A villáskulcs alakú kő

A kavicsos (köves) tengerpartra egy
Villáskulcs alakú kő költözött,
Ott heverészett egész nap, a parton,
A többi kavics (kő) között.

Csak feküdt, lustán (meg se unta),
Pihentette magát reggel,
Néma kussban hortyogott délben,
És nem mozdult este sem el.

Tunyán ásítozott tavasszal,
Vígan napfürdőzött nyáron,
Ősszel betakarózott, kicsit,
S elfogta a téli álom.

S bár próbált elvegyülni kavicsok (kövek) közt,
Végzete végül csak-csak utolérte:
Egy rihes-rühes kóbor eb megtalálta,
Csontnak nézte, és elásta a kertbe’.

2008. november 22.