Délidőben jő a sakál

Vándor, ha delet üt a rézveretes óra;
Vedd kalapod, és: menekülj! Még nem késő,
És ne várj a bősz sakáltorkú sirokkóra,
Mely bőrödbe váj, mint vajhúsba a véső,
Fuss! S ha elfutni nem tudsz, keress fedezéket,
Hol meghúzhatod magad, míg dúl a sakál,
Keress mielőbb egy holtbiztos menedéket,
Különben a vihar, mint fűszert, feldarál.

Figyelmezz hát rám: délidőben jő a sakál,
S ha vonít, hátán siet érted: a Halál.