat is gondolkodóba ejtenek az atkák
A közelmúltban alkalmam adódott, több, újabb, az atkára vonatkozó tudományos írás elolvasására. Újra észrevehettem, hogy az élősködő eljárása a kaptárban nem csak jómagamat érdekel közelebbről, hanem számos, akár nemzetközi tudományos intézményt is. Sajnos sehol semmi gyökeres eredményt nem találtam a járvány végleges csökkentésére. Kisebb, nagyobb mértékben, világviszonylatban is, továbbra is, dühöng annak pusztítása. A kutató intézményekben, természetesen, minden csapat a saját elképzelése szerint, ténykedik, ki hogyan, milyen oldalról vizsgálódik, majd a maga fajta eljárásokkal kérkedik; de senki nem meri állítani, hogy legyőzte az élősködőt! Mindezek folytán, végülis, sehol semmilyen, valóban hatásos, és efogadható védekező eljárási ajánlatra nem találtam. Miközben az atkajárvány közel 40 éve dühöng, nem csak EU- ban, de világszerte.
Nemrég, olvastam, például az “Organisation des Recherches Agricoles Bet Dragon, Izraelben, mint az « Université Burnaly B. C. » Kanadában alakult közös kutató csoport közleményét. A kutatásaik eredményeként, 2014 augusztus 3.-án megjelent írásuk, összesen 46 oldalon. A fölvetett kérdés : « Hogyan megzavarni az atka, fölismerő, tájékozódó képességeit ? Hogyan tévedésbe zavarni az atkát, hogyan ily módon, a szükséges felszereléssel, alkalmazott módszerrel, hogyan leszűkíteni, megállítani, az atka szaporodását.
Az írás olvasása, valamint a saját megfigyeléseim, némi visszahatásra bátorítottak. No persze ez utobbiak közel se tudományosak, inkább kontárkodók, de lehet hogy másokat is gondolkodásra, elképzelésekre bátorítanak. Most, a fiatalabbaknak bevallom; annak idején kb. harminc évvel ezelőtt, valamikor már a 80-as évek elején, szokásos volt a thymol illóolaj alkalmazása az atka ellen. Abban az időben az egyetlen szer, ami forgalomban volt. Mi több annak alkalmazása, az atka ellen, több kevesebb sikerrel járt. Magam is azt használtam, mi több annak korszerűsített változatát ma is. Mindenképpen, más szer ismeretlen volt a méhészek között. Hogy pontosabban milyen hatása lehetett az ilyen kezelésnek a méhekre csak annyit tudtunk, hogy méhek nem hullottak a család alá helyezett vizsga lemezre, nem ugy az atkák. Ilyen eredménnyel meg kellett elégedni! Evente két alkalommal volt szükséges ilyen védekezés alkalmazására. Ugyancsak meg kell jegyezzem hogy a thymol illóolaj szer ma is alkalmazott pl. a keretsorok közé helyezett párolgó szelet formában. Valószínüen az ilyen kezelésnek köszönhető ha még ma is méhészkedek!
No persze a ma alkalmazott eljárások tele számos kémiai, biológiai bizonyító megjegyzésekkel képletekkel. Így ez most is a Kanada-Izraeli cikkben is. Sajnos a magamféle épitészmérnöki képzettségemmel messze állok az ilyen kémiai képletekkel való, bűvészkedéstől. Így hát a megjegyzéseim is, közel se ezen a téren kerülhetnek szóba. Valójában tehát, amennyiben sikerülne az atka tájékozódási képességét valamilyen módon fölborítani, azzal talán, akár meg is szünne az atkajárvány? Úgytudott, Magyarországon Csáki Tamás és csapata is foglalkozott hasonló, atkát zavaró, bio kisérletekkel is, kisebb nagyobb sikerrel.
De az , Izrael- Kanadai kisérletek folytán a kutatóknak már azt is sikerült felfedezni, hogy az atka már megkülönbözteti azokat a méhegyedeket amelyek a lárva etetésével vannak megbizva, szemben azokkal akik a lárva gondozását véózik. Pontosabban ez utóbbiak vannak nagy többségben. Feltehető, hogy a szaporodni vágyó atka jár el így előszeretettel. Egyébként is, a megkülönböztetett egyedek alkalmazása határozottan szokásos, a kaptárban. Ott, mindenki végzi az előre kiszámított és kiszabott dolgát. Következtetés képpen, és minden valószínűség szerint a szaporodni vágyó atka is, szabályok szerint jár el. Már képes fölismerni a fiasitás szolgálatban működő méhegyedeket, mi több, azokat így, a beosztásuk szerint ! Így azután, az utazásihoz olyan méhegyedet választ amelyik egyben a cél felé, vagyis számára, “jó úton”, a fiasítás felé halad, ott ténykedik. Az ilyen egyedek rendelkeznek tehát különleges jelekkel, amelyeket fölismer az atka is. Nem véletlen ha azok nemszeretik az etető méhek ételének gyártásával, és felszolgálásával szolgáló egyedek társaságát, miutàn utálják a larva eledelt, annak, keserűségét, ragacsosságát méginkább. Őket inkább a lárvák “vére” érdekli. Nem hatolnak be akármelyik fiasított sejtbe, keserű ragacsos lárva ételek mellé, csak úgy, “meggondolatlanul”. Különben is az etető méhek állandó jövés- menése, etetés, takaritás, gondozás, szolgálata, zaklatása, lehetetlenné tenné az atka szaporodását, legyen az egy növekedő herelárva sejtjében . Az élősködök, azonban fölismerik a különleges helyzeteket, nem csak szolgálatban működő méhek által, de ugyanakkor a lárva által is! Ez utóbbi, felnőtt korba érve ugyancsak különleges jelekkel, illatokkal jelzi, amikor felnött! Már nincs szüksége további táplálkozásra ! Ezek a jelek már olyannyira pontosak és helymeghatározók, jellegzetesek, hogy azokra, az atka egyenesen vadászik, pontosan a saját szaporodási folyamatának beinditására. Természetesen, maga a felnőtt lárva jelzi, értesíti, különleges jelekkel az etető szolgálatban beosztott egyedeket is: “Nincs szükségem élelemre! “Mi sem kell több, az élősködőnek,amint lehet, az első alkalommal beszállnak az ilyen sejtbe, pontosan a saját szaporodási folyamatának elindítására. A sejt befedelezése is elkezdődött, ott már nyugalom uralkodik, senki, semmi se zavar, senki oda nem jár!
Máris megjegyezném, egyszerü elfogulatlan módon, hogy az értesüléseket zavaró eljárás minden bizonnyal, csakis, és ugyancsak valamiféle szer alkalmazásával képzelhető el. Az atkák ugyanis teszik a dolgukat a maguk oldalán, és nem biztos, hogy gyökeresen, teljes mértékben, véglegesen zavarba esnek, holmiféle kémiai egyenlet előtt. No azért mégsem kell visszautasítani a hatásosnak ígérkező módszereket, legyenek azok csakis, szerek alkalmazásával elérhetők, de legyenek azok özöngátlok, messzemenően korlátozók, és főleg legyenek veszélytelenek a méhekre.
Az ilyen hatásosnak számítható eljárásokban , azonban máris több mint hatalmas a bökkenő. Ugyanis, egy beavatkozási szer alkalmazása is, elkerülhetetlenül szükségesnek mutatkozik ! Márpedig, mint minden kaptáridegen szer, különleges , előre nem kiszámítható, káros hatást válthat ki, a kaptár életében, legyen az a fiasitásban. Mi több, előfordulhat esetenként akár kezelő méhész személyére is, kellemetlen hatást válthat ki. Gyakorlati eredmények ismerete hijján nehéz lesz valós, és végleges véleményt nyilvánítani.
Minden esetre, elképesztően ésszerünek bizonyul az atka tényleges, rendkivul kifinomult, szaporodási eljáása. Így az amikor is várakozva, leselkedik, pontosan a fisításos sejtek közvetlen közelében. Immár nem hordozója hátán , de türelmesen kivárja a saját szaporodási műsora kezdetének, időpontját. Történik az , miután elhagyta a hordozóját, közel a sejt bejáratánál. Az eljárás, nyilvánvalóan nem történik előre beütemezett “atkaszámítások” szerint, de történik az, pontos jelek, jelzések alapján. Pontos időpontokhoz kötött illatferomonok, és miért ne, egyéb időjelek alakulnak, jelentkeznek a kaptártérben. Na, jó, jó, ha így, de honnan tudja az atka, oly annyira előre, a kiindulást, pontos időben, helyben, és feltételekben, hogyan, fog lejátszódni az eljövendő a szaporodási folyamat? Nem indulhat az el akár mikor és nem akár hol, nem is akár melyik lárva sejtjében! Valós felmérések szerint (Dr Yves le Conte 2016) történik az így 70-80 % -ban a heresejtekben. Na persze, maguk az érett, a felnőtt lárvák, jelzik amikor már eljött az idő, amikor már nincs szükségük élelemre, mert már fölnőttek, elfogyott az ételmaradék is a sejtben. Valójában , a szaporodási folyamat beindulása nem az atka kezdeményezésével történik. Nos hát, akkor ki, mi, váltja ki, inditja el a folyamatot? Talán valami fölrázó, értesítő jeleket várhat az élősködő akár mesze távolból, a környezetből? Megteheti, hiszen, egész évben, az évadon kivül is a hordozóján él, aki éjjel nappal közlekedők a kaptártérben . De eljön az idő, a szaporodás ideje, amikor már keresni kell a szaporodási feltételeket, alkalmakat. Legyen az csakis az érett, a fölnőtt lárvák közelében, vagy éppen és pontosan azok közreműködésével? Valójában ilyen különleges idő és helyzetjelek nélkül el se kezdődhet a szaporodási folyamat lejátszódása. No lám, egyszer csak megjon a várva várt jel is, és az pontosan a felnőtt, az érett lárva, akaratlan jóvoltából. A felnőtt lárva ugyanis ilyenkor, különös feromon illattal « csönget » ! A megfigyelhető jelek szerint, éppen az ilyen pontos, határozott jel, inditja el, szabályozza, pontosítja az atka eljárását is. Történik az ráadásul, rendkivül rövid időtartam alatt (8-12 óra ?) a szaporodási sejt kiválasztására, majd a belopakodásra, esetenként sor kerülhet akár a fedelezési munkálatok alatt. Márpedig, az értesülések, kezdődése, áramlása, abbamaradása, vagyis az atka által kapott jelek, csakis a kaptár lakóinak a műve !
joseph.bencsik@free.fr Lyon, 2017 szeptember
Szabadon továbbítható , leközölhető
Teljes hír
Bencsik József
Másokat is gondolkodóba ejtenek az atkák
A közelmúltban alkalmam adódott, több, újabb, az atkára vonatkozó tudományos írás elolvasására. Újra észrevehettem, hogy az élősködő eljárása a kaptárban nem csak jómagamat érdekel közelebbről, hanem számos, akár nemzetközi tudományos intézményt is. Sajnos sehol semmi gyökeres eredményt nem találtam a járvány végleges csökkentésére. Kisebb, nagyobb mértékben, világviszonylatban is, továbbra is, dühöng annak pusztítása. A kutató intézményekben, természetesen, minden csapat a saját elképzelése szerint, ténykedik, ki hogyan, milyen oldalról vizsgálódik, majd a maga fajta eljárásokkal kérkedik; de senki nem meri állítani, hogy legyőzte az élősködőt! Mindezek folytán, végülis, sehol semmilyen, valóban hatásos, és efogadható védekező eljárási ajánlatra nem találtam. Miközben az atkajárvány közel 40 éve dühöng, nem csak EU- ban, de világszerte.
Nemrég, olvastam, például az “Organisation des Recherches Agricoles Bet Dragon, Izraelben, mint az « Université Burnaly B. C. » Kanadában alakult közös kutató csoport közleményét. A kutatásaik eredményeként, 2014 augusztus 3.-án megjelent írásuk, összesen 46 oldalon. A fölvetett kérdés : « Hogyan megzavarni az atka, fölismerő, tájékozódó képességeit ? Hogyan tévedésbe zavarni az atkát, hogyan ily módon, a szükséges felszereléssel, alkalmazott módszerrel, hogyan leszűkíteni, megállítani, az atka szaporodását.
Az írás olvasása, valamint a saját megfigyeléseim, némi visszahatásra bátorítottak. No persze ez utobbiak közel se tudományosak, inkább kontárkodók, de lehet hogy másokat is gondolkodásra, elképzelésekre bátorítanak. Most, a fiatalabbaknak bevallom; annak idején kb. harminc évvel ezelőtt, valamikor már a 80-as évek elején, szokásos volt a thymol illóolaj alkalmazása az atka ellen. Abban az időben az egyetlen szer, ami forgalomban volt. Mi több annak alkalmazása, az atka ellen, több kevesebb sikerrel járt. Magam is azt használtam, mi több annak korszerűsített változatát ma is. Mindenképpen, más szer ismeretlen volt a méhészek között. Hogy pontosabban milyen hatása lehetett az ilyen kezelésnek a méhekre csak annyit tudtunk, hogy méhek nem hullottak a család alá helyezett vizsga lemezre, nem ugy az atkák. Ilyen eredménnyel meg kellett elégedni! Evente két alkalommal volt szükséges ilyen védekezés alkalmazására. Ugyancsak meg kell jegyezzem hogy a thymol illóolaj szer ma is alkalmazott pl. a keretsorok közé helyezett párolgó szelet formában. Valószínüen az ilyen kezelésnek köszönhető ha még ma is méhészkedek!
No persze a ma alkalmazott eljárások tele számos kémiai, biológiai bizonyító megjegyzésekkel képletekkel. Így ez most is a Kanada-Izraeli cikkben is. Sajnos a magamféle épitészmérnöki képzettségemmel messze állok az ilyen kémiai képletekkel való, bűvészkedéstől. Így hát a megjegyzéseim is, közel se ezen a téren kerülhetnek szóba. Valójában tehát, amennyiben sikerülne az atka tájékozódási képességét valamilyen módon fölborítani, azzal talán, akár meg is szünne az atkajárvány? Úgytudott, Magyarországon Csáki Tamás és csapata is foglalkozott hasonló, atkát zavaró, bio kisérletekkel is, kisebb nagyobb sikerrel.
De az , Izrael- Kanadai kisérletek folytán a kutatóknak már azt is sikerült felfedezni, hogy az atka már megkülönbözteti azokat a méhegyedeket amelyek a lárva etetésével vannak megbizva, szemben azokkal akik a lárva gondozását véózik. Pontosabban ez utóbbiak vannak nagy többségben. Feltehető, hogy a szaporodni vágyó atka jár el így előszeretettel. Egyébként is, a megkülönböztetett egyedek alkalmazása határozottan szokásos, a kaptárban. Ott, mindenki végzi az előre kiszámított és kiszabott dolgát. Következtetés képpen, és minden valószínűség szerint a szaporodni vágyó atka is, szabályok szerint jár el. Már képes fölismerni a fiasitás szolgálatban működő méhegyedeket, mi több, azokat így, a beosztásuk szerint ! Így azután, az utazásihoz olyan méhegyedet választ amelyik egyben a cél felé, vagyis számára, “jó úton”, a fiasítás felé halad, ott ténykedik. Az ilyen egyedek rendelkeznek tehát különleges jelekkel, amelyeket fölismer az atka is. Nem véletlen ha azok nemszeretik az etető méhek ételének gyártásával, és felszolgálásával szolgáló egyedek társaságát, miutàn utálják a larva eledelt, annak, keserűségét, ragacsosságát méginkább. Őket inkább a lárvák “vére” érdekli. Nem hatolnak be akármelyik fiasított sejtbe, keserű ragacsos lárva ételek mellé, csak úgy, “meggondolatlanul”. Különben is az etető méhek állandó jövés- menése, etetés, takaritás, gondozás, szolgálata, zaklatása, lehetetlenné tenné az atka szaporodását, legyen az egy növekedő herelárva sejtjében . Az élősködök, azonban fölismerik a különleges helyzeteket, nem csak szolgálatban működő méhek által, de ugyanakkor a lárva által is! Ez utóbbi, felnőtt korba érve ugyancsak különleges jelekkel, illatokkal jelzi, amikor felnött! Már nincs szüksége további táplálkozásra ! Ezek a jelek már olyannyira pontosak és helymeghatározók, jellegzetesek, hogy azokra, az atka egyenesen vadászik, pontosan a saját szaporodási folyamatának beinditására. Természetesen, maga a felnőtt lárva jelzi, értesíti, különleges jelekkel az etető szolgálatban beosztott egyedeket is: “Nincs szükségem élelemre! “Mi sem kell több, az élősködőnek,amint lehet, az első alkalommal beszállnak az ilyen sejtbe, pontosan a saját szaporodási folyamatának elindítására. A sejt befedelezése is elkezdődött, ott már nyugalom uralkodik, senki, semmi se zavar, senki oda nem jár!
Máris megjegyezném, egyszerü elfogulatlan módon, hogy az értesüléseket zavaró eljárás minden bizonnyal, csakis, és ugyancsak valamiféle szer alkalmazásával képzelhető el. Az atkák ugyanis teszik a dolgukat a maguk oldalán, és nem biztos, hogy gyökeresen, teljes mértékben, véglegesen zavarba esnek, holmiféle kémiai egyenlet előtt. No azért mégsem kell visszautasítani a hatásosnak ígérkező módszereket, legyenek azok csakis, szerek alkalmazásával elérhetők, de legyenek azok özöngátlok, messzemenően korlátozók, és főleg legyenek veszélytelenek a méhekre.
Az ilyen hatásosnak számítható eljárásokban , azonban máris több mint hatalmas a bökkenő. Ugyanis, egy beavatkozási szer alkalmazása is, elkerülhetetlenül szükségesnek mutatkozik ! Márpedig, mint minden kaptáridegen szer, különleges , előre nem kiszámítható, káros hatást válthat ki, a kaptár életében, legyen az a fiasitásban. Mi több, előfordulhat esetenként akár kezelő méhész személyére is, kellemetlen hatást válthat ki. Gyakorlati eredmények ismerete hijján nehéz lesz valós, és végleges véleményt nyilvánítani.
Minden esetre, elképesztően ésszerünek bizonyul az atka tényleges, rendkivul kifinomult, szaporodási eljáása. Így az amikor is várakozva, leselkedik, pontosan a fisításos sejtek közvetlen közelében. Immár nem hordozója hátán , de türelmesen kivárja a saját szaporodási műsora kezdetének, időpontját. Történik az , miután elhagyta a hordozóját, közel a sejt bejáratánál. Az eljárás, nyilvánvalóan nem történik előre beütemezett “atkaszámítások” szerint, de történik az, pontos jelek, jelzések alapján. Pontos időpontokhoz kötött illatferomonok, és miért ne, egyéb időjelek alakulnak, jelentkeznek a kaptártérben. Na, jó, jó, ha így, de honnan tudja az atka, oly annyira előre, a kiindulást, pontos időben, helyben, és feltételekben, hogyan, fog lejátszódni az eljövendő a szaporodási folyamat? Nem indulhat az el akár mikor és nem akár hol, nem is akár melyik lárva sejtjében! Valós felmérések szerint (Dr Yves le Conte 2016) történik az így 70-80 % -ban a heresejtekben. Na persze, maguk az érett, a felnőtt lárvák, jelzik amikor már eljött az idő, amikor már nincs szükségük élelemre, mert már fölnőttek, elfogyott az ételmaradék is a sejtben. Valójában , a szaporodási folyamat beindulása nem az atka kezdeményezésével történik. Nos hát, akkor ki, mi, váltja ki, inditja el a folyamatot? Talán valami fölrázó, értesítő jeleket várhat az élősködő akár mesze távolból, a környezetből? Megteheti, hiszen, egész évben, az évadon kivül is a hordozóján él, aki éjjel nappal közlekedők a kaptártérben . De eljön az idő, a szaporodás ideje, amikor már keresni kell a szaporodási feltételeket, alkalmakat. Legyen az csakis az érett, a fölnőtt lárvák közelében, vagy éppen és pontosan azok közreműködésével? Valójában ilyen különleges idő és helyzetjelek nélkül el se kezdődhet a szaporodási folyamat lejátszódása. No lám, egyszer csak megjon a várva várt jel is, és az pontosan a felnőtt, az érett lárva, akaratlan jóvoltából. A felnőtt lárva ugyanis ilyenkor, különös feromon illattal « csönget » ! A megfigyelhető jelek szerint, éppen az ilyen pontos, határozott jel, inditja el, szabályozza, pontosítja az atka eljárását is. Történik az ráadásul, rendkivül rövid időtartam alatt (8-12 óra ?) a szaporodási sejt kiválasztására, majd a belopakodásra, esetenként sor kerülhet akár a fedelezési munkálatok alatt. Márpedig, az értesülések, kezdődése, áramlása, abbamaradása, vagyis az atka által kapott jelek, csakis a kaptár lakóinak a műve !
joseph.bencsik@free.fr Lyon, 2017 szeptember
Szabadon továbbítható , leközölhető