Fizika

Newton Törvényei: I. Tehetetlenség tv.e: Minden test megtartja nyugalmi álla-potát, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását, amíg egy másik test nem kény-szeríti mozgási állapota megváltoztatására. II. SF~a: A testre ható erők eredője egyenesen arányos a létrejövő gyorsulással. (SF/a)=m SF=m×a III. Kölcsönhatás tv.e: A testek egymásra hatása kölcsönös. Amekkora erővel hat egyik test a má-sikra, a másik ugyanakkora nagyságú, de ellentétes irányú erővel hat az elsőre. IV. Erőhatások függetlenségének elve: (szuperpozíció elve) Több erő egymás hatását nem befolyásolják. Erők fajtái: Centripetális erő: F_cp=m×a_cp=m×v²/r=mrw² Rugó-erő: F_r=-Dx (D=rugóállandó) Gravitációs erő: gravitációs állandó= g=(m₁m₂)/r² g=6,6710¹¹ Nm²/kg² F=g m₁m₂/R g=9,81 m/s² Energiamegmaradás tv.e: Ener-gia: a testek munkaeerő képességével jellemezhetjük. W=F×s=F×s×cosa [J] Munka fajtái: Emelési: W_e=mgh®E_h=mgh Gyorsítási: W_gy=F×s=ma(a/2)×t²=(1/2)mv² ®E_m=(1/2)mv² Rugüerő munkája: A test mozgási energiájának megváltozása egyenlő, a testre ható erők eredője által végzett munkával. F_r=Dx W_r=(1/2)DA² ® Er=(1/2)DA² Munka tétele: Fs₁=(1/2)mv₁² Fs₂=(1/2)mv₂² Fs₂-Fs₁==(1/2)mv₂²-(1/2)mv₁² ® F(s₂-s₁)=(1/2)m(v₂²-v₁²) DW=(1/2)mv₂²-(1/2)mv₁² Impulzus:A tö-meg és a sebességszorzatával meghatározott fizikai mennyiség. I=m×v I.megmara-dás tv.e: Ha egy rsz.-re nem hatnak erők, vagy a külső erők eredője 0, akkor a rsz. Imp.a állandó. (DI/Dt) = (D (I₁+ I₂))/ Dt = DI_ö/Dt = SF_k=0 ® I=áll I.nyomaték: N = r´I N = r×I×sina I.nyomaték megmaradásának tétele: Ha egy rsz.re nem hatnak külső erők, vagy a külső erők forgatónyomatékainak összege 0, akkor a rsz. imp. Nyomatéka állandó. (DN/Dt) = r₁×(DI₁/Dt)+ r₂×(DI₂/Dt) Ha SM=0 (DN/Dt)=0 ® N=áll (DN/Dt)=r₁×F₁+r₂×F₂=SM Szilárd test alakváltozásai: Hoche tv.e: Egyenes arányosság van az alakváltozás és a deformáló erő között, ha az alakv. v. a def.erő elegendően kicsi. Fajtái: 1)nyújtás: Dl=(F×l)/AE (E = rugalmassági modullusz) (Dl/l)=(F/(EA)) (F/A=d=feszültség / Dl/l=Є=relatív megnyúlás) a-e = arányossági h(d(szigma)~Є)., rugalmassági h., folyási h., megszilárdul, keresztmetszet lecsök-ken 1helyen, h=szakadás. Folyadékok: Pascal tv.e: Zárt folyadék belsejében a kölső nyomás minden irányban gyengítetlenül terjed. F₁×s₁= F₂×s₂ V₁=V₂ As₁=As₂ (F₁/A₁)= (F₂/A₂) Folyadékok sulyából származó nyomás: P=(G/A)= ζvg/A= ζAhg/A=dhg A nyomás a folyadékoszlop magasságától függ. Hidrosztatikai nyomás: A test álltal kiszorított folyadék súlya. F_f=ζ_f×g×V_test Archimédesz törvé-nye: A folyadékba merülő test látszólag annyit veszít súlyából, amennyi az általa kiszorított folyadék súlya. F.-ok áramlása Stacionárius áramlás: Ar áramlási sebesség az áramlási tér minden pontjára független az időtől. Kontinuitási egyen-let: A₁v₁t=A₂v₂t Az áramlási cső keresztmetszete és a folyadék sebességének szorzata minden helyen ugyanakkora. Av=m³/s Q=Av (térfogat áram) Bernouli egyenlet: Az energia-megmaradás tv.e folyadékokra. Helyzeti energia: E_h=mgh Mozgási energia: E_m=(1/2)mv² Nyomóerő munkája: W=P×A×s=P×v mgh₁+(1/2)× mv₁²+P₁V₁=mgh₂+(1/2)mv₂²+P₂V₂ (V=m/ζ) (ζ=sűrűség.). /:m, ×d h₁+(V₁²/(2g))+ (P₁/(ζg))= h₂+(V₂²/(2g))+(P₂/(ζg)) Rejnolds szám: R=(ζDv)/(h(éta)) D=cső átmé-rője Ha R<1100 ® lamináris á. 1100<R<2200 ® Átmeneti áramlás R>2200 ® turbulens á. Határréteg elmélet: a belső súrlódás csak a szilárd test és a folyadék határrétegénél kell figyelembe venni. Elektromosság: Elektrosztatika Nyugvó töltésekkel foglalkozik. Coulomb tv.e: F=k(Q₁Q₂)/r² k= arányossági állandó k=9×10⁹ Nm²/c² E: Elektrosztatikus térerősség az elektrosztatikus térben elhelye-zett próbatöltésre ható erő és a próbatöltés hányadosa. E=F/q_p=(kq q_p)/(r²q_p)=kQ/ r² Munkavégzés e.sztatikus térben: A végzett munka nagysága független az úttól, csak a kezdő és a végpont helyzetétől függ. F┴s cos 90=0 F╨s cos 0=1 A poten-ciál az a munka, ami árán egységnyi +töltés egy viszonyítási