2015-11-18
Szívünk tükröződése Ahol az ég és a tenger találkozik, sokszor ott érzem úgy, hogy igazán élek. Olyan, mintha az égbolt és a víz szemben álló tükrök lennének nem? Ha belegondolok, önmagunk is ilyen viszonyban vagyunk a többiekkel. Valahol biztosan hasonlítunk egymásra Azt hiszem igazából elég közel lehetünk Ezért figyelek mindig, mert a létezés, mint egy tükör, úgy veri vissza a dolgokat Ezért akarom ennyire, hogy figyelj minket, Ahogy a színpadon állunk Aki nem kiabál velünk Nyomd őt előre kicsit Hogy elérhessük valahogy az ő szívét is
|
Kezdőlap • Lap tetejére • Oldaltérkép • Szerkesztő |