SZEMBE-FORDÍTOTT TÜKRÖK

„Örömöm sokszorozódjék a te örömödben.
Hiányosságom váljék jósággá benned.
Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél.
Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.
Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben.
Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában.”

(Weöres Sándor: A teljesség felé )

Fény ragyog át már a ködön
életnedv járja át a bőröm
szivárvány a szemöldököm
Buddha ül a köldökömön.

Tűnik már a gonosz varázs
lelkem le a mélybe ás
onnan hozza felszínre:
szellem-tudását az ég küldte.

Csillámporok száguldanak
vége lesz az éjszakának
vége lesz a vaksötétnek
átragyognak halvány fények.

Lelkem indul csillag-útján
pirkad az ég éjfél után
közeleg a derengő hajnal
követi a fényes nappal.

Sophie (1998)

több vers >>>
http://www.sophie-versek.info/

„Mert nem az árt neked, amit nem tudsz, hanem amit rosszul tudsz."

Hallottak-e már az augsburgi vereségről? És a „kalandozások" többi száz nyertes csatájáról? Mikor halt meg Mátyás király? És mikor született? Miért csak a vereségekről, a veszteségekről tudunk, tudhatunk? Kik tanítanak minket, kik írják történelmünket? Miért akarják velünk elhitetni, hogy kicsik vagyunk, gyengék, jőttmentek, hogy népünk sorsa tőlünk független? Kinek jó, ha ez a nemzet nem ismer magára, nem vállalja fel küldetését?
Vajon mit szólna a japán nép, ha adójából a Japán Tudományos Akadémia elnöke, a „Japánok krónikája" című könyvében saját népéről ezt a képet mutatná az egész világnak: „a magyar embernek évszázadnyi időbe tellett, amíg a lovaglástól elgörbült lábával megtanulta az eke utáni egyenes testtartást, és leszokott arról, hogy gyönyörűségét lelje az asszonyok és a gyermekek lemészárlásában." (Glatz Ferenc: A magyarok krónikája, Budapest, 1996, 9. oldal.)
A tükör segít a változásban, tanít, minket mutat, ezért sose nézzünk torz tükörbe! (GG)

G. FERRERO olasz történetíró (1871-1942): „Magyarország ezeréves állam, történelmi és földrajzi egység, évszázadok által összeforrasztva, és belső vonzóerők által összetartva, amit sem fegyver, sem toll máról holnapra föl nem bonthat."

IBN RUSZTA arab lexikográfus és földrajziró 930 táján írja: „A magyarok türk fajtájúak és vezérük húszezer lovassal vonul harcba ...A magyarok országa bővelkedik fákban és vizekben. Sok szántóföldjük van ... Ezek a magyarok szemrevaló és szép külsejű emberek, nagy testűek, vagyonosak és szembetűnően gazdagok."

BÖLCS LEÓ bizánci császár (866-911): „A magyarok a munkát, a fáradtságot, az égető meleget, fagyot, a hideget, minden nélkülözést tűrnek. Szabadságkedvelők és pompakedvelők."

FRUILI BERENGAR (845-924) itáliai király, utolsó szent római császár lombardiai követe a magyarokról 921-ben: „Gazdagságuk pazar és szembetűnő. Hatalmas sereget tudnak kiállítani! Kürtszóra indul, fordul egész serege. Napokig lovagolnak váltó lovaikon. Ha megindulnak, megmozdul ég és föld alattuk. Harciasságuk és bátorságuk egyedülálló. Nem félnek a haláltól! Mosolyogva halnak meg! Legyőzhetetlenek."

XIV. DALAI LÁMA TENZIN GYATSO született LHAMO DÖNDRUB, az 1980-as évek második felében kinyilatkozta: „A Földön a magyaroknak energiaközpontot védő szerepük van."

EKKEHARD (895-1060) írja Sankt Gallen-i Évkönyvekben: „Nem emlékszem, hogy valaha is vidámabb embereket láttam volna a mi kolostorunkban, mint a magyarok. Ételt és italt ugyanis a legnagyobb bőséggel adtak..."

II. MURÁD szultán (1404-1451) kijelentette: „Aki elfoglalja Magyarországot, az ura az egész világnak."

MARZIO GALEOTTO (1427-1497) és ANTONIO BONFINI (1425-1502). olasz humanisták mindketten azt írják Magyarországról, hogy: „Európa népei mind irigylik a magyaroktól a Kárpát-medence területét, az itt lévő gazdagságot, ezért gyűlölet veszi őket körbe. Magyarországon a leggazdagabb a föld, bő a hal-áldás, nagymennyiségű a kenyérgabona, a bor pedig kiváló."

MONTAGU MÁRIA, (Wortley angol követ felesége) írta 1717-ben: „A magyar hölgyek sokkal szebbek, mint az ausztriaiak, s az összes bécsi szépségek Magyarországból kerültek ki."

MONTESQIEU (1648-1755): „A magyar híres szabadságszeretetéről, nemes és nagylelkű jelleméről, hősi bátorságáról. Vendég¬szeretetének legendás híre van."

CHARLES MAURICE TALLEYRAND-PÉRIGORDgmf (1754-1838) francia államférfi, diplomata mondta Napóleonnak: „Felség! Régi szokásuk a magyaroknak, hogy felnéznek nagyjaikra és büszkék múltjukra. Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük, ami takarsz."

SAINTRENÉ TAILLANDIER (18174879): „A magyar nemzet nem pusztulhat el, s ha sírba tennék is, előbb-utóbb fel fog támadni."

Szent PIO született FRENCESCO FORGIONE (1887-1968) olasz kapucinus szerzetes jövendölése: „Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük, irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad, majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!"

ISMAIL GALAAL (1914-1980) Szomál költő 1962-ben arról számol be: „Kelet-Afrika pusztáin tevekaravánok tábortüzeinél a magyar szabadságharcról énekelnek olyan törzsek is, melyek Európáról sem igen hallottak."

ENRICO FERMI olasz atomfizikus (1901-1954). Amikor Permit megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: „Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

ALBERT CAMUS (1913-1960) francia Nobel-díjas író 1957. október 23-án tartott beszédéből részlet: „A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben...
Nyomorúságuk, láncaik és száműzöttségük ellenére királyi örökséget hagytak ránk, melyet ki kell érdemelnünk: a szabadságot, amelyet ők nem nyertek el, de egyetlen nap alatt visszaadták nekünk!"

ZBIGNIEW KAZIMIERZ BRZEZINSZKI amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a 70-es években leírta: „Aki a világ fölötti uralmat meg akarja szerezni, annak el kell foglalnia a Föld szívét. Aki elfoglalta a Föld szívét, az birtokba vette Európát. Aki birtokba vette Európát, az ura az egész világnak."
(A Nasa kiadásában megjelent Gaia elmélet c. munka azt írja, hogy Földünk élőlény, melynek a szívcsakrája a Kárpát-medencében található, a Pilisben.)

ISAAC ASIMOV író mondta: „Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

TANPAI RINPOCE a nepáli Fehér Király kolostor vezető lámája magyarországi tartózkodása idején (2007) így szólt: „Önök, magyarok elképzelni sem tudják, milyen büszkék lehetnek nemzetükre, magyarságukra. Mi biztosan tudjuk, hogy a világ szellemi, lelki és spirituális megújhodása az Önök országából fog elindulni. A világ szívcsakrája az Önök országában, a Pilisben található. Ez a spirituális megújulás már megindult Önöknél!"

MIHÁLY SZÍRIAI PÁTRIÁRKA (1196): „A magyarok becsületesek, őszinték, életfenntartásukban okosak... nem szeretik a sok beszédet."

Forrás:
http://www.zoldujsag.hu/

SZÁMMISZTIKAI ELEMZÉS MÁRCIUSRA

Március – a számmisztikán túl – több felől is megközelíthető. Az első tavaszi hónapunk, illetve március 21-e a tavaszi napéjegyenlőség és a csillagászati tavasz kezdőnapja. Asztrológiában a zodiákus első jegye, a Kos kezdete szintén 21-ére esik. A március tehát nagyon erősen a kezdést, az új kezdetet szimbolizálja. A kezdés változást, váltást, változtatást jelent, hiszen tavasszal a növények is újra „életre kelnek”, a hosszú téli álmuk után. A rövid és „fénytelen” napok után végre sok napsütésben van részünk, ami a kedélyünket is pozitívan befolyásolja, és maga a megújulás tudata is energiával tölt fel bennünket.

A 3-as szimbolikája: Talán a legfontosabb szakrális szám. Az 1+2=3 azt szimbolizálja, hogy ÉG és FÖLD egyesülése létrehozta az embert és ezzel teljessé lett az isteni megnyilvánulás. A 3 ezért a totalitást, az isteni rendet, a tökéletességet, az Isten – Világmindenség – Ember rendjét, a Világ hármas osztottságát szimbolizálja. A legismertebb hármasok: apa - anya - gyermek; múlt – jelen – jövő. Mágikus, spirituális (pl. a Szentháromság és a Három Bölcs), két ellentétes egyesülése egy harmadik létrehozására. A teremtő erő, kreatív hatalom és előrehaladó mozgás. A 3 a teljességet, a kezdet, a közép és a vég formájában fejezi ki, és ez a hármasság gyakran szerepel a mítoszokban, a tündérmesékben és a néphagyományban: három kívánság, három nővér, három fiútestvér, három lehetőség, három áldás, hármas átok s a köznyelvben 3 a magyar igazság. A mitológia Három Párkája a múlt, jelen, jövő és minden dolgok tudója. A hármas fontos szám a miszticizmusban, például Szentháromság, az ember hármas természete (test, elme és lélek) és a Hermetika misztikus írójának hármas neve: Hermész Triszmegisztosz (Háromszor-nagy Hermész).

Feladata, hogy kiteljesítse a harmóniát és kiegyensúlyozottságot az Isten három aspektusa között (1. Teremtő; 2. Megtartó; 3. Változtató / Romboló / Feloldó.), valamint vidámságot teremtsen.

A 3-as veleszületett képessége: derűlátó, mozgékony, könnyed, jó humorú, jó beszédkészségű, kreatív és művészi, intuitív, örömteli, társaságkedvelő, lelkes, inspiráló, ízlésesen öltözik, illemtudóan viselkedik.

Javaslat
Most kedvező az időminőség arra, hogy kíváncsiságod vezetésére hagyatkozz, és minden olyan információt összeszedj, amire akár a következő lépésben, a megvalósításhoz már szükséged lehet. Nem baj, ha nem mélyül el a tudásod, most nem is ez a dolgod, hanem az, hogy olyan legyél, mint a pillangó: egyik témáról a másikra szállj! Beszélgess, tanulj csak úgy a tanulás kedvéért, akkor is, ha most nem látod, hogy az ismeretre mi szükséged van. Az ismeretek szerzése derűssé tesz, és a szeretet szinte észrevétlenül körülvesz. Innen tudod, hogy amit teszel, azt örömmel teszed-e. Azokért az ismeretekért, amiket most, vagy egy későbbi ugyanilyen kedvező időminőségben megszerzel, hálás leszel valamikor, amikor éppen szükséged lesz rá. Talán a kommunikáció egy új fajtáját, módját ismered meg, de mindenképpen hasznos és örömteli lesz számodra ez az időszak.

Párkapcsolat
Több időt kell fordítanod a pároddal való beszélgetésre. A beszélgetés természetesen nem pótolja az érzelmeket, ám egymás jobb megismerésére nélkülözhetetlen. Nem is annyira az elhangzott információkért, mint inkább azért, mert ilyenkor kénytelenek vagyunk egymásra figyelni. Legalábbis több az esélyünk arra, hogy meghalljuk társunk szavait, saját gondolatáramlatunk közben. Persze csak akkor, ha érdekel minket az, aki ő. Ha csak azzal foglalkozol, hogy mit válaszolj neki, hogyan szorítsd sarokba, hogyan bizonyítsd be, hogy neked van igazad, és ő rosszul látja a dolgokat … - nos, akkor felesleges beszélgetnetek. Akkor inkább kiránduljatok, kártyázzatok vagy társasjátékozzatok, mert a beszélgetésetek csak felesleges szócséplés lenne.
Ha jelenleg nincs párkapcsolatod, akkor a meglévő kapcsolataidat figyeld meg: hogyan beszélgetsz az emberekkel, figyelsz-e rájuk, hagyod-e végig mondani a mondókájukat, esetleg türelmetlen vagy és érdektelen?

A tudós irodalomtörténészek azonban nem túl gyakran emlegetik, hogy valójában miért is más ez, mint sok európai ország himnusza.
Mindjárt válaszolok rá - három példával is:
A németek például a Deutschland, Deutschland über alles, Über alles in der Welt kezdetű szöveget ma már nem éneklik. A második világháború után - mondjuk így - a győztes Európa tiltakozott e megfogalmazás ellen, mert e szöveg ugyebár annyit jelent, hogy Németország mindenek feletti, mindenek felett áll - az egész világon. Megmaradt Haydn gyönyörű zenéje és ma, az eredeti himnusz-vers harmadik szakaszát éneklik a németek. - Bármily hihetetlen is, de csak 1991 óta.
A Szovjetunió himnusza a soha nem létező szabadságot, az emberiség legnagyobb pusztítóit Lenint és Sztálin éltette évtizedeken át. A mostani Oroszországnak - mondjuk így a jogutódnak - csupán 10 esztendős a himnusza.
A franciáké, az úgynevezett La Marseillaise - a vérben álló harcról szól és fegyverbe hív.
E rövidke európai példákat csak azért hoztam ide, hogy lássuk a legfontosabbat. Azt ugyanis, hogy a mi Himnuszunk nem éltet királyt, uralkodót, nem himnusza még a honszerző Árpádnak sem, az ország építő IV. Bélának úgyszintén nem, de még a diadalt diadalra halmozó Mátyást sem dicsőíti. A mi Himnuszunk az évszázadokon át szorongatott, kétségbeesett nép IMÁDSÁGA a mi megtartó Istenünkhöz. Az irodalom tudós művelői tehát gyakran felejtik el - így emlegetni e csodálatos 64 sort. Tehát, hogy ez egy KÖZBENJÁRÓ IMÁDSÁG: Isten áldd meg a magyart!
Amíg nem volt Kölcsey Himnusza, addig is volt a magyarságnak összetartó, kollektív imádsága, a nép ajkán őrzött énekekkel. Nem minden időszakban, nem mindig azonos belső erővel, hiszen pl. az elmúlt század diktatúrái / 1919-re gondolok és az 55 évig tartó magyar bolsevizmusra / tűzzel vassal irtottak mindent, ami nem a parancsszó ideológiája szerint született. De mondom: voltak a nép ajkán őrzött énekek, pl. a Boldog- asszony anyánk, a Székely Himnusz / ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk /, a reformátusok 90-ik zsoltára: "Te benned bíztunk eleitől fogva", vagy az evangélikusok "Erős vár a mi Istenünk" kezdetű Luther éneke.
Tehát mindig az Isten segítségét, áldását kértük harcaink elcsüggedésünk, elnyomatásaink nehéz éveiben, vagy balsors tépte évtizedeink alatt.
Ilyen Himnuszt tehát egyetlen európai nép sem mondhat magáénak, mint amilyet nekünk hagyott örökül a 33 éves Kölcsey, a szatmárcsekei szoba csendjében. A Nemzeti Múzeumban őrzött kéziratban csak egy-egy parányi javítás látható, tehát szinte ömlött a tolla alól e felséges 64 sor.

Sajnos mindmáig nem védi az Alkotmány nemzeti imádságunkat, pedig rátört a sorokra maga Rákosi is az 5o-es évek elején mondván: az mégsem lehet, hogy a dolgozó nép Himnusza, vagy bármely ünnepség az Isten nevével kezdődjön. Alattomos terve céljából magához kérette Kodály Zoltánt azzal a felszólítással, hogy írjon másikat, a szocializmushoz illőt. Kodály rövid választ adott az élet és halál diktátorának. Ezt mondta: ahhoz sem hozzátenni sem abból elvenni nem lehet. Kodály a fejével játszott ebben a percben, de akkor Ő már Kodály Zoltán volt, a magyar zenekultúra és művelődés világszerte megkérdőjelezhetetlen tekintélye.
Rákosi nem nyugodott. Illyés Gyulát is magához intette, aki akkor a költészet, a haladó magyar gondolkodás legnagyobb vezéreként volt számon tartva itthon is, külhonban is, különösen Franciaországban.
Írjon egy új Himnusz szöveget, mondta Rákosi, majd keresünk hozzá zeneszerzőt. A felszólításra Illyés ennyit válaszolt csupán: meg van az már írva.

Miért fontos ma, hogy a hamar árvaságra jutó, betegségekkel küzdő, Kölcsey mit hagyott ránk e nemzeti imában?
Azért fontos, mert a Himnusz megírásának napját január 22.-ét 1989 óta a Magyar Kultúra Napjának mondjuk ugyan - ám a magyar művészetek, a kultúra a szemünk előtt silányul el vagy hever romokban.

Ez az állapot kiállásra, kitartásra, s ha kell kiáltásra kell, hogy kényszerítsen minden jóérzésű, gondolkodó embert, a magyar értelmiséget pedig kötelezően.
Mert látható módon megszűnt a tudás, a kultúra, az ifjúság oktatása és az Istenhit közötti sok évszázados, megbonthatatlan egység. Ez, amit mondok nem vallási, még csak nem is vallásossági és még kevésbé templomi kérdés. Mert ott, ahol az iskolaügy, tehát a jövő nemzedékének oktatása, nevelése csak tantervi, tantermi feladat vagy egyszerűen csak munka vagy pénzkérdés, - ott ezt az első számú nemzeti feladatot - elárulták!
OTT, ahol nem a magyar nyelv és történelem a legfontosabb tárgy, ott a jövő sírját ássák a nemzetoktatást eláruló politikusok.
OTT, ahol iskolákat zárnak be, vagy síneket szednek fel politikai parancsra - mindegy, hogy milyen indokkal - ott, azokon a helyeken temetők lesznek. Ha hagyjuk.
OTT, ahol oly módon bomlik fel a rend, hogy tanárverést látunk a képernyőn, ott, a kisebbség törvénytelensége tobzódik a többség felett egy - állítólagos jogállamban. Olyan kisebbségé, amely a Kárpát-medencében az elmúlt 6 évszázad alatt nemhogy egy templomot vagy iskolát, de még egy önsegélyező alapítványt sem tudott létrehozni magának, legjobb szándékú vezetőinek erőfeszítésével sem.
OTT, ahol egy Magyar Bálint nevű, magát a kultúra és oktatás miniszterének mondó ember kijelentheti, hogy nem a tudás az elsőrendűen fontos az iskolákban, hanem valamiféle reformanyag ilyen-olyan elsajátítása - ott a szellemi rókák garázdálkodnak a nemzet udvarán.
OTT, ahol a kabarében téma lehet az úgynevezett buta paraszt - nénikének öltözött férfiként - ott ország-idegenek uralják a televízió és rádió stúdióit. Akik e hazában nyilvánvalóan, nem érzik jól magukat. Ezt a gyalázatot nem követhetnék el büntetés nélkül egyetlen európai országban sem. Hogy ugyanis ostoba közröhej tárgyává tegyék az ország egyik nemzetmegtartó erejét, a parasztságot.
OTT, ahol a tovább tanuló gyerek miatt a családoktól elvesznek és nem adnak nekik, ott szellemi tolvajok járkálnak közöttünk és a társadalom legfontosabb sejtje a család ellen intéznek, előre megfontolt, sátáni támadást.
OTT, ahol az emelkedő árak ellenére - lassan SEM tud szaporodni a családi könyvtár - csak és kizárólag a CD-k és DVD-k, - ott már a globalizmus ütött tanyát. És úgy lesz, miként a globalisták szeretnék: lassan elvész a Pál utcai fiúk, a Robinson, Fekete István Tüskevára, Vörösmarty, Petőfi, Kölcsey, Arany költészete, Jókai száz meg száz felejthetetlen hőse. Ott apránként le lehet majd tagadni Móricz Zsigmondot, s hogy egyáltalán élt Gyóni Géza, Nagy László, Illyés Gyula, Sütő András, Német László, Wass Albert, Máray Sándor vagy Kányádi Sándor.
OTT, ahol az orvost, a rendőrt, a papot és különösen a pedagógust az éppen uralkodó hatalom nem fizeti meg kellő megbecsülés mellett, ott a nemzetet a tekintélynélküliség barbár útjára akarják lökni.
És cselédsorba a 21.-ik században.

Wass Albert írja: "Aki bántja a magyart, Téged is üt. Nemzeted jussát, igazát védeni kötelességed. Csak úgy lesztek erősek, ha megvéditek egymást. Mert bármelyik magyar vesztesége - a Te veszteséged is."
Mert, ha nem így tesszük, úgy némaságunkkal és bénaságunkkal hitelessé tesszük valamennyi, galád mozdulatukat.
A Magyar Kultúra Napján, csodálatos nemzeti közbenjáró imádságunk születésének évfordulóján tehát szomorúsággal kell megállapítanunk, hogy:
Magyarország bajban van!

S legelsőül azért, mert a 93 ezer négyzetkilométeres ország az egyetlen a világon, amely saját országával van körülvéve.
Magyarországot - viharos, ám gyönyörű történelmével, máig példát adó kultúrájával, évszázadok óta a mai napig csodált művészetével - a jövő magyar generációjának kell átadnunk.
Mert Magyarországot, a mi Hazánkat, csupán megőrzésre kaptuk elődeinktől.
Magyarországot tehát meg kell menteni!

(2011. Szerző: ismeretlen)

Kölcsey Ferenc:
HIMNUSZ

Isten, áldd meg a magyart,
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Balsors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!

Őseinket felhozád
Kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.
S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának,
Árpád hős magzatjai
Felvirágozának.

Értünk Kunság mezein
Ért kalászt lengettél,
Tokaj szőlővesszein
Nektárt csepegtettél.
Zászlónk gyakran plántálád
Vad török sáncára,
S nyögte Mátyás bús hadát
Bécsnek büszke vára.

Hajh, de bűneink miatt
Gyúlt harag kebledben,
S elsújtád villamidat
Dörgő fellegedben,
Most rabló mongol nyilát
Zúgattad felettünk,
Majd töröktől rabigát
Vállainkra vettünk.

Hányszor zengett ajkain
Ozmán vad népének
Vert hadunk csonthalmain
Győzedelmi ének!
Hányszor támadt tenfiad
Szép hazám, kebledre,
S lettél magzatod miatt
Magzatod hamvvedre!

Bújt az üldözött s felé
Kard nyúl barlangjában,
Szerte nézett, s nem lelé
Honját a hazában,
Bércre hág, és völgybe száll,
Bú s kétség mellette,
Vérözön lábainál,
S lángtenger felette.

Vár állott, most kőhalom;
Kedv s öröm röpkedtek,
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek.
S ah, szabadság nem virúl
A holtnak véréből,
Kínzó rabság könnye hull
Árvánk hő szeméből!

Szánd meg, isten, a magyart
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart
Tengerén kínjának.
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!

Kölcsey Ferenc (Cseke, 1823. január 22.)
http://www.himnusz.hu/
http://www.nemzetijelkepek.hu/himnusz-letoltesek.shtml

Hazádnak rendületlenűl
Légy híve, oh magyar-.
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! Itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
„Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!”

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sűlyed el,
Népek veszik körűl,
S az ember millióinak
Szemében gyászköny űl.

Légy híve rendületlenűl
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

http://www.zeneszoveg.hu/lyrics.php?lc=16617

Áttekintés
A magyar ember, akinek szülőhazája ez az ország, magában hordozza a lázadást, a forradalmat, ugyanakkor a támogatást, a diplomáciai érzéket, a békítést, a békére törekvést is. Ez csak látszólag ellentmondás, mert habár a lázadás még felfordítást jelez, a forradalom már nem lázas állapot, hanem forrpontra hevülés, ez pedig már egy más minőséget eredményez. A magyar tehát lázad, forradalmat csinál, átalakít. Gyors, magas frekvencián, „lázasan” és gyorsan gondolkodik, egyik fő jellemzője ezért az intuíció, a tisztánlátás. Forradalmi jellegénél fogva másik fő jellemzője a felfedezés. Ez természetes, ha arra gondolunk, hogy aki át akar alakítani valamit, annak új utakat kell felfedeznie. A lázadás a fennállóval való szembenállás, míg a forradalom a káosz, amiben viszont már ott a rend.

Belső dinamikája
A magyar racionális habitusa egységet alkot spiritualitásával, ugyanakkor benne van a vezetői hajlam, ami egyik meghatározó jellemvonása, és összetevője forradalmiságának. Ehhez járul még képessége a szintetizálásra (magasabb szinten összefoglal, egységesít), ami kiegészíti elemző gondolkodásmódját. Ez a teljesség, a racionalitás és kiegészítője, a spiritualitás biztosítja egyensúlyát. Másik meghatározó vonása a spiritualitás, ezt képes megélni a mindennapokban, ezért bölcsessége a hétköznapok gyakorlatát tükrözi. Van benne egy adag idealizmus is, ami alapja a mindig jobbra törekvésnek, a jobbá válásnak, és a tágabb értelemben vett közösségért való cselekvésnek is.
Ez az országnyi terület – a földrajzilag és spirituálisan is védett Kárpát-medence – biztosítja számára a teljességet, itt találja meg a gondoskodásához és a jólétének megteremtéséhez szükséges feltételeket. Így lesz egésszé, teljessé ez a nemzet, akinek spiritualitása és vezetői hajlamai folytán a változások élére állva óriási a felelőssége felemelkedésünkben.

Karmája
A gondoskodás és az anyagi javak megszerzése a tanulni valója, ebből nyeri el belső szabadságát, amelyet akkor már kívülről is megtapasztal. Éppen ezért van ezen a földterületen, amely letelepedése, országgá alakítása folytán történhetett meg és Szent István királyunk jó döntését bizonyítja. Így lesz a mindig másokat támogató, lázadó, forrongó, jó ideje függőségben élő magyarokból a valóságban független és szabad nép, aki tapasztalata által szerzett tudását tovább adja.
Már régóta kívül harcolunk a függetlenségünkért, ideje, hogy eredendő spiritualitásunkat végre felfedezve és használva, belül tegyük szabaddá magunkat, hogy ne kelljen többet kívül harcolnunk. Akkor eljöhet a Béke, eljöhet a Krisztusi Szeretet boldog időszaka, az Aranykor.
Szabaduljunk meg az előítéletektől, a minősítésektől, a játszmáinktól, éljük meg valódi önmagunkat, éljünk lelkünkből – tisztán és szabadon. És tanuljuk a megbocsátást – elsősorban magunknak, hogy ne kelljen lehajtott fejjel járnunk a nagyvilágban, mint bűnös népnek.
Apropó! Emlékszik még valaki a bűnünkre/bűneinkre? Miért is kell szégyellnünk magunkat?
Én nem emlékszem. Igaz, soha nem is tudtam, csak hallottam róla.
EzoTaro
Budapest, 2009-11-04

Így szólt az Úr Noéhoz:
"Fél év múlva megnyitom az ég csatornáit, és addig fog esni, amíg a Földet el nem lepi a víz. De szeretnék megmenteni néhány jó embert és minden állatfajból egy párt, ezért építs bárkát!" Egy villámlás után a tervrajz ott feküdt a földön.

Fél év múlva elkezdett esni az eső, de az Úr legnagyobb megdöbbenésére Noé csak ült szomorúan a kertjében, bárka sehol.
- Noé, hol a bárka? - kérdezte felháborodva.
- Uram, bocsásd meg nekem, de felmerült néhány igen nagy probléma:

1. A hajóépítéshez engedélyt kellett kérnem, de a terveid nem voltak megfelelőek, ezért fogadnom kellett egy mérnököt az áttervezéshez.
2. A szomszédom feljelentett, hogy nem a rendezési tervben megengedett tevékenységet akarok folytatni a kertemben.
3. Nem tudtam fát szerezni, mert - a fülesbagoly életterének megőrzése érdekében - fakivágási tilalmat rendeltek el.
4. Ahogy elkezdtem begyűjteni az állatokat, beperelt egy állatvédő egyesület.
5. A Katasztrófavédelem közölte, hogy nem építhetem meg a bárkát, amíg nem készíttetek egy hatástanulmányt az özönvízről.
6. Ezután konfliktusba kerültem az Esélyegyenlőségi Hivatallal az ügyben, mennyi kisebbségit viszek magammal. Ennek az lett a vége, hogy lefoglalták a félkész bárkát.
7. Amikor el akartam hagyni az országot, közölték velem, hogy adótartozásom van, így nem mehetek sehová.

Most úgy ítélem meg, hogy körülbelül még 5 év kell a bárka elkészítéséhez.
Ekkor elállt az eső, és kisütött a nap.
- Úgy döntöttél, mégsem pusztítod el a Földet? - kérdezte Noé bizakodva.
- Nincs rá szükség, mondta az Úr, megteszi helyettem az államigazgatás.
(2011. ismeretlen szerző)

Kérdés: Úgy hallottam, hogy az aerobikus testedzés meghosszabbíthatja az ember életét, igaz ez?
Válasz: Az ember szíve nem dobog örökké. Ne pazarolja testedzésre a szívét! Idővel minden elhasználódik. Ha felgyorsítja a szívdobogását, attól nem fog tovább élni; ez olyan, mintha azt állítanánk, hogy meghosszabbíthatjuk a kocsink életét azzal, hogy száguldozunk vele! Sokáig akar élni? Akkor szunyókáljon gyakrabban!

K: Egyek kevesebb húst, és több zöldséget, gyümölcsöt?
V: Meg kell értenie a logisztikát. Mit eszik a tehén? Szénát és kukoricát. És mik ezek? Zöldségek. Igy a steak nem más, mint egy nagyon effektív mechanizmus arra, hogy zöldségek kerüljenek a szervezetbe. Gabonafélékre van szüksége? Egyen csirkét. A marhahús kitűnő forrása a mezei fűnek. És egy sertésszeletben megtalálható a javasolt napi zöldségmennyiség 100%-a.

K: Csökkentsem az alkoholfogyasztásomat?
V: Dehogyis. A bor gyümölcsből készül.
A brandy az desztillált bor, ami azt jelenti, hogy kivonják belőle a vizet, így még töményebb formában juthatunk gyümölcshöz. A sör pedig gabonából készül.

K: Az olajban sült ételek károsak?
V: NEM FIGYEL RÁM!!!
.... Manapság növényi olajban szoktak sütni. Hogy lehetne az káros, hogy még több zöldséghez jutunk ezáltal?

K: Hogyan számítjuk ki a testzsír-százalékot?
V: Nos, ha egy teste van, és zsíros, akkor 1:1 Ha két teste van és zsíros, akkor 2:1 és így tovább....

K: Mik az előnyei a rendszeres testedzésnek?
V: Egy előnye sincs. Az én filozófiám: Az a jó, ha nincs fájdalom!

K: Felülésekkel meg lehet szabadulnunk az úszógumitól?
V: Biztos, hogy nem! Amikor igénybe vesz egy izmot, az nagyobb lesz. Akkor kell felüléseket csinálnia, ha nagyobb hasat akar!

K: A csokoládé káros?
V: Megőrült?
HELLO!
Kakaóbab! Az is zöldség!!!

K: Az úszástól jó alakja lesz az embernek?
V: Ha az úszás jót tesz az alaknak, akkor magyarázza meg nekem a bálnákat.

K: Fontos, hogy az ember formába hozza magát?
V: Hé! A "kerek" is egy forma!

Remélem, ezzel tisztáztuk az összes étkezéssel és testedzéssel kapcsolatos félreértéseket.

És ne felejtse el:

Az élet NE egy sír felé vezető biztonságos út legyen, hanem bukfencezzünk végig egy üveg borral az egyik kézben, egy csokival a másik kézben, és közben ordítsuk: Micsoda buli volt!!!

ÉS ...

Azoknak, akik állandóan amiatt aggódnak, hogy mit egyenek, itt az összefüggés a táplálkozás és az egészség között. Megkönnyebbülés végre megtudni az igazat a sok téveszme olvasása után.

1. A japánok nagyon kevés zsírt fogyasztanak, és kevesebb náluk a szívinfarktus, mint a magyaroknál.

2. A mexikóiak nagyon zsírosan étkeznek, és kevesebb náluk a szívinfarktus, mint a magyaroknál.

3. A kínaiak nagyon kevés vörösbort fogyasztanak, és kevesebb náluk a szívinfarktus, mint a magyaroknál.

4. Az olaszok sok vörösbort isznak, és kevesebb náluk a szívinfarktus, mint a magyaroknál.

5. A németek sok sört isznak, sok kolbászt esznek, és kevesebb náluk a szívinfarktus, mint a magyaroknál.
Mi ebből a tanulság?

Egyél, igyál azt és annyit, amennyi jól esik. Amiatt fogsz meghalni, hogy magyarul beszélsz ...
(2011. Ismeretlen szerző)

HOL VÁSÁROLJUNK MAGYAR TERMÉKEKET?
Íme, a lista! http://www.magyar-termekek.hu/

MAGYARORSZÁG LEGÚJABB IMAGE-FILMJE
http://www.youtube.com/watch?v=Hmz8Ni9zO4M

A VÉGSŐ VALÓSÁG
Interjú Balogh Bélával (ideje: 01:08:02)
http://tisztahangok.wordpress.com/2010/04/21/balogh-bela-iro/

FILMEK, VIDEÓK
http://www.magyarvagyok.com/videok/listak/filmek/

További boldog napokat kívánok:

Batta Éva (EzoTaro alias Sophie)
Számmisztikus, Lélekrestaurátor

Telefon: + 36-20/384-8888
E-mail: ezotaro22@gmail.com

Web#1: http://www.ezotaro.com
Web#2: http://www.ezotaroszammisztika.hu
Web#3: http://www.ezotaro.odafigyelo.com