A magam részéről.
Írta: imcsi - Dátum: 2018. June 07. 19:34:20
Bencsik Jozsef
További megjegyzések, elgondolások, az elszenvedett méhészeti pusztulásokhoz, kártérítéshez.
A magam részéről ugyancsak, nem egyéni, hanem egy közös eljárási ajánlatról álmodok már hónapok óta, mint ahogy arról időközben be is számoltam az « Európai Méhész », honlapon. Mindamellett számos, előnyősöbbnek mutatkozó különbség mutatkozik az én személyes elképzelésem oldalán, legalábbis a Francia UNAF, elképzeléshez képest.
A véleményem szerint, a helyi közösségi hatoságokhoz való fordulás politikai súlya sokkal jelentősebb, mint 3-4 kisebb francia, környezetvédő, és méhész egyesület csoportulása esetében, még akkor is ha a tagok száma a legmagasabbak közé számított, az országban. A helyhatoságok kapcsolata a környezettel annak egyensúlya, ugyancsak és első sorban az ő hatáskorukhoz tartozik. Méhészeti pusztulások, kárbejelentések is, első sorban a helyszínen nyilvánulnak meg, még akkor is ha azok kivizsgálásával a labor intézmények foglalkoznak. Következésképpen a kárveszteségek bejelentése nem az egészségügyi intézményeknél, avagy bíróságokon keresztül bizonyul hatásosnak ! De történjék a bejelentés a helyhatoságoknál, a polgármestereknél besegítő kérelemmel !
Az elképzelésem szerint, messzemenően hatásosabb lenne, a helyhatósàgok beavakoztását kikérni, ha nem is kényszeríteni,. A károkat, náluk bejelenteni, közreműkődésüket kérni, és nem a minisztériumokban. Valójában a gyakorlatban, a helyhatoságok, képviselik a lakosságot, és megfordítva is : a lakosságot képviseli a helyhatóság. Amikor tehát a helyhatósági képviselet a méhészek védelmére áll ki, akkor azt kötelességből teszi. Legyünk hát akkor összhangban a helyhatóságokkal. Végülis, a helység zúldkornyezetének egyensúlya, a beporzok védelme, teljes méretben közérdeknek számítható ! Amikor a helyhatóság a környezet egyensúlyának védelmében cselekszik akkor közérdekből tesz így ! Pontosan ilyen okokból forduljunk bizalommal előszöris a helyhatoságokhoz, a polgármesterekhez : a méhészet védelme közérdek, egyben létérdek is !
A gyakorlatban, első lépésben, egy lehetőségről :
A méhészeti, a mezőgazdasági magyar szaklapokban megjelenik egy felhívás, pontosabban, a méhészeti károsultak figyelmére. Felhívás :Tessék bejelenteni az elszenvedett méhészeti károkat, körülményeket, egyben támogatást kérni a helyhatoságoknál !Feladó, név, cím telefon internet. . . , ugyanakkor, egy példányt megküldeni azon szaklapoknak akik leközölték a kárbejelentési felhívást. Az eljárás segítségével, összesítésekkel ismeretessé válik a károsultak száma, a károsodás tömege, az azonositási adatak, helységnevek. Majd az föliratkozottak, megalapítanak egy közös « méhvédelmi » lobby csoportot, amelynek segítségével most már nem kérelmekkel, hanem tényleges, valódi követelményekkel fordulhat az illetékes helyeken, hivatalnokban, Így történhet az akár a miniszterhez is, és bármi más hivatalos helyen ! Óriàsi eőony, a helyhatoságok részvételére hivatkozni ! No persze ezzel még nem szűnik meg a méhpusztulási járvány, de legalább tudni fogunk egymásról, egymás bajáról !
Időközben, az én méhpusztulási esetem is alaposan gondolkodóba ejtett. Valójában, amikor az lezajlott, vagyis, november - december folyamán a méhek már nem jàrtak ki, gyűjtőgetni, a mezőgazdák, sehol se permeteztek, a fák levelei már lehullottak, így hát a méhek közel se kerülhettek érintkezésbe semmiféle pusztitó mérgekkel. De az is feltehető, hogy igazában nem is ragályos betegségről van szó, hiszen a méhek ilyenkor már nem igen járnak ki, képtelenek egymást tömegesen fertőzni! Nos akkor, hol, mikor, hogyan, kerülhettek érintkezésbe ragályos betegségekkel ? Mi volt az oka, a feltétele ilyen betegség kialakulásának ? Mit szólhatnak az eseményhez a méhegszégyügyi felügyelők ? A Ville sur Jarnioux i méhesemben, soha, nem fordult elő méhpusztulás, de most, 17 méhcsaládból egyetlen egy maradt életben és a környéken nem egyedüli eset! Márpedig, hogyan történt a fertőzés ? Miközben az életben maradt család pontosan a kaptársor közepén volt elhelyezve . Talán abban a családban már kifejlődött az okozó betegségi ellenállás. Avagy, valami olyan mérgezés, történhetett amelynek hatása, alattomosan, csak hosszabb, hónapok elteltével nyilvánul meg ? De miért éppen november december folyamán, szinte egyszere és tömegesen, néhány nap leforgása alatt? Nem lehetett az eset kivételes ?
Megjegyezném még, hogy a polgármesterhez küldött kárbejelentésen, személyesen adtam át egy gyűlés alkalmával a helyi méhegészségügyi felelősnek, mig egy konferencia alkalmàval, màs, a mégegészségugyi eloado tanàrnak is. Visszahatàst engyénileg nem kaptam ! De megtortént egy visszahatàs. A szomszéd négy megyében felhívàs a károsultak följegyzésére !
Fönnmaradt nehézségek között, hogyan, és ki által, kinek a terhére a kártérítés, amennyiben arra számitani is lehetne ?
Tegyük föl, hogy az ajánlatom, a méhészek, a helyhatóságokkal való szövetségére, meghallgatása talált. Nem véletlenül, hiszen egy ilyen közreműkődés valódi közérdek ! Hatására, maga a Miniszter úr is meghunyázkodva követi a « méhész-lobby » követeléseit. Ez utóbbiak között, egy adózàsi követelmény is: A különböző mezőgazdasági vegyszereket gyártó cégek alkalmazott szereit jelentősen megadóztatni, és az így nyert összeget a kártérítésre fordítani ! Amennyiben méhészek és polgármesterek, helyhatóságok lobby szövetsége valóban kialakult, úgy egy ilyen követelményt, akár az országházi képviselőség se utasíthatja vissza ! Ily módon, megtörténhet a kártérítés a mérgeket, a szereket gyártók és alkalmazok hátrányára !
Nincs kizárva azonban, hogy francia földön előfordult káresetek számaránya messze a Magyar esetek fölött. Következtetésképpen, ott, nincs is szükség olyan gyökeres eljáràsokra mint francia földön. Ebben az esetben természetesen francia hőbörgéseim is jelentéktelenek. Az azokra kapott visszahatások alapján, Magyarországon, nincs szükség hőbörgésekre. Itt most meg kell emlitsem, hogy Internet- ten olvastam a “méhpusztulàsok.hu” honlapon számos kàresetrol. Sajnos nem talàltam osszefoglalo beszàmolot se semmi cselekvési kezdeményezést, se koveteléseket. De a lekozolt esetekbol arra lehet kovetkeztetni, hogy ott is duhong a méhpusztulás. No de minden bizonnyal minden károsult azon a honlapon nem jelentkezett a saját esetének beszámolójával. Ugyanakkor, se az említett honlapon, se a Magyar szakirodalomban nem találtam pontosabb számadatokat.
Lehet hogy Magyar földön nincs szükség a francia hőbörgésekre? A korábbi, régebbi tapasztalatok, gyakori visszahatások szerint, így igaz! Ne avatkozzanak a franciák, Magyar Ügyekbe! Lehet hogy ma is így! Megjegyezhetem e, hogy kizárólag Magyar állampolgár vagyok azóta is (1956)! Meglehet, hogy az én személyes káresetem közel se összehasonlítható a Magyar esetekkel!
No persze be kell valljam, semmi esetre se szándékozok beavatkozni a magyar méhészek belügyeibe, ki a fejes, mit határoz. De persze, azért még lehetnek egyéni elképzeléseim. De szabad e azokról nyilatkoznom ? Miközben a franciák nem csak meghallgatják hőbörgésem, hanem tesznek is!
Természetesen leközölhető, továbbítható !
joseph.bencsik@free.fr 2018 június 1
Teljes hír
A magam részéről
További megjegyzések, elgondolások, az elszenvedett méhészeti pusztulásokhoz, kártérítéshez.
A magam részéről ugyancsak, nem egyéni, hanem egy közös eljárási ajánlatról álmodok már hónapok óta, mint ahogy arról időközben be is számoltam az « Európai Méhész », honlapon. Mindamellett számos, előnyősöbbnek mutatkozó különbség mutatkozik az én személyes elképzelésem oldalán, legalábbis a Francia UNAF, elképzeléshez képest.
A véleményem szerint, a helyi közösségi hatoságokhoz való fordulás politikai súlya sokkal jelentősebb, mint 3-4 kisebb francia, környezetvédő, és méhész egyesület csoportulása esetében, még akkor is ha a tagok száma a legmagasabbak közé számított, az országban. A helyhatoságok kapcsolata a környezettel annak egyensúlya, ugyancsak és első sorban az ő hatáskorukhoz tartozik. Méhészeti pusztulások, kárbejelentések is, első sorban a helyszínen nyilvánulnak meg, még akkor is ha azok kivizsgálásával a labor intézmények foglalkoznak. Következésképpen a kárveszteségek bejelentése nem az egészségügyi intézményeknél, avagy bíróságokon keresztül bizonyul hatásosnak ! De történjék a bejelentés a helyhatoságoknál, a polgármestereknél besegítő kérelemmel !
Az elképzelésem szerint, messzemenően hatásosabb lenne, a helyhatósàgok beavakoztását kikérni, ha nem is kényszeríteni,. A károkat, náluk bejelenteni, közreműkődésüket kérni, és nem a minisztériumokban. Valójában a gyakorlatban, a helyhatoságok, képviselik a lakosságot, és megfordítva is : a lakosságot képviseli a helyhatóság. Amikor tehát a helyhatósági képviselet a méhészek védelmére áll ki, akkor azt kötelességből teszi. Legyünk hát akkor összhangban a helyhatóságokkal. Végülis, a helység zúldkornyezetének egyensúlya, a beporzok védelme, teljes méretben közérdeknek számítható ! Amikor a helyhatóság a környezet egyensúlyának védelmében cselekszik akkor közérdekből tesz így ! Pontosan ilyen okokból forduljunk bizalommal előszöris a helyhatoságokhoz, a polgármesterekhez : a méhészet védelme közérdek, egyben létérdek is !
A gyakorlatban, első lépésben, egy lehetőségről :
A méhészeti, a mezőgazdasági magyar szaklapokban megjelenik egy felhívás, pontosabban, a méhészeti károsultak figyelmére. Felhívás :Tessék bejelenteni az elszenvedett méhészeti károkat, körülményeket, egyben támogatást kérni a helyhatoságoknál !Feladó, név, cím telefon internet. . . , ugyanakkor, egy példányt megküldeni azon szaklapoknak akik leközölték a kárbejelentési felhívást. Az eljárás segítségével, összesítésekkel ismeretessé válik a károsultak száma, a károsodás tömege, az azonositási adatak, helységnevek. Majd az föliratkozottak, megalapítanak egy közös « méhvédelmi » lobby csoportot, amelynek segítségével most már nem kérelmekkel, hanem tényleges, valódi követelményekkel fordulhat az illetékes helyeken, hivatalnokban, Így történhet az akár a miniszterhez is, és bármi más hivatalos helyen ! Óriàsi eőony, a helyhatoságok részvételére hivatkozni ! No persze ezzel még nem szűnik meg a méhpusztulási járvány, de legalább tudni fogunk egymásról, egymás bajáról !
Időközben, az én méhpusztulási esetem is alaposan gondolkodóba ejtett. Valójában, amikor az lezajlott, vagyis, november - december folyamán a méhek már nem jàrtak ki, gyűjtőgetni, a mezőgazdák, sehol se permeteztek, a fák levelei már lehullottak, így hát a méhek közel se kerülhettek érintkezésbe semmiféle pusztitó mérgekkel. De az is feltehető, hogy igazában nem is ragályos betegségről van szó, hiszen a méhek ilyenkor már nem igen járnak ki, képtelenek egymást tömegesen fertőzni! Nos akkor, hol, mikor, hogyan, kerülhettek érintkezésbe ragályos betegségekkel ? Mi volt az oka, a feltétele ilyen betegség kialakulásának ? Mit szólhatnak az eseményhez a méhegszégyügyi felügyelők ? A Ville sur Jarnioux i méhesemben, soha, nem fordult elő méhpusztulás, de most, 17 méhcsaládból egyetlen egy maradt életben és a környéken nem egyedüli eset! Márpedig, hogyan történt a fertőzés ? Miközben az életben maradt család pontosan a kaptársor közepén volt elhelyezve . Talán abban a családban már kifejlődött az okozó betegségi ellenállás. Avagy, valami olyan mérgezés, történhetett amelynek hatása, alattomosan, csak hosszabb, hónapok elteltével nyilvánul meg ? De miért éppen november december folyamán, szinte egyszere és tömegesen, néhány nap leforgása alatt? Nem lehetett az eset kivételes ?
Megjegyezném még, hogy a polgármesterhez küldött kárbejelentésen, személyesen adtam át egy gyűlés alkalmával a helyi méhegészségügyi felelősnek, mig egy konferencia alkalmàval, màs, a mégegészségugyi eloado tanàrnak is. Visszahatàst engyénileg nem kaptam ! De megtortént egy visszahatàs. A szomszéd négy megyében felhívàs a károsultak följegyzésére !
Fönnmaradt nehézségek között, hogyan, és ki által, kinek a terhére a kártérítés, amennyiben arra számitani is lehetne ?
Tegyük föl, hogy az ajánlatom, a méhészek, a helyhatóságokkal való szövetségére, meghallgatása talált. Nem véletlenül, hiszen egy ilyen közreműkődés valódi közérdek ! Hatására, maga a Miniszter úr is meghunyázkodva követi a « méhész-lobby » követeléseit. Ez utóbbiak között, egy adózàsi követelmény is: A különböző mezőgazdasági vegyszereket gyártó cégek alkalmazott szereit jelentősen megadóztatni, és az így nyert összeget a kártérítésre fordítani ! Amennyiben méhészek és polgármesterek, helyhatóságok lobby szövetsége valóban kialakult, úgy egy ilyen követelményt, akár az országházi képviselőség se utasíthatja vissza ! Ily módon, megtörténhet a kártérítés a mérgeket, a szereket gyártók és alkalmazok hátrányára !
Nincs kizárva azonban, hogy francia földön előfordult káresetek számaránya messze a Magyar esetek fölött. Következtetésképpen, ott, nincs is szükség olyan gyökeres eljáràsokra mint francia földön. Ebben az esetben természetesen francia hőbörgéseim is jelentéktelenek. Az azokra kapott visszahatások alapján, Magyarországon, nincs szükség hőbörgésekre. Itt most meg kell emlitsem, hogy Internet- ten olvastam a “méhpusztulàsok.hu” honlapon számos kàresetrol. Sajnos nem talàltam osszefoglalo beszàmolot se semmi cselekvési kezdeményezést, se koveteléseket. De a lekozolt esetekbol arra lehet kovetkeztetni, hogy ott is duhong a méhpusztulás. No de minden bizonnyal minden károsult azon a honlapon nem jelentkezett a saját esetének beszámolójával. Ugyanakkor, se az említett honlapon, se a Magyar szakirodalomban nem találtam pontosabb számadatokat.
Lehet hogy Magyar földön nincs szükség a francia hőbörgésekre? A korábbi, régebbi tapasztalatok, gyakori visszahatások szerint, így igaz! Ne avatkozzanak a franciák, Magyar Ügyekbe! Lehet hogy ma is így! Megjegyezhetem e, hogy kizárólag Magyar állampolgár vagyok azóta is (1956)! Meglehet, hogy az én személyes káresetem közel se összehasonlítható a Magyar esetekkel!
No persze be kell valljam, semmi esetre se szándékozok beavatkozni a magyar méhészek belügyeibe, ki a fejes, mit határoz. De persze, azért még lehetnek egyéni elképzeléseim. De szabad e azokról nyilatkoznom ? Miközben a franciák nem csak meghallgatják hőbörgésem, hanem tesznek is!
Természetesen leközölhető, továbbítható !
joseph.bencsik@free.fr 2018 június 1