Fűtés, melegvíz-ellátás napkollektorokkal

Épületek, medencék melegvíz-ellátási és fűtési igényeit napkollektoros eszközök használatával is kielégíthetjük. A napkollektorban hő átadó folyadék kering, mely felmelegedve, csővezetéken jut el a víztároló tartályhoz.

E tároló eljárással, megfelelő méretezés és kiépítés mellett, lehetőség nyílik olyan melegvíz ellátási- és fűtésrendszer kialakítására, mely minimális mértékű pótlólagos tüzelést eredményezve hosszú távra jelent megoldást.

Napkollektorokkal az éves használati melegvíz szükséglet 70-80%-át tudjuk átlagosan előállítani.

Fűtésrásegítésnél az éves költség 20-60%-t takaríthatja meg szintén napkollektorokkal.

Alkalmazási javaslatok/ műszaki tartalom:

Típusai:

    - Síkkollektor

Tepsihez hasonló kiképzésű kollektor házban fagyálló folyadékkal feltöltött kígyószerű csőrendszert alakítanak ki. Ehhez a csőrendszerhez egy ún. szelektív abszorder lemezréteget hegesztenek, megfelelő technológia segítségével. Ez a réz abszorder lemez nyeli el a napsugárzást és alakítja át hővé. A keletkezett hőenergiát a csővezetékben keringetett folyadékkal állítják elő a kollektorból és használják fel fűtésrásegítés vagy medencefűtés céljára. A jó hatásfok érdekében kritikus fontosságú a jó szigetelés és a szelektív abszorder használatán kívül az üveg típusa és annak felületi  minősége (speciális szolár üveg használata).

Előnye: tetőbe integrálható, sík felülete miatt beleolvad a tető szerkezetébe. Hátránya: kisebb teljesítmény (téli hónapok!), csak túlnyomásos rendszerben üzemeltethető fagyálló folyadékkal.

    - Vákuumcsöves napkollektor

Vákuumcsöves napkollektor 20-30 %-kal jobb hatásfokú a síkkollektorhoz képest. Téli időszakban mutatkozik meg jobban ez a hatásfok különbség. A szórt napsugárzás hatására is termel melegvizet és használható fűtésrásegítésként. Az ún. - heat-pipe - hőcsöves rendszer lényege, hogy egy dupla üvegfalú vákuumcsőben -, melynek belső üvegfelülete szelektív abszorder bevonattal van ellátva - egy kemény forrasztással ellátott rézcsövet tartalmaz. Ezt a hőcsövet részlegesen alacsony forráspontú folyadékkal töltik ki, és vákuum alá helyezik. A rézcső végén egy ún. kondenzátort helyeznek el. Ezt a kondenzátort egy speciálisan kialakított csővezeték veszi körbe, amiben a fagyálló folyadék kering. A visszahűtött gőz kondenzálódik, majd visszafolyik a cső aljába, és a folyamat kezdődik elölről. A nagy előnye még, hogy nem csak a merőleges sugárzásnál fejti ki maximális hatásfokát, hanem ettől eltérő merőleges besugárzás esetén is (reggel, délután) jó hatásfokkal hasznosítható.

A vákuumcsöves napkollektor előnye: nagyobb teljesítmény a téli hónapokban is!

Hátránya: tetőbe nem integrálható, kivitele nem mindenki számára esztétikus.

Kétféle módszerrel szerelhető:

1. Túlnyomásos rendszerben ugyanúgy, mint a síkkollektornál

2. Nyitott rendszerben, ún. Drain-back elv szerint, melynek két hátránya van; a kollektorokat nem vízszintesen szereljük, hanem kis lejtéssel, hogy a víz ki tudjon belőle folyni. A másik hátránya, hogy a Drain-back tartályból kicsi kis csobogó hang hallható. Előnyei: teljesítmény-hozama a legnagyobb az eddig felsoroltak közül, a rendszert csapvízzel lehet feltölteni, nem kell túlnyomásos szelep, kézi légtelenítő, automata légtelenítő.

Felszerelési lehetőségei: Családi ház, társasház, ipari létesítmény stb.

Felszerelés helye: tető - síktető, sátortető, oldalfal, kert, vagy udvar.

Tájolása: ideális a déli, dőlésszöge 25-45 fokig.

Amennyiben a tető fekvése nem déli, megoldható a kelet-nyugati felszerelés is. Hátránya, hogy magasabb a beruházás összege, mert több kollektort kell alkalmaznunk, bonyolultabb vezérlőegységet kell felszerelni. Előnye viszont a szinte egész napos melegvíz-hozam (napkeltétől napnyugtáig).

Feltétel: megfelelő tetősík méret szükséges!

Kérje ajánlatunkat itt: Kapcsolat