Egyszer volt, hol nem volt, egy szonáta


Volt egyszer, hol, hol nem, régen,
Oly szépen tán, mint mesében,
Fülbemászó dallam ébredt,
Bűvös varázserő éledt,
Szívet, lelket melengetett,
Szívhúrokat megpendített,
Szerelem kélt erős szárnyra,
Új szféra tért új irányra,
Boldog voltam, bizton hittem,
Szerettem és csak szerettem,
Szívszonáta megigézett,
Hozzám dalolt minden végzet,
Ám jaj, sötét felleg zendült,
Biztos hitem meg-megrendült,
Zene elhalt, néma csend lett,
Ami volt, így ért hát véget,
Mese volt csak, vége lett hát,
Reám szórták minden átkát,
Meggyötörtek, megkínoztak,
Ámítottak, hazudoztak,
Szonátámat elrabolták,
Mocskos sárban megfojtották,
Életem elvették tőlem,
Volt egyszer, hol, hol nem, régen.

2010. június 26.

 

v390: (737 b)