A mélysötét rengeteg fénye

Ha a kínzó világban egyedül is vagyok,
Ha nincsen fénylő nappal, csak örökös éj,
Ha kitartóan üldöz a rengeteg mély,
Én akkor is az vagyok, aki Én vagyok.

Ám ha a kínzó nagyvilág fölém borul,
Ha a Hajnalt hideg sírgödörbe dobják,
Ha az eget sötétlő lepelbe vonják,
Ha az életem, a reményem alkonyul,

Ha vége, akkor itt vagy Te, a Fény, a Tűz,
Az éj pedig visszavonulót fúj,
És feléled a Remény, feléled az Új.

Te vagy, ki minden Gonoszt tőlem távol űz,
Te vagy a jövő, kibe kapaszkodni kell:
A fejsze, mi a Rengeteget törli el...!

2009. március 13.

 

v198: (579 b)