A hol és a sehol harca

Hol van a jövő, amiért küzdeni érdemes?
Hol van az élet, melynek útját taposni való?
Hol van a dobbanó szív, mely elég szép és nemes,
És nem pedig – mint múltam könyve írja – áruló?

Sehol sincs a jövő – halott a jelen talaján.
Sehol sincs az élet útja – eltakarta a gyom.
Sehol sincs őszintén dobbanó szív lelkek útján,
ÁRULÓ bélyegük, s szeretetük csak rom.

Hazudsz! Van jövő, csak még tünékeny-forma homály!
Van élet-útja, csak még túl sok kanyar tarkítja!
És van meg-megdobbanó szív – de még túlontúl fáj,
És nincs bizalom benne, mely (talán) megjavítja...!

2010. június 4.