Rendészeti szervek

A rendészeti szerveket a minisztériumi irányítás és felügyelet szerint csoportosíthatjuk.

     A Rendőrség

A rendőrség Magyarország alkotmányos alapokon nyugvó állami fegyveres rendvédelmi szerve. Irányítását a rendészetért felelős belügyminiszter végzi. Feladatát tekintve mind az Alkotmány, mind pedig a rendőrségről szóló 1994. évi IV. törvény tartalmaz rendelkezéseket.

Ennek értelmében a Rendőrség feladata a közbiztonság és a közrend védelme, az államhatár őrzése, a határforgalom ellenőrzése, az államhatár rendjének fenntartása, a terrorizmus elleni küzdelem és a törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzés.

A Rendőrség törvényes feladatai ellátását különböző szervei biztosítják. Egy-egy szerv sajátos feladatrendszerrel, kiképzett hivatásos állománnyal rendelkezik. A hármas tagolódás nem jelent szakmai különállást. Ahogyan az ábra is szemlélteti szakmai átfedések és együttműködés jellemzi az egyes szerveket.

A rendőrség az alkotmányos értékek és az állampolgári jogok védelme érdekében sokszínű tevékenységet lát el. Célszerű ezeket a feladatokat rendszerezni, mely alapján a következő feladatköröket nevesíthetjük

• bűnmegelőzési,

• bűnüldözési,

• államigazgatási és

• rendészeti feladatkör.

A rendőrség feladatai:

1. Általános bűnügyi nyomozó hatósági jogkört gyakorolva végzi a bűncselekmények megelőzését és felderítését.

2.  Általános szabálysértési hatósági jogkört gyakorol, közreműködik a szabálysértések megelőzésében és felderítésében.

3.  Ellátja a közbiztonságra veszélyes egyes eszközök és anyagok előállításával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos hatósági feladatokat és engedélyezi és felügyeli a személy - és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet.

4. Ellátja a közterület rendjének fenntartásával kapcsolatos rendészeti,- valamint közlekedési hatósági és

5. Gondoskodik a büntetőeljárásban részt vevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak személyi védelméről, védi a Magyar Köztársaság érdekei szempontjából különösen fontos személyek életét, testi épségét, őrzi a kijelölt létesítményeket.

6. Büntetés-végrehajtási feladatokat lát el.

7. Ellátja a rendkívüli állapot, a megelőző védelmi helyzet, a szükségállapot, a veszélyhelyzet és a katasztrófa vagy katasztrófa veszélye esetén a hatáskörébe utalt rendvédelmi feladatokat.

8. Őrzi az államhatárt, megelőzi, felderíti, megszakítja az államhatár jogellenes átlépését, ellátja a hatáskörébe utalt idegenrendészeti és menekültügyi feladatokat, és ellenőrzi az államhatárón áthaladó személy- és járműforgalmat.

9. Elvégzi az e törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és _.bűnfelderítési célú ellenőrzést.

10. Felderíti a Magyar Köztársaság területén tevékenykedő terrorszervezeteket, megakadályozza, hogy e szervezetek bűncselekményeket kövessenek el, megakadályozza, hogy a Magyar Köztársaság területéről bármilyen szervezet, magánszemély terrorszervezet működését anyagi források biztosításával, vagy bármely más módon elősegítse.

11. Elvégzi a részére törvényben vagy kormányrendeletben megállapított, valamint az Európai Unió kötelező jogi aktusából és nemzetközi szerződésből eredő egyéb feladatokat, valamint részt vesz az ENSZ, az EU, az EBESZ, és a NATO keretében szervezett, illetve nemzetközi szerződés alapján a béketámogató és polgári válságkezelési feladatokban.

A határokat átívelő, nemzetközi bűnözés mára már nem ismeretlen kijelentés. Ahhoz, hogy eredményesen lehessen felvenni a harcot a jelenség ellen, a magyar rendőrség is együttműködik más külföldi és a nemzetközi rendvédelmi szervekkel. A gyors információáramlást, a hatékony, együttes fellépést biztosítja, hogy rendőrségünk tagja több nemzetközi igazságügyi szervezeteknek

Mára már részét képezi ennek az együttműködésnek, hogy magyar rendőr külföldön, de rendőrségi vagy határrendészeti feladatokat ellátó külföldi szerv tagja a Magyarország területén törvényben, illetve nemzetközi szerződésben meghatározott rendőri tevékenységet végezzen.

A Terrorelhárítási Központ

Napjainkra alapvetően megváltoztak a biztonság, a nemzetbiztonság feltételei. Az államokat érintő biztonsági fenyegetések között mára a terrorizmus lépett első helyre. A rendvédelmi szerveknek terrorszervezetekkel és a földrajzilag távolabbi pontokon működő csoportok együttműködésével is számolni kell.

A Terrorelhárítási Központ az ország egész területére kiterjedő illetékességgel rendelkező, a belügyminiszter irányítása alatt működő rendvédelmi szerv. Feladata a súlyos, terrorista jellegű bűncselekmények felderítése és megszakítása, mint a terrorcselekmény, emberrablás, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési nagytömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése.

Ugyancsak feladata, hogy a rendvédelmi szervek felkérésére a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható fegyveres vagy felfegyverkezett személyeket elfogja, de más személy elleni erőszakos bűncselekmények megszakítása is a tevékenységi körbe tartozik. A közjogi méltóságok közül védi a miniszterelnököt és a köztársasági elnököt.

A TEK felderítési, elhárítási és bűnüldözési tevékenysége során, ha bűncselekmény elkövetésének gyanúját észleli, haladéktalanul feljelentést tesz az illetékes nyomozó hatóságnál, vagy az ügyészségnél, és átadja az általa összegyűjtött adatokat.

A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ

 A Központ létrehozását a szervezett bűnözéssel összefüggő információk gyors és célirányos áramoltatása, a beszerzett adatokra történő mihamarabbi reagálás, valamint a bűnüldöző szervek tevékenysége során jelentkező párhuzamosságok felszámolása indokolta.

A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervezet többségében hivatásos személyi állománnyal működő központ, mely elsődlegesen elemző és értékelő munkát végez. A megszerzett és kiértékelt információkat továbbítja azoknak a nyomozó és felderítő szerveknek, amelyek illetékesek az információk alapján az ügyek lefolytatására.

A nemzetközi mintára létrehozott Központ abból a külföldi tapasztalatra épül, mely szerint a bűnüldözésben feladatot ellátó szervezeteknek viszonylag nagy a számúk és széttagoltak A párhuzamos bűnügyi felderítés kiszűrése illetve az adatok összevetése humán és anyagi eszközökkel való hatékonyabb gazdálkodást tesz lehetővé.

A Központ a bűnöző csoportok feltérképezésével, egymáshoz való viszonyuk elemzésével, azok jogellenesen megszerzett javainak legalizálását szolgáló gazdálkodó szervezetek, vállalkozások működésének felmérésével, értékelésével az ilyen szervezetek struktúrájának szétzilálását, bomlasztását is elősegítik.

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és az irányítása alá tartozó szervek

A tűzoltóság és a polgári védelem országos és területi szerveinek összevonásával 2000. január 1-jével megalakult a Katasztrófavédelem.

A katasztrófavédelem magyarországi rendszerében kiemelt szerepet tölt be az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, amely a polgári védelem és az állami tűzoltóság országos és területi szerveiből összevont, államigazgatási feladatot is ellátó országos hatáskörű rendvédelmi szerv. A szervezet országos hatáskörű központi szervre, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra és területi szervekre tagozódik. A területi szervek a megyei igazgatóságok, amelyek alárendeltségében helyi szervként polgári védelmi kirendeltségek működnek.

Feladatuk a katasztrófák elleni védekezésre történő felkészülés, a lakosság védelme, a veszélyhelyzetek megelőzése és a károk felszámolásában való közreműködés.

A hazai katasztrófavédelem rendszerében dolgozó több ezer ember – hivatásos, közalkalmazotti és köztisztviselői állomány, valamint önkéntesek sokasága – olyan közösség, amely azért dolgozik, hogy a valós problémák megoldásával a baj órájában segíteni tudjon.

Vállalt feladataik: a katasztrófák, valamint a veszélyes anyagok által okozott súlyos balesetek elleni megelőzéstől és felkészüléstől, az anyagi javakat fenyegető hatások elleni védekezésen és beavatkozáson át egészen a helyreállítási feladatokban vállalt feladatokig terjednek. A szervezet ellátja a hazai tűzvédelmi rendszer felügyeletét is.

Céluk, annak az igénynek megfelelni, hogy a különböző szintű állami szervek tevékenységében, a védekezés irányításában, ipari vagy természeti katasztrófák bekövetkezése esetén hatékony katasztrófaelhárító rendszer működjön hazánkban.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a hazai katasztrófavédelmi irányítási rendszer egyik meghatározó tagja, hatósági feladatellátása kiemelten fontos a magyarországi rendvédelemben, mivel hatósági jogkörei - többek között -

• a veszélyes ipari üzemek engedélyezési és hatósági ellenőrzési rendszerének működtetése
• veszélyes áruk közúti szállítás hatósági ellenőrzésének végrehajtása
• az építési, tűzvédelmi technikai termékek piacfelügyelete
• teljes körűen nem szabályozott, beépített automatikus oltóberendezések létesítési- és használati ügyeinek eljárása
• az épületek, építmények tűzvédelmi létesítési előírásai alól eltérés engedélyezése
• a tűzvédelmi szakértői tevékenységgel összefüggő közigazgatási hatósági eljárások
• a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tűzvédelmi ügyeiben való eljárás
• a főváros területén másodfokú tűz- és polgári védelmi szakhatósági és hatósági jogkörök

 A büntetés-végrehajtás szervezete

Mint minden rendészeti szerv esetén a büntetés-végrehajtás feladatát, szervezetrendszerét, működését jogszabály határozza meg. Érdekesség, hogy a végrehajtás törvényességi felügyeletét egy külön szerv, az ügyészség látja el.

Az elítélteket három végrehajtási fokozati intézetben kerülnek elhelyezésre. A végrehajtási szabályok súlyossága szerint fegyház a legszigorúbb, majd ezt követően börtön majd fogház fokozatot különböztetünk meg. A fegyházban az elítélt állandó irányítás és ellenőrzés alatt áll, a büntetés-végrehajtási intézeten belül is csak engedéllyel és felügyelet mellett járhat, külső munkában kivételesen részt vehet. Börtön és fogház fokozatokban az elítéltekre enyhébb szabályok vonatkoznak, munkát végezhetnek vagy akár rövidebb idejű eltávozásokra is elhagyhatják az intézetet.

Sajátossága a büntetés-végrehajtási rendszemek, hogy a fiatalkorúakat a felnőttektől, illetve a nőket a férfiaktól a végrehajtás során el kell különíteni.

Magyarországon megközelítőleg 8000 fő dolgozik a szervezetrendszerben és látják el a fogva tartással kapcsolatos feladatokat. Évente átlagosan megközelítőleg 15.000 fő tölti büntetését valamely intézetben, azonban ez a szám meghaladja az egyes intézetek tényleges befogadó képességét. A kormányzat feladata a férőhelyek számának növelése vagy az egyes intézetek korszerűsítése.

 Nemzeti Védelmi Szolgálat

Feladati, tevékenységei közül legjelentősebb a Rendőrség, a polgári védelem és a katasztrófavédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság és Alkotmányvédelmi Hivatal és Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és ezek minisztériumi felügyeleti szervei hivatásos állományának és hozzátartozóinak kifogástalan életvitelre vonatkozó ellenőrzése, megbízhatósági vizsgálata. Kiterjedt feladata mellett egyebekben végzi a hatáskörébe utalt bűncselekmények felderítését is.

A bűnözők egy részére jellemző, hogy tudatosan folytatnak a rendvédelmi szervek tagjaival kapcsolatépítést. Jelentős azok száma, akik folyamatosan törekednek arra, hogy törvénybe ütköző tevékenységükhöz egyfajta rendvédelmi hátteret is kiépítsen. A bűnmegelőzés és ennek megfelelően a felderítés ez irányú szerepe tehát jelentős mértékben növekszik.

A szervezeteken belüli bűnmegelőzés célkitűzései között szerepel a korrupció megelőzése. A közhivatalnokoknak, a rendvédelmi szervek hivatásos és nem hivatásos munkatársainak e területen különösen is példát kell mutatniuk A korrupcióra irányuló törekvések, korrupciós eljárások felfedése éppen ezért kiemelt feladat a Szolgálatnak.

Jellegét tekintve az Nemzeti Védelmi Szolgálat nem klasszikus nyomozóhatóság. Nyomozóhatósági jogkört nem gyakorol, felderítő tevékenységét végez, amely azonban csak a bűncselekmény gyanújának megállapításáig, vagy kizárásáig tart. Nyomozását követően feljelentést tehet az illetékes ügyészséghez, de le is lezárhatja az ügyet.

A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezete és jogállása

Az Alkotmányvédelmi Hivatal

A Magyarország szuverén állam, melynek tiszteletben tartása minden más államnak a kötelessége. Politikai, gazdasági függetlenségünk védelme alkotmányos értékeink mellett az állam kiemelkedő feladata.

A világtörténelem során minden korban jellemző volt az államok létét, biztonságát veszélyeztető vagy sértő szándék. Ezek elhárítása, akár belső, akár külső törekvésről is legyen szó a stabilitás érdekében elsőrendű tevékenység. Hazánkban a Alkotmányvédelmi Hivatal feladata ez a tevékenység, de munkájuk kiterjed a terrorcselekmények, a fegyver- és kábítószer kereskedelem feltérképezésére is.

Sajátos feladatát képezi a hivatalnak a központi államhatalmi és kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek és létesítmények biztonsági védelme, a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, illetve ellenőrzésének feladata.

Az Információs Hivatal

Napjainkban globális és regionális válságok mellett minden államnak számolnia kell a nemzetközi szervezett bűnözés, a terrorizmus avagy a tömegpusztító fegyverek kereskedelméből eredő veszélyekkel.

Az Információs Hivatal (IH) olyan polgári hírszerző szolgálat, mely elsődlegesen az országhatáron kívül tevékenykedik Külföldre vonatkozó vagy külföldi eredetű bizalmas információk megszerzésével segíti elő a Magyar Köztársaság nemzeti érdekeinek érvényesülését, és működik közre az ország szuverenitásának biztosításában és alkotmányos rendjének védelmében.

A megszerzett információk a kormányzati döntések megalapozását szolgálják. A kormány meghatározza azokat a témákat, amelyekről a hírszerzés útján tájékozódni kíván. Ezek alapján az Információs Hivatal – különleges eszközrendszere révén – olyan adatokat, értesüléseket, dokumentumokat szerez, amelyek a hivatalos csatornákon egyáltalán vagy csak korlátozottan ismerhetők meg.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

Az állam által garantált rend védelmének e jelentős forrása az információszerzés. Mint láttuk, több szervezet is végzi ezt a tevékenységet, mely jellegénél fogva titkosságot feltételez. Hazánkban ez a titkos tevékenység törvény által jól körül írt, szigorú feltételek megléte garantálja az állampolgárok alapjogainak védelmét. Az NBSZ a jogszabályok keretei között a titkos információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés különleges eszközeivel és módszereivel szolgáltatásokat teljesít a törvény által erre feljogosított szervek tevékenységéhez, valamint biztosítja az ehhez szükséges technikai eszközöket és anyagokat. Bármelytitkos tevékenység folytatására feljogosított szerv            igénybe veheti            a szolgálat munkáját.

A szolgálat ellátja a biztonsági okmányok védelmének hatósági felügyeletét, valamint szakértői tevékenységet végez, mely kiterjedhet a vegyi, az okmány, írás, nyelvész, vagy műszaki kérdésekre is.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal valamint a Vám­ és Pénzügyőrség összevonásával létrejövő új szervezet a hatékonyság és költségtakarékosság elvére épít mely célul tűzte ki az állam adó- és adójellegű bevételeinek teljes körű kontrollját és védelmét. Egységes és egyszerűbb eljárási formák bevezetésével, az egy helyen való érdemi ügyintézés lehetőségének megteremtésével egyszerűsödik az adminisztráció, átláthatóbb a szervezet.

A korábban létező adónyomozói intézményrendszer visszaállításával a költségvetést súlyosan károsító, büntetőjogi eszközökkel szankcionálandó adózói magatartások feltárása, szankcionálása és visszaszorítása a célja a szervezetnek ezért az adóhatóság és az adónyomozók közötti együttműködés újra kialakításra került.

A NAV, mint állami adó- és vámhatóság a Kormány irányítása és az adópolitikáért felelős miniszter felügyelete alatt álló kormányhivatal, államigazgatási, de fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó országos hatáskörű szerv.

A NAV szakmai felépítését tekintve négy fő tevékenységi kör köré szerveződik

·                     adóigazgatás

·                     vámigazgatás

·                     bűnügyi tevékenység, valamint

·                     informatika.

A jól működő informatika a szervezet egyik alappillére, hiszen nélküle az adóigazgatás, illetve a vámigazgatás sem tud megfelelően működni.

A NAV központi szervei a Központi Hivatal, a bűnügyi főigazgatóság, az informatikai feladatokat ellátó intézetek, valamint a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet. Az állami adóhatósági feladatokat ellátó szerve az állami adó- és vámhatóság adóztatási szerve, míg a vámhatósági feladatokat az állami adó- és vámhatóság vámszerve látja el. A bűnügyi tevékenységet a NAV nyomozó hatósága, azaz a bűnügyi főigazgatóság és a középfokú bűnügyi szervei, a regionális bűnügyi igazgatóságok valósítják meg.

A hivatal személyi állománya

·                     kormánytisztviselőkből,

·                     kormányzati ügykezelőkből,

szolgálati viszonyban álló, hivatásos állományú tagokból (pénzügyőrök) és

·                     munkavállalókból áll.

A szervezet feladatát meghatározó törvény a NAV hivatásos állományú tagjainak, azaz a pénzügyőröknek - ideértve a NAV bűnmegelőzési, bűnüldözési, bűnfelderítési és nyomozati feladatait ellátó hivatásos állományú pénzügyi nyomozót is - valamint a nem hivatásos állományú pénzügyi nyomozóinak az intézkedései és szolgálati fellépési jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos rendelkezések tekintetében továbbra is megilleti az állományt akár a kényszerítőeszközök, de a személyes szabadságot korlátozó intézkedésének alkalmazásának lehetősége.

EGYÉB NEM FEGYVERES RENDÉSZETI SZERVEK

A közbiztonság és belső rend védelme egy olyan átfogó kategória, amelynek egyik eleme a rendészet. A rendészeti tevékenység a közhatalom gyakorlásának az egyik fajtája, amely azonban nem minden esetben kívánja meg a fegyveres jelleget.

Több olyan szerv működik hazánkban, amelyek céljaikat tekintve közhatalmat gyakorolnak Ezek tevékenységi körükben részben kapcsolódnak a fegyveres rendészeti szervek működéséhez, részben önálló feladatokat látnak el.

Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 

A Kormány az egységes migrációs szervezet kialakításának első fázisaként a 162/1999. (M.19.) Korm. rendelettel önálló központi hivatalként 2000. január 1-jei hatállyal hozta létre a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt. A Hivatal a belügyminiszter által - a közigazgatási államtitkár útján - irányított szerv.

 A rendőrség feladatkörében „ellátja a hatáskörébe utalt idegenrendészeti és menekültügyi feladatokat”. Önmagában a külföldieknek a Magyarországra, végső soron az Európai

Unió területére történő beutazása és tartózkodása  természetes dolog, de ez csak jogszabályok által meghatározott módon történhet. Egyes személyek, csoportok azonban nem tudnak megfelelni a belépés, beutazás feltételeinek, de ennek ellenére ezt mégis       - megkísérlik A rendőrség határrendészeti szolgálatának elsődleges feladata a jogellenes belépés, beutazás megakadályozása, megszakítása, az elkövetők elfogása.

Többük azonban a hazájukban zajló háborús, vagy politikai események, de akár vallási, politikai nézetükből fakadó üldöztetés miatt elmenekülnek és végcéljuk az Európai Unió, Magyarors7ág. Nemzetközi szerződésekből származó kötelezettségek alapján e személyeket oltalom alá kell venni.

Hivatal az egész ország területére kiterjedően ellátja a hatáskörébe utalt idegenrendészeti feladatokat, - menekültügyi hatóságként a jogszabályokban a hatáskörébe utalt menekültügyi feladatokat.

Hivatal feladatkörébe tartozik továbbá:

·      a nemzetközi szerződésekből adódó migrációs feladatok végrehajtása;

·      a migrációs kérdésekkel foglalkozó nemzetközi szervezetekkel, a magyarországi kormányzati és nem kormányzati szervekkel való együttműködés;

·      a befogadó állomások, ideiglenes szálláshelyek és a közösségi szállások irányítása és működtetése.

A hivatal az ország különböző területi egységein Igazgatóságokat működtet, akik a menekültüggyel kapcsolatos feladatokat is ellátják, egyben Békéscsabán, Bicskén és Debrecenben menekülteket befogadó állomásokat működtet.

Nemzeti Közlekedési Hatóság

 A Hatóság a közlekedésért felelős miniszter irányítása alatt működő költségvetési szerv. A Hatóság Magyarországon egyedüliként latja el a közlekedéshez kapcsolódó valamennyi hatósági, felügyeleti tevékenységet.

Az NKH szakemberei a jogkörükben eljárnak a közlekedésben résztvevő eszközök és a közlekedési infrastruktúra műszaki színvonalának fenntartása érdekében. Ellenőrzéseket végeznek - az esetek jelentős részében a rendőrséggel együttműködve - közlekedés szereplőnek helyes viselkedésének kialakítása, a közlekedésbiztonság fokozása és a műszaki, technikai és közlekedési ismereteik eredményes érdekében.

Nem csak a közúti, hanem a légügyi, vasúti, vízi közlekedési hatósági igazgatás is a Hatóság feladata. Jogkörében eljárva engedélyeztetési, ellenőrzési, oktatási, ha kell bírságolási tevékenységet végez.

Érdemes említést tenni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat-ról, (ÁNTSZ) mely közegészségügyi (élelmezés-egészségügy, táplálkozás-egészségügy), járványügyi és más feladatokat lát el, mely jogszabályokban megfogalmazott hatósági tevékenységével szintén kapcsolódik az állam rendészeti tevékenységéhez.

A NAV adóhatósági tevékenységi körében tipikus hatóság, aki az állami pénzeszközök, bevételek beszedése érdekében, ha kell kényszer útján is eljár. Intézkedései mindenkire nézve kötelező jellegűek A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság feladata a fogyasztói panaszkivizsgálás, amely indokolt esetben hatósági ellenőrzés keretében történik. A tevékenységük során ellenőrzik a jogszabályi előírások betartását, feltárják az esetleges hiányosságokat, hibákat. Ha a hatóság jogsértő állapotot talál, erről határozat hoz, szankcióként fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.

A teljesség igénye nélkül felsorolt nem rendészeti szervek tevékenységétől, egyes eljárásától, mint ahogyan arra utalás történt, nem idegen az együttműködés. Számos példája van annak, hogy a mindennapi életben a fegyveres és nem fegyveres rendvédelmi szervek egyidejűleg végzik hatósági tevékenységüket. Ennek nem csak hatékonysági szempontból van szerepe, hanem kellő visszatartó hatása is van a későbbiekre nézve.