Az alábbi igen bőséges és részletes beszámolót kaptuk Splittől. Kellemes olvasgatást mindenkinek! Át is adnám neki innentől a szót:

Kérem szépen, nem szeretném sokáig húzni az időt, mert mondandóm az van, a hely meg kevés úgyhogy egy rövid bemutatkozás, és uzsgyi!
Nyolc éves korom óta rontom Split néven a levegőt az internet forgatagába, és habár TERA újonc vagyok, mondhatom magam MMO veteránnak a rengeteg magam mögött tudott játékórát tekintve. Legnagyobb részt a Lineage 2 hatott rám, és a cikkben is főleg ehhez fogok visszanyúlni, ha hasonlatra lesz szükségem. Ennyi, és most GO! (wall of text incoming!)

Tűkön ülve vártam, hogy az “updater csík” végre faltól falig érjen. Mikor is ez bekövetkezett, izzadt tenyérrel pötyögtem be a felhasználói nevemet – ami a “hexadecimális színkód” névre is rászolgált volna – illetve jelszavamat, aztán még katt egy sárga, majd egy lila gombra, és elfeketedett a képernyő…

karaktergen

Ami ezután jött, az leírhatatlan! Persze tartsuk szem előtt, hogy ez az én egyéni véleményem, saját értékrendem, és különben is, de ismerjük be: akinek ez a játék nem tetszik, az ****! (ez maradhat így Menorel, vagy vegyük fel mégegyszer?)
A világba megérkezve – a koreai betűk után – egyből a grafikát veszi szemügyre az ember. Mivel én maximum grafikán tolom, nem térek magamhoz, de egy kicsit mérges is vagyok. Több U3E motoros játékkal is összefújt már a szembeszél, de valahogy itt érződik a lebutítottság. Félre ne értsen senki, én is hüledezek, és ámuldozok a csodálatosságától, de valahol ott bujkál bennem a kisördög, hogy lehetett volna még húzni azt a csúszkát felfelé. MMO-ról lévén szó, ezt a dolgot letudom azzal, hogy sok gépre kellett optimalizálni na!
És ha már optimalizáltság, akkor kötelességem elmondani, hogy a gamer laptopomon (ami jövő héten ünnepli második szülinapját) akadás nélkül, fix 60 FPS fölött nyargalászik a program! Szóval aki kicsit rosszabb géppel van otthon felvértezve, az se aggódjon.

kalandor1

Tehát ott tartottam, hogy beléptem a játékba, és néztem. Kevesebb mint negyed óra múlva, leesett államat, és kifolyt nyálamat eltakarítva végre megmozdultam Kalandor nevű, humán hölgy karakteremmel. Az igazat megvallva pozitívan meg voltam lepve, hogy mennyire illik ez a fajta irányítás egy MMO-hoz. Az új harcrendszer (márhogy kinek mi az új ugye) rendkívül rugalmas, és kor(e)ai aggályaimat, miszerint “hogy lehet úgy turkálni az inventáriumban, hogy közben a karakterem a célkeresztet nézi” a megtapasztalás, mint homokot a szél, fújta el. Hú ez komplex egy mondat lett, de a lényege végül is az, hogy jól bevált az Action, és a System UI közötti váltogatás. És ha már harc, akkor muszáj elmondanom, hogy számomra ez jelenti a játék iránt érzett vonzalmam 80%-át! Egyszerűen zseniális, habár játékos szemmel nem tűnik akkora újdonságnak (éppen emiatt lehet könnyen beletanulni), mégis a játék egész atmoszférája megváltozik tőle. Mondjuk LAG, vagy sűrű mikrolaggok esetén rohadt idegesítő az egész, de hát ezt majd orvosolják. (kiegészítő infó: annak ellenére, hogy koreában van a host, meglepően ritkán fordul elő lagg, legalábbis nálam)

harc

Továbbgöngyölgetve a harcról kezdett gondolatmenetemet, el kell mondjam, hogy rendkívül gördülékeny az egész, mégis, nagy odafigyelésnél, vagy hosszú grindelésnél roppant mód fárasztó! Annó, az L2-es küldetések, ahol is 50, meg 100 mobot kellett leölni az itemekért meg se kottyant, itt meg már a sokadszori “ölj meg 15 mobott ebből, meg ebből” questeknél vért hugyozok, hogy ne haljak meg menet közben (és “leülni” se kelljen – tényleg, egyébként le lehet ülni a játékban egyáltalán?!). De ez pont így jó, ebben van a kihívás! :)

back

A questekről szólva nagy meglepetésemre végre van “fő sztorivonal” küldetés, amit a program narancssárga színű quest-markerekkel különböztet meg a többi triviális, de nem feltétlen rossz, vagy történetmentes hunting questtől. További pozitívum a program javára, hogy a questhelper nem olyan szájbarágós mint a WoW esetében, de mégis annyira könnyű, hogy a koreai nyelv ismerete nélkül is eligazodom rajta. Persze nem mondom, volt nem egy olyan quest, amit kénytelen voltam leadni, mert nem jelezte, hogy merre kellene menjek, vagy épp a mob nem volt megjeleníthető a térképen. Ja, és visszalépve egyet, hozzátenném, hogy majd’ minden mob más harcstílussal bír, így ha egy küldetés arra kér, hogy ölj olyat, amilyet ez előtt még csak nem is láttál, akkor először jobb lefutni a tiszteletkört, mintsem az éles harcba beledögleni! :)

miniboss

Amit még így lowlvl szinteken megtapasztaltam, az a területekkel kapcsolatos. A program nagyon jól fel van építve, kellően, és nem fölöslegesen nagyra hagyva a bejárható terepet. Szépen berendezett a táj, sehol egy kopár rész (kivéve ott, ahol ez volt a cél), de mégsincs túlzsúfolva, vagy labirintussá préselve. Kellően változatos a környezet, annak ellenére, hogy lvl 18-ig csak erdőt fogsz látni… könnyen el tudod képzelni, hogy valós világban jársz!
A táj már-már annyira változatos, hogy azt kell mondjam, nincs is idő mindent megcsodálni, mert mire megszoknád, már mész is a következő placcra.
Örömmel láttam, hogy a városok / falvak is igen alapos munka eredményei. Mindenhol megvan a kis történet, hogy épp mi zajlik a faluban. Az egyik pár lelket számláló kis falucskában például élelemhiány volt, teljesen kiürült a bolt készlete, de az árut meg nem tudta elszállítani a fószer, merthogy az út tele volt mindenféle vérszomjas bestiával (ilyen amorf kő gólemmel, meg pár minionnal). Őt pl. nekem kellett elkísérjem, át a tengernyi veszélyen (sic!) amiért meg is kaptam a jópontjaimat. :)

forest

Erről jut eszembe! Jópont. Az achievement rendszer közel egyharmadát úgy teljesítettem, hogy azt sem tudtam mit csinálok :) Nem lesz egy nehéz dolga annak, aki ki akarja maxolni majd a karakterét ezen a téren is. Egyébként nem olyan rossz, mert egy-egy achi után nem csak valamilyen pontot kapsz, hanem bizonyos mennyiségű XP-t is, ami nekem nagyon jól jött a 16. szint végén! :)

city

Amiről még nem volt szó, az a GUI, pedig kettő is van belőle. Az akció féléről már esett szó, abban tudsz harcolni. Annak annyi a lényege, hogy célra tart, és tűz – meele esetében kaszabol! Sok mindent nem tudsz vele kezdeni, de épp erre találták ki a… nem is tudom minek hívják… az egyszerűség kedvéért hívjuk csak rendszer UI-nak. Szóval ezzel tudod megnézni az inventory-d, ezzel tudsz kommunikálni az NPC-kel, és jobbjára mindent csak ezzel tudsz, de nem is ezt akartam mondani, hanem hogy egyszerűre sikeredett, de mégis látványosra, és könnyen használhatóra – habár az achievment ablak nekem wow nyúlásnak tűnik… :P
Túl sok mindent nem tudok róla elmondani, legalábbis olyasmit nem, amit már előttem ne tett volna meg valaki.

city2

Amit még így értelmezhetetlen, de legalább hosszú irományom végére szántam, az maga a panaszkodás – mert hogy kell ilyen is. Hiányolom az alacsonyabb szintekről a változatos fegyvermodelleket! Lvl 18-as vagyok, és eddig “három” fegyvert fogtam a kezembe, habár legalább hétszer, nyolcszor cseréltem kardot. Ugyan ez a ruháknál is. A forma ugyan az, a textúra ugyan az, csak a színe más. A játékban szereplő NPC-k, misc itemek viszont kellően kidolgozottak, és ritkán ismétlődnek.
Az ugrás animáció a legtöbb fajnál kiakasztó. A játék egyik legnagyobb erénye, a sima, és folyamatos karakteranimációk, de az ugrással valahogy nagyon melléfogtak. Ezt remélem még javítják, mint ahogy azt is, hogy a vízbe ugorva nincs semmi csobbanás… Persze ha gázol benne az ember, akkor felveri a vizet (sőt, minél sekélyesebb a víz, annál kisebb pacsát csinál).
A geodata sok helyen bugos, magyarul “láthatalan falakba” botlok a rét kellős közepén, mert mellettem egy fa gyökere “útban van”, pedig szemmel láthatóan mellette futok. Ez nem sűrűn fordul elő, de eléggé irritáló.
Az aktuális NPC király politikája számomra nem szimpatikus, követelem, hogy azonnali hatállyal MONNYON’ LE! :)

Hát ennyi lett volna az annyi, remélem azért van aki elolvasta… :)
Csókol anyád Dezső!