Credendo vides,
Avagy hittel lát az ember

Hittel lát az ember, hittel él az ember,
De ne legyen, soha ne legyen vak!
A hit nem egy templom, a hit nem egy szentély,
Nem tetőcserepek és nem falak.
Romboljátok le a templomaitokat.
Azok csak hegyből kimetszett kövek,
Erdők testéből szakított fahasábok,
S azok húsába vert vasérc-szögek.
Az ember hisz a nagy Világmozgatóban,
A nagy-nagy Elemi Hatalomban,
De oly kevés, oly nagyon kevés az ember,
Ki képes hinni önnön magában.
Vak mind, ki nem látja az igazi erőt,
S a megváltást a semmitől várja,
Nem ragadja meg a hatalmat magában,
Mert a fellegekbe száll imája.
Hittel lát az ember, hittel él az ember,
De ne legyen, soha ne legyen vak!
Mert az ember a hős, nem a nemlétező,
Csak hinnie kell – önnön hatalmának.
(...és élnie, a mának...)

2009. május 23.

 

v242: (810 b)