Szabálysértési alapismeretek

Jogellenes cselekmény az a társadalomra veszélyes emberi magatartás (tevékenység vagy mulasztás), amelyet a jogalkotó szerv a társadalomban általánosan elfogadott normák (érdekek vagy értékek) megsértése vagy veszélyeztetése esetén azzá nyilvánít.

A jogellenes cselekményeke a társadalomra veszélyességük alapján két csoportba soroljuk:

- enyhébb, csekélyebb:            szabálysértés

- súlyosabb:                             bűncselekmény

A jogellenes cselekményekkel szembeni fellépést meghatározó jogszabályok:

* szabálysértést törvény, kormányrendelet, önkormányzati rendelet határozhat meg

-         az 1999. évi LXIX. tv. a szabálysértésről

-         a 218/1999. kormányrendelet az egyes szabálysértésekről

* bűncselekményt alapvetően törvény, miniszteri rendelt, alkotmánybírósági határozat, nemzetközi szerződés határozhat meg.

- az 1978. évi IV. tv. a Büntető Törvénykönyvről (a továbbiakban Btk.)

A szabálysértés fogalma:

A szabálysértések csoportosítása:

• az emberi méltóság és a személyi szabadság elleni szabálysértések (pl. becsületsértés, magánlaksértés)
• tulajdon elleni szabálysértések (pl. lopás, sikkasztás, rongálás (ha szándékos), csalás)
• pénzügyi szabálysértések (pl. vámszabálysértés, deviza szabálysértés)
• közrend elleni szabálysértések (pl. lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés, rendzavarás, veszélyes fenyegetés)
• közigazgatás működésének zavartalanságát veszélyeztető szabálysértések (pl. személyazonosság, lakhatás igazolásával kapcsolatos kötelességek megszegése)
• közlekedési szabálysértések (ittas vezetés, sebességkorlátozás túllépése, a KRESZ előírásaink megszegése)
• hírközlési szabálysértések (pl. távközléssel kapcsolatos előírások be nem tartása)
• fogyasztóvédelmi szabálysértések (pl. árdrágítás, jogosulatlan kereskedés)
• munkaügyi szabálysértések (pl. külföldi illegális foglalkoztatásának elősegítése)
• egészségügyi és szociális szabálysértések (pl. orvosi vizsgálat elmulasztása)
• mező-, erdő—és vízgazdálkodási szabálysértések (pl. vízszennyezés)
• építésügyi szabálysértések (pl. kontárkodás, bányászati szabálysértés)
• a közoktatás rendjét és a kulturális javakat veszélyeztető szabálysértések (pl. kulturális javak engedély nélküli másolása, közoktatási törvényben meghatározott kötelezettségek megszegése)
• sajtószabálysértések (pl. sajtóigazítási szabálysértések)

A szabálysértés elkövetői:

A szabálysértés elkövetői (alanyai)       1. tettes

                                                           2. részesei

Tettes: aki a szabálysértést közvetlenül megvalósítja

Részes: egyrészt a felbujtó, aki a tettest szándékosan rábírja a szabálysértés elkövetésére, másrészt a segítő (bűnsegéd), aki a tettesnek az elkövetéshez szándékosan segítséget nyújt.

A szabálysértésért való felelősség:

A szabálysértés elkövetői (alanyai) csak olyan személyek lehetnek, akiket a szabálysértés elkövetéséért szabálysértési felelősség terhel.

A szabálysértési felelősség alapja az alanyi felelősség és a felróhatóság.

Alanyi felelősség akkor állapítható meg, ha a természetes személy (élő személy) a szabálysértés elkövetésekor a 14. életévét betöltötte, továbbá rendelkezik beszámítási képességgel.

A szabálysértés elkövetőjének akkor róható fel a cselekménye, ha azt szándékosan vagy gondatlanul követi el.

Szándékos, ha magatartásának            * következményét kívánja vagy

                                                           * nem kívánja, de a következményekbe belenyugszik.

Gondatlan, ha                                    * előre látja magatartásának következményeit, de

                                                              könnyelműen bízik annak elmaradásában vagy

                                                           *azért nem látja előre magatartása következményét, mert a tőle elvárható figyelmet

                                                             vagy körültekintést elmulasztja.

Szabálysértési felelősségre vonási vonás akkor lehetséges, ha

• alanyi felelősséggel bíró személy szabálysértést követett el,
• az elkövető jogellenes cselekménye felróható (szándékos vagy gondatlan)
• nem áll fenn felelősségre vonási akadály.

A felelősségre vonási akadályok olyan körülmények, melyek vagy kizárják vagy megszüntetik a felelősségre vonást.

Kizáró okok:

• jogos védelem (saját, vagy mások személye ellen intézett jogtalan támadás elhárításához szükséges cselekedet)      
• végszükség (saját, vagy mások személyét, javait közvetlen, és másként el nem hárítható veszélyből menti)
• gyermekkor
• kóros elmeállapot
• önhibáján kívül ittas vagy bódult állapotban történő elkövetés
• kényszer és/vagy fenyegetés hatására
• ténybeli tévedés
• cselekmény jogellenességében való tévedés (jogi tévedés)
• magánindítvány hiánya

Megszüntető okok:

o       felelősségre vonás mellőzése (a cselekmény súlya annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen)

o       az elkövető halála

o       elévülés (6 hónap – 2 év)

A törvény hatálya (területi, személyi, időbeli)

Területi: a belföldön elkövetett szabálysértésekre kell alkalmazni, az eljárás alá vont személy állampolgárságára tekintet nélkül, (hajó és légi jármű)

Személyi:  minden állampolgárra, kivéve a  diplomáciai vagy egyéb – pl. képviselői mentesség, mentelmi jogot élvezőkkel szemben.

Időbeli:  az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok alapján kell elbírálni. (Ha a szabálysértés elbírálásakor hatályban lévő új jogszabály szerint a cselekmény már nem minősül jogellenesnek, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új jogszabályt kell alkalmazni.)

Szabálysértésért kiróható szankciók:

1.     Büntetések:

Elzárás (törvény és bíróság döntése alapján – 1 nap 60 nap)

            Pénzbirság elzárásra átváltása 1000 – 3000 Ft/nap

            (bűncselekménynél 100 Ft/nap is lehet)

Pénzbírság (1.000 Ft – 150.000 Ft)

                  sajátos válfaja a helyszíni bírság, melynek legmagasabb összege 10.000 Ft

            meg nem fizetés esetén közérdekű munkára, vagy elzárásra váltható át.

Közmunka: 5000 Ft/nap/6óra (pihenő vagy szabad napon)

(Halmazati büntetés, ha rövid időn belül több esetben követi el, akkor azokat

 együtt bírálja el a hatóság és a bírság max összegének felével növeli a

 büntetést)

2.     Intézkedések:

Járművezetéstől eltiltás (1 hónap – 1 év) 6 hónaptól utóképzésre kötelezik az elkövetőt (tanfolyam)

Elkobzás - el kell kobozni, amelyet a szabálysértés eszközeként használtak

                                                           szabálysértés elkövetése útján jött létre

                                                           az elkövető az elkövetésért kapott

                                                           amelyre nézve a szabálysértést elkövették.

                        Az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll.

            Kiutasítás – külföldi személlyel szemben, maximum 2 év

            Figyelmeztetés

Kitiltás – pl. sportrendezvényről (6 hónap - 2 év)

Szabálysértési hatóságok:

1. Települési Önkormányzat (nevében a jegyző) - döntően a vagyon elleni szabálysértéseket bírálják el, de hozzájuk tartozik pl. a lakcímváltozással kapcsolatos szabálysértések is, stb.
2. Rendőrség - Rendőrkapitányság igazgatásrendészeti osztálya (szabálysértési előadó) hozzá tartozik minden közlekedéssel kapcsolatos, közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos, pirotechnikai eszközökkel kapcsolatos, vagy a lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértési visszaélések, stb.
3. VÁM-hatóság – jövedéki termékekkel kapcsolatos szabálysértések, stb.

A szabálysértési ügyekben eljáró hatóságokat és az eljárásban részt vevő személyeket együttesen a szabálysértési eljárás alanyainak nevezzük.

     ·        hatóságok: a közigazgatási szabálysértési hatóságok (pl. rendőrség, polgármesteri hivatal, ÁNTSZ…), a bíróság, az ügyészség.

     ·        személyek: jogi személyek (a feljelentést tevő állami szervek – kvázi sértett), magánszemélyek (az elkövető, a védő, a sértett) és a mellékszemélyek (tolmács, szakértő – akinek nem fűződik érdeke az eljárás alakulásához)

Hatóságok hatásköre, illetékessége:

A hatáskör kijelöli, hogy milyen szerv és annak milyen szintű (központi, területi, helyi) szervei kötelesek és jogosultak eljárni az adott szabálysértés esetén (pl. mezei lopás – rendőrkapitányság; emberölés – megyei főkapitányság; nemzetközi drogcsempészet – ORFK).

Az illetékesség azt határozza meg, hogy az azonos hatáskörű (szintű) szervek közül melyik lesz az, amelyik konkrétan köteles és jogosult eljárni az adott szabálysértés esetén (pl. a hevesi, vagy a füzesabonyi rendőrkapitányság)

A közigazgatási szabálysértési hatóságok működése meghatározott földrajzi területre terjed ki, melyet az adott hatóság illetékességi területének nevezünk.

A szabálysértési eljárásban részt vevő személyek:

1. az eljárás alá vont személy
2. az ügyvéd
3. a sértett
4. a tanú
5. a tolmács
6. a jogi képviselő
7. szakértő

A szabálysértési eljárás általános szabályai:

1.      az idézés (értesítés) és a mulasztás igazolása

2.      a kézbesítés

3.      a jegyzőkönyvkészítés

4.      az eljárási költségek viselése

5.      a szabálysértési kényszerintézkedések

Ha idézésre az érintett nem jelenik meg, akkor ezt a mulasztást igazolni kell. Értesítést szemle, tanú vagy szakértő meghallgatásakor küld a hatóság az elkövetőnek és a sértettnek. Ezen nem kötelező megjelenni, így a mulasztást igazolni sem kell.

A kézbesítés rendszerint postai úton „tértivevényes” levélen történik.

A szabálysértési eljárás cselekményeiről (panaszfelvétel, kihallgatás…) jegyzőkönyvet kell készíteni. (Ha ezt nem kifogásolja senki, akkor lehet hangfelvétel is.)

Eljárási költség mindaz a költség, amelyet az állam az eljárás megindulásától a büntetés végrehatásáig előlegezett meg (pl. idézés költsége, a tanú útiköltsége, szakértő díja…).

Kényszerintézkedések a szabálysértési eljárásban szigorú törvényi feltételekhez kötött személyi szabadságot, állampolgári jogot korlátozó eljárási intézkedések. Két csoportja:

A.)  a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések

1.      feltartóztatás és előállítás (a szabálysértés megszakítása, az azonnali felelősségre vonás alkalmazása, a bizonyítékok beszerzése és az elkövető kilétének megállapítása céljáról)

2.      szabálysértési őrizet (a legsúlyosabb szabálysértési kényszerintézkedés. A rendőrség alkalmazhatja az elkövetővel szemben elzárással is sújtható szabálysértés esetén – tettenéréskor – gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából.)

3.      elővezetés (szabálysértési hatóság vagy a bíróság rendeli el, azzal szemben, aki az idézésre nem jelent meg és távolmaradását nem tudja alapos indokkal igazolni. Az elővezetés költségét az elővezetett személy köteles megtéríteni.)

B.)  a személyi szabadságot nem - de más emberi és állampolgári jogokat - korlátozó kényszerintézkedések

1.      ruházat, csomag és jármű átvizsgálása (bárkivel szemben alkalmazható, ha alaposan feltételezhető, hogy tárgyi bizonyítási eszközt tart magánál. Átvizsgálás előtt fel kell szólítani, hogy önként adja át.)

2.      lefoglalás (tulajdonjogot korlátozó intézkedés. A hatóság elkobzási vagy bizonyítási célból a biztonságos megőrzés érdekében lefoglalja a tárgyi bizonyítási eszközt.)

3.      rendbírság (szabálysértési hatóság az eljárási kötelezettségek teljesítés érdekében, valamint az eljárás rendjének megzavarása miatt. 500 – 5.000 Ft, bírósági eljárásban max. 50.000 Ft)

A szabálysértési eljárás szakaszai:

Három egymást követő, egymásra épülő szakaszból áll:           1. szabálysértési alapeljárás

2. jogorvoslati eljárás

1.      Alapeljárás

Szabálysértési ügy és eljárás a bejelentést, ill. a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelését követő feljelentés alapján indulhat meg. Az alapeljárás célja, hogy tisztázza a szabálysértési tényállást, melynek keretében bizonyítási eljárást kell alkalmazni (30 nap), ezen eljárás során a szabálysértési hatóság bizonyítási eszközöket vesz igénybe.

(A tényállás fogalma: a szabálysértési tényállás azon magatartások, és körülmények összessége, melyek tevésével vagy nem tevésével a szabálysértés megvalósult.)

Az eljárás felfüggeszthető (max. 2 év), ha az érdemi elbírálás nem lehetséges (pl. az ismert elkövető távolléte miatt).

A szabálysértés elkövetője kártérítésre kötelezhető, ha az érintett felek ezt elfogadják. (ellenkező esetben polgári úton érvényesíthető a kárigény)

A szabálysértési hatóság intézkedése, döntése ellen az érintett panasszal élhet (8 napon belül), amit a hatóság 3 napon belül továbbít az ügyésznek. Az ügyész 8 napon belül vagy elutasítja, vagy új eljárásra utasítja a a szabálysértési hatóságot.

2.      Jogorvoslati eljárás

A szabálysértési jogorvoslati eljárás alanyai (kik kezdeményezhetik)

·        az elkövető

·        az elkövető törvényes képviselője

·        a védő

·        a sértett

·        a szabálysértési hatóság

·        a bíróság

·        az ügyész

Szabálysértési jogorvoslat lehet:

·        kifogás

·        ügyészi óvás

·        a határozat bírósági felülvizsgálata

·        bírósági határozat (pl. elzárás) elleni fellebezés

·        perújítás (pl. új bizonyíték felmerülése)

3.      Végrehajtási eljárás

Alapvetően a kötelezettségek (pl. pénzbírság) kikényszerítésére irányul, ha önként 30 napon belül annak nem tesz eleget.

   a, végrehajtás elrendelése – határozat formájában

   b, végrehajtás foganatosítása (tényleges végrehajtása)

·        közvetlen letiltással (pl. fizetésből)

·        tartozás adók módjára történő behajtása

·        átváltoztatás közérdekű munkára

·        átváltoztatás elzárásra (ha kifizeti, akkor azonnal szabadon kell bocsátani)

A bizonyítás eszközei

1.        a tanúvallomás,

2.        a szakvélemény,

3.        a tárgyi bizonyítási eszköz,

4.        az okirat,

5.        a szemle és

6.        az elkövető vallomása.

A tárgyi bizonyítási eszköz

Tárgyi bizonyítási eszköz minden olyan dolog, amely a szabálysértés elkövetésének nyomait hordozza, amely a szabálysértés elkövetése útján jött létre, amelyet a szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak, vagy amelyre a szabálysértést elkövették.

Amennyiben a tárgyi bizonyítási eszköz nem alkalmas lefoglalásra, akkor a szabálysértéssel kapcsolatos egyedi tulajdonságainak leírását rögzítő iratot vagy fényképet kell az iratokhoz csatolni.

Az okirat

Az okirat a szabálysértési felelősségre vonás szempontjából jelentős tény, adat, esemény vagy nyilatkozat megtételének igazolására alkalmas irat.

  Az okiratra vonatkozó rendelkezések érvényesek minden olyan tárgyra, amely műszaki vagy vegyi úton adatokat rögzít (fénykép, film-, hangfelvétel, mágneslap, mágnesszalag stb.).

A szemle

Amennyiben a tényállás tisztázásához személy, tárgy vagy helyszín közvetlen megtekintése, illetve megfigyelése szükséges, a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság szemlét rendel el. Ennek során

a) a szemletárgy birtokosa a szemletárgy felmutatására kötelezhető;

b) helyszíni szemle tartható.

A szemle alkalmával a bizonyítás szempontjából jelentős körülményeket kell rögzíteni. A szemle tárgyáról, ha lehetséges és szükséges felvételt, rajzot vagy vázlatot kell készíteni és azt a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

A szabálysértési határozat a szabálysértési hatóság az ügy eldöntését célzó, felelősséget megállapító, írásba foglalt döntése.

Részei:

·        bevezető rész: a hatóság megnevezése, az ügy száma és tárgya

·        rendelkező rész: elkövető adatai, a szabs. megnevezése, érdemi döntés (büntetés v. intézkedés), a végrehajtás módja, jogorvoslati lehetőség

·        indoklás rész: a megállapított történeti tényállás, az értékelt bizonyítékok, alkalmazott jogszabályok

·        záró rész: határozathozatal helye, ideje, aláíró hatósági személy neve, beosztása, kiadmányozás

Az elkövetővel közölt határozatot a védővel is közölni kell.

A Rendőrség tevékenységével összefüggő leggyakoribb szabálysértések

Tulajdon elleni szabálysértések – más tulajdonát képező tárgyra lehet elkövetni

lopás – aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa

csalás - aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el.

sikkasztás - aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.

hűtlen kezelés - aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.

jogtalan elsajátítás - aki a talált idegen dolgot eltulajdonítja, avagy nyolc nap alatt a hatóságnak vagy annak, aki elvesztette, nem adja át, úgyszintén aki a véletlenül vagy tévedésből hozzá került idegen dolgot eltulajdonítja vagy nyolc nap alatt vissza nem adja,

orrgazdaság - aki csempészetből, lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból vagy orgazdaságból származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik, orgazdaságot követ el.

bankkártyával visszaélés -  aki

a) hamis vagy hamisított készpénz-helyettesítő fizetési eszközt jogtalan haszonszerzés végett felhasznál,

b) készpénz-helyettesítő fizetési eszközt jogosulatlanul felhasznál,

c) a hamis, a hamisított vagy a jogosulatlanul használt készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő fizetést elfogadja,

és ezzel kárt okoz, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést követ el.

rongálás - aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el.

nem gépi jármű önkényes elvétele

Közrend elleni szabálysértések

Lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértések (megszerzése, tartása, javítása, forgalomba hozatala…)

Rendzavarás aki verekszik, továbbá aki mást verekedésre felhív, olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, mely másokban megbotránkozást, riadalmat kelt.

Tiltott kéjelgést követ el, aki a törvény felhatalmazása alapján hozott önkormányzati rendeletben a szexuális szolgáltatással összefüggő korlátozást, illetve tilalmat megszeg. 

Veszélyes fenyegetést követ el, aki az élet, testi épség vagy egészség elleni bűncselekmény elkövetésének kilátásba helyezésével, ill. a becsület csorbítására alkalmas tény nagy nyilvánosság elé tárásával (ha ez komolynak tekinthető) történő fenyegetés.

Csendháborítást követ el, aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja. 

A közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértések (8 cm pengehosszúságot meghaladó szúró- vagy vágóeszköz, dobócsillag, rugós kés, íj, számszeríj, csúzli, ólmosbot, fegyverutánzat, elektromos sokkoló, rendőrbot, bilincs, sebességmérő készüléket jelző vagy zavaró készülék birtoklása, gyártása, kereskedelmére vonatkozó szabályok megszegése) 

Szeszesital-árusítás, - kiszolgálás és – fogyasztás tilalmának megszegése (18. életévet be nem töltött személy kiszolgálása, szemmel láthatóan részeg személy kiszolgálása, fiatalkorú lerészegítése)

 Tiltott fürdés (fürödni csak a kijelölt fürdőhelyen lehet, fürdőzők közelében úszóeszközt használni csak a fürdőzők veszélyeztetése nélkül szabad, 6 éven aluli gyermek csak felnőtt közvetlen felügyelete mellett fürödhet)

A közigazgatás működésének zavartalanságát veszélyeztető szabálysértések

Személyazonosság igazolásával kapcsolatos kötelességek megszegése (a személyazonosításra alkalmas okmánnyal kapcsolatos kötelességek megszegése, az adatok bemondásának és az okmány átadásának megtagadása, az adatokra vonatkozó valótlan állítás)

Külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértések (a külföldiek bejelentése, az ország területén való tartózkodására vonatkozó szabályok megszegése)

Közlekedési szabálysértések

A közlekedés biztonságát, és a közlekedésben résztvevők életét, testi épségét sértő, ill. veszélyeztető szabálysértések

Ittas vezetés

Több járműre nézve (vasúti, légi, vízi, közúti jármű, úszó munkagép, nem gépi meghajtású) vezetés, vagy átengedés. Csak szándékos lehet.

Régi: 0,8 ezrelék vagy 0,5 mg/l-t meghaladja – dülöngél, akadozva beszél

Ma: zéró tolarencia – 0,2 ezreléknél már biztosan ittas

ha beismeri szabálysértési eljárás keretében 100 ezerig büntethető, 1- 12 hónapig eltiltható

(spiratest – alkoholszonda

lion alkohol teszter – kézi a helyszínen fújat

alkomat hitelesített – vérvételnek felkel meg)

Sebességkorlátozás jelentős túllépése

100 km/h-t meg nem haladó korlátozás esetén legalább felével, e fölött legalább harmadával.

Lehet szándékos és gondatlan is.

Jelentős, ha személygépkocsival autópályán 130 km/h helyett 169 fölött

  lakott területen 50 km/h helyett 75 fölött vezet valaki.

Elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése

Vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértése

Közúti közlekedés rendjének megzavarása (csak közúton)

Biztonságos közlekedésre alkalmatlan jármű vezetése

Közúti jelzéssel kapcsolatos szabálytalanságok (megrongál, eltávolít)

Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése

(ittas vezetés, engedély nélküli vezetés, érvénytelen hatósági engedélyek, úthasználati díj meg nem fizetése…)

Vasúti szabálysértés (mozgó vonatra felugrás, sínpályára tárgy helyezése…)