2004.április 1-7.
Örökmozgó Filmmúzeum
2004.április 3-án az Ausztrál Filmhét keretében Magyarországon vendégül láthattuk Susie Portert a Better Than Sex (A szexnél is jobb) c. film másik főszereplőjét. Az Örökmozgó moziban vetített film után a magyar szervező, Surányi Vera a Nemzeti Filmarchívumból interjúvolta meg a színésznőt, ill. a nézők is tehettek fel kérdéseket.
Susie Porter 9 éve végzett a színművészeti iskolában, és a film 3 éve készült. Mindenki beleadta amit tudott (volt aki kávéfőzőgépet hozott, volt olyan vendéglős, aki ingyen főzött nekik, és hát kevés külső helyszín volt), így elég kisköltségvetésű film lett (3 millió ausztrál dollár), főleg, hogy hozzátette, Ausztráliában még a 9 millió dolláros filmek is kisköltségvetésűnek számítanak.
Elöször is persze a filmről faggatták. A film fogadtatásáról: sajnos az USA-ban pont szept.11-e után mutatták be, így érthető volt a nem túl nagy érdeklődés. Az emberek mással voltak elfoglalva, nem egy szerelmi komédiával. Angliában és Franciaországban mutatták még be, de mindkét ország elsősorban a saját készítésű műveket preferálja. Bár az angol és az ausztrál filmgyártás közt sok hasonlóságot vélt fölfedezni Susie, csak azt mondta, hogy Angliában több tv-produkció készül.
A filmről azt mondta, hogy nagyon mókásnak és egyben szívszorítónak tartja, nagyon tetszett neki már első olvasásra is a történet.
A meztelenségről azt mondta, hogy bizony volt, amikor zavarta, de akkor mindig azzal érveltek neki, hogy már aláírta a szerződést, nincs mit tennie. Azt mondta, főleg a szülei miatt izgult, hogy hogyan fogadják, a nagypapáját már nem is merte meghívni a filmvetítésre.
A szervező kérdezte, hogy David akkor már híres színész volt Ausztráliában, milyen volt vele forgatni? Susie azt felelte erre, hogy nagyon jó volt, David sokat segített neki, nagyon sokat hülyéskedtek és nevetgéltek a forgatás alatt. Sőt, a film hatására sokat is beszélgettek a saját párkapcsolati élményeikről is a forgatás szüneteiben.
Surányi Vera arról faggatta a továbbiakban, mennyi hasonlóságot lát saját maga és a film főhősnője, Cin között? Susie elmondta, hogy bizonyos dolgokban úgy érzi igenis hasonlít Cinre, talán csak a nyíltságában nem. Ő pl. nem beszélne meg ennyi mindent és ilyen részletesen a barátnőivel, mint a filmbeli lány.
Újabb kérdésre válaszolva mondta, hogy bár a filmet egy férfi rendezte, érdekes módon mégis sok momentumot meg tudott ragadni a nők problémáiból is.
A közönségből valaki megkérdezte, hogy értelmezte a taxisofőrnő figuráját a filmben, mire kifejtette, hogy ezzel a karakterrel ő maga sem volt tisztában, és nem igen tudja hova rakni a szimbolikus figurát.
Az egyik néző naivnak nevezte a történetet, hogy végül minden happy end lesz, és hogy nincs benne elég mély konfliktus. Mire Susie azt felelte, hogy hát 3 nap az nem 3 év! 3 év múlva már egész máson veszekednek az emberek, itt még nem mennek bele a problémákba, hisz épp csak ismerkednek egymással.
Arra a kérdésre, hogy miket csinál most, azt mesélte, hogy Londonba költözött (ez jó poén volt a filmmel kapcsolatban :-)) és most a színház felé szeretne orientálódni. Mert mint mondta szept.11. után még Ausztráliában is visszaesett a filmgyártás.
Mesélte, hogy Angliában bizony nagyon kemény érvényesülni,és még most is tanul, de esze ágában sincs feladni, és nagyon reméli előbb-utóbb érvényesülni fog ott is.
Végül felvetették neki, vajon, ha lenne lehetősége, szerepelne-e magyar filmben is. Mire nagy lelkesen reagált rá, hogy nagyon szívesen, mert őt mindig is inkább a karakterszerepek, és a kisebb filmek, művészfilmek vonzották, mint a nagy hollywoodi szuperprodukciók. Csak a nyelv az akadály. Mire megnyugtatták, már készült olyan film, ahol végig angolul beszéltek, így ez sem lehet akadálya az együttmüködésnek!
Ha szerencsénk van, még viszontláthatjuk Susie Portert akár egy magyar filmben is! Köszönjük Susie-nak, az Ausztrál Nagykövetségnek (Mr. Leo Cruise nagykövetnek) és a Nemzeti Filmarchívumnak, hogy lehetővé tették ezt a találkozást!
További filmjei az Ausztrál Filmhéten: a Bakancsosok és az Amy.
További információk Susie Porter-ről és a filmjeiről
Vissza