A Reménytelenség Tőre

Tépett szegélyű évek
lassan, gyorsan,
jöttek, mentek.

Tépett szegélyű évek,
mohó szájjal,
lassan ettek.

Az ősz szakállú élet,
gonosz, csalfa,
ó, jaj, mit tett...?

Mint nyálkás, dagadó pók
font, font, és font...
érdes hálót...

...érdes hálók, s fűrészvas.
Csiszolt, vágott
a fűrészvas.

Édes Reménytelenség!
Íme, a Mű:
a békesség...

A tépett szegélyű évek során
dagadó pókká formálódott,
érdes fűrészvassá csiszolódott
élet keze megalkotta,
megmunkálta,
finomította,
s a Reménytelenség Tőrét holt szívembe
mártotta.

2009. szeptember 29.