Wrath - Düh
Az ostoba emberek bűnei A Föld nem bont többé virágot Félő imák az idők végén Hé, bűnt követtem el, nem tudok tovább létezni Üvegnyilak esnek az idők ragyogó végén Hagyj magad mögött és menekülj, te hófehér Észrevettem, hogy visszanéztél Fekete esőben áztak azok a kezek Bevallottam bűneim S meghúztam a végzet ravaszát Hé, nem vagyok többé elveszett addig a napig, amíg újra nem látlak Ne úgy emlékezz rám, mint egy árulóra Felejts most el engem és menekülj a tiszta emlékekbe Ez a törékeny, pillanatnyi világ Akár az üveg, nemde? Fuss, te hófehér Még egy kicsit távolabb Hagyj magad mögött és ne nézz vissza rám! |
Kezdőlap • Lap tetejére • Oldaltérkép • Szerkesztő |