Szak-Turpisságok, avagy atkacsapdázás ?
Írta: imcsi - Dátum: 2019. May 25. 15:56:47
Bencsik József
No persze, amikor az atka csapdázásáról értekezek, akkor elsősorban, az atkákról és a méhekről van
szó! Igaz ugyan, hogy, a méhészek is nagy mértékben beavatottak más oldalról. Elvégre is ők
alkalmaznák az atkamentesítési eszközöket, módszereket, így ez akár csapdázással. Hogyan halálos
tévútra vezetni az élősködőt, vagyis a méhcsaládban szaporodó vérszopó kullancsot? De tévútra
vezetni, becsapni, nem csak a kullancsot, de méhészt is lehet. Lásd az atkairtó szerek listáját ! Melyik közöttük a hatásos ? Monitoring vizsgálatok 2017-18, oldal 81-84, összesen 43 készítmény !
De a mezőgazdászok is számtalan védekező szert alkalmaznak, amelyek egyes gyártói kijelentések
szerint nem ártalmasak a méhekre, annál inkább a kártevőkre. Kiderült azonban, hogy számos
esetben, ezek az ártatlansági állítások még közel se garantálják a méhek egészségét. Az évről évre növekvő átlagos méhpusztulások is igazolnák, a vegyszereket gyártók csalafintaságát.
Nem de az atkát csapdázni akaró méhészek is úgy járnak el. A nagy különbség ezen esetben,
legalábbis, az ajánlatomban, csak az, hogy most, történik az, semmiféle vegyszer alkalmazásával !
Ugyanakkor, nem kérdés, szó sincs arról, hol, milyen csapdába, eshetnek, akár maguk a figyelmetlen méhészek is, akár az atka elleni küzdelemben ! Amikor is, ámító hirdetések segítségével, a méhekre veszélyes, káros szereket alkalmazzák. Így az a « Polyvar » atkairtó « Kint-bent hirdetésében ! Sehol egy szó az alkalmazott szer hatásáról a méhekre ! Legutóbb « Oxxovar » szer esetében, például, amelynek alkalmazása hivatalos betiltást is kapott. Forgalomba került tehát ez a szer, az ámító kereskedelmi hirdetések szolgálatával. Valójában tehát ezen mérgező szer vásárlói is , nem de ámító csapdába esetek ? De hány meg hány, az ilyen ? Valójában, azonban minden atkairtó szer többé kevésbé káros a méhekre !
De legalábbis, ilyen hiányérzet érheti azokat a méhészeket akik tüzetesen elolvassák, a 90 oldalra
terjedő méhegészségügyi helyzetbeszámolót, 2017-18 között, a Környezetterhelési
Monitoring vizsgálat eredményeként. Olvasható az ma is az OMME honlapján is! Jelen esetben a
varoa méhatka körüli helyzet állás a fő téma. Így, csakis, a 68 és 86. oldal között.
Minden estre több mint elismerést, dicséretet érdemelnek a beszámolók szerzői, a hatalmas, pontos
munkáért ! Úgy tűnik, hogy ezen, érdemleges munka ugyancsak nagy, gyakorlati hasznára lehet a
méhészeknek. Marad a kérdés : milyen hasznára, vagy milyen kárára a méhcsaládnak ? Legalábbis
nem találhatók olyan oldalak, kimutatások, táblázatok arról, hogy melyik szer, milyen veszélyt, milyen károsító hatást vált ki a méhcsaládra ? Márpedig az ilyen tényezők ugyancsak lényegesnek,
mutatkoznának a szerek alkalmazásához, azok kiválogatásához is, nem de ?
Máskülönben rendkívül részletes , pontos, és hasznos értesülések olvashatok az általános
egészségugyi időszerű helyzetről, az alkalmazott szerek számáról, hatásáról. A beszámoló 74 -75
oldalain szereplő táblázaton, 53, különféle alkalmazott vegyszer szerepel, közöttük 32, kockázatos
vagy kifejezetten veszélyes a méhekre! Természetesen, a méhészeknek nagyon jó tudni, mi a helyzet a szerek alkalmazása körül. Mint ahogy jóleső érzés tudni, hogy a méhészek szövetségének, ilyen kimutatásokra is van gondja, elismerést is érdemel ! Nagy nehézség, amikor is a méhész nem tudja hol mikor milyen szerrel lett, vagy lesz kezelve a terület, ahová a kaptárjait szeretné elhelyezni ?
Ugyanakkor, a mezőgazdasági termékeket termelők többségének, lényegtelen, az alkalmazott
szerek károsító hatása a méhekre. Részükre a méhészeti károk nagysága szinte jelentéktelenek,
legalábbis a területen termelt termékjövedelemhez képest ! Így volt az mindig is!
De egy jelentős hiányérzet azért mégis fölbukkanhat, mint például a bioméhészeknél, és mindazoknál, akik a szermentes méhészkedés hívei. Vajon mi rejlik még a Környezetterhelési Monitoring vizsgálat oldalain jelzett atka elleni kezeléseken túl ? Lenne ezen jelenség is egy bizonyíték, az általános « szeres » méhészkedési rendszer elképzelt hasznosságára ? Avagy okozhat, az ilyen általánosított szereket alkalmazó eljárás, a környezet egyensúlyának visszafordíthatatlan fölbomlására ? Vagyis nincs kiút, csakis a szeres kezelések alkalmazása lenne hatásos, lenne valós ! Nem számít, ha azzal leromboljuk a környezetünk egyensúlyát, amiben pedig mi magunk és élünk ! Milyen sors vár az emberiségre , amennyiben nem veszi figyelembe a szeres kezelések következményeit?
Míg a szermentes eljárásnak nincs helye a szakmában, vagyis az érdektelen ? Természetesen az ilyen eljárás alkalmazásának hozama nem vetélkedik a szeres kezelés hozamával ! Nincs értelme, vitába szállni, nincs beszámoló a szakirodalomban, nem érdemel Monitorig vizsgálatot, mert érdektelen, nincs jövője ? Marad tehát az általános szeres kezelés, és annak természetes, következménye : környezet egyensúlyának, előbb utóbbi teljes és visszaállíthatatlan fölborulása, az általános szermérgezés, majd pusztulás, a « kétlábú emlősökre » is ?
Míg a magam részéről hiányosnak találom, hogy a leközölt « monitoring » írások között nem
találhatók olyan táblázatok, amelyek jeleznék, például : melyik kaptáron kívüli alkalmazott szer,
milyen hatást vált ki, az alkalmazott belső « gyógyszerek », jelenlétében? Ilyen hiányosságról
tanúskodik francia oldalon, az ANSES laborhálózat vizsgálatai is, (54-68. oldal) El lehet képzelni
hány meg hány, szinte messze számos táblázatra lenne szükség, amennyiben, minden kívül, belül
alkalmazott szer egymás és összhatásának vizsgálatára kerülne sor. A méhcsalád röpterében szerzett
szeres kezelések, ha nem is azonnali halálos, de nehezen elviselhető hatásához, természetesen illő
lenne hozzáadni, a kaptáron belüli « gyógyszer » negatív hatását. A kettő együttes alkalmazása, ha
nem is végzetes, de ugyancsak, igen káros is lehet a méhekre!
No de melyik szer, mikor, milyen körülmények között milyen zavart okozhat a méhcsalád,
beütemezett természetes rendjében ? Milyen körülmények között nem ajánlatos azok alkalmazása,
avagy annak eltanácsolása. Mintha csak ilyen veszélyek nem is léteznének ! Lásd a szaklapokban az
interneten megjelent szerek ajánlatait, hirdetéseket ; például, a « Polyvar » hirdetést akár,
interneten is (20% népességcsökkenés ? www.)! Miközben a méhcsaládok pusztulási arányszámai
évről évre egyre súlyosabban emelkednek. No persze szinte emelkednek, arányosan az alkalmazott,
külső, belső szerek száma is, és annak tömege is ! Lehet-e azt állítani, hogy a szerajánlatok
alkalmazása, semmi más mint, a méhészek ámítása? Ráadásul, történik az így, nem de az alkalmazó
méhész zsebére, valahányszor? Nem de, innen gazdagodnak a szergyártók, a befektető trösztök?
A magam részéről nem szeretnék így eljárni, amikor az atkacsapdázásról értekezek! Senkit se
szeretnék becsapni! Valójában, nem a méhész csábítására törekszem, hanem, az atkáéra! Nem de,
be szeretném csábítani a kullancsot egy halálos csapdába? Ugyanakkor szeretném az eljárás
ésszerűségét alátámasztani. Az egyetlen “szer “, az illatszer, ami alkalmazásra kerülhet. Azt is a
méhek gyártják és nem kémiatrösztök! Az alkalmazott illat amit a felnőtt korba ért lárvák gyártanak, de csakis azt, csakis az egymás közötti értesülésekre alkalmazzák; Az kérem a levegőben terjed, és elillan minden károsító hagyaték nélkül. Így most már marad a fő kérdés: Támogathatók, és hogyan azok a méhészek akik elfogadnák, először is a csalillat, úgy mint a csapda előállításához, tökéletesítéshez, kereskedelmi forgalmazáshoz szükséges törekedést? Avagy érdektelen az ilyen kezdeményezés?
Míg a csapdázással, még nincs tökéletes, teljes, atkairtás, (újrafertőzés!) de van szerek nélkül
jelentős, atkagyérítés. Ugyanakkor semmi veszély a környezeti bio-egyensúly rombolására!
Érdektelen képzelődés, avagy figyelemre se méltó gyakorlati kezdeményezés az atkacsapdázása?
Joseph.bencsik@free.fr 2019 június magyarositó ékezetek: Ildikó Nedeczky;
Továbbítható, leközölhető
Teljes hír
Szak-Turpisságok, avagy atkacsapdázás ?
No persze, amikor az atka csapdázásáról értekezek, akkor elsősorban, az atkákról és a méhekről van
szó! Igaz ugyan, hogy, a méhészek is nagy mértékben beavatottak más oldalról. Elvégre is ők
alkalmaznák az atkamentesítési eszközöket, módszereket, így ez akár csapdázással. Hogyan halálos
tévútra vezetni az élősködőt, vagyis a méhcsaládban szaporodó vérszopó kullancsot? De tévútra
vezetni, becsapni, nem csak a kullancsot, de méhészt is lehet. Lásd az atkairtó szerek listáját ! Melyik közöttük a hatásos ? Monitoring vizsgálatok 2017-18, oldal 81-84, összesen 43 készítmény !
De a mezőgazdászok is számtalan védekező szert alkalmaznak, amelyek egyes gyártói kijelentések
szerint nem ártalmasak a méhekre, annál inkább a kártevőkre. Kiderült azonban, hogy számos
esetben, ezek az ártatlansági állítások még közel se garantálják a méhek egészségét. Az évről évre növekvő átlagos méhpusztulások is igazolnák, a vegyszereket gyártók csalafintaságát.
Nem de az atkát csapdázni akaró méhészek is úgy járnak el. A nagy különbség ezen esetben,
legalábbis, az ajánlatomban, csak az, hogy most, történik az, semmiféle vegyszer alkalmazásával !
Ugyanakkor, nem kérdés, szó sincs arról, hol, milyen csapdába, eshetnek, akár maguk a figyelmetlen méhészek is, akár az atka elleni küzdelemben ! Amikor is, ámító hirdetések segítségével, a méhekre veszélyes, káros szereket alkalmazzák. Így az a « Polyvar » atkairtó « Kint-bent hirdetésében ! Sehol egy szó az alkalmazott szer hatásáról a méhekre ! Legutóbb « Oxxovar » szer esetében, például, amelynek alkalmazása hivatalos betiltást is kapott. Forgalomba került tehát ez a szer, az ámító kereskedelmi hirdetések szolgálatával. Valójában tehát ezen mérgező szer vásárlói is , nem de ámító csapdába esetek ? De hány meg hány, az ilyen ? Valójában, azonban minden atkairtó szer többé kevésbé káros a méhekre !
De legalábbis, ilyen hiányérzet érheti azokat a méhészeket akik tüzetesen elolvassák, a 90 oldalra
terjedő méhegészségügyi helyzetbeszámolót, 2017-18 között, a Környezetterhelési
Monitoring vizsgálat eredményeként. Olvasható az ma is az OMME honlapján is! Jelen esetben a
varoa méhatka körüli helyzet állás a fő téma. Így, csakis, a 68 és 86. oldal között.
Minden estre több mint elismerést, dicséretet érdemelnek a beszámolók szerzői, a hatalmas, pontos
munkáért ! Úgy tűnik, hogy ezen, érdemleges munka ugyancsak nagy, gyakorlati hasznára lehet a
méhészeknek. Marad a kérdés : milyen hasznára, vagy milyen kárára a méhcsaládnak ? Legalábbis
nem találhatók olyan oldalak, kimutatások, táblázatok arról, hogy melyik szer, milyen veszélyt, milyen károsító hatást vált ki a méhcsaládra ? Márpedig az ilyen tényezők ugyancsak lényegesnek,
mutatkoznának a szerek alkalmazásához, azok kiválogatásához is, nem de ?
Máskülönben rendkívül részletes , pontos, és hasznos értesülések olvashatok az általános
egészségugyi időszerű helyzetről, az alkalmazott szerek számáról, hatásáról. A beszámoló 74 -75
oldalain szereplő táblázaton, 53, különféle alkalmazott vegyszer szerepel, közöttük 32, kockázatos
vagy kifejezetten veszélyes a méhekre! Természetesen, a méhészeknek nagyon jó tudni, mi a helyzet a szerek alkalmazása körül. Mint ahogy jóleső érzés tudni, hogy a méhészek szövetségének, ilyen kimutatásokra is van gondja, elismerést is érdemel ! Nagy nehézség, amikor is a méhész nem tudja hol mikor milyen szerrel lett, vagy lesz kezelve a terület, ahová a kaptárjait szeretné elhelyezni ?
Ugyanakkor, a mezőgazdasági termékeket termelők többségének, lényegtelen, az alkalmazott
szerek károsító hatása a méhekre. Részükre a méhészeti károk nagysága szinte jelentéktelenek,
legalábbis a területen termelt termékjövedelemhez képest ! Így volt az mindig is!
De egy jelentős hiányérzet azért mégis fölbukkanhat, mint például a bioméhészeknél, és mindazoknál, akik a szermentes méhészkedés hívei. Vajon mi rejlik még a Környezetterhelési Monitoring vizsgálat oldalain jelzett atka elleni kezeléseken túl ? Lenne ezen jelenség is egy bizonyíték, az általános « szeres » méhészkedési rendszer elképzelt hasznosságára ? Avagy okozhat, az ilyen általánosított szereket alkalmazó eljárás, a környezet egyensúlyának visszafordíthatatlan fölbomlására ? Vagyis nincs kiút, csakis a szeres kezelések alkalmazása lenne hatásos, lenne valós ! Nem számít, ha azzal leromboljuk a környezetünk egyensúlyát, amiben pedig mi magunk és élünk ! Milyen sors vár az emberiségre , amennyiben nem veszi figyelembe a szeres kezelések következményeit?
Míg a szermentes eljárásnak nincs helye a szakmában, vagyis az érdektelen ? Természetesen az ilyen eljárás alkalmazásának hozama nem vetélkedik a szeres kezelés hozamával ! Nincs értelme, vitába szállni, nincs beszámoló a szakirodalomban, nem érdemel Monitorig vizsgálatot, mert érdektelen, nincs jövője ? Marad tehát az általános szeres kezelés, és annak természetes, következménye : környezet egyensúlyának, előbb utóbbi teljes és visszaállíthatatlan fölborulása, az általános szermérgezés, majd pusztulás, a « kétlábú emlősökre » is ?
Míg a magam részéről hiányosnak találom, hogy a leközölt « monitoring » írások között nem
találhatók olyan táblázatok, amelyek jeleznék, például : melyik kaptáron kívüli alkalmazott szer,
milyen hatást vált ki, az alkalmazott belső « gyógyszerek », jelenlétében? Ilyen hiányosságról
tanúskodik francia oldalon, az ANSES laborhálózat vizsgálatai is, (54-68. oldal) El lehet képzelni
hány meg hány, szinte messze számos táblázatra lenne szükség, amennyiben, minden kívül, belül
alkalmazott szer egymás és összhatásának vizsgálatára kerülne sor. A méhcsalád röpterében szerzett
szeres kezelések, ha nem is azonnali halálos, de nehezen elviselhető hatásához, természetesen illő
lenne hozzáadni, a kaptáron belüli « gyógyszer » negatív hatását. A kettő együttes alkalmazása, ha
nem is végzetes, de ugyancsak, igen káros is lehet a méhekre!
No de melyik szer, mikor, milyen körülmények között milyen zavart okozhat a méhcsalád,
beütemezett természetes rendjében ? Milyen körülmények között nem ajánlatos azok alkalmazása,
avagy annak eltanácsolása. Mintha csak ilyen veszélyek nem is léteznének ! Lásd a szaklapokban az
interneten megjelent szerek ajánlatait, hirdetéseket ; például, a « Polyvar » hirdetést akár,
interneten is (20% népességcsökkenés ? www.)! Miközben a méhcsaládok pusztulási arányszámai
évről évre egyre súlyosabban emelkednek. No persze szinte emelkednek, arányosan az alkalmazott,
külső, belső szerek száma is, és annak tömege is ! Lehet-e azt állítani, hogy a szerajánlatok
alkalmazása, semmi más mint, a méhészek ámítása? Ráadásul, történik az így, nem de az alkalmazó
méhész zsebére, valahányszor? Nem de, innen gazdagodnak a szergyártók, a befektető trösztök?
A magam részéről nem szeretnék így eljárni, amikor az atkacsapdázásról értekezek! Senkit se
szeretnék becsapni! Valójában, nem a méhész csábítására törekszem, hanem, az atkáéra! Nem de,
be szeretném csábítani a kullancsot egy halálos csapdába? Ugyanakkor szeretném az eljárás
ésszerűségét alátámasztani. Az egyetlen “szer “, az illatszer, ami alkalmazásra kerülhet. Azt is a
méhek gyártják és nem kémiatrösztök! Az alkalmazott illat amit a felnőtt korba ért lárvák gyártanak, de csakis azt, csakis az egymás közötti értesülésekre alkalmazzák; Az kérem a levegőben terjed, és elillan minden károsító hagyaték nélkül. Így most már marad a fő kérdés: Támogathatók, és hogyan azok a méhészek akik elfogadnák, először is a csalillat, úgy mint a csapda előállításához, tökéletesítéshez, kereskedelmi forgalmazáshoz szükséges törekedést? Avagy érdektelen az ilyen kezdeményezés?
Míg a csapdázással, még nincs tökéletes, teljes, atkairtás, (újrafertőzés!) de van szerek nélkül
jelentős, atkagyérítés. Ugyanakkor semmi veszély a környezeti bio-egyensúly rombolására!
Érdektelen képzelődés, avagy figyelemre se méltó gyakorlati kezdeményezés az atkacsapdázása?
Joseph.bencsik@free.fr 2019 június magyarositó ékezetek: Ildikó Nedeczky;
Továbbítható, leközölhető