Ámbráscet bálna bolt

Budapest, Bálna u.1

123-4567

Tisztelt Partnerünk!

Felhívjuk szíves figyelmét rendkívüli karácsonyi akciónkra, amelyet csupán azoknak a régi ügyfeleinknek hirdettünk meg, akik az idei évben legalább három szürke bálnát vásároltak.

Bálnaeledelek beszerezhetőek az alábbi üzleteinkben:

Fehér Bálna, Budapest V., Szabadság tér 5.

Szürke Delfin, Debrecen, Nagyerdő 4.

Kék Cápa, Szeged, Hal tér 12.

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a tájékoztatót vagy kérdezze meg bálna orvosát, gyógyszerészét!

Az ámbrás cet hosszú ideig és mélyre képes merülni, hatalmas teste duzzad az erőtől. Végzetét mégsem kerülheti el, a víz feletti világból jövő támadással szemben védtelen.

A lamaleraiak legáhítottabb zsákmánya az ámbrás cet - amely 18 méteresre is megnő -, és 15-40 tonnás súlyával sokáig biztosít élelmet a falusiaknak. Bőre alatt 10- 30 centiméter vastag zsírréteg található, amit a falusiak lámpaolajnak használnak.

Az állatok között az ámbrás cetnek van a legnagyobb agya, a maga kilenc kilójával a Földön található minden élőlényen túltesz. Fejmérete is imponáló, hat méteres hosszúságával szintén párját ritkítja. Nevét a fejében található ámbráról kapta, amit régebben a parfümgyártásban is hasznosítottak.

Legfőbb tápláléka az óriáspolip, amiért akár 3.000 méteres mélységbe is lemerészkedik. Egy levegővétellel két órán át képes víz alatt maradni. Ha veszélybe kerül, például kardszárnyú delfin vagy ember fenyegeti, 30-40 kilométeres óránkénti sebességgel menekül. A lamalerai bálnavadászokat is érte már ezen a téren meglepetés: 1994-ben két hajó elsüllyedt, miután egy megsebzett bálna 80 kilométerre, Timor közelébe vonszolta őket.

A bálnák számát illetően a mai napig viták folynak: a hagyományos bálnavadász-nemzetek, mint pl. Japán is, abban érdekeltek, hogy ne tekintsék az ámbrás cetet veszélyeztetettnek. Az új zélandi Whale Watch szervezet 570.000 körülire teszi az egyedek számát..

Az ámbrás cet 1984-ben került a bálnavadászati tiltólistára, miután a több évszázados vadászat megtizedelte a fajt (nyugaton a 17. század végétől vadászták). Indonézia nem tagja az IWC-nek, a bálnavadászatot szabályozó nemzetközi szervezetnek, de ez az egyezmény amúgy sem vonatkozik a bálnát hagyományosan táplálkozási célból elejtő önfenntartó közösségekre.