Egy új csillag az égen

Végtelen tengerek hulláma zúg
Az éji ég sötétlő felszínén,
Bánatcsillag és reménycsillag súg
Ismeretlen dalt a mennyek vizén.

A csillagok lassan táncra kélnek,
Elfordulnak a Hold és Nap körül,
Egy új alakzatba rendeződnek,
S az égboltra egy új csillag kerül.

A csillagok gyűrűje szívében
Egy hullócsillag tűnik lomhán fel,
Az izzó körvonal közepében
Megáll, s aztán nem mozdul többé el.

Értelmüket, céljukat elvesztve
A bánatcsillagok lehullanak,
S új fényű reménnyel a szívükben
A reménycsillagok felragyognak.

A fáradt táncú, forró tűzgyűrű
Hirtelen szilaj forgásnak indul,
Az éj tintaszín vize oly sűrű,
S most mint olaj, hirtelen lángra gyúl.

Az égre nyúlok, és a tűz szívét
Tétován, gyengéden megérintem,
Leemelem az új csillag fényét,
S könnyes szemmel a lelkemre hintem.

Később a csillagok megtalálják
Régi, üresen hagyott helyüket,
Habár táncuk végül abbahagyják,
Egy új csillag a földről őrzi fényüket.

2009. december 25.