A Naprendszer általános jellemzői

Jelenlegi ismereteink szerint a Naprendszerben 9 nagybolygó található: a Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz, a Neptunusz és a Plútó. A bolygóknak nincs saját fényük, csak a Nap fényét tükrözik vissza. Kétféle mozgás jellemző rájuk: ellipszis alakú pályán, azonos irányba keringenek a Nap körül, és a saját tengelyük körül forognak. Minél távolabb van egy bolygó a Naptól, annál nagyobb távolságot kell befutnia.  A tengely körüli forgás időtartama minden bolygó egyedi sajátossága. A bolygók többsége a Földdel azonos - direkt - irányú forgást végez. Kivételt a Vénusz és az Uránusz, amelyek ellentétes - retrográd - irányban forognak.  A bolygókat két csoportba osztjuk. Vannak a Föld-típusú - Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Plútó - és a Jupiter-típusú - Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz - bolygók.
A Föld-típusúak kisebb átmérőjű, de nagyobb sűrűségű bolygók.  Kőzetbolygóknak is nevezzük őket, mivel van szilárd felszínük, ami határozottan elválik a légkörüktől A Jupiter-típusú bolygók nagyobb átmérőjű, de kisebb sűrűségű égitestek.  Nincs szilárd felszínük. Sok holdjuk és gyűrűrendszerük van. A bolygók holdjai egyszerre forognak a tengelyük körül, keringenek bolygók körül, a bolygókkal együtt pedig Nap körül.
A belső bolygók holdjait kőzetholdaknak, a távollakat vízjég- és kőzetholdaknak nevezik. Döntő többségüknek nincs légköre.  Az üstökösök a Naprendszerben időnként feltűnő égitestek, a Nap körül keringenek és csak napközelben láthatók. Egy üstökös három részből áll: magból, kómából vagy üstökből és csóvából. Pályájuk alapján az üstökösök lehetnek rövid periódusúak (100 évnél kevesebb), és hosszú periódusúak (több száz év után térnek vissza). Naprendszerünkben kb. 100 milliárd üstökös kering a Nap körül. Az életkoruk korlátozott, elpusztulhatnak, széthullhatnak. Pusztulásukat meteorhullás is jelzi. A meteorok többsége még a Föld légkörében elég. Azokat, amelyek elérik a földfelszínt, meteoritoknak nevezzük. A meteoritoknak három fő típusuk ismert: vasmeteoritok, kő-vas meteoritok és kőmeteoritok.
A csillagok olyan izzó gázgömbből álló égitestek, amelyek fényt és más energiát sugároznak szét a világegyetem minden része felé. Távolságukat fényévvel mérik, ez az a távolság, amit a fény 1 év alatt tesz meg. Ez kerekítve 9,5 billió km. A Napon túli csillagok közül a legközelebbi a Proxima Centauri, amelynek távolsága 4,3 fényév. A csillagok fényereje méretük, tömegük és hőmérsékletük szerint különbözik. A nem állandó fényerejű csillagokat változócsillagoknak nevezzük. Ilyenek például a nóvák és a szupernóvák.
A csillagok nem rendszertelenül szétszórva, hanem csillagrendszerekben csoportosulva helyezkednek el. Fölünk a spirális alakú Tejút vagy Galaxis csillagrendszerben található. A Tejút egyik végétől a másikig 100 000 év alatt jut el a fény.
A bolygók:
1.    Merkúr: (római mitológia – istenek hírnöke)
Felszíne: kráterek, síkságok
Légkör: nem jelentős
Hőmérséklet: 330-480°C
    Forgás: 59 nap, direkt
2.    Vénusz: (római mitológia, szépség, szerelem istennője)
Felszíne: kráterek, síkságok, vulkánok
Légkör: CO2, H2O (üvegházhatás)
Hőmérséklet: 480°C
Forgás: 243 nap, retográd
3.    Föld
4.    Mars: (háború istene)
Felszíne: kráterek, síkságok, vörös színű    
        25 km magas hegy (Mons Olympos)
Légkör: CO2, H2O
Forgás: 24 óra, direkt
            Holdak: 2
5.    Jupiter: (római főisten) (1320db Föld, Fényes)
Légkör: H2, sávos szerkezet, Nagy Vörös Folt
Holdak: 16, Callisto, Europa, Ganymede - Gyűrűrendszer
6.    Szaturnusz: (római mitológia, idő istene)
Légkör: N, H2, sávos szerkezet
Holdak: 17, Titan - Gyűrűrendszer
7.    Uránusz: (római mitológia, ég istene) (1781, William Herschel) (Zöld színű)
Holdak: 16, Titania – Gyűrűrendszer
Forgás: retográd
8.    Neptunusz: (római mitológia, tenger istene) (Szélviharok, Nagy Sötét folt)
Holdak: 8, Triton
9.    Plútó: (1930)
Holdak: 1

 

Az üstökösök

Az üstökösök átmérője általában csak néhány kilométer. Amikor a pályáján az üstökös közel jut a Naphoz, felszíni jégrétege elpárolog. A gáz hatalmas fejet alkot, és a napszél hatására hosszú csóvává nyúlik. Az üstökösök ragyogása csak néhány hétig tart, azután visszafordulnak a Naprendszer jéghideg peremvidéke felé. Ezek az égitestek azonban kiszámíthatatlanok: megjelenhetnek szinte a semmiből, és egyik pillanatról a másikra hirtelen kifényesedhetnek. 
Hosszan elnyúló pályán az üstökös néha közel kerül a Naphoz. Ilyenkor fagyott felszíne párologni kezd, gázból álló, kiterjedt fej, vagy kóma alakul ki az üstökös magja körül. A napszél hatására a gázrészecskék és porszemcsék az üstökös mögött kettős csóvát hoznak létre. A gázcsóva akár a 100 millió kilométeres hosszúságot is elérheti. Amikor az üstökös távolodik a Naptól, a csóva összezsugorodik és eltűnik. 
A Halley -üstökös legalább Kr.e. 240 óta 76 évenként meglátogatja a belső Naprendszert. Nevét Edmond Halley angol csillagászról kapta, aki 1705-ben rájött, hogy több különbözőnek vélt üstökös valójában ugyanaz. 
Az üstökösök három csoportba sorolhatók. A nem periodikus üstökösök olyan elnyúlt pályán keringenek, hogy sok millió évbe telik, amíg egyszer megkerülik a Napot. Az 1914-ben itt járt Delavan-üstökös például csak 24 millió év múlva vetődik ismét a Naprendszer belső vidékére. A hosszú periódusú üstökösök keringési ideje 200 évnél nagyobb, de elérheti a több ezer évet is. Rövid periódusúak azok az üstökösök, amelyeket a bolygók gravitációs hatása csapdába ejtett, és ezért viszonylag gyorsan keringenek a Nap körül. 

Az üstökös belseje

Az üstökösmag mélyen az üstökös belsejében van. 1986-ban a Giotto űrszonda elrepült a Halley-üstökös magjának közvetlen közelében. Kiderült, hogy a mag krumpli alakú jég- és kőcsomó. A koromfekete anyaggal borított test átmérője 16 x 8 km. A Nap hőjének hatására gázáramok törnek át a vékony kérgen, és a felszínt borító port kifújják a világűrbe.

Hullócsillagok  

A belső Naprendszerben kóborló üstökösök anyaguk egy részét pályájuk mentén elhullajtják. A porszemcsék millió számra lépnek be a légkörbe, de mivel általában parányiak, minden baj nélkül elhamvadnak, miközben csak egy hullócsillagnak, vagyis meteorvillanásnak lehetünk szemtanúi. A periodikus üstökösök törmeléke egyenletesen szétszóródik a pálya mentén. A Föld évente egyszer áthalad a törmelékfelhőn; ilyenkor meteorrajok, hullócsillagzáporok jelentkezését figyelhetjük meg. 

Fekete lyuk 

A fekete lyukak foglyul ejtik az anyagot és megcsapolják a szorításukból éppen hogy szabadulni tudó fény energiáját. Egészen mostanáig ezek csak Einstein gravitáció elméletének feltételezései voltak, azonban a csillagászok, akik a feltételezett fekete lyukakat tanulmányozták végül bizonyítékot találtak arra, hogy valóban ez történik. A fekete lyuk elmélete szerint, ha egy nagyon nagy csillag élete végén felrobban és egy magot hagy maga mögött, ami Napunk tömegének több mint háromszorosa, a mag összeomlik saját gravitációs vonzása alatt. Így  a gravitáció annyira erős lesz, hogy megakadályozza az anyag, sőt még a fény kiszabadulását is a körülötte levő területről, melyet az úgy nevezett eseményhorizont határol. A meghatározás szerint lehetetlen a fekete lyukakat közvetlenül látni.

A Naprendszer

A Naprendszer az a térség, melyben a Nap tömegvonzásának hatása érvényesül. Égitestjei: bolygók, és holdjaik (mellékbolygók), kisbolygók üstökösök, meteorok, bolygóközi anyag.
A Nap fizikai tulajdonságai:
A Naprendszer tömegének 99,9 %-át a Nap adja. A Földtől 150 millió km-re van, ami egy csillagászati egység (CSE).
A Napot 70%-ban hidrogén és 28%- -ban hélium építi fel, 2 % a többi elem, amelyek nagy része a Földön is egyaránt megtalálható.
Mozgásai: forog a saját tengelye körül, kering a Naprendszer tömegközéppontja körül.
Energiája és hője termonukleáris folyamatokból származik, melynek során 4 hidrogén egyesül 1 héliummá sugárzó energia kíséretében. 

A Naprendszer keletkezése

Csillagközi anyag sűrűsödéséből keletkezett. A tömegvonzás hatására az anyagfelhő lassan összehúzódott, forgása felgyorsult és a középpontja felé áramolva koronggá laposodott. A gyorsuló forgás miatt anyaggyűrűk váltak le róla. Középpontjában kialakult a Nap kezdeménye, ősnap. Amikor megemelkedett a Nap hőmérséklete, akkor elindult benne a termonukleáris energiatermelés.

A Föld keringése a Nap körül

A Föld ellipszis alakú pályán kering a Nap körül. A földpálya ellipszisének egyik gyújtópontjában van a Nap, így a Föld hol közelebb, hol távolabb van a Naptól.  
A Föld átlagos keringési sebessége 30km/s.  A földtengely keringési síkjával 66,5°-os szöget zár be. A földtengely nem változtatja ferdeségét, mindig egy irányba mutat, melynek közelében a Sarkcsillag található. A Föld nem csak kering a Nap körül, hanem saját tengelye körül forog is, így ennek következtében van idő. Ez egy olyan természeti jelenség, amely szabályosan ismétlődik, alapegysége a nap. 
nap: A Nap két egymást követő delelése között eltelt idő. (éjféltől-éjfélig számítjuk.)
Helyi idő: A Föld forgásához mért idő. 
Bolygónk 24 óra alatt 360°-ot fordul tengelye körül, így 1 óra alatt 15°-ot tesz meg. Ebből következik, hogy a Föld Ny-K-i forgás irányának megfelelően tőlünk 15°-kal keletre már egy órával több, tőlünk 15°-kal nyugatra egy órával kevesebb a helyi idő. Fokonként 4 perc az eltérés.

Űrkutatás
1957- első műhold, Szovjetúnióban.
1961. ápr.12.- Jurij Gagarin, első ember a világűrben.
1969. júl. 20.- Neil Amstrong (amerikai Apollo 11) első ember a Holdon.
1980. máj.- Farkas Bertalan, Szaljut 6-on 8 nap, első magyar űrhajós.
1981.- első űrsikló- Columbia.
távérzékelés: a műholdfelvételek kiértékelésén alapuló kutatási módszer.

Napfogyatkozás: A Hold részlegesen vagy teljesen eltakarja a Napot. Ez csak  újholdkor lehetséges. A Hold teljes árnyékában teljes napfogyatkozás, a Hold félárnyékában részleges napfogyatkozás lép fel. 

Holdfogyatkozás: A Hold a Föld árnyékkúpjába kerül. Ez csak holdtöltekor jön létre.


A Nap

1.    Kémiai összetétel
80% hidrogén
20% hélium
(+ további 58 elem csekély mennyiségben)
2.    Szerkezete
    Réteges, lemezes
 









    A kromoszférában:    Protuberancia – a kromoszféra felé emelkedő lángnyelv
                Flerek (napkitörések)
    A fotoszféra látható felszín – 1000km, 5800-7000˚C, napfáklyák
        A napfoltok hőmérséklete 1000-2000˚C-kal alacsonyabb mint a környezete hőmérséklete
3.    Hatása a Földön
    Fény és meleg        Élet        Tengeráramlások
Mágneses viharok    Időjárás    Szél
Sarki fény    Légkörzés    Fák évgyűrűinek vastagsága
4.    Egyéb
A Földhöz legközelebb eső csillag
    A Föld ellipszispályájának egyik fókuszpontja
150 millió km a Földtől (közepes távolság) -> egy csillagászati egység (CSE)
Közepes méretű csillag, a Naprendszerrel egyidős
4,5 - 5 milliárd évvel ezelőtt alakult ki, kb. még ennyi ideig működik
8 perc alatt érnek el a sugarak a Földig
4,5 millió tonnával csökken a tömege másodpercenként
Galilei felfedezte a napfoltokat – a Nap is forog (direkt Ny -> K)
Napfoltok megjelenése szabályos (11 évenként a mennyiség csökken-nő)
    A Nap átmérője 110 földátmérő, azaz 1,4 millió km
A Nap átlagos sűrűsége 1,41 g/cm3.
A Nap tömege a teljes Naprendszer tömegének 99,86%-a
    A Nap az egyenlítőjén 25 nap alatt, a sarkokhoz közel pedig 34 nap alatt fordul meg
A Nap belsejében a hőmérséklet 10-20 millió °C.
A Nap felületének minden négyzetmétere egymillió darab 60 W-os égőnek megfelelő fényt sugároz
A Nap összes kisugárzott energiájának 1/2200 milliomod része jut a Föld felszínére

Hold megismerése, kutatása, szerepe a földi életben



A Hold átmérője 3476 km, felülete 38 millió km2. A Földtől való közepes távolsága 384 000 km. Hőmérséklete a nappali oldalon 130 °C, az éjszakain -150 °C. Saját fénye nincs, a Nap fényét sugározza vissza. A Hold felszínén nagy kiterjedésű síkságok(„tengerek”), hegységek, kráterek, szakadékok, hatalmas szikladarabok vannak, és jelentős részét vastag portakaró borítja. Legmagasabb hegyei elérik a 8 km magasságot. A Hold kora kb. 4,6 millárd év, tehát a Földéhez hasonló. Légköre nincs, felszínét a meteorit-becsapódások formálják. Hiányzik a víz is, és nincs szél. A Holdon az árnyék és az ég mindig fekete. 
A Hold igazi megismerése a holdexpedíciók révén kezdődött el. Első emberként az amerikai Neil Armstrong lépett a Hold felszínére (Apolló-II.) 1969. július 21-én az Apolló-program keretében. A Hold felszínének automatikus szondákkal való részletes felderítése és feltérképezése, valamint a kb. 45 tonnás Apolló űrhajórendszer kifejlesztése lehetővé tette, hogy 1969 júliusában Armstrong és Aldrin amerikai űrhajósok - az Apolló-II űrhajó utasai - elsőként lépjenek a Hold felszínére. Az első embereket további öt holdexpedícióban még 10 űrhajós követte 1969. és 1972. között. Az Apolló-15, -16, -17 kísérletben már holdautót is használtak, és így az átvizsgált, illetve bejárt terület több tíz kilométerre tágult. Az expedíciók során összesen mintegy 400 kg holdkőzetet hoztak a Földre, a Holdon pedig komplex műszerrendszereket hagytak mágneses, gravitációs, szeizmikus, lézeres és napszélmérésekre. Ezek a műszerek sok éven át működtek. Az Apolló-programban a Holdról szerzett mérési adatok feldolgozása több mint 10 évig tartott.  Annak ellenére, hogy az első öt évben minden látványos űrkísérletet a Szovjetunió hajtott végre, a Holdért folytatott versenyben alulmaradt. Ennek egyik fő oka az űrhajózás vezetői közötti személyi ellentétben keresendő.  Későn, csak a hatvanas évek közepén, az amerikaiakhoz képest 4-5 éves késéssel kezdték el létrehozni az N-1 óriásrakétát. Ez a rakéta, amely az Apolló űrhajórendszert szállító 111 m magas, kb. 2800 tonna induló tömegű amerikai Saturn-V hordozórakétát megközelítő méretű volt, alacsony Föld körüli pályára kb. 100 tonnát tudott volna felvinni (a Saturn-V 135 tonnát szállított!). Az N-1 rakéta négy startja 1969-72. között sikertelen volt. A közepes teljesítményű szovjet Proton rakéta segítségével azonban 1968-70-ben a Hold körülrepülésére alkalmas űrhajót, a Szojuzhoz hasonló Zondot, automatikus üzemmódban sikeresen kipróbálták.
Mi több, 1968 szeptemberében a Zond-5 fedélzetén repült először élőlény, egy teknős a Holdhoz. A szovjet űrkutatók az Apolló-programmal párhuzamosan a Hold felderítését robotszondákkal végezték 1969-76. között. Ezeknek a szondáknak (Luna-16, -2 -24) az egyik csoportja fúrással talajmintát vett a Holdon és azt a Földre szállította. A második csoport holdjárműveket, Lunohod-1-et és -2-t szállította a Holdra (Luna-17, -21). A Lunohodok több tucat km hosszú terepen felszíni felvételeket, mágneses méréseket készítettek, analizálták a talajt, lézerfény-visszaverő tükreik nagy pontosságú Föld-Hold távolság-meghatározást tettek lehetővé. A holdrobotok harmadik csoportja (Luna-19, -22) éveken keresztül Hold körüli pályáról fényképezte felszínt, és vizsgálta az égitest környezetét (gammasugárzási és töltöttrészecske-mérések). A Hold, mint a Föld egyetlen kísérője a többi bolygó holdjaihoz hasonlóan többféle mozgást végez. Az egyik fő mozgása a tengely körüli forgás. A Földnél jóval lassabban forog. A másik mozgása a Föld körüli keringés. A Hold esetében összefüggés van a tengely körüli forgás és a keringés ideje között: mindkettő pontosan megegyezik, ezért a Földről szemlélve a Holdnak mindig csak az egyik felét láthatjuk. A Hold még egy harmadik mozgást is végez, a Földdel együtt kering a Naprendszerben. A keringő Hold ellipszis pályáját 27,3 nap alatt futja be. Ugyanennyi idő alatt fordul meg saját tengelye körül.
A Holdon közel 15 napig tart a nappal, ugyanennyi ideig az éjszaka, vagyis egy nap hossza meghaladja a 29 földi napot (ez a földi hónap alapja).
A Hold tömegvonzása okozza a földi árapály jelenséget.


    A térképek csoportosítása jelrendszerük alapján

1. Síkrajz: vízrajz, települések, vasutak, vezetékek, növények, határok ábrázolása
2. Domborzati rajz:
a)    Színek: (barna, zöld, kék): a magasság és a tengermélység növekedést ábrázolják. Minél magasabb a hegy vagy minél mélyebb a tenger, annál sötétebb színt használnak. A szintvonalak közti részt festik ki.
b)    Árnyékolás: a térkép domborzatrajzait árnyékolással szemléletesebbé lehet tenni. Mivel ha csak árnyékolunk, a magasság és a lejtés nem egyértelmű, ezért gyakran kombinálják a szintvonalas vagy színfokozatos ábrázolással. (Az árnyékot vető domborzatra a fényforrás szöge 45°)
c)    Szintvonalak: Szintvonalnak az azonos tengerszint-feletti magasságokat összekötő, önmagába visszatérő barna színű görbe vonalakat hívjuk. Meredekebb domborzaton sűrűbben, enyhébben emelkedőn ritkábban helyezkednek el. Alapszintvonalak 5-10 méterenként, minden ötödiket megvastagítják. Az eséstüske a lejtés irányába mutat.
d)    Csíkozásos módszer
3. Névrajz: domborzati elemek, vizek, települések, területek neveit és adatait tartalmazza.

Felmérési térkép:    
•    Topográfiai
•    Általános, Földrajzi (atlasz 18-19. old.)
•    Helyrajzi (ez nemtommilyen de nagyvalószínűséggel pontolyan…)
•    Vízrajzi (54-55)
Tematikus térképek (szaktérképek):
•    Gazdasági (34-35)
•    Növényzeti (61/b)
•    Úti (autós) (ilyet nem találtam az atlaszban)
•    Barlang (meg ilyet se, de szerintem adja magát)
•    Vallási 
•    Időjárási
•    Szerkezet – morfológiai térkép
Egyéb:
•    Dombortérkép
•    Földgömb
•    Éggömb
•    Csillagtérkép
•    Turista 
•    Autós
•    Információs (ahol leírják, hogy egy faluban melyik templomot nézd meg, és hogy juss, oda úgy, hogy előtte meglátogatod a környék egyetlen és felújított ó-reneszánsz-barokk vízköpőjét)

Közös jellemzők:
    Atlaszokban vannak (ehe ehe)
Saját, speciális, minden térképre jellemző jelrendszer (ún. jelkulcsban feltüntetve)
    
A jelek lehetnek alaprajz szerint ábrázoltak (város), meghatározott alakúak (vasút), és magyarázójelek (feliratok)
A síkrajzú térképek a természetes és mesterséges tereptárgyakat jelekkel ábrázolja (forrás, kút, út…)
A domborzatot többféleképpen rajzolhatják: Színfokozatos (kék-zöld-barna), szintvonalas, árnyékolt (általában együtt az előbbiek valamelyikével)
 (bővebb felvilágosítás és ábrás magyarázat az atlasz 2. oldalán)
Méretarány: az a kicsinyítési arány, amely megmutatja, hogy a térképen az egy centiméter a valóságban mennyi centiméter (1: 100 000, tehát 1cm = 100 000 cm, vagyis 1 km)
Nagy méretarányú, részletes térkép 1: 500 – 100 000
Közepes méretarányú: 1: 100 001 – 500 000
Kis méretarányú: 1: 500 001 – 200 000 000
Kétféle hálózat fordulhat elő a térképeken egy olyan keresőháló, amely általában A betűnél kezdődik és pontott van vége, illetve egy földrajzi fokhálózat [északi szélesség, keleti hosszúság satöbbi].

Megjegyzés:     
• a keresőháló turistatérképeken mérésekre is alkalmas, egy kocka általában megegyezik egy négyzetkilométer területtel (tehát egy éle egy kilométer…) 
• szintvonal: az azonos tengerszint feletti magasságú helyek pontjait összekötő, önmagába visszatérő görbe. (alap és főszintvonalak)
• Atlasz := Steifel földrajzi atlasz, az a nagy kék meg zöld…
• Szerencsére a méretarány szerinti beosztás mindenhol másféle


A tájoló használata


















 
A tájolót úgy rakom le, hogy a résen át lássam a célpontot. Megvárom, amíg az iránytű beáll, és a szelencét a megfelelő helyre forgatom. A tükrön látható lesz a célpont iránya, elhelyezkedése északhoz képest.

A és B pont közötti távolság 3 módszerrel

1.    cérnával, hajszállal – légvonalban, esetleg görbén
2.    papírcsíkokkal
3.    kurveométerrel (görbületmérő) – kanyarok mérése
Esetleg a térképen ábrázolt úthosszok



Föld és mozgásai

   A Föld gömb alakú amit a görög csillagászok is hirdettek. A Föld a saját tengelye körül forog. A forgás következtében fellépő centrifugális erő hatására bolygónk az egyenlítő mentén megnyúlt  és kidudorodik. Ezt a némiképpen lapult formát tehát nem gömbként, hanem forgási ellipszoidnak írhatjuk le.
      Föld valódi alakja az a szintfelület rajzolja ki, amely minden pontban merőleges a nehézségi erő irányára. Ezt a szintfelületet GEOIDNAK nevezzük
A Föld mozgásai 
    A Föld forog saját tengelye körül, másrészt kering a Nap körül.
A, A Föld tengelye körüli forgása.
     A Föld tengelye körül 24 óra alatt tesz meg egy fordulatot. 
     Föld nyugatról –keletre  óramutató járásával ellentétes irányba forog.
     Tengelykörüli forgási sebessége a SZÖGsebesség , illetve KERÜLETI sebesség.
     A Föld forgása az  oka az éjszakák és  nappalok  változásoknak.
 B,A Föld  Nap körüli keringése.
      A Föld a Napkörüli ellipszis pályán kering.
      Keringés időtartama: 365 ¼ nap.
      A keringési pályasík az ekliptika nem esik egybe a földi egyenlítő síkjával. 
      A síkbeli eltérést nevezzük az epliktika ferdeségének.
      A Nap körüli keringés és forgástengely ferdesége következtében ugyanazon szélességi kör
      mentén  1 év alatt változik a napsugarak hajlásszöge.
      Ennek a következménye az ÉVSZAKOK váltakozása.
A Föld gömbhéjakra tagolódik.
A tengelye körül forgó és a Nap körül keringő Földön e mozgások és a nehézségi erő hatására a gáznemű, a folyékony  és a szilárd halmazállapotú anyagok fajsúlyuk szerint gömbhéjakban rendeződnek.
    Gömbhéjak: Levegőburok /atmoszféra /
                          Vízburok     / hidroszféra/
                          Kőzetburok /litoszféra/
A gömbhéjak bonyolult kölcsönhatásban állnak egymással.A Föld  Holdja átmérője 3476 km .A Földdel együtt közös tömegközéppontjuk körül forog. A Hold mindig ugyanazon pontját fordítja a Föld felé.Nincs saját fénye. A Napról visszavert fénnyel világít. Fényessége a holdfázisok szerint változik.
                         
2. Kőzetburok szerkezete

Kőzetek kialakulása
  -a kőzetek ásványokból vagy ásványok társulásából állnak
  -sokfélék lehetnek: kemények, puhák, sötétek, világosak, apró vagy durva szövetűek
  -keletkezés szerint 3 nagy csoportba soroljuk őket:
       -magmás
       -üledékes
       -átalakult
Magmás kőzetek
 -mélységi magmás kőzetek:
 -akkor alakulnak ki, ha a felfelé haladó kőzetolvadék nem éri el a felszínt -> a lassan hűlő
        magma megreked, a benne lévő kémiai anyagok kiválnak és megmerevednek 
 -pl. gránit
 -vulkáni kiömlési kőzetek:
 -ebbe a csoportba tartozik valamennyi láva eredetű kőzet
 -nagy területeket több száz méter vastagságban fednek le
 -pl.: riolit, andezit, bazalt
 -vulkáni törmelékes kőzetek:
 -a felaprózódott kiömlési kőzetek csoportja
  -minden kiömlési kőzetnek megvan az aprózódott, tufa változata is:
      pl. riolittufa, andezittufa, bazalttufa
Üledékes kőzetek
  -törmelékes üledékes kőzetek:
  -a fizikai aprózódás és a kémiai mállás során keletkezett kőzettörmelék felhalmozódik, 
         ezeket hívjuk törmelékes üledékes kőzeteknek
       pl. homok, homokkő (legjelentősebb), lösz, agyag, márga
  -vegyi üledékes kőzetek:
  -vegyi eredetű kőzetek csoportja
      pl. kősó, mészkő, dolomit
  -szerves eredetű üledékes kőzetek:
  -szerves anyagokat tartalmazó kőzetek csoportja
      pl. mészkő, kőszén, kőolaj

Átalakult kőzetek
 -a kőzetátalakulás a már meglévő kőzetnek újabb, más kőzetté való alakulását jelenti
 -ilyen folyamat a Föld mélyében uralkodó hő és nyomás hatására megy végbe
     pl. gneisz, csillámpala, márvány

A gránit

        A gránit a földkéreg legelterjedtebb mélységi magmás kőzete. Durva vagy közepes ásványszemcsékből álló kristályos kőzet. Kvarcot (SiO2), rózsaszínű vagy fehér földpátokat tartalmaz. A magmából kristályosodik ki a földkéreg magasabb régióiban, vagy mélyebb régiókban a kőzetek újraolvadásával keletkezik.
    Döntő többsége hegységképző folyamatok során keletkezett. Neve granum, a szemcse szóból ered. A hazai gránitok délről vándoroltak ide a kőzetlemezek hátán. A lánchegységek központi magját is tömbjei alkotják (Alpok, Kárpátok, Himalája). Kemény kőzet, darabjai legömbölyödnek a mállás hatására.
    A gránitnak megfelelő kiömlési kőzet a riolit.
    Kiváló díszkő, építőkő, útburkolásra is használják.
    Felismerése:    van benne kristály
            fekete – vörös
            fekete - fehér

A bazalt

    Földünkön nagy hasadékok mentén kerül a felszínre, Magyarországon tanúhegyek (Tapolcai-medence tanúhegyei, Kisalföld: Ság, Somló, északon: Salgó, Medvés-fennsík) formájában láthatjuk. Ha lassan hűl le, hatszöges oszlopok keletkeznek belőle (Badacsony, Szent György hegy, Somoskő, Hegyestű).
    Útkövezésre, burkolásra, megolvasztva hő- és hangszigetelő anyagok készítésére használják.
    A gabbrónak megfelelő kémiai összetételű vulkáni kőzet. Kiömlése után hirtelen hűl le, ezért anyaga nincsenek benne szemcsék. Anyaga tömött, fehér és szürke színben létezik. Sötét színű ásványait szabad szemmel nehezen lehet észrevenni.
    A Columbia és az Etióp-fennsíkot is bazalt borítja.
Felismerése:
    Kristályok nem látszanak, sötétszürkés, egyszínű.

Karsztjelenségek

A mészkő jellegzetes formákban fordul elő a nedves éghajlatú területeken. A lehullott csapadék a repedésekbe jut. A folyók vize víznyelőkön (ponor) keresztül tűnik el. Közben oldja a mészkövet, például barlangokat alakít ki, cseppköveket formál. A barlang mennyezetéről lefelé növők a sztalaktitok, a barlang alján levő, felfelé növők a sztalagmitok. Ha a kettő összenő, cseppkőoszlop (sztalagnát) képződik.
Az oldás annál tökéletesebb, minél több szén-dioxidot tartalmaz a csapadékvíz, amelyet a levegőből, a talajból vesz fel. A vízben elnyelt szén-dioxid egy része szénsavvá alakul:
    H2O + CO2 = H2CO3
A szénsav kémiai reakcióba lép a mészkővel, eredménye a nagyon jól oldódó kalcium-hidrogén-karbonát:
H2CO3 + CaCO3 = Ca(HCO3)2
Láthatjuk, hogy a kémiai folyamat megfordítható (reverzíbilis).  Ha a kalcium-hidrogén-karbonátot tartalmazó víz nagy felületen érintkezik a levegővel, szén-dioxid távozik belőle, és kalcium-karbonát (mészkő) csapódik ki finom fátyolként a sziklákon, a fák gyökérzetén, növénymaradványokon.  Ilyen látható a Szalajka-völgyben, Lillafüreden (Bükk).  A mélybe szivárgó karsztvíz romboló, szállító és építő munkáját a mészkő belsejében végzi. Ennek sokféle eredménye van. A jelenség a szlovéniai Karszt hegységről kapta nevét, ahol azt legelőször tanulmányozták. A Karszt egyik legszebb részéhez tartoznak a Plitvicei-tavak és vízesések (Horvátoszág).
A felszín alatt a mészkő oldásával tágas üregek, barlangok keletkeznek. Ezek az ún. átmenő barlangok egy vagy többszintűek lehetnek (pl.  Aggteleki-barlang). Vannak függőleges kifejlődésűek, ezeket zsombolyoknak nevezik (pl. a Bükkben a Kiskőháti-zsomboly, a Pireneusok zsombolyai).  Az erősen lehűlt levegőjű barlangokban jég képződik, amely bevonja a barlang falát, a cseppköveket - ezek a jeges barlangok (pl. Szlovákiában a Dobsina).  Budapesten gyakoriak a hévizes barlangok jellegzetes borsóköves, aragonitos cseppköveikkel, kalcit és gipszkristályaikkal.
A barlangok levegője gyakran gyógyhatású. Szembetűnő lehet a változó gázok, az aeroszolok aránya a felszíni levegővel szemben. A légnedvesség nagyon magas (közel 100%). Egyes barlangok mikrobiológiai szempontból csaknem sterilek, negatív ionokban gazdagok (Abaliget, Tapolca, Béke stb.). Ezeket gyógybarlangoknak is nevezik.
A felszíni karsztos formák közül legismertebbek a víznyelő (ponor), a dolina (töbör) és a polje.
 























 


Az andezit, kialakulása, gazdasági jelentősége, felhasználása Magyarországon

    Az andezit finom szemcséjű, szürke, barna, fekete és világos kőzet. Nevét az Andokról kapta. Intermedier kőzet (közepes mennyiségű szilícium-dioxid tartalmú). Fő ásványai: földpát, piroxén, amfibol. Magyarországon a Dunazug-hegységben és az Északi-középhegységben található. A dioritnak megfelelő kialakulású (kőzetlemezek ütközésekor andezites vulkanizmus). Jellegzetes a pados elválása, tufa változata is van.
    Jó burkoló, utak, vasutak alapozását végzik vele.
    Felismerni arról lehet, hogy nem teljesen egyszínű, csíkos.



Kőzetlemezek mozgásai, vulkánosság, földrengés

A kőzetlemezek mozgásainak okozói:
 -a Föld belsejében bomló radioaktív elemek bomlásából származó hő
 -az óceánközépi hátságokra feltörekvő magma tolóereje
 -a litoszférára ható gravitációs erő

Mozgásfajták:  
 -egy óceáni lemez és egy szárazföldi lemez ütközése:
  -a nagyobb sűrűségű, vékonyabb óceáni lemez a kontinentális lemez alá csúszik -> mély-
        tengeri árkok jönnek létre
  -a felhalmozódott üledék felpréselődik a kontinentális lemez peremére, ill. a mélybe sodró-
dik, ahol megolvad és andezites vulkanizmus során a felszínre tör -> a szárazföldi lemez  peremén tűzhányók alakulnak ki
  -pl. Pacifikus hegységrendszer, Andok kialakulása
 -két óceáni lemez ütközése:
  -a gyengébb bukik az erősebbik alá
  -az alábukás helyén kialakul a mélytengeri árok (pl. Ázsia keleti partjainál)
  -az üledékek megolvadnak és a kialakuló andezites magma fölemelkedésével tűzhányók
         jönnek létre
  -a vulkánok szigetíveket alkotnak, amelyek párhuzamosak az árkokkal
  -a becsúszó lemezszegélyek mentén földrengések gyakoriak
  -két kontinentális kőzetlemez ütközése:
   -az alábukás csekély
   -a két kőzetlemez között felgyülemlő üledék kiemelkedik -> hegységek kialakítója 
      (pl. Eurázsiai hegységrendszer)
   -az üledékek alatt óidei kristályos kőzetek vannak
   -vulkanikus tevékenység nincs, vagy nagyon csekély mértékű
  -két óceáni lemez távolodása
   -az óceáni hátságok mentén kiömlő bazaltláva új óceáni lemezt vagy szigetet hoz létre 
          (pl. Izland)
  -két lemez egymás melletti vízszintes elcsúszás miatt földrengések és törésvonalak alakul-
       hatnak ki (Szt. András törésvonal)

A rétegvulkán szelvényrajza
 

















Nagyszerkezeti egységek: ősföld, rög- és gyűrthegységek, süllyedékek, alföldek

Ősmasszívumok (ősföldek) és síkságok keletkezése, felépítése és gazdasági hasznuk.
A Föld nagyobb ősföldjei: Balti-pajzs, Kanadai-ősföld, Brazil-hegyvidék, Guyanai-hegyvidék, Nyugat-Ausztrália, Afrika Nagy része, Közép-Szibériai-fennsík, Dél-Kínai-hegyvidék, Dekkán-fennsík, Arab-tábla 
I. Ősföldek: A földkéreg legkorábban megszilárdult részei. Eredetileg ezek is gyűrt hegységek voltak, de az eltelt évmilliárdok alatt lepusztultak. A mai kontinensek magjait alkotják, hozzájuk gyűrődtek fel a fiatal lánchegységek illetve ezek lepusztulásával a régi röghegységek egy része is hozzájuk kapcsolódott. Az ősföldeket mélységi magmás kőzetek építik fel, ilyen pl. a gránit és a gabbró. Mivel az ősföld anyaga meglehetősen merev, ezért nem gyűrődik, hanem törik erőhatások következtében. Ennek köszönhetően nem mindenhol alkot síkságokat, előfordul, hogy utólag kiemelkedett, és ma lépcsős szerkezetű hegyvidékeket alkotnak. Előfordult az is, hogy az ősföld megsüllyedt, elöntötte a tenger, és nagy vastagságban üledék rakódott a felszínre. Ennek alapján kétféle ősföldet különböztetünk meg: - fedett ősföld
- fedetlen ősföld
a) Fedetlen ősföld: A lepusztulás következtében síkságokat alkot általában, de ezek nem teljesen sík felszínűek, inkább hullámosak. A lepusztulás fő okozója a jégkori jégtakaró volt. Mivel az egykori fiatal lánchegység felső és középső része teljesen lepusztult, ezért felszínre kerültek a hegységek magját alkotó kőzetek. Ezek elsősorban nikkelt, vasat, platinát és krómot tárolhatnak. Ebbe a típusba tartozik a Kanadai-ősföld északi része, valamint a Balti-pajzs északi része..
b) Fedett ősföld: Elsősorban tengeri üledékek borítják, de előfordulnak folyóvíziek is, valamint a jégkori jégtakaró peremén jég által szállított törmelékek is. Az üledékes rétegek által tárolt ásványkincsek elsősorban az üledék korától és típusától függ. Az óidei üledékek elsősorban feketeszenet rejtenek, a közép- és újidő harmadidőszakiak barnaszenet, a legfiatalabb negyedidőszakiak pedig színes és nemesfémeket. Ebbe az ősföldtípusba tartozik pl.: Kanadai-ősföl déli része, a Balti-pajzs déli része, Nyugat-Ausztrália, Afrika nagy része.
II. Síkságok
a) Síkságok fajtái magasság szerint:
- 0 m alatt: mélyföld
- 0-200 m: alföld
- 200 m felett: fennsík
b) Síkságok kialakulása: 
1) Lepusztulással: 
- jégtakaró által történő lepusztulás: a jégkori jég előrenyomulása során letarolta a felszínt. Ahol a kőzetek puhábbak voltak, ott mélyedéseket vájt, ezeket később víz öntötte el, így alakultak ki a tóvidékek a Balti- pajzson (Finn-tóvidék), és a Kanadai-ősföldön. Ezekre a hullámos felszín és a sok tó jellemző.
2) Feltöltéssel:
- Jégtakaró által történő feltöltés: Az előre nyomuló jég a lepusztított területekről nagy mennyiségű törmeléket szállított, majd elolvadáskor ezt morénák formájában lerakta. Itt is a hullámos felszín jellemző, mert a morénavonulatok magassága akár a 100 métert is meghaladhatja. A morénahalmok között is jellemző a körülgátolt tavak kialakulása. Ilyen síkság alakult ki a Germán- Lengyel alföldön, a Kelet-európai-síkságon, Kanadai-ősföldön.
- Tenger és folyóvíz általi feltöltés: a sekélyebb és kisebb tengereket a beleömlő folyók viszonylag gyorsan feltöltik. Ezeken a területeken nagyon vastag üledéktakarók alakulhatnak ki, elérhetik a 6-8000 m-t. A feltöltött tenger felszíne még enyhén hullámos, de a kialakuló folyók ezeket az egyenetlenségeket gyorsan kisimítják. Ezek már ún. tökéletes síkságok. Ilyen pl.: Pó-síkság, Alföld, Román-alföld, Mississippi-alföld, Amazonas-medence, Kongó-medence, Murray-alföld, Kínai-alföld, Gangesz-alföldje stb. (általában a folyókról elnevezettek min azok.
Alföldek ásványkincsei: A tengerek által feltöltött alföldek legfontosabb ásványkincs a kőolaj és a földgáz, mivel ezek az elpusztult tengeri élőlények bomlásából származnak. A jég által feltöltött alföldeken nem jellemző az ásványkincsek jelenléte, a letaroltak pedig egyben ősföldek is, ezért az ott leírtak érvényesek. (fedetlen ősföld)
          















          

III. A lánchegységek kialakulása
A fiatal lánchegységek a lemezszegélyek mentén alakultak ki a közép- és újidőben, pl. a Tethys tenger összezáródásával. Kialakulásuk befejezetlenségét a vulkanizmus és a gyakori földrengések is bizonyítják.  A lánchegységek vonulatai két nagy hegységrendszert alkotnak: az Eurázsiai-hegységrendszert, amely uralkodóan nyugat-keleti irányban húzódik, és a Pacifikus-hegységrendszert észak-déli irányban vonuló láncaival.  Az Eurázsiai-hegységrendszer legfontosabb tagjai: Afrikában az Atlasz, Eurázsiában a Sierra Nevada, a Pireneusok, az Alpok, az Appenninek, a Kárpátok, a Dinári-hegység, a Balkán-hegység, a Krím, a Kaukázus, az Anatóliai- és az Iráni-medence peremhegységei és a Himalája.  A Pacifikus-hegységrendszer a Csendes-óceánt övezi: Ázsiában az Aleut-szigetek, Kamcsatka, a Kuril-szigetek, a Japán-szigetek, a Fülöp-szigetek, Indonézia keleti része, Amerikában a Kordillerák és az Andok. 
A lánchegységek formakincse. A lánchegységek párhuzamos vonulatokból állnak.  Uralkodó szerkezeti formájuk a gyűrődés. Nagy magasságba emelkednek, emiatt a glaciális formakincs jellemző rájuk. Jelentős részük ma is az állandó hóhatár fölé nyúlik. Hosszanti, mély völgyei, hatalmas csúcsai, kitűnő lejtői nem riasztják el az embereket, ellenkezőleg: valósággal vonzza a turistákat télen-nyáron egyaránt (Alpok, Magas-Tátra stb.).









 

IV. A röghegységek kialakulása, hol vannak, felszínük, ásványkincseik
A röghegységek korábbi lánchegységek és táblás szerkezetű felszínek lepusztulásával, összetöredezésével alakultak ki. Éppen ezért szerkezeti formái vetődéses formák. Kiemelkedett rögei közé árkok, medencék süllyedtek.  A Kaledóniai-hegységrendszerhez (neve Skócia ókori nevéből származik) Skandinávia, Skócia, Írország egy része, Kelet-Grönland hegységei és az Appalache északi része tartozik.
A Variszkuszi-hegységrendszer (elnevezése a bajorországi varistida néptörzs után) maradványai középhegységgé pusztultak le: Dél-Anglia, Franciaország röghegységei, a spanyol Mezeta, a Német-középhegység, a Cseh-medence peremhegységei (Szudéták stb.), a Lengyel-középhegység, a Velencei-hegység Magyarországon, a Rodope, az Urál, a Tien-San, az ausztráliai Nagy-Vízválasztó-hegység, az Appalache déli része.
Ezen hegységeknek fő kialakulási fázisa a karbon időszakban volt. A Variszkuszi-hegységrendszer kialakulásával alaposan megnőtt Ős-Európa területe.
A röghegységek formakincsét a vetődések mellett a külső erők alakították ki, nagy vastagságú üledéket halmozva fel. Skandinávia és Skócia északi részének magasra kiemelt rögei a jégkorszak idején erősen eljegesedtek, emiatt a glaciális formakincs jellemzi.
A röghegységek ásványkincsekben gazdagok. Korábban említettük, hogy a röghegységek lánchegységek lepusztulásával alakultak ki. A lepusztulással az érctelepek a felszín közelébe kerültek (réz, cink, ólom, ón, nemesfémek), a hegységek üledékes kőzeteiben pedig hatalmas kőszén-, szénhidrogén- és sótelepek képződtek.

A talaj kialakulása

    A talaj a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója, mállásterméke.
1.    Csak olyan helyen alakul ki, ahol élőlények vannak.
2.    Kialakulásában szerepet játszik:
a)    élővilág
b)    éghajlat
c)    domborzat
d)    csillagászati okok: tengelyferdeség, gömb alakú Föld
e)    kőzetek (üledékes, magmás, átalakult)
3.    kialakulása:
a)    fizikai aprózódás (hőmérséklet)
 







b)    kémia mállás -> oldható sók, oldhatatlan agyagásványok
c)    élővilág: baktériumok, alacsony rendű élőlények -> humusz
4.    talajtípusok:
•    forró övezet:
sok humusz, de hamar elbomlik, vas- és alumíniumsók a felszínen -> vörös laterittalaj
szavanna: vas-oxid -> vörösbarna talaj
füves szavanna: humuszban gazdag -> csernozjom (feketeföld)
csapadékszegény területen: félsivatagi sós talajok
száraz vidékek: szikes talajok
•    mérséklet övezet:
    mediterrán örökzöld vagy lombos: fahéjszínű talaj, terra rossa
    tajga: humuszban szegény, erősen kilúgozott podzoltalaj
    lombos és vegyes erdő: barna erdőtalaj
•    hideg övezet:
    rövid nyár – hosszú tél: tőzeges tundratalaj
    poláris területek: nincs talaj
•    hegyvidéki:
    a növényzeti régiótol függően a magassággal változik



Földfelszín formálódása

A Föld belsejében lévő radioaktív anyagok (urán, tórium, kálium) bomlása során keletkező hő okozza az asztenoszférában a magma áramlását. A magmaáramlás következménye a kőzetlemezek mozgása (lemeztektonika) és az ehhez kapcsolódó hegységképződések, vulkánosság, földrengések. Ezeket, valamint a nehézségi erőt a belső erők közé soroljuk. 
A Föld felszínformái
A felszínformák a sík térszín és a lejtők kombinációjából alakulnak ki.
A lejtő a vízszintessel szöget bezáró felszín. A vízszintessel bezárt szög a lejtőszög.
A felszínformák típusai
1. Síkság:
Vízszintes vagy közel vízszintes felszín, ahol a szintkülönbség nem haladja meg a 200 métert, a lejtés pedig a 6 ‰-et. 
Típusai:
Feltöltött síkságok: külső erők által épített, folyóvízi hordalékkal, morénával, szél által lerakott anyaggal, tengeri vagy tavi üledékkel feltöltött síkságok. (Pl. Alföld, Kínai-alföld, Hindusztáni-alföld, Amazonas-medence)
Táblás síkságok: általában homokkő, mészkő vagy bazalt vízszintes réteglapjain kialakult síkságok. (Pl. Préri-tábla, Brazíliai tábla, Arab tábla)
Letarolt síkságok: külső erők által lepusztított, általában tökéletlen síkságok - tönk, nyesett felszín. (A prekambriumi hegységképződések során keletkezett egykori lánchegységek a külső erők által hullámos felszínű síksággá (tönkké) lepusztított maradványai, az ősmasszívumok is ide tartoznak.)
2. Völgy: 
A lejtő irányát követő hosszanti mélyedés, melyet egymással szembeforduló lejtők határolnak. Kezdete a völgyfő, a lejtő irányába eső vége nyitott.
Keletkezhet: 
belső erők hatására pl: tektonikus árok
külső erők hatására pl: folyóvízi erózióval V keresztmetszetű, glaciális erózióval U keresztmetszetű völgy jön létre.
3. Medence:
Befelé forduló lejtőkkel határolt zárt térszíni mélyedés.
Keletkezhet: 
belső erők hatására pl: tektonikus medencék
külső erők hatására pl: szárazföldi jégtakaró által mélyített medencék 
 
4. Hegy:
Minden oldalról kifelé forduló lejtőkkel határolt térszíni kiemelkedés.

Magassága szerint megkülönböztetünk halmot, dombot és hegyet.
Keletkezhet: 
belső erők hatására pl: vulkáni hegyek
külső erők hatására pl: eróziós szigethegyek (folyó kanyarulatai között az épen maradt eredeti felszín darabja) 
  
5. Hegység:
Környezete fölé magasodó, összetett formaegyüttes, melyben hegy, völgy, medence lépcső és síkság is előfordulhat.

Magassága szerint:
alacsony- (500 m-ig), 
közép- (500-1500 m) és 
magashegységet (1500 m fölött) különböztetünk meg.
Kialakulásának ideje szerint:
lánchegység: fiatal gyűrt vagy vulkáni hegység, melyet a külső erők viszonylag rövid idő óta alakítanak.
röghegység: az óidei lánchegységek (Kaledóniai, Variszkuszi) külső erők által hosszú idő óta alakított, lepusztított maradványa. 
 
6. Lépcső
Két különböző magasságú, nagyjából vízszintes felszínt többé-kevésbé meredek lejtő köt össze.
Keletkezhet: 
belső erők hatására: szerkezeti lépcsők pl. töréslépcsők (törések mentén függőleges elmozdulással kialakult lépcsők) 
külső erők hatására: réteglépcsők (Ha ellenállóbb és lazább kőzetek váltakozva rétegződnek egymásra, a peremük szelektíven lepusztulva lépcsőt alkothat) 

7. Part:
A szárazföld és a tenger érintkezési sávja.
Típusai:
Pusztuló part (meredek part, általában erős hullámveréssel)
Épülő part ( lapos, általában homokos part) 

A belső erők felszínformáló ereje:
A Föld belső erőihez köthető folyamatok a 
lemeztektonika, 
a hegységképződések, 
a vulkanizmus és a 
földrengések. 
Ezekről korábban már esett szó. (lásd: 2. hét)
 
A külső erők felszínformáló ereje:
A Föld külső erőihez köthető folyamatok a 
tömegmozgások, 
a jég, 
a szél, 
a víz, és az 
élővilág felszínalakító hatása. 

Tömegmozgások (derázió)
Azok a felszínformáló folyamatok, amelyek a nehézségi erő hatására, szállítóközeg nélkül mennek végbe lejtős felszínen. A tömegmozgásokat befolyásolja a lejtőszög, a kőzetminőség, a csapadék mennyisége és a növénytakaró.
A tömegmozgásokat 2 nagy csoportra oszthatjuk:
gyors mozgások ( 0,3 cm/s - akár 30 m/s sebességűek) pl: omlások, csuszamlások
lassú mozgások (cm/év - több m/év sebességűek) pl: kúszások, folyások 
Omlások
Hirtelen lejátszódó, nagy sebességű tömegáthelyeződések, amelyek során a lefelé mozgó anyag útjának egy részét szabadeséssel teszi meg. A mozgó anyag mérete változatos lehet pl: kőpergés, kőhullás, hegyomlás, partomlás, kőlavina.
Csuszamlások
A lejtő anyagának csúszópálya mentén bekövetkező gyors elmozdulása. A csúszópályát általában átnedvesedett agyagos kőzetek képezik. (Nedves területeken jellemző inkább.) Pl: hegycsuszamlás, lejtőcsuszamlás, rétegcsuszamlás, suvadás.


Kúszások
A lejtőt borító törmelék vagy málladék igen lassú (cm/év sebességű) mozgása, mely során az anyagot alkotó szemcsék egymáshoz viszonyított helyzete változik meg. Pl: törmelékkúszás, talajkúszás.
Folyások
Képlékennyé vált anyagok egyenes vonalú vagy örvénylő (turbulens) mozgása a lejtő irányába. Feltétele: elegendő víz, az anyag átnedvesedése, vízzel való átitatódása. Pl: szoliflukció (iszap, talaj és törmelékfolyások), geliszoliflukció ( fagyott területeken a felső réteg felolvadásakor bekövetkező talaj és törmelékfolyások) 
A földkéreg szerkezetét átalakító folyamatok
A földkéreg kőzeteinek képződésük során elfoglalt helyzete az eredeti település vagy fekvés. A kőzettömegek azonban csak ritkán maradnak meg hosszabb időn keresztül eredeti helyzetükben, mert a belső erők hatására kialakuló kéregmozgások következtében elmozdulnak eredeti helyzetükből, széttörve elvetődnek, gyűrődnek, áttolódnak. A földkéreg kőzeteinek az endogén erők által létrehozott helyzet- és alakváltozásainak összességét diszlokációnak nevezzük. A diszlokációt a kőzetekben fellépő feszültségek váltják ki, három fő típusa különböztethető meg:
rugalmas (elasztikus) deformáció: az erő megszűnte után a test visszanyeri eredeti alakját, ez tehát visszafordítható (reverzibilis) folyamat.
plasztikus deformáció: olyan visszafordíthatatlan (irreverzibilis) folyamat, melynek során az erőhatás megszűnte után a test nem nyeri vissza eredeti alakját. (gyűrődés, redőződés)
töréses deformáció: repedések, törések kíséretében beálló alak- és helyzetváltoztatás. 

1. Gyűrődés
A viszonylag plasztikus (képlékeny), lazább szerkezetű, elsősorban üledékes kőzetek az összenyomás hatására gyűrődnek. A gyűrődés hatására létrejövő szerkezeti alapforma a redő, amelynek felemelkedő íve a redőboltozat vagy antiklinális, alsó íve pedig a redőteknő vagy szinklinális. A redő szimmetriasíkja a redőtengely. A redők méretei tág határok között változnak: néhány cm-től olykor több km-ig terjednek. A redők osztályozása legtöbbször a tengelyállás alapján történik:
álló redő: tengelye függőleges, a két irányból érkező nyomás nagysága egyenlő.
ferde redő: tengelye dőlt helyzetű, a két irányból érkező erők különböző nagyságúak.
fekvő redő: tengelye közel vízszintes helyzetű, az egyik erő nagysága jóval meghaladja a másikét.
áttolt takaróredő: hatalmas erők, erőkülönbségek hatására a redők elszakadhatnak eredeti aljzatuktól, gyökerüktől és más kőzetekre tolódhatnak, akár több száz km-es távolságban.
Gyűrt szerkezetek jellemzőek a lánchegységek azon típusára, amely két szárazföldi kőzetlemez ütközésével jött létre és döntően üledékes kőzetekből áll. Ezeket gyűrthegységeknek is nevezik, pl.: Eurázsiai-hegységrendszer. Takarós szerkezetű hegységek jelentős erőhatásra alakulnak ki, pl.: Alpok, Kárpátok.

2. Vetődés
Tektonikai (húzó, nyomó, hajlító, nyíró stb.) erőhatásokra a merev kőzettestekben repedések, törések keletkeznek, a kőzetek törési síkok mentén szétválnak. Ha ezek az erők a szétrepesztett kéregrészeket elmozdítják egymástól, vetődés jön létre, ahol az elmozdulás síkja a vetősík. A vetősík iránya alapján a vetődéseknek három formáját különböztetjük meg:
hosszanti vetődés: a vetősík iránya megegyezik a rétegek csapásirányával.
harántvetődés: a vetősík iránya merőleges a rétegek csapásirányára.
átlós vetődés: a vetősík a rétegeket átlósan metszi.
A vetősíkokkal határolt kéregdarabot rögnek, a rögökből álló kéregszerkezetet pedig rögös szerkezetnek nevezzük. A rögös szerkezet formatípusai:
szerkezeti vagy töréslépcső: Ha a vetősíkok párhuzamosak és az egyes rögök elmozdulása azonos irányú, de eltérő mértékű, lépcsős vetődés jön létre, az általa létrehozott forma a töréslépcső.
szerkezeti árok: Ha két vetősík közötti rög a mélybe zökken, árkos vetődés jön létre, az általa létrehozott szerkezeti forma az árok.
sasbérc: Ha két vetősík közötti rög kiemelkedik sasbérces vetődés jön létre, az általa létrehozott szerkezeti forma a sasbérc.
szerkezeti medence: Íves vetősíkok mentén bezökkent katlan formájú mélyedés.
A földfelszín korábban már megszilárdult, merevvé vált övezetei a későbbi kéregmozgások hatására nem gyűrődtek, hanem rögösen feldarabolódtak. Ezt láthatjuk az óidei röghegységeknél, a Kaledóniai- és a Variszkuszi- hegységrendszer tagjainál. Ezek a hegységek eredetileg gyűrt szerkezetűek voltak, majd lepusztultak és a harmadidőszaki kéregmozgások során rögösen feldarabolódtak. Törések jellemzőek a földkéreg különösen merev részeire, az ősmasszívumokra is.

Légkör kialakulása, szerkezete

A levegő az élet egyik nélkülözhetetlen feltétele, különböző gázok keveréke.  A Föld körül a nehézségi erő tartja. Részt vesz a tengely körüli forgásban, hat rá a centrifugális erő is. Határát gyakorlatilag ott lehet kijelölni, ahol a két erő kiegyenlíti egymást.
A levegő sűrűsége (nyomása) a magassággal csökken, emiatt az ember állandó megtelepedése és munkája csak bizonyos magasságig képzelhető el. Ha valaki nagy hegyi magasságokba kapaszkodik fel, az ún. hegyi betegség kényszeríti vissza az alacsonyabb régiókba.
A légkört alkotó gázokon kívül az atmoszférában cseppfolyós és szilárd halmazállapotú részecskék is jelen vannak. Ezt a keveréket aeroszolnak nevezzük. Mindenütt jelen vannak, mennyiségük azonban időben és térben változik (por, sókristály, vulkáni por, pollen, mikroorganizmusok stb.).  A vízgőz maximum 4%-ban van jelen a levegőben. Meghatározó szerepe van a csapadékképződésben, befolyásolja a besugárzás nagyságát, a kisugárzás mértékét.
A szén-dioxid aránya állandóbb a vízgőznél. Jelentősen megnőhet az aktív vulkánosság térségében, a fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, lignit) elégetésekor. Fontos szerepe van a növényi életben és a mállás folyamatában.  A szén-dioxid arányának növekedése okozza az erősödő üvegházhatást.  Az ózon (O3) a troposzférában jelentéktelen, a sztratoszférában nagyobb mennyiségben előforduló gáz (30-50 km magasságban). Szerepe döntő a földi életben, mivel a Napból érkező rendkívül káros ultraibolya sugárzást megszűri, nagyrészt elnyeli.
Az erősen változó gázok (szennyeződések) tulajdonképpen szilárd, gáznemű, vagy cseppfolyós halmazállapotú légköri anyagok. Fontos szerepük van a felhő- és csapadékképződésben. Ha erősen megnövekszik mennyiségük, a légszennyeződés pusztító hatású lehet.
A légkör függőleges szerkezete szempontjából a légkört különböző rétegekre osztják termikus és egyéb fizikai tulajdonságok alapján. Ezek a rétegek fokozatosan - ún. pauzákkal - mennek át egymásba.
Szerkezete
A hőmérséklet alapján

















 
A felszín feletti 10-12 km-es réteg a troposzféra. Ez a légkör számunkra legfontosabb rétege. Ebben játszódnak le a légköri jelenségek (pl. felhő- és csapadékképződés, vízszintes és függőleges légmozgások stb.). Ez a réteg alkotja a légkör tömegének háromnegyedét, itt van a légkörben levő vízgőz több mint 90%-a, itt zajlik az emberiség élete. A hőmérséklet felfelé csökken benne: 100 m-enként 0,5 °C-kal. A troposzféra vastagsága földrajzi szélességenként, évszakonként és napszakonként is változik. A troposzféra fölött helyezkedik el a sztratoszféra. Jellemző rá a nagy sebességű vízszintes légmozgás (futóáramlás). A hőmérséklete állandó vagy kissé emelkedik; ennek oka az ózon (O3) jelenléte, amely a Nap ultraibolya sugárzásának hatására keletkezik. Ezért a sztratoszféra felső határánál (50 km) a hőmérséklet a felszínközeli hőmérséklettel azonos. Ettől kezdve a hőmérséklet ismét csökken kb. 85 km-ig, ahol az átlaghőmérséklet -92°C. Ez a légkör leghidegebb része, a neve mezoszféra. Fölötte a termoszféra helyezkedik el, amelyben a hőmérséklet meghaladja az 1000°C-t is. Ebben a térségben erősen ionizált rétegek találhatók, itt keletkezik például a sarki fény, ezekről a réteghatárokról verődnek vissza a rádiózásban használt rövidhullámok, itt alakul ki a Van Allen radioaktív sugárzási övezet, itt izzanak fel a légkörbe jutó meteorok. Efölött van a légkör külső tartománya, az exoszféra (külső öv), amely átmenet a légkör és a bolygóközi tér között.  Főként héliumból és protonokból áll.

Levegő felmelegedése

Milyen tényezők befolyásolják egy adott területen a levegő felmelegedését?
1) A nap sugárzása: A légkör külső határára 1354 W/m2 energia jut. Ez az érték a napállandó. Az energia jelentős része visszaverődik vagy elnyelődik. A Föld felszínére valamivel több mint fele jut le a napállandónak. Különösen a rövidhullámú sugarak szűrődnek ki a napfényből.
2) A légkör felmelegedése: A napsugarak nem a levegőt, hanem a talajt melegítik fel először. A talaj a napsugarakat először hővé alakítja, majd ezt a hőt átadja a felette lévő levegőnek. Ez a folyamat a talaj feletti kb. 20 cm-es légrétegre terjed ki. Az e fölötti levegő felmelegedése már a hőmérsékletkülönbségek miatt beinduló légkörzés hatására történik. 
3) Üvegházhatás eredménye: lásd légkör szerkezete c. tétel.
4) Mitől függ egy terület felmelegedése: 
- a napsugarak hajlásszöge
- sugárzás időtartama
- felszín anyaga jellege
a) Napsugarak hajlásszöge: Alapvetően attól függ, melyik szélességi körön vagyunk a gömb alakú Földön. A legnagyobb szögben az egyenlítő környékét érik a napsugarak, a legkisebb szögben pedig a sarkpontokat. 
A Föld tengelyferdesége és Nap körüli keringése miatt a besugárzási szög egy éven belül is változik. Ez okozza az évszakok kialakulását. 
A besugárzási szög agy napon belül is változik, ennek következménye a hőmérséklet napi járása, vagyis az, hogy dél körül melegebb a levegő, mint hajnalban vagy este. 
A föld felszíne nem mindenütt sík. A lejtők szöge és iránya szintén változtatja a besugárzási szöget. Az északi félgömbön ennek köszönhető, hogy a déli lejtők melegebbek mint az északiak.
b) Sugárzás időtartama: A Föld felszínén változik a napszakok hossza. A sarkvidékeken pl. előfordul 24 órás éjszaka és 24 órás nappal is. 
A különböző éghajlatú területeken a sugárzás időtartamát befolyásolja a felhőzöttség is. Hiába ugyanolyan hosszúak a napszakok két területen, ha az egyik terület szinte teljesen felhőtlen, míg a másikon gyakran borult az idő. A tényleges napsugárzás időtartamát nevezzük napfénytartamnak, vagy napsütéses órák számának. Pl. A beesési szög alapján az egyenlítőnél melegebbnek kellene lenni, mint a térítői sivatagokban, mégis ez fordítva van. Az egyenlítői éghajlat csapadékosabb, gyakran felhős az ég, a sivatagokban viszont a folyamatosan tűző nap jellemző.
c) Felszín anyaga, jellege: A különböző anyagoknak más a fajhője. (Fajhő: azt az energiamennyiséget adja meg, amennyi egy kg tömegű anyag egy Celsius fokos melegítéséhez szükséges.) Ugyanattól a besugárzástól ezért egyik anyag jobban a másik kevésbé melegszik fel. Legnagyobb az eltérés a szárazföldek és a víz között. A tengerek fajhője nagyobb, ezért lassabban melegszenek fel, de lassabban is hűlnek le.
Befolyásolja a felmelegedést, a felszínt alkotó anyag színe is. A világosabb színű felszín jobban visszaveri a napsugarakat, ezért kevésbé melegszik fel, mint a sötét. Pl. szántóföld és a hótakaró közötti különbség.


    A nagy földi légkörzés

Hamis hipotézisek alapján rajzolt ábra:
  













A nagy földi légkörzés:
 















Fontos:    súrlódás
    Coriolis-erő


A passzát-szélrendszer öve

A szeleket a felszín egyenlőtlen felmelegedése okozza (a meleg levegő felfelé áramlik, ezzel alacsonyabb nyomást hagyva maga mögött, ahova a légtömegek beáramlanak)
A szelet jellemzi:
    Iránya (fokokban, vagy szélrózsával)
    Sebessége (m/s, Km/h, csomó)
Nyomása (1 m2 felületre X Pa nyomást fejt ki)
Beaufort-skálán becslik a szélerősséget – 17 fokú tapasztalati skála
A szelek irányát módosítja a súrlódás, a Föld tengelykörüli forgásából adódó Coriolis-erő (északi félgömbön jobbra, a délin balra téríti ki repülő tárgyakat {ágyúgolyó})
A nagy földi légkörzés egy része a passzátszélrendszer
    A nagy földi légkörzés okai:
         napsugárzás energiája és övezetes megoszlása
         a Föld tengelykörüli forgása
         súrlódás
         magashegységek
         a felszín hőgazdálkodása

A nagy földi légkörzéshez tartoznak (részei):
•    Az egyenlítői keleti áramlás (a passzát légkörzés része)
•    A mérsékelt övi nyugati áramlás
•    A sarkvidéki keleti áramlás
•    Monszunszelek
•    Ciklonok és Anticiklonok
•    A troposzféra magas rétegeiben uralkodó nyugati szelek és futóáramlások

Az egyenlítő mentén alacsony, a 30. fok táján magas légnyomású terület öleli körül a Földet. A két öv között alakult ki a passzát szélrendszer, amely az eltérítő erő következtében az északi félgömbön északkeleti, a déli félgömbön délkeleti irányból fúj a térítők felől az egyenlítő felé. Egyenletes sebességű és erejű, iránya is alig változik (a hajósok szerették kihasználni a felfedezések korában). Az egyenlítőnél a passzátszelek összeáramlanak és felszállnak, emiatt gyakori a szélcsend. A le- és felszálló ágak a Nap évi járásának megfelelően észak-déli irányban vándorolnak (a termikus egyenlítővel együtt), ez meghatározza az évszakokat is.
A szél keletkezése, földfelszín-alakító munkája

A felszíni, egyenlőtlen felmelegedés következtében csereáramlás jön létre, amelyet szélnek nevezünk. A szelet irányával, sebességével, nyomásával jellemezhetjük.
Irányát (ahonnan fúj) világtájakkal (szélrózsa) vagy fokokkal adják meg: északi N (North) 360° v. 0°, keleti E (East) 90°, déli S (South) 180° és nyugati W (West) 270°. A szél erősségét szélzászlóval, forgó szélkanállal, irányát és sebességét anemométerrel mérik. A szélerősség a szél sebességét jelenti, mértékegysége m/s vagy km/h, illetve a nemzetközi használatban csomó (1 csomó = 1 tengeri mérföld = 1,85 km). A szélerősség becslését a 17 fokozatú Beaufort-skála szerint végzik (tapasztalati skála).  A szél nyomása, amely a sebesség négyzetével egyenesen arányos, a szélirányra merőleges 1 m2 felületre gyakorolt nyomóerő Pa egységekben. A szél nyomására keletkeznek és maradnak fenn a tengeráramlások, a szél hajtja a szörfözőket, a vitorlásokat, a szélmotorokat stb. A szél a jövő egyik alternatív energiaforrása.
A szél irányát módosítja a súrlódás, a Föld tengelykörüli forgásából adódó Coriolis-erő (tehetetlenségi-erő), amelyet eltérítő erőnek szokás nevezni.  Ez az erő az északi félgömbön minden mozgó testet a mozgás irányába nézve jobb kéz felé térít ki, a déli félgömbön fordítva, tehát bal kéz felé.  A szél a szárazföldi felszín arculatát jelentős mértékben képes megváltoztatni, alakítani (defláció), különösen a száraz éghajlatú területeken. Felszínformálása a sivatagban a legjelentősebb – homokformák. Jól mutatja a szél váltogató (szelektív) munkáját a tanúhegyek, ingókövek, kőgombák. A szél hozta létra a löszt is.

Időjárás, éghajlat

A ciklonok:
 -a légkörben az azonos nyomású pontokat összekötő, ún. izobár vonalak koncentrikus
     köröket alkotnak
-a légnyomás a ciklon belsejében a legalacsonyabb, kifelé haladva növekszik
-benne a levegő vízszintes irányban, az É-i félgömbön az óramutató járásával ellenkező
     irányban áramlik
-kialakulása légköri frontokkal (hideg és meleg levegő választófelülete) kapcsolatos 
-a légköri frontok mentén hullámmozgás jön létre és megkezdődik a felhőzet kialakulása
-a hullám mélyül és kialakul egy fiatal ciklon, a felhősáv szélesedik
-a ciklon egyre erősödik és záródik, a meleg levegő összeszűkül, a hideg levegő előrenyomul
   Az anticiklonok:
 -az izobár vonalak itt is körkörösen helyezkednek el
-de az anticiklon belsejében a nyomás a legmagasabb, kifelé haladva csökken
-benne a levegő vízszintes irányban, az É-i félgömbön az óramutató járásával megegyező
irányban áramlik
-az anticiklonban leszálló légmozgás uralkodik, ezért felhőzet nem alakul ki benne, így az
 anticiklon derült, száraz időjárást okoz
    
Hogyan befolyásolják hazánk időjárását?
    -mérsékelt övi ciklonok érintik Magyarország területét
    -egyik részük Izland, másik részük a Genovai öbölben keletkezik
    -Magyarország térségét elérve, hozhatnak hideg vagy meleg levegőt és csapadékot

Csapadékképződés

Csapadék akkor keletkezik, ha a levegő erősen lehűl vagy ha valamilyen oknál fogva felemelkedik. A levegő felemelkedik, ha felmelegszik, és oszlopszerűen felszáll, ha hideg-vagy melegfront alakul ki, vagy amikor hegységen bukik át.
Amikor a felszín hűti le erős kisugárzással a felette lévő levegőt, harmat, dér vagy zúzmara keletkezik a kicsapódás eredményeképpen. A harmatot, a deret és a zúzmarát nem hulló csapadéknak is szokták nevezni.  Harmat akkor jön létre a talajon, a növények felületén, ha derült éjszaka a felszínen levő tárgyak erősen lehűlnek és a velük érintkező levegőből apró vízcseppek válnak ki (később összenőhetnek nagyobb cseppekké). A harmatcseppek különösen szép látványt nyújtanak a füvön, a virágokon. A harmat jelentősége az, hogy aszályos időben növényeinknek vízutánpótlást biztosít.
A dér szintén a felszíni tárgyakon válik ki apró jégkristályok formájában, ha a levegő hőmérséklete a harmatpont alá süllyed, s a telítettséget 0°C alatt éri el.
A zúzmara ugyancsak páratelt levegőből képződik téli éjszakákon, amikor az erősen lehűlt felszín fölé magas vízgőztartalmú, enyhébb levegő áramlik. A keletkező jégkristályok a fák ágain, légvezetékeken, drótkerítéseken, egyéb fémtárgyakon csapódnak ki látványosan. A zúzmara sok kárt is okozhat azzal, hogy súlyával letöri a faágakat, leszakítja az elektromos vezetékeket stb.  Hulló csapadék az emelkedő levegő lehűlésével keletkezik, amikor a kondenzáció következtében a vízgőz egy része kicsapódik.
A felmelegedő levegő felszállás közben 100 méterenként 1°C-kal hűl le. Ha a telítési hőmérséklet elérése után tovább emelkedik, az egy halmazállapotú víz két halmazállapotba megy át a kicsapódási szint elérésekor és megkezdődik a felhőképződés. A kicsapódástól kezdve a hőmérséklet 100 méterenként már csak 0,5°C-kal csökken, mivel a vízpára kicsapódásakor hő szabadul fel.
További emelkedés esetén a három halmazállapotú felhőben lejátszódik az átpárolgás (szublimáció), a jégkristályok híznak az ütközések miatt is.  Amikor a jégkristályok tömege legyőzi a felhajtóerőt, megkezdődik a csapadék hullása. Amennyiben 0 °C alatt van a levegő hőmérséklete, hó formájában hull, ha 0 °C felett ér a földfelszínre, eső lesz. Csapadékról csak akkor beszélünk, ha hullás közben eléri a felszínt.
Nyáron, amikor a levegő gyorsan emelkedik fel a magasba, a zivatarfelhőben a jégkristályok megnőhetnek akár tyúktojás nagyságúra is. Ha zuhanásuk közben nem olvadnak el, akkor nagy szemű jégeső formájában érik el a felszínt, nagy károkat okozva.
A frontális csapadékok felhőzete különböző. A hidegfront gomolyfelhőzetű, a melegfront rétegfelhőjű. A ciklonokban együtt mozognak és okoznak csapadékos időjárást.
A hegységen átkelő levegő a széliránnyal szemben levő oldalon felemelkedik, lehűl és a felhőképződés után kiadós csapadékkal öntözi a hegyoldalt. A másik oldalon leszállva a hőmérséklete 100 méterenként 1°C-kal emelkedik, vagyis egyre szárazabbá válik. Ez az alábukó, felhőoszlató szél a főn (hófaló), amely az Alpokban a leggyakoribb, legismertebb, hiszen sokszor hatására indulnak el a lavinák a lejtőkön, kezdődik el az olvadás.  A csapadék összegét mm-ben adják meg. 1mm csapadék megfelel 1m2/l-nek, illetve 1cm frissen hullott hó 1mm csapadéknak. A csapadék eloszlását csapadéktérképen ábrázolják izohiéták segítségével. Az izohiéták az azonos csapadékmennyiségű helyeket összekötő görbék.


Időjárási térkép elemzése
 














Tengervíz tulajdonsága, mozgásai, hasznosítása

Tengervíz tulajdonságai: 
- Sóstartalom: a tengervíz híg sós oldat, átlagos sótartama: 35%.
- Hőmérséklet: Lassabban és kevésbé melegszik fel, ill. hűl le, mint a szárazföld. 
- A tengeri jég: fagyáspontja a sótartalom miatt nem 0, hanem – 2o C. 
Mozgásai: 
- Hullámzás: Kiemelkedő hullámhegy besüllyedő hullámvölggyé huppan vissza. 
Hullámmorajlás: emelkedésben, süllyedésben az egyes vízrészecskék körpályán gördülő mozgással vesznek részt. Hullámtörés: mély vizű meredek partokon figyelhető meg, a partnak csapódó hullámhegy vize magasra felfröccsenve törik szét a sziklákon. 
- Tengeráramlás: a tengervíz tartósan egyirányba haladó mozgása. A nagy óceáni áramlásokat a huzamosan azonos irányba fújó szelek, elsősorban az általános légkörzés szelei mozgatják. 
(Szélrendszerek: Észak-egyenlítői- és Dél-egyenlítői-áramlás; Egyenlítői-ellenáramlás; Nyugatiszél-áramlás; Sarkiszél-áramlás)
- Tengerjárás: dagály a vízszint emelkedik, árapálynál pedig süllyed. A tengerjárást elsősorban a Föld-Hold rendszer tömegvonzása kelti. A dagályhullám keletről nyugatra jár körbe a világtengeren. Ugyanazon a helyen, 6 óránként, naponta kétszer van dagály és apály. 
A napnak is van árkeltő ereje. Újholdkor és holdtöltekor szökőár alakul ki. 
Hasznosítása:
A tenger mozgásai a halászat, a hajózás, tehát a tengeri környezet hasznosításával is kapcsolatban állnak. 
A Föld leggazdagabb halászterületek az oxigéndús hideg és meleg planktonban gazdag meleg tengeráramlások találkozásánál van. 
A Saint-Malói-öböl jelentős méretű dagályhullámának energiáját a Rance-folyó torkolatához telepített árapályerőmű hasznosítja. 

Tengeráramlásuk, jelentőségük

A tengeráramlások oka mindenekelőtt a tartós szélnyomás, amely a vizet haladó mozgásra kényszeríti. Az északkeleti és a délkeleti passzátszél az Egyenlítő mindkét oldalán nyugat felé hajtja az óceánok vizét 600-800 m mélységig (“folyók” az óceánban). A víztömeg egy része visszaáramlik a szélcsendes övbe, más részét a szárazföldek kitérítik haladási irányukból. A nyugati szelek övében keletre fordulnak és részben visszatérnek az Egyenlítő felé, részben vektoriálisan folytatják útjukat a sarkvidék irányába. Innen a keleties szelektől hajtva és lehűlve, visszaáramlanak az Egyenlítőhöz a mélyben. A visszaáramló és a mélybe bukó hidegáramlás találkozása melegáramlással, ún.  halpadok létrejöttének kedvez (nagy zsákmány lehetőségét teremtve a halászok számára).
Az északi és a déli félgömbön egymáshoz viszonyítottan, továbbá az északi félgömbön fogaskerék módjára ellentétes irányban forgó áramlásrendszerek kapcsolódnak össze. A déli félgömbön ez nem alakul ki, mivel a déli áramkör a nyugati szelek övében körbefutja a Földet. A névvel jelölt áramlások közül legjelentősebb a Golf-áramlás (B. Franklintól kapta a nevét). Útja mesterséges holdakról fényképezve nagyszerű látványt nyújt. Sebessége a Floridai-szorosban 17 km/óra. A Hatteras-foktól Észak-atlanti-áramlás néven szeli keresztül az Atlanti-óceánt. Északon a téli évszakokban gyakran okoz ködös időjárást.
A meleg tengeráramlások mindig az Egyenlítő felől a sarkvidék felé, a hideg tengeráramlások a sarkvidék felől az Egyenlítő felé mozognak.
A hajózást is segítették főként a nagy felfedezések idején.
A tengeráramlások befolyásolják az éghajlatot.
Meleg áramlások: Golf, Kuro-shio, Guineai, Kelet-ausztráliai
Hideg áramlások: Homboldt, Kaliforniai, Oja-shio, Kanári, Benguela

Tavak keletkezése és pusztulása, gazdasági jelentőségük

Földünkön kb. 2,7 millió km2-t borít tófelület. Vizük többnyire édes, de vannak sós tavak is. Lehetnek állandóak vagy időszakosak, lefolyásosak vagy lefolyástalanok.
A tavakat keletkezésük alapján csoportosíthatjuk. 
Tektonikus tavak a földkéreg nagy mélyedéseiben vetődéssel keletkezett, hosszan elnyúló tavak (Bajkál, Tanganyika, Malawi, Turkana, Balaton).  Végmorénák sáncai mögött felduzzadt tavak (Genfi-, Bodeni-, Garda-tó stb.).  Glaciális túlmélyítéssel keletkeztek Kanada, a Baltikum tavai, az észak-amerikai Nagy-tavak. A szél által létrehozott (deflációs) tavak (a Kiskunság, a Nyírség és Közép-Ázsia tavai). Elgátolással keletkezett a vulkáni törmelékkel határolt Nemi-tó Róma közelében. Hegyomlás hozta létre a Gyilkos-tavat Romániában (1838), suvadás az Arlói-tavat. Kráterben felhalmozódott vize van a Szent Anna-tónak a Hargitában, és ugyancsak krátertavak az Eifel-hegységben levő kis tavak (maarok), valamint a Crater Lake az USA-ban. Morotva jön létre folyókanyar lefűződéséből. Karsztos medencék, dolinák tavai (Ohridi-, Preszpa-, Shkodrai-tó). Mesterséges tavak (víztározók).
A tavak méretei nagyon különbözőek. A legnagyobb tó a Kaszpi-tenger, 371 000 km2, mélysége 995 m, víztérfogata kb. 76 ezer km3. Hossza 1200 km, átlagos szélessége 300 km. Lefolyástalan, fő tápláló folyója a Volga. Sótartalma 0,3-30% (Kara-Bogaz-öböl). A Föld legmélyebben fekvő tava a Holt-tenger (-400 m).
A lefolyástalan tavak vize sós. A sótartalom ott nagy, ahol a párolgás nagy, vagyis a sztyeppeken és a sivatagos területeken. A tavak vizének fizikai tulajdonságai földrajzi fekvésük szerint változó, környezetük meghatározó. A tavak földtörténetileg rövid életűek, pusztulásukat vizük elvesztése, de főként a feltöltődés okozza. A tómedencék feltöltődését sietteti a vízi növények elszaporodása, ami biztos jele a tavak pusztulásának (fertő, mocsár, láp). A tavak gazdasági jelentősége sokrétű. Elsősorban a turizmust szolgálják nyáron, télen egyaránt (sportolás, üdülés, utazás). A pusztuló tavak nádja fontos építőipari, lakásdíszítő anyag. Cellulózt is gyártanak belőle.
Az édesvizű tavak haltenyésztésre is felhasználhatók. A sós vizűek különböző sókat kínálnak a kitermelőknek, például konyhasót (NaCl); glaubersót (Na2SO4 * 10 H20); gipszet (CaSO4 * H2O); stb.).


A talaj (fajtái, pusztulása, védelme)

A talaj a földkéreg legkülső, laza, termékeny rétege, amely vizet és tápanyagokat biztosít a növények számára. Kialakulásában sokféle természetföldrajzi, környezeti hatás ötvöződik. 
Talajképződés kiindulási anyaga a kőzetmálladék, melyben végtermékként agyagásványok, a sok-sok milliárdnyi baktérium és mikroszkopikus gomba bonyolult kémiai folyamatok során az élőlények elhalt részeit lebontva humusszá alakul át. A talajképződés másik fontos folyamata a viszonylag könnyen oldódó talajsók egy részének mélybe szállítása, a kilúgozás. A kilúgozás csak azokon a területeken játszik szerepet a talajképződésben, ahol az éves csapadék mennyisége nagyobb a párolgás mértékénél. A kilúgozás ellentéte az oldott anyagok kiválása, feldúsulása a talaj valamelyik szintjében (felhalmozás). 
A szerkezete, levegő-, víz- és tápanyagtartalma a termékenység legfontosabb tényezői (termőföld). Néhány, nálunk megtalálható, fontosabb talajtípus: 
a váztalaj, a sötét erdőtalaj, a barna erdőtalaj, a podzol, a csernozjom, a szikes talaj, a rétitalaj stb. 
Zonális talajtípusok
A zonális talajokra az éghajlat van nagy hatással, a felszíni vizek és a talajvíz nem hat rá. A zonális talajok közé tartoznak, a kőzethatású-, barna erdő-, és a csernozjom talajok. 
A kőzethatású talajok kialakulásánál a talajképző kőzet a döntő tényező. Növényzete törpe erdő, dús aljnövényzettel. Ezalatt sekély termőrétegű, de humuszban gazdag talaj jön létre. 
Barna erdőtalajok: kialakulásukban a fás növényállománynak van szerepe. A tekintélyes avarréteg megőrzi a csapadékból származó vizet, az erdő megtöri a szél erejét, ezzel csökkenti a párolgást. Az erdei avarból a gombák hatására savanyú humusz keletkezik, mely kilúgozza a talaj felső rétegét. 
Csernozjom talajok: a legtermékenyebb talajtípus, a talajvíz 3-4m-nél mélyebben van. a jellemző humuszosodást a füves növényzet talajba jutott maradványainak mikrobiológiai bomlása idézi elő. A talaj szerkezete morzsás, az A-szint mély és sófelhalmozódás is csak a mélyebb szinteken található. Kémhatása közömbös, vagy gyengén lúgos, humusztartalma 3-4%. 
Azonális talajtípusok:
Azokat a talajokat, melyeknek képződését a csapadékvíznél nagyobb nedvesség irányítja, az azonális talajok csoportjába soroljuk. Ide tartoznak a szikes-, a réti-, a láp- és a mocsári erdők talajai.
Szikes talajok: a víz hatására kialakult hidromorf talajok, a tulajdonságaikat a talajvíz közelsége, illetve a benne oldott Na-sók határozzák meg. 
Réti talajok: az időszakos átnedvesedés hatására keletkeznek, az időszakos levegőtlenség jellegzetes szervesanyag-képződéssel jár. Az aneorob mikroorganizmusok fekete ragacsos humuszt hoznak létre, a mennyisége 3-6%. Az A-szint szemcsés, sokszögletű, szürkés színű. A B-szint hasábos, rozsdafoltok, vasborsók és glejfoltok mutatják a redukciót. Ezek a talajok nehezen művelhetők. 
Láptalajok: az év nagy részében vagy állandóan vízzel borított területeken buja lápi növényzet alakul ki, és jellemző a tőzegképződés. A talajvíz süllyedése után a láptalaj erősen zsugorodik, fokozódik a levegőzés, és a tőzeg rostos szerkezete átalakul, sötét humusz keletkezik, majd ez tovább bomolva kotu-vá alakul. A tőzeg alatt gyakran találunk mésziszapot. 
Mocsári- és ártéri erdők talajainak kialakulását az állandó vízbőség irányítja. A növénytakaró többnyire mocsári tölgy, az erősen savanyú bomlástermékek a talajt elsavanyítják, a geljesedés jellemzi. 20-30 cm mélyen találunk rozsdaereket, a feltalaj telített és savanyú. Tápanyag és vízgazdálkodása kedvezőtlen, csak talajjavítás után művelhető. 

Magyarországon közel negyvenféle talajtípus fordul elő. A környezetvédelemnek fontos részét képezi a talaj és termőképességének védelme (talajvédelem), a talajszennyezésnek (veszélyes hulladék, savas eső, olaj) és más káros folyamatnak elhárítása (melioráció).

Talajvédelem
(Földvédelem) intézkedések és tevékenységek összessége, amelyek a talaj minőségének és állapotának, a talaj-termőképességnek (termékenységnek) a megóvására, fizikaikémiai-biológiai romlásának elhárítására vagy megelőzésére irányulnak. A ~ a talajszennyezés vagy talajösszetétel-változás (pl. szikesedés) lehetősége, valamint az erózió és a defláció miatt vált szükségessé. Az előbbi esetben a veszélyeztető szennyezés vagy talajösszetevő (pl. savas eső, veszélyes hulladék, veszélyes szennyvíz) elhárítása vagy ártalmatlanítása, tehát talajösszetétel javítás (talajtisztítás) kívánatos, az utóbbiak esetében különféle agronómiai (pl. sáncépítés, talajlazítás, szintvonal-párhuzamos szántás, teraszolás), biológiai (pl. gyepesítés, szalagos vetés) vagy más műszaki megoldás alkalmazása célszerű. A talajszennyezés vagy a talajszerkezet és a talaj-termőképesség rongálása talajvédelmi bírsággal sújtható.

A folyóvíz hordalékszállítása és felszínformálása

Egy folyó esése a domborzattól, illetve a lejtéstől függ. A nagy esésű folyó vize sebesebben mozog. A sebesség (m/s) áradáskor is nőhet, mivel ilyenkor a folyó esése megnövekszik.
Ha a folyómederben levő megtört tereplépcsőn, kemény kőzeten a víz alázúdul, vízesés keletkezik. A folyó legnagyobb sebességű helye a sodorvonal. A sodorvonal a kanyargó folyón jobban kanyarog, mint maga a folyó. A folyó munkavégző képessége a víz tömegétől és sebességétől függ.  A felsőszakasz jellegű folyó több hordalékot tud szállítani, mint amennyi a felső szakaszáról (hegyvidéki terület) érkezik. Jellegzetes V alakú völgyet mélyít.
A folyó esésének csökkenése a munkavégző képesség csökkenésével jár együtt.  Ilyenkor a bevágódás megszűnik, törmelékét, hordalékát lerakja. A hordalékot meanderezéssel (kanyargással) kerülgeti. A folyó középszakasz jellegű lesz, a kanyarok homorú oldalain pusztítja a medrét, a domború oldalakon parti zátonyokat épít.
Ha a kanyarulat leválik az élő folyóról, holt meder (morotva) alakul ki.  A folyó alsó szakaszán a hordalékot továbbszállítani nem tudja, emiatt a mederben, illetve az ártéren zátonyokat, szigeteket, hordalékkúpot épít.  Hordalékkúp ott is kialakul, ahol a folyó hegyek közül a síkságra ér és emiatt szállítóképessége rohamosan csökken, (Csallóköz, Szigetköz, stb.).  Az alsószakasz jelleg igazán a folyó tengeri torkolati szakaszán alakulhat ki, ahol deltát épít (Duna, Mississippi, Nílus stb.).
A hordalék nagy részét a folyó állítja elő mechanikus erejével, más része az alámosott leszakadt folyópartról, a lejtőn húzódó törmelékből, gleccserekből származik (görgeteg, kavics, homok, iszap).
A lebegő iszap gyakran megfesti a vizet. Az agyag, a lösz sárgára, a laterit vörösre, a humusz feketére, a kék agyag kékre színezi a folyó vizét. A szennyeződés milyenségét mutatja több folyó neve is: Sárga-folyó, Kék-folyó, Rio Negro (fekete folyó), “szőke Tisza”, Vörös-folyó stb. A folyó felszínalakító munkájának egyik legszembetűnőbb formája a terasz, amely munkavégző képességének (szakaszjellegének) változásait mutatja ugyanazon a helyen is. A folyó munkavégző képességét megváltoztathatja a vízgyűjtő terület süllyedése vagy emelkedése, az éghajlat módosulása is. A változásokat jól mutatják (a pleisztocén időszak kezdete óta) a Kárpát-medence folyói, különösen a Duna és a Vág. Völgyeikben a bevágódás és a völgyszélesítés megismétlődésével több terasz alakult ki.  A folyóteraszok gazdaságilag is értékesek, mivel utak, vasutak vezetnek rajtuk. Fontos telepítő tényezők (Bécs, Pozsony, Budapest stb.), ivóvíznyerő helyek (csápos kutak). Mezőgazdaságilag is hasznosíthatók.



Földrajzi övezetesség: forró-, mérsékelt-, hideg övezetek és területeik

Forró övezet: 
Északi és déli szélesség 30o-a között van. 
- Az egyenlítői övet egyetlen, forró, fülledt, csapadékos évszak jellemzi. Évi középhőmérséklet 25-27o C. Területek: esőerdők
- Az átmeneti övben 2 évszak van: csapadékos és száraz. Területek: Nedves és száraz szavannák. 
- A térítői öv éghajlatát egész évben a passzát leszálló ága határozza meg, csapadék mennyisége csekély. Legmagasabb léghőmérsékletet: 57,8o C-ot a líbiai Szaharában mértek. Területei: Szahara, Arab-sivatag. 

Mérsékelt övezet: 
Mindkét félgömbön a 30o és 45o szélességi körök között fekszik. 
A nyugati szelek uralma alatt álló mérsékelt övezetben 4 évszak váltja egymást. Az övezeten belül 3 öv (meleg mérsékelt, hűvös mérsékelt és hideg mérsékelt) különíthető el. A meleg mérsékelt (szubtrópusi) öv 2 területe a  szárazföldek nyugati oldalán fekvő, nyáron száraz mediterrán és a szárazföldek keleti peremén lévő, nyáron csapadékos monszunterületek. 
A valódi mérsékelt övben a természetföldrajzi tényezők az óceántól való távolság függvényében változnak. Egyes területei a nyugat-keleti irányban széles alföldi folyosójú Eurázsiában fokozatos átmenettel, a nyugati szelekre merőleges irányú hegységekkel átszelt Észak- és Dél-Amerikában a hegységek két oldalán éles váltással csatlakoznak egymáshoz. A hideg mérsékelt öv az éghajlati szélsőségek és Földünk forró övezeten kívüli leghatalmasabb erdőrengetegének, a tajgának otthona. 

Hideg övezet: 
A sarki szelek uralta hideg övezet 2 öve a két évszakos, még gyér növény- és vékony talajtakaróval fedett, fagyott altalajú, többnyire hómentes sarkköri öv és az egy évszakos, növény- és talajtakaró nélküli, hóval, jéggel fedett sarkvidéki öv. A hegyvidékeken a tengerszint feletti magassághoz igazodó függőleges övezetesség alakult ki. 


Népesség számbeli alakulása, összetétele (korfa), területi eloszlása

A XX. sz-ban az ENSZ kezdeményezésére tartanak viszonylag megbízható népszámlálást. A világ népességének növekedésében ugrásszerű változások figyelhetők meg:
Ez első növekedés a mezőgazdasági termelésnél következett be;
Ipari forradalom, főleg Európában;
A XIX. sz. az ipari forradalom a többi területen is elterjedt, ilyenek Amerika, Észak- és Dél-Európa;
A II. v. h. után Afrika, Ázsia, Dél-Amerika.
Folyamatosan csökken a világ népességének megduplázódásához szükséges idő. 2100-ra várhatóan csökkeni fog (kb. 10 milliárd lesz ekkor a föld népessége).
Korfa: a népesség kor és nemek szerinti eloszlását mutatja meg: a függőleges tengelyen az évek száma található, a jobb és bal oldalon, a vízszintes tengelyen nem és egyed szám szerint;
Főleg a gyermek és az idős korosztály összehasonlítása érdekes:
Elmaradott országok korfája (Kenya, Uganda), itt magas a születések száma és a halálozási arány is. Jellegzetessége a széles alapú, felfelé keskenyedő forma;
Fejlődő országok (Bolívia, Brazília), a várható élettartam növekszik, de az idős kort még mindig kevesen élik meg.
Fejlett országok (Svédország, USA, Ausztrália), a fiatal és a középkorú csoportok közel azonos számúak. A korfa alakja méhkas alakú.
Stagnáló vagy csökkenő népességű országokban (Németország, Svájc, Magyarország) a fiatalok és idősek korosztálya azonos.

A népesség alakulása a Földön:
-    A Földön egyetlen emberfaj él, a homo sapiens. Ezen belül négy nagyrasszról és több rasszról beszélhetünk. 
-    Veddo-ausztralid: Ausztrália, Japán
-    Europid: India, Észak-Afrika, Közel-Kelet
-    Mongoloid
-    Negrid

A népesség eloszlása a Földön közel sem egyenletes. Az emberiség 25 %-a a tengerparti 50km-es sávban él, további 25 %-a  pedig a folyók mentén. A tengerszint feletti magasságban a 0-500 m-es térszintek a sűrűbben lakottak. 

-    Ázsiai kettős népességkoncentráció: Délkelet-Ázsia, India: 2000 fő/km2
-    Nyugat- és közép-európai koncentráció: 500 fő/km2
-    Észak-amerikai koncentráció: 250-300 fő/km2

A világ népesedési folyamatában négy szakaszt különböztetünk meg:
-    A születési és halálozási arány is magas: a népességszám stagnál.
-    A halálozási arány lecsökken, de a születési arány ugyanolyan magas, mint korábban: a népesség száma rohamosan gyarapszik.
-    A halálozási arány az előzőnél is alacsonyabb, de a születési arány is csökken: a népesség lassabban növekszik.
-    A halálozás tovább csökken, és a születések száma is lényegesen kisebb: a népességnövekedés megáll.

Kor szerinti megoszlás: Fiatal társadalom: sok a fiatal és rossz az öregek eü. ellátása.
Öregedő társadalom: kevés a fiatal és sok az eltartott.
Nemek szerinti megoszlás: a férfiak halandósága magasabb, de születési arányszámuk is magasabb.
Foglalkozás szerinti megoszlás: mezőgazdasági, ipari és harmadik szektor

Vándorlás:
-    Ideiglenes belföldi: ingázás
-    Végleges belföldi: városodás-az emberek a falvakról a városokba költöznek.
-    Ideiglenes nemzetközi: vendégmunkások.
-    Állandó nemzetközi: rabszolgák.


Mezőgazdaság és élelmiszergazdaság kapcsolata (természeti tényezők befolyásoló hatása területenként, övenként) termelési típusok

Termelési típusok övenként:
- Forró övezet: 
Egyenlítői övben: banán, kakaó, kaucsuk; 
Átmeneti övben: gyapot, kávé, földimogyoró; 
Térítői övben: a datolya, nomád állattartás. 
Monszun-vidék: rizs, tea, cukornád. 

- Mérsékelt övezet: 
Szélsőségesen szárazföldi: részben nomád állattartás, öntözéses oáziskultúra;
Szárazföldi: sertés-, szarvasmarhatartás, gabonatermesztés;
Mérsékelten szárazföldi: búza, kukorica, cukorrépa, sokoldalú állattenyésztés; 
Óceáni: legelőgazdálkodás, burgonya, rizs;  
Mediterrán területen: olajfa, citrusfélék, gabona, paratölgy; 
Monszun területein: rizs, teacserje, gyapot; 
Az Eurázsiai sztyepén, Észak-Amerikában, Dél-Amerikában vannak a földünk legfontosabb éléskamrái: búza, kukorica. 
Természetes növénytakaró a tajga, Földünk legnagyobb fenyőerdeje. Fakitermelés, prémes állatok tenyésztése. 

- Hideg övezet: halászat-, vadászat, rénszarvas-tenyésztés. Hideg-mérsékelt: fakitermelés, prémes állatok tenyésztése; 

A kőolaj kialakulása, gazdasági jelentősége a világ energiagazdaságában

A kőolajtelepek a harmadidőszakban alakultak ki. A tengerekben elhalt planktonok a tenger fenekére süllyedtek, ott mészkő, kőolaj és földgáz alakult ki belőlük. Kialakulásához oxigénmentes környezet kellet. Ezek alapján mondhatjuk, hogy a kőolaj szerves eredetű üledékes kőzetekben alakult ki. A kőolaj nagyon fontos energiahordozó Európában a termelést a FÁK vezeti. Nagy-Britanniából és Norvégiából exportálnak a szegényebb országoknak. Jelentős mennyiség található az USA-ban, Szaúd-Arábiában, Iránban, Mexikóban, Kínában, Venezuelában, Irakban és a volt Szovjetunió területén. Jelentős mennyiség található az Északi-tengerben is.
Az olajat frakcionált desztillációval komponenseire bontják. A nyersolajból készítenek benzint (motorhajtóanyag), petróleumot (világítóolaj), kerozint (repülőgépek hajtóanyaga), gázolajat (dízelolaj), és pakurát (fűtőolaj). Az aszfalt gyártásában is felhasználják a kőolajat (származékát).
Az OPEC egy nemzetközi gazdasági szervezet, 1960-bna alapították, központja Bécs. A legtovább fennmaradt nagy kartell. 13 kőolajtermelő ország alkotja, az alapítók: Irak, Irán, Kuvait, Szaúd-Arábia és Venezuela, csatlakoztak még: Algéria, Ecuador, az Egyesült Arab Emirátusok, Gabon, Indonézia, Líbia, Nigéria és Katar. Célja a tagországok kőolajjal kapcsolatos politikájának koordinálása érdekeik védelmére. Döntően a nyersolaj árának megszabásával és a kitermelt nyersolaj mennyiségének meghatározásával teszi ezt.
Fontos még, hogy a nagy hozamú kutak és az “olcsó” szállítás (vezetékeken) nagy hasznot hajt a kitermelőnek, és az OPEC szabályozásával is még nagyobb a bevétel.
      














Magyarország földtörténete

     Felszínét nagy vastagságban üledékrétegek borítják, a medencejellegéből következően. Hazánk mélyszerkezete azonban különleges, egymással majdnem párhuzamos, kristályos és üledékes kőzetsávokból épülnek fel. Az ÉK-DNy-i vonalú törésrendszer két kéregdarabra osztja a medencealjzat (É: déli félgömbről való afrikai, D: eurázsiai). A 1kőzetlemezek ütközését lemezalábukás és andezites vulkánosság kísért, ekkor kezdődött a kárpáti hegységkeret emelkedése és a medencebelső süllyedése.
    Előidő:    legidősebb kőzetek
        Kristályso palák (Alföld mélyén)
    Óidő:    Szilur: csillámpalák -> Soproni-hegység
        Karbon: gránit -> Velencei-hegység, Mórágyi-hegység
        Perm: vörös homokkő -> Mecsek, Balaton-felvidék
    Középidő:    Jura:     mészkő -> Bükk
Triász:    dolomit -> Aggtelek
                vasérc -> Rudabánya
            Kréta:    bauxit -> Dunántúli-középhegység
                barnakőszén -> Ajka
                dolomit -> villányi-hegység
                feketekőszén, mészkő -> Mecsek
Tisia elmélet (Princz Gyula, 1920 körül)
    A Tisia elmélet szerint egy délről jövő kőzetlemez (Tisia) az európai elá bukott, és ez emelte ki az európai-hegységrendszer tagjait.


Magyarország: Kárpát-medence természeti és társadalmi sajátosságai

Magyarország területe 93036 km2, ami Európa összterületének kb. 1 %-a. 
Magyarország földje nem különálló természetföldrajzi egység. Az országhatár sehol sem jelent természetes tájhatárt, legnagyobb észak-déli kiterjedése 320 km, legnagyobb kelet-nyugati kiterjedése 520 km. 
Magyarország az északi mérsékelt övezetben helyezkedik el, nagyjából egyenlő távolságra az Egyenlítőtől és az Északi-sarktól, kb. 1500 km-re az Atlanti-óceántól, így ennek hatása már alig érvényesül. Magyarország tengerszint feletti magassága alacsony, területének 68 %-a alföld (200 m alatt), 30 %-a dombság (200-400 m), 2 %-a hegység (400 m fölött). 
Az államhatár teljes hossza: 2 216,8 km
Legmagasabb pont: Kékes (1014 m)
Legmélyebb pont: Gyálarét (78 m)
Főbb folyók: Duna (magyarországi hossza: 417 km), Tisza (magyarországi hossza 596 km), Lajta, Rábca, Rába, Zala, Dráva, Ipoly, Zagyva, Sajó, Hernád, Bodrog, Szamos, Hármas-Körös, Maros
Legnagyobb tavak: Balaton (596 négyzetkilométer), Velencei-tó (26 négyzetkilométer), Fertő-tó (déli rész, 75 négyzetkilométer)  
Földrajzi tájegységek: Alföld, Kisalföld, Nyugat-magyarországi peremvidék vagy Alpokalja, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Északi-középhegység
Népesség (2004. január ): 10 117 000 fő
Népsűrűség (2003. január 1.): 108,7 lakos/négyzetkilométer
Főbb nemzeti és etnikai csoportok: magyar, horvát, német, roma, román, szerb, szlovák, szlovén  
Ásványkincsek
Vasérc: Rudabányán és környékén gyenge minőségű és nem nagy mennyiségű limonit (barna vasérc) található triász dolomitban. A vasérc mellett mangán- és rézásványok is előfordulnak kisebb mennyiségben.
Rézérc: Recsken kb. 1000 méteres mélységben jelentős porfíros rézérc-telep található, amely a mátrai vulkánossághoz kapcsolódó forró vizes oldatokból vált ki az eocén időszakban. A réz mellett ólom, cink és molibdén ásványok (galenit, szfalerit, molibdenit) is előfordulnak. Jelentéktelen mennyiségű rézérc található még a Börzsönyben, Nagybörzsöny környékén.
Bauxit: Magyarországon karsztbauxit fordul elő mészkőhegységeinkben, döntően a Dunántúli-középhegységben. A bauxit a kréta időszakban keletkezett. A Vértesben Gánt környékén, a Móri-árokban Iszkaszentgyörgy környékén, a Bakonyban Ajka környékén (Nyirád, Szőc, Halimba) vannak jelentősebb bauxittelepek, 150-300 méteres mélységben. Kisebb telepek vannak még Zirc, Fenyőfő, Nagyegyháza és Mány környékén. A bauxitkészletek jelentős része a karsztvízszint alatt található, ezért a bányákból folyamatosan kiszivattyúzták a karsztvizet. A karsztvízszint süllyedése a források (pl. Tapolca, Hévíz) vízhozamának csökkenéséhez vezetett.
Uránérc: a Mecsekben kb. 1000 méteres mélységben a permi vörös homokkőben található jelentősebb mennyiség.
Ólom és cink: Recsk, Gyöngyösoroszi és Nagybörzsöny környékén vannak kisebb telepek, amelyek a miocén vulkánossághoz kapcsolódó forró vizes oldatokból váltak ki.
Mangánérc: A magyarországi mangánérc-telepek a jura időszakban képződtek, üledékes eredetűek, Úrkút és Eplény térségében találhatók. 
Energiahordozók
Kőszén: Kőszénkészleteink 15 %-a feketekőszén, 25 %-a barnakőszén és 60 %-a lignit. A jura időszakban keletkezett feketekőszén egyedül a Mecsekben található, Pécs, Komló és Mázaszászvár környékén. Barnakőszén-készleteink kisebbik része a kréta időszakban keletkezett, a szénmedence a Déli-Bakonyban, Ajka környékén található. A hazai barnakőszén jelentős része az eocén időszakban alakult ki, a készletek a Dunántúli-középhegységen Tatabánya, Dorog, Oroszlány, Balinka, Dudar környékén, valamint Nagyegyháza és Mány térségében találhatók. Nagy mennyiségű miocén korú barnakőszén található az Északi-középhegységben, a Nógrádi és a Borsodi medencében (Salgótarján, Nagybátony, Egercsehi, Ózd környékén). Miocén korú lignit a Bakonyban Várpalota környékén, pliocén (pannon) korú lignit a Mátra és a Bükk alján (Gyöngyösvisonta, Bükkábrány) valamint a Nyugat-Dunántúlon (Torony) található.
Kőolaj és földgáz: A kőolaj és földgázkészletek döntő többsége az Alföldön található, a harmadidőszakban keletkezett. A kőolaj Algyő és Szeged térségében, a földgáz Hajdúszoboszló környékén fordul elő nagyobb mennyiségben. A készletek kisebbik része a Dunántúlon található, Nagylengyel, Lovászi, Budafa, Inke környékén. 
Nemérces ásványi nyersanyagok
Mészkő: (a cementgyártás alapanyaga) A Naszály triász mészkövét a váci, a Bél-kő triász mészkövét a bélapátfalvai, a Szársomlyó kréta mészkövét a beremendi cementgyár hasznosítja.
Kavics: (az építőipar hasznosítja) A Duna, a Rába és a Hernád folyók mentén a pleisztocén időszakban halmozódott fel nagyobb mennyiségben.
Üveghomok: (üveggyártáshoz használják) Fehérvárcsurgónál van jelentősebb készlet.
Kaolin: (porcelángyártás alapanyaga) Elsősorban a Zemplénben fordul elő (Mád környékén).
Perlit (riolitváltozat): (könnyűbeton-gyártásra, talajjavításra használják) A Zemplénben Pálháza környékén fordul elő.
Tűzálló agyag: (öntödék, kályha- és csempegyárak hasznosítják) Elsősorban a Cserhát és a Mártra közelében keletkezett.
Bentonit: (a növényolajipar, mélyépítőipar, öntödei ipar, finomkerámia ipar, mezőgazdaság hasznosítja) A Zemplénben Mád és Szerencs környékén, a Mátrában Istenmezeje környékén található jelentős készlet.
Kovaföld: (szűrőanyagként, hangszigetelőként, növényvédő szerek hordozóanyaga- ként hasznosítják) A Zemplénben Erdőbénye környékén, a Mátrában Szurdokpüspökinél találhatók nagyobb készletek. 


Magyarország éghajlata, vízrajza

Éghajlat:
Magyarország a valódi mérsékelt éghajlati övben, a mérsékelten szárazföldi éghajlati területen fekszik. Az éghajlatot alapvetően a földrajzi helyzet befolyásolja. Az óceántól való távolság alapján a kontinentális vonások nyugatról kelet felé erősödnek. A medencejelleg azonban erősebben befolyásolja az éghajlatot, ezért a legkontinentálisabb terület a medence központján, a Középső-Tisza vidékén található. Jelentős hatással vannak hazánk éghajlatára a légkör magas illetve alacsony nyomású képződményei az ún. akciócentrumok. 
Magyarország éghajlatát négy fő akciócentrum befolyásolja:
Izlandi minimum (állandó alacsony nyomású képződmény, hazánkban főleg tavasszal hat, csapadékot szállít)
Azori maximum (állandó magas nyomású képződmény, derült, száraz időt hoz)
Szibériai maximum (Belső-Ázsia fölött a téli hónapokban létrejövő magas nyomású képződmény, amely száraz, hideg időt hoz)
Pontus-Iráni minimum (Elő-Ázsia fölött kialakuló alacsony nyomású képződmény, amely Magyarországon nyár végén hat, forró, párás, csapadékos időt hoz) 
  
Éghajlati elemek Magyarországon:
Napsugárzás: A napsugarak beesési szöge hazánkban a téli 18-21o és a nyári 65-68o között változik. A napsütéses órák száma a nyugati határszélen évi 1700 óra, míg a Duna-Tisza köze déli részén 2100 óra évente. A napsugárzás évi összege nyugaton 60-70 kcal/cm2, keleten 100-110 kcal/cm2.
Hőmérséklet: Magyarországon az évi középhőmérséklet 8-11o C. Az évi közepes hőingás 21-25o C. Eddig a legmelegebbet Pécsett mérték 1950. július 5-én: 41,3o C-ot, a leghidegebbet pedig Miskolc mellett 1940. február 17-én: -35o C-ot, így a hőmérséklet abszolút évi ingása 76,3o C. Hazánk, bár 1300-1700 kilométerre fekszik az Atlanti-óceántól, az Észak-atlanti-áramlás hatására 2,5o C-os pozitív hőmérsékleti anomáliát élvez. 
Szél: A szelek a Kárpát-medencét körülvevő hegységek alacsonyabb részein, az ún. szélkapukon áramlanak be hazánk területére: elsősorban az Alpok és a Kárpátok közötti Dévényi-kapun, így hazánkban az uralkodó szélirány északnyugati. Magyarországon az átlagos szélsebesség 2-4 m/s. A helyi jellegű szelek közül a főn jellegű Bakonyi- vagy Vázsonyi-szél érdemel említést, amely észak felől áramlik le a Balaton felé és itt erős hullámzást okoz.
Csapadék: Magyarországon az évi csapadékmennyiség 500-900 mm. A legkevesebb csapadék (500-600 mm) az Alföldön, a Középső-Tisza mentén hullik, míg a legtöbb a nyugati határszélen (800-900 mm). A csapadék megoszlása időben is változik, két maximum figyelhető meg, az elsődleges, kora nyári (április-június) és a másodlagos, őszi (október). A legkevesebb csapadék január-februárban hullik. Magyarország területén évente mintegy 660 front vonul át, melyeknek 80 %-a hideg, 20 %-a meleg front. A csapadék jelentős része ezekhez a frontokhoz kötődik. Évente átlagosan 15-30 havas nap van az országban. A hótakarás időtartama az Alföldön 25-50 nap, míg a hegységeinkben 50-100 nap. 

Vízrajz: 
Folyóhálózat:
Magyarország folyói alapvetően a hegységkeret felől a medence közepe felé folynak. A folyóvizek döntő többsége (90 %-a) külföldről érkezik hazánk területére. Hazánk folyói a Duna vízgyűjtőjéhez tartoznak. A Duna magyarországi szakasza 417 km, amelyből 140 km a szlovák-magyar határszakasz. A Duna teljes magyarországi esése nem túl nagy, mindössze 26 méter. A Duna vízhozama kisvízkor 600, középvízkor 2400, nagyvízkor 8000-10000 m3/s. Hazánk második legnagyobb folyója a Tisza, magyarországi hossza 596 km.(A folyószabályozások eredményeként az eredeti hossz 40 %-ával lett rövidebb, a szabályozás előtt 955 km hosszú volt a magyarországi szakasza.) A Tisza teljes esése hazánk területén 30 méter. Vízhozama kisvízkor 30-90, középvízkor 800, nagyvízkor 4000 m3/s. Sok lebegtetett hordalékot szállít ("Szőke Tisza"). Hazánk folyóin évente két jelentős árhullám vonul le: a kora tavaszi (március) áradást a hóolvadás okozza (jeges ár), a kora nyári áradást pedig a nyár eleji csapadékmaximum (zöldár).
Tavak:
Szerkezeti mélyedéseket kitöltő tavak: Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó
Morotvatavak: a Duna mellett 50 db, pl. Szelidi-tó, a Tisza mellett 100 db van.
Szél által kialakított szikes tavak: szegedi Fehér-tó, nyíregyházi Sós-tó
Forrástavak: Hévízi-tó, Miskolctapolcai-tó, Tatai-tó, Malom-tó (Budán)
Dolinatavak: aggteleki Vörös-tó
Csuszamlással elgátolt tavak: Ózd környéki Arlói-tó
Mesterséges tavak: hortobágyi halastavak, Kiskörei víztározó, budapesti Feneketlen-tó
Magyarország területén 1172 állóvíz található, melyek közül 653 természetes. Az állóvizek összes kiterjedése kb. 1000 km2. 
Felszín alatti vizek:
Magyarország medencejellege és földtani felépítése következtében felszín alatti vizekben igen gazdag.
Talajvíz: (az első vízzáró réteg fölött felhalmozódó víz) Hazánkban a talajvíz átlagos mélysége 3-6 méter, a talajvízszint elsősorban a csapadék függvényében ingadozik. Ha a talajvíz eléri a felszínt, belvízről beszélünk. Mivel kapcsolatban van a földfelszínnel, a csapadékkal, ezért könnyen elszennyeződik, ma már szinte sehol sem alkalmas emberi fogyasztásra.
Rétegvíz: (két vízzáró réteg között, porózus kőzetekben összegyűlt víz) Magyarország rétegvizekben gazdag terület. A rétegvíz utánpótlása jóval lassabb, mint a talajvízé, ezért kevésbé tud elszennyeződni. A rétegvizeket artézi kutakban emelik ki, amelyek száma kb. 50000. Az artézi kutak által szolgáltatott rétegvíz ivóvízként hasznosítható.
Hévíz: Magyarország az átlagosnál nagyobb geotermikus grádiens következtében igen gazdag hévizekben, amelyek 25o C-nál melegebbek. Nem ritkák a nagy mélységből feltörő 70-90o C-os hévizek sem. Budapest területén a Duna mentén feltörő hévizek táplálják évszázadok óta híres fürdőinket (Gellért, Rudas, Rác, Király, Lukács, Császár, Római)
Résvíz: (A kőzetek repedéseiben elhelyezkedő víz, alapvetően karsztvíz) A Dunántúli-középhegység hatalmas mészkőtömbjében egységes karsztvízszint alakult ki, amely a hegység peremén feltörő karsztforrásokat táplálja. A karsztforrásokban gyakran gyógyvizek is a felszínre törnek. A bauxitbányászat a karsztvízszint csökkentése miatt veszélyezteti a karsztvízforrásokat. 

Hazánk élővilága, talajai

Talaj
Magyarország legfontosabb természeti erőforrása a talaj, amely többnyire jó termőképességű, a mezőgazdaság igényeit messzemenően kielégíti. Talajainkat két fő csoportba sorolhatjuk: az alföldeken elsősorban mezőségi talajok, a domb- és hegyvidékeken erdőtalajok fordulnak elő. A mezőségi talajok közül a legjobb minőségű feketeföldek (csernozjomok) löszön alakultak ki a Bácskában, a Mezőföldön, a Hajdúságban, a Körös-Maros közén. Mezőségi talajok még a Dunántúl egyes részein is előfordulnak. Az erdőtalajok közül a barna erdőtalajok a leggyakoribbak, középhegységeinkben, dombságainkon fordulnak elő. A fakó erdőtalajok a csapadékosabb nyugati országrészben alakultak ki, az Alpokalján, a Zalai dombságon. Egyéb talajtípusaink a folyók menti öntéstalajok, a vizes területeken a láptalajok, a szikes talajok, a mészkő- és dolomitfelszíneken a rendzinatalajok, homokos területen a homoktalajok.

Magyarország: népességi-településföldrajzi jellemzők (népesedési folyamatok, korfa, nemzetiségek, idegenforgalmi körzetek, világörökségi részek értékei, integrációs szándék, településhálózat)

A népességi folyamatok fő jellemzője egy térségben a népesség számának változása, a születések és a halálozások számának alakulása, a be- és kivándorlás, valamint a népesség nem és kor szerinti összetétele.
A népesség száma
1784 és 1995 között a népesség számának növekedése nem volt egyenletes. A 19. század végére gyors népességnövekedés volt jellemző (a gazdaság gyors fejlődése, táplálkozás, az egészségügy és a műveltségi színvonal emelkedése). Az I. Világháború hatalmas emberveszteségét a trianoni határokon túlról menekülők pótolták. A két világháború a népesség némileg csökkent, mivel a születések száma kevés volt.
A II. Világháborúban 100 000 fővel csökkent a népesség száma.1953-55-ben a Ratkó-korszakban az abortusztilalom mesterségesen növelte a természetes szaporodást.
Az 1956-os forradalom következtében rövid idő alatt 200 000 fő hagyta el az országot.
A 60-as évektől folyamatosan csökken a népesség száma. Népességpolitikai intézkedésekkel próbálták egyensúlyozni (1967 – GYES), de ez hosszútávon nem járt sikerrel, a születések száma egyre csökken. 1981-ben több halálozás történt, mint születés, és ez a tendencia máig tart.
A bevándorlás a 80-as évektől egyre nagyobb, a kivándorlás nem jelentős.
Tsz = (Szül – Hal) + (Be – Ki). A Tsz a természetes szaporodást jelenti. Ha negatív, az természetes fogyást jelent.
A népsűrűség hazánkban egyeletlen. Legnagyobb az iparosodott területeken, mint például Budapesten, Győr-Moson megyében, közepes a mezőgazdasági területeken, például Bács-Kiskun, Szolnok, Somogy megyében, legkisebb a hegyvidékeken.
Nemzetiségek
Magyar: 96-97%
Német: Budapesten és környékén, Baranya, Tolna, Komárom-Esztergom megyékben
Szlovákok: Békés, Komárom-Esztergom megyékben, Budapesten és környékén
Horvátok: Bács-Kiskun, Zala, Vas, Győr-Sopron megyékben
Szerbek: Bács-Kiskun, Csongrád megyékben, Budapesten és környékén
Szlovének: Vas megye
Románok: Hajdú-Bihar megyében, a határ mentén
Görögök, Ruszinok, Bolgárok, Ukránok
Cigányok: (400 000 fő) Budapesten és környékén, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben
Magyarok a határon kívül:
Románia: 2 000 000 fő (Erdély, Székelyföld, határ mentén, keveredés a románokkal)
Szlovákia: 650 000 fő (Dél-Szlovákia, Csllóköz, határ mentén)
Jugoszlávia: 360 000 fő (Szerbia, Vajdaság)
Ukrajna, Kárpátalja, Kárpátok előtere: 180 000 fő
Szlovénia, Horvátország: kevés
Ausztria: bevándorlók és határváltozáskor átkerülők. (Burgenland)

Magyarország idegenforgalmi körzetei, központjai
Az ország területe, idegenforgalmi értékei a hazai és nemzetközi érdeklődés alapján körzetekre osztható
Az egyes körzetek az idegenforgalmi infrastruktúra kiépítettségében sok tekintetben különböznek egymástól, illetve forgalomban is különböznek persze…
Legnagyobb központok:
Budapest; Balaton és körzete; Velencei tó
Sopron és a határmenti területek beleértve a Fertő tavat is
Pécs-Mecsek; Kecskemét; Debrecen; Eger és a borvidék

Budapest idegenforgalmi értékei összetettek. Nagy közlekedési csomópont (értsd: itt van repülőtér, meg egy rakás busz áthalad, a vasútállomások központja is itt van…)
Vonzó a turisták számára:
Budapest fekvése, panorámája
Római kori emlékek
Elegáns szállodák
Kereskedelmi választék
Gyógyfürdők
Műemlékek, múzeumok, gyűjtemények (Várnegyed)
Kongresszusok, Fesztiválok, Sportrendezvények
             A forgalom egyenletesnek mondható, ha a nyári csúcsot és a téli mélypontot leszámítjuk

Balaton
Második legnagyobb körzet a főváros után
Sajna nagyon rövid az idegenforgalmi idény az éghajlati korlátok miatt  az idegenforgalmi kapacitás az év nagyobb részében kihasználatlan
    Siófok, Balatonföldvár, Balatonfüred, Tihany, Keszthely (és Hévíz termálfürdői)

Dunakanyar, Vác, Esztergom, Szentendre, Visegrád
    Nagyrészt a főváros lakóinak hétvégi pihenését szolgálja (szerintem ez nincs így…)
    Műemlékek, múzeumok (skanzen) kirándulóhelyek (Budai-hegyek, Pilis, Börzsöny satöbbi)

Velencei tó     Nagyrészt a belföldi forgalomra van mértezve a kapacitása – ki is használják

Nyugat-Dunántúl
Az osztrákok egész évben jönnek – bevásárló turizmus, szolgáltatásokért jönnek (pl.: kihúzatják a fogukat)
    Sopron, Győr, Szombathely, Kőszeg
    Fertőd – Eszterházy kastély meg hangversenyek vannak ottan
    Balf, Bük, Sárvár – gyógyvizek

Őrség – jellegzetes települések, falusi turizmus első meghonosítói

Pécs-Mecsek
    Kirándulók
    Fekvés, műemlék-gazdag belváros, múzeumok

Kiskunság – Kecskemét
    Bugaci puszta
Homokdűnék, túzokrezervátum; szürke marha és rackajuh génbankja

Debrecen, Hortobágy (és a nemzeti park), Hajdúszoboszló
Tisza-tó
Mátra, Bükk – Bükki nemzeti park (karsztjelenségek), Mátraháza, Galyatető – A síparadicsom
Eger – történelmi emlékekben gazdag belváros, uszodák, gyógyfürdők, borpincék
Aggteleki Nemzeti Park – cseppkőbarlang-rendszer

A körzeteken kívül is vannak nevezetesebb (idegenforgalmi) helyek
    Székesfehérvár – koronázóváros
    Veszprém – áthaladó turista-forgalom
    Szeged – Szabadtéri játékok, halászlé :-D
    Gyula, Cserkeszőlő, Harkány – gyógyfürdők
 


Budapest természetföldrajzi adottságai:

  -Középhegységek és alföld találkozásánál fekszik
  -a Duna két részre osztja, a folyam jobb partján van a Budai-hegység, Gellért-hegy, Várhegy
       -ezek az újidő harmadidőszakában keletkeztek
  -a folyam bal partját széles síkság övezi
  -a Duna által hozott hordalék mély medret vágott
  -a folyam egy termális törésvonalat követ, ennek következménye a sok hévíz (hő forrás vize)
        -> ezért Budapest rendkívül gazdag gyógy- és ásványvizekben
  -vannak sós, szénsavas, jódos, kénes és radioaktív vizeink
  -gyógyfürdők: pl. Gellért-fürdő, Széchenyi-fürdő
  -ásványvizek: pl. Margitszigeti, Kékkúti
  -Budapest az északi-mérsékelt éghajlati övben fekszik, nedves-kontinentális éghajlat 
    jellemzi
  -a tél hideg, de nem hosszú és zord
  -a nyár meleg, legtöbb csapadék júniusban hull
  -a csapadék évi mennyisége 500-700 mm között van
  -a budai oldalon az éghajlat szempontjából domborzati hatás is megfigyelhető 


Hazánk településhálózata

1.    A településhálózat történeti fejlődése
A 16. századig hazánkat sűrű, aprófalvas településhálózat jellemezte. A török dúlás következtében a hódoltság falvainak többsége megsemmisült, a lakókat meggyilkolták vagy rabságba hurcolták. A török kiűzése után az Alföldön mezővárosi-tanyás településrendszer alakult ki. Mivel a nagyra duzzadt népességű városok lakóinak otthona és földje között nagy volt a távolság, a tulajdonosok, amikor a földjeiken dolgoztak, kiköltöztek. Így alakultak ki a tanyák. A 19. Században az iparosodás és a vasútépítés a városiasodás meggyorsulását okozta. A trianoni béke után több nagyváros elvesztette a vonzásterületét. A II. Világháború után felerősödött a városiasodás újra. Az egyik ok az iparosodás volt, mivel ennek következtében megnőtt az új munkahelyek száma. A másik ok az volt, hogy a rossz körülmények között élő falusiak a városba költözéstől várták a jobb életkörülményeket. A települések növekedése összefüggő településövezetet, agglomerációt hoz létre (Budapest).
2.    A települések csoportosítása
Az állandó településeket nagyságuk, gazdasági szerepük, alaprajzuk szerint csoportosíthatjuk. 
A tanyák száma az 1930-as években volt a legnagyobb, az 50-es években számuk csökkent, különösen Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyékben. Jelentős mértékben csak a szőlő- és gyümölcstermesztő vidékeken tudtak megmaradni (Jász-Kiskun, Csongrád). Napjainkban a tanyák a mezőgazdasági szerep mellet lakó, hobbi és üdülő funkciót töltenek be.
A falvak száma is csökken. A falvakat lélekszámuk alapján csoportosíthatjuk:
    Törpefalvak: < 500 fő (Baranya, Alpokalja, Borsod)
Kis falvak: < 1500 fő (Nógrád megye, Szatmár-Beregi-síkság)
Közepes falvak: < 5000 fő (Alföld)
Nagyfalvak: > 5000 fő
Óriásfalvak: > 10000 fő
A városok közül kiemelkednek a közigazgatási funkciókat is betöltő megyeközpontok, amelyek gazdasági központok is. A A főváros, Budapest hazánk gazdasági, politikai, oktatási és kulturális központja. A főváros után regionális jelentőségű városaink következnek. Ezek több megyére kiterjedő gazdasági és egyéb szerepet töltenek be, például Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Győr). Ezek után a megyeközpontok következnek. Őket követik a nme megyeszékhely középvárosok, majd az utolsók a sorban a kisvárosok. A városi népesség folyamatosan növekszik. Ennek oka a kedvezőtlen adottságokkal rendelkező falvakból való elvándorlás és a városok számának növekedése.
Falvak típusai
 













Tanyák típusai
 














A mozgó települések a hidegebb területeken léteznek, ahol a hőmérséklet és a szárazság miatt a legelők után kell vinni az állatokat.





Nagytájak eltérő jellemzői (természeti-társadalmi és gazdasági értelemben: Alföld, Kisalföld, Alpokalja, Dunántúli-dombvidék, Dunántúli és Északi középhegység, Budapest)

Nagytájak: 
Alföld; Kisalföld; Alpokalja 
Dunántúli dombság 
Dunántúli középhegység; Északi középhegység 
Alföld: 
A Duna középső szakaszának legnagyobb medencéje. Hazánk legnagyobb tájegysége 50.000 km2, ezzel Magyarország területének 56%-a. Északon az Északi középhegység, keleten és délen az országhatár, nyugaton a Dunántúli középhegység, a Balaton és a Sió határolja. Az Alföldhöz tartozik geomorfológiai sajátosság alapján a Drávamellék is. Az Alföld tengerszint feletti magassága 80 m-től 200 m-ig terjed, igen változatos. Legmagasabb pontjai a Mezőföldön Kő-hegy (228 m), Szár hegy (227 m); az Illancs-ban Ólom-hegy (172 m); a Nyírségben Hoportyó (183 m). Legmélyebb pontja Gyálarétnél 75,5 m. Talajának kialakulása részben a folyóvizek - részben a szél feltöltő munkájának következtében homokos (dűnék, buckák), szikes, homokos szikes, lösz, homokos lösz, agyagos lösz, árterekben réti lápi - és kiöntési fekete talajok. 
Felszíne: síkság, galériaerdők, hordalékkúpok. Felszínét helyenként prehistórikus kő- és bronzkori, népvándorlás korabeli kunhalmok (több, mint 800) gazdagítják. 
Éghajlata: szárazföldi jellegű, kevés csapadék (500-600 mm), tartós napsugárzás, nagy napi és évi hőmérsékletingadozás. Területén az Alföldi Kéktúra útvonala észak-dél főirányban átvezet. Kiemelkedő turisztikai centruma: Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark, a Feszty körkép, skanzen stb. látványosságaival. 
Tájegységei: 
1. Mezőföld 
Tökéletlen síkság. Talaja helyenként 50-60 m vastagságot is elérő jégkorszaki lösz (pl. Paks). Területe 4500 km2. 
1.a Északi mezőföld 
Gazdag mezőgazdasági terület a Benta pataktól délre húzódó területen. 
1.b Nyugati Mezőföld 
Kiemelkedő része a Kőhegy (228 m) és a Szárhegy (227 m) metamorfikus kristályos kőzettel. 
1.c Déli Mezőföld
Gazdag mezőgazdasági terület a Siótól északra húzódó területen. 
1.d Sárrét 
A Balaton-felvidéket a Bakonytól elválasztó törésvonal folytatása. Felszíne alatt helyenként tőzegmező található. 
2. Duna-Tisza közi Homokos Hátság 
Felszínét vastag homokréteg borítja. Területe erdőfoltokkal, homokbuckákkal (futóhomok), zsombókkal, vadvirágos rétekkel, szikes tavakkal borított. Nyári természeti látvány a délibáb (Fata morgana). 
3. Bácskai Löszös tábla 
Bajától keletre szélesedő buckás táj magasabb fekvésű része az Illancs. 
4. Duna völgy síkja: 
4.a Csepel sziget és Pesti félmedence 
A jégkori "Ős-Duna" alacsonyabb és magasabb teraszt alakított, amelyet a kavics, homok, agyagrétegek fedtek be. Helyenként a dunai üledéktalajt terasz szerű mészkőemelkedés (Kőbánya felszíne) határolja. A Csepel-szigetet a Duna fő- és mellékága közé lerakódott törmelék, illetve hordalék alkotja. 
4.b Solt-bajai síkság 
A jégkori Ős-Duna által alakított teraszvidék. Az eredeti felszínnek kis darabja a Solti-halom (124 m) és Tétel-halom (112 m). 
4.c Sárköz 
Szekszárdtól délkeletre terül el, ősmagyar eredetű népművészetéről híres "népsziget"-ként maradt fenn. Területén számos ér és mocsár váltakozik. 
4.d Mohácsi sziget
Területe 380 km2, közepén a Riha-tó található. 
4.e Mohácsi terasz 
Itt található Sátorhely, a "mohácsi vész" emlékhelye. 
5. Dráva mellék 
Sajátságos a népviselete. Itt található az Ormánság. Jellegzetessége a talpas házak. 
6. Nyírség 
Jellemzője a homokbuckák, tavak (Sós-tó, Nagy-Mohos, Bátorligeti ősláp). Legmagasabb pontja a Hoportyó (183 m). 
7. Szatmár beregi síkság 
7.a Tiszahát 
Legmagasabb pontja a Tarpai-hegy (154 m). Szatmárcseke temetőjében található Kölcsey Ferenc sírja és körülötte csónak alakú fejfák láthatók (csónakos temetkezés emléke). 
7.b Szamoshát 
A Szamos hordalékával feltöltött terület. 
7.c Ecsedi lápmedence 
Az Ecsedi láp egyik szigetén 1325-ben épült Ecsed vára, ami 1718-ig állt. 
8. Rétköz-Bodrogköz 
8.a Bodrogköz 
A Tisza és a Bodrog közötti igen lapályos terület. 
8.b Rétköz 
A Tisza és a Lónyai csatorna határolja. A szabolcsi földvár a honfoglalást követő időkben országgyűlések színhelye volt. Tetejéről jó kilátás nyílik. 
9. Hajdúhát 
Felszínét főként dolinás lösz alkotja. 
10. Észak-alföldi Hordaléklejtő 
10.a Tápióvidék 
A Gödöllői dombvidék és a Zagyva folyó közötti löszös terület. 
10.b Cserhátalja 
A Zagyva és a Galga folyók közötti terület a Cserhát alatt található, sima löszös hátakkal. 
10.c Mátraalja 
Vulkáni kőzetek mállásából adódó kitűnő borvidék. 
10.d Bükkalja 
Hordalékból szétterült összefüggő, kavicsból, homokból álló törmelékkúp sorozat. Tájegységében a matyó népviselet a jellemző. 
11. Zagyva medence 
A Cserhát és Mátra közötti törésvonalban húzódik. 
12. Heves-Borsodi nyílt ártér 
A Zagyva, a Tisza folyók és a Bükkalja közötti táj. 
13. Taktaköz 
Tokajtól a Sajóig, a Tisza és Takta folyók közötti vízben gazdag süllyedék terület. 
14. Szolnoki hát 
Löszös talajú, ligeterdős, mocsaras, pusztai terület. 
15. Nagykunság 
Alacsony fekvésű, teljesen sík vidék. Területén bronzkori, honfoglaláskori földépítmények a kunhalmok. Csapadékban szegény. 
16. Hortobágy 
Nemzeti Park. Jellege a puszta, pásztorélet, különleges növény és madárvilág, valamint a délibáb. 
17. Tisza-Árok 
Galériaerdők gazdagítják. A morotvák környékén ritka madárvilág látható. 
18. Maros hordalékkúpja 
A Tisza-Körös-országhatár-Maros közti termékeny talajú táj. 
19. Kőrösvidék a Sárrétek medencéjével 
Folyókkal, csatornákkal szabdalt vidék, amely mocsármaradványokkal, erdőkkel, gazdag növény és állatvilággal rendelkezik.   
Kisalföld 
A Dunántúl pannóniai rétegekből épült fennsíkjának erősen lepusztult darabja. Felszínét, amelyet hajdan mocsár- és tölgyerdők borítottak, a folyók feltöltő munkája alakította síksági tájjá. Területe törésvonalakkal határolt fiatal süllyedék, nagyrészt agyaggal, homokkal és kaviccsal kitöltve. Az un. bazaltsapkás tanúhegyek (Somló-hegy 432 m; Ság-hegy 278 m) és tufadombok tanúskodnak az egykori felszín magasságról. Természetes határa a Duna, továbbá a Fertő-Hansági-Mosoni-Alpokaljai határvonal és a Dunántúli középhegység. Gazdag vízhálózat szabdalja fel (Rába, Rábca, Marcal, Hansági főcsatorna stb.). Legnagyobb természetes tava a Fertő-tó (tszf.: 115 m) amelynek hazai vízterülete 82 km2. 
Tájegységei: 
1. Győri Medence 
1.a Szigetköz 
A Nagy-Duna és a Mosoni-Duna által 50 km kiterjedésben és 5-12 km szélességben alkotott lapályos sziget. 
1.b Mosoni-síkság 
A Mosoni-Duna és a Hanság közötti lapályos terület. 
1.c Rábaköz 
A Rába és a Rábca közötti, Győrtől nyugat felé legyezőszerűen széttáruló terület. A Kisalföld legtermékenyebb része. Felületén a Rába kavicstakaróját öntési iszap és homok borítja. 
2. Fertő-tó, Hansági medence 
A Kisalföld deflációs lapályának legalacsonyabb fekvésű része a Fertő-tó (lásd 4.3 fejezet) és a Hansági medence (114-115 m tszf.). Ez utóbbi mezőgazdasági és ligeterdős terület. Területén a lecsapolás után mocsárrétek, lápok, tőzegmezők lelhetők. 
3. Győr-tatai teraszvidék 
Győrtől Tatatóvárosig kelet felé húzódó kavicsos fennsík. 
4. Marcal medence 
A Kemeneshát és a Bakony között helyezkedik el. Teraszai és völgyeinek méretei azt mutatják, hogy sokkal nagyobb folyó volt itt. Forrásvidékén bazalt-takarók védelmezték meg a pannóniai rétegek eredeti felszínét (Sarvaly, Tátika). 
    
Alpokalja 
Hegyeinek kőzete kristályos, a vizet kevésbé áteresztő variszkuszi rög. Hazánk legidősebb képződménye, amely nagy mélységben keletkezett, később emelkedett ki. Anyaga: gneisz, kristályos pala, s a Balfi tönkben lajta mészkő (Fertőrákos). A mélyebben fekvő (200-400 m) völgyeket, dombhátakat folyóvízi kavics, homok, agyag változata fedi. Az Alpokalja legmagasabb pontja a Kőszegi-hegység határvonalán lévő Írottkő (882 m). Az Országos Kéktúra és a Dél-Dunántúli Kéktúra kezdő-, illetve végpontja. Jelentős turisztikai centruma: Sopron a Károly magaslattal (394 m), Kőszeg város és környéke, az Őrség "fővárosa" Őriszentpéter. Vízhálózatában jelentős a Rába, Répce és a vízben gazdag patakok (Ikva, Gyöngyös, Pinka, Kerka stb.) valamint a bővizű források. Éghajlata nedves, szubalpin, csapadékban igen kiegyensúlyozott (800-1000 mm). 
Tájegységei: 
1. Soproni hegység 
Az Alpok elszakadt, s a földtörténeti ókorban a mélybe süllyedt rögének felszínre bukkant darabja. Az ókori kőzetekből, gneisztből és különböző palákból felépült hegyet miocénkori takaró fedi. Legmagasabb csúcsa a Magas-bérc (557 m). Leglátogatottabb pontja a Károly-magaslat (394 m), rajta a 23 méter magas Károly kilátóval. 
2. Kőszegi-hegység és a Vas-hegy 
A Kőszegi-hegység az Alpok variszkuszi röge. Karbon zöldpala, fillit, homokkő, szerpentin építi fel. Legmagasabb pontja az Írottkő (882 m). 
3. Nyugat- magyarországi kavicstakaró 
4. Vasi-hegyhát 
Vastag kavicstakaróból képződött plató. Legmagasabb pontja az Ezüst-hegy (386 m). 
5. Kemeneshát 
A völgyek közötti dombhátakat a kavicstakaró óvja a lepusztulástól. 
6. Őrség 
A falvakat "szer"-ek alkotják, pl.: Pityerszer, stb. 
7. Hetés és Kerkavidék 
Patakokban gazdag erdős táj. 
8. Göcsej 
A völgyek sora jellemzi. Felszínét a szél, víz alakította évezredek alatt hullámossá. Völgyeinek talpait átforgatott fekvésű pannon homok, agyag, iszap üledékek borítják. A dombhátakon lösz, esetenként folyami kavics van. Itt található hazánkban a legtöbb forrás. Néprajzáról nevezetes. 
Dunántúli dombság 
Területét a Mura, Kerka, Zala, Balaton, Sió és a Drávamellék határolja. Felszíne 200-400 m magas párhuzamos völgyektől változatosan tagolt. Területén a Dél-Dunántúli Kéktúra útvonala átvezet. Itt található a Dunántúl és egyúttal hazánk legtöbb vízfolyása (Zala, Sárvíz, Kapos, Rinya, Sió, Principális csatorna stb.), valamint a völgyekben kialakított (mintegy száz) tó illetve tórendszer. Talaja a felszínen lösz, de a dombság középtáján Somogyban homoktakaró is előfordul. Délkeleti részén emelkedik ki a Mecsek, a Villányi hegység, valamint a Geresdi dombság. 
Tájegységei: 
1. Zalai dombság 
Felszíne a Göcsejjel azonosuló tájrész. Legmagasabb pontja a Kandikó (303 m). 
2. Belső Somogy 
A Kis-Balaton és Nagyberektől délre a Dráváig húzódó terület. Jellegzetes jégkorszakból maradt ősláprész a Baláta-tó reliktum területe. 
3. Külső Somogy 
A Balatontól déli irányban, keletről a Sió, délről a Kapos, nyugatról a belső-somogyi táj határolja. Területén észak-dél irányú völgyek sűrű sorozata szabdalja a Somogyi-dombságot. 
4. Zselic 
Kaposvártól dél-délnyugatra terül el. 
5. Völgység 
Északról a Tolnai-hegyhát, délről a Mecsek, keletről a Sió és a Szekszárdi-dombság határolja. 
6. Tolnai-Hegyhát 
A Tolnai-hegyhátat nyugatról a Kapos, északról és keletről a Sió, délről a Völgység határolta szabdalt dombvidék. 
7. Mecsek 
A Mecsek hegység az északról határoló dombvidékből enyhe lejtők átmenetével emelkedik ki, a déli oldalán meredeken törik le. Főtömege: mészkő, amely gránit alapon nyugszik, továbbá homokkő, andezit, feketekőszén (antracit), márga stb., törésekkel, gyűrődésekkel szabdalt. Legmagasabb csúcsa a Zengő (680 m), Misina (635 m), Jakab-hegy (592 m). Kiemelkedő turista centruma Pécs és környéke. 
8. Baranyai gránittönk és a Szekszárdi dombság 
Része a Geresdi dombság, ahol Mórágy melletti gránitrög Magyarország segédszintezési alappontja. 
9. Baranyai Dombság 
A Mecsek-hegy és a Villányi-hegység között elterülő dombvidék. 
10. Villányi-hegység 
A villányi hegység anyaga triász, jura, krétakori egymásra torlódott mészkő. Csúcsai Tenkes (408 m), Szársomlyó (442 m). 
Dunántúli középhegység 
A Dunántúli középhegység a Dunántúl tájegységében a DNY-ÉK irányú, barlangokban és turistaútvonalakban gazdag, több kilátóval rendelkező hegyvonulat, amely hazánk nagy tájai közül az egyetlen, amelynek földtani határai az ország határain belül találhatók. Az Országos Kéktúra útvonala átvezet rajta. A hegyvonulat átlagos magassága 400-600 m között változik. Kiterjedése 200 km hosszúságban különül el a Kisalföld, a Balaton és a Mezőföld lapályaitól. A Bakonyi "0" km Zircen található. Turisztikai központjai: Nagyvázsony, Zirc, Bakonybél, és a Balaton-környéki idegenforgalmi helyek. 
Tájegységei: 
1. Bakony 
1.a Északi (öreg) Bakony 
Az Északi Bakony a Várpalota-Veszprém-Devecseri törésvonaltól (8-as főútvonal) északra Veszprémvarsány-Gic-Pápateszér vonaláig terjed. Keletről a Mezőföld és a Móri árok határolja. A Bakony legmagasabb összefüggő hegytönkje. Kőzete: dachstein-i mészkő és dolomit. Legmagasabb pontja: Kőrishegy (709 m) kilátóval, továbbá a Kék-hegy (661 m), valamint a Nagy-Som-hegy (649 m) stb. A hegyhátak közötti fennsík jellegű medencék: Bakonybéli-Hárskuti-Lókuti és a Zirci medence. Fenyőfő közelében Őshonos fenyves található. 
1.b Déli Bakony 
A Déli Bakonyt a Devecseri valamit a Veszprém-Nagyvázsony-Diszeli törésvonal, továbbá a Balatonedericstől Sümegig terjedő 84-es főútvonalszakasz határolja. Főként dolomit hegyvidék, ahol Kabhegy (599 m) és Agártető (511 m bazalt lávatakaróval van fedve. Itt található a Szentgáli tiszafás. 
1.c Balatonfelvidék 
A Balatonfelvidék hegyvonulat a Balaton északi partjával parallel. Talaja: főként dolomit továbbá mészkő, márga, permi vörös homokkő, pannon homok, agyag. A tihanyi félszigeten bazalttufa 112 hidrokvarcit kúppal. A belső tó 25 m-el magasabb a Balatonnál. Legmagasabb pontja Bonczos tető (447 m) majd a Recsek-hegy (430 m). A Balaton felöli oldal kiváló szőlőtermő hely. 
1.d Tapolcai medence 
A Tapolcai medence a Bakony lesüllyedt része. Mélyebben fekvő részei vizenyős rétek amelyek egykoron a Balaton vízterületéhez tartoztak. Jellemző hegyei az un. tanúhegyek: Szentgyörgy-hegy (415 m), Badacsony (437 m), Tóti-hegy (346 m), Csobánc (375 m), Gulács (393 m) 
1.e Keszthelyi hegység 
A Keszthelyi hegyég a Balaton, Zala folyó, Marcal medence és a Tapolcai medence között terül el. Lényegében dolomit fennsík és mészkő. A Tátika (410 m) valamint a Kovácsi-hegy bazalt. Itt található kőfolyosó, kőfülke, vadtó. Zalaszántó fölött van a Sztupa, Hévíznél melegforrás található. Legmagasabb pontja: Kövestető (444 m), majd a Görbetető (437 m). 
1.f Bakonyalja a Pannonhalmi dombsággal 
A Bakony-hegységtől észak-nyugatra lejtő vidék, amelyből kiemelkedik az összecementálódott pannóniai homokrétegből álló dombság (Szemere, Csanak, Pannonhalma). 
2. Móri árok 
Tektonikai törésvonal a Bakony és a Vértes között. Homokos dombsoraival kitűnő szőlőtermő terület. 
3. Vértes 
Területe 25 km hosszúságú és 10-12 km szélességű. A Móri ároktól a Tata-Váli árokig húzódik. Délről a Zámolyi medence határolja. Északon a Bársonyos dombvidéken át a Kisalföld síkságába megy át. Alacsony tönkhegység. Legmagasabb pontja Nagy Csákány (487 m), Körtvélyes (480 m). Alaphegysége gránit, amelyet dolomit, helyenként mészkő fed. 
4. Vértesalja 
A Vértes-hegység Által-ér felé lejtő területe. Az Által-értől nyugatra a Bársonyos terül el. 
5. Zámolyi medence 
A Vértes-hegység és a Velencei-hegység a Balaton tektonikai árkának folytatása a Sárréten át. 
6. Gerecse 
Északról a Duna, nyugatról a Váli víz, délről a Zsámbéki medence, Keletről a Kenyérmezői (Dorog) és Aranyhegyi (Solymár) patak határolja. Háromszöghöz hasonlítható barlangokkal rendelkező röghegység. Anyaga főleg triászkori mészkő, "piszkei vörösmárvány", dolomit, löszös medencék. A hegység karsztosodó, ezért kevés az erdő. Keleti tagjának legmagasabb pontja a Nagy-Gete (455 m). A Gerecse-hegység legmagasabb pontja - a névadó - Gerecse (633 m). Az egyik különálló szirtje a Bajóti Öreg-kő (374 m), amely festőien emelkedik ki környezetéből. 
7. Zsámbéki medence 
A Budai-hegység és a Gerecse-hegység közötti nagy besüllyedés, amely miocén kori rétegekkel van kitöltve, közepe vizenyős lapály. 
8. Budai hegység 
A Budai hegység a Dunántúli középhegység legtagozottabb legnagyobb mértékben összetöredezett hegysége. A Benta - az Aranyhegyi patak és a Duna között terül el. Sűrű turista útvonallal rendelkező (részben lakott), főként parkerdő. Felépítése változatos: mészkő, dolomit, márga, homokkő, agyag (óbudai suvadások). A hegység jelentős barlangrendszerrel rendelkezik, nagyobbrészt hévforrás barlangok. Legmagasabb pontja a Nagy-Kopasz (559 m), majd a Kutya-hegy (558 m). Kiemelkedő turisztikai centruma: Normafa-Jánoshegy (529 m), Hűvösvölgy, valamint a Hármashatárhegy (497 m) környéke. 
9. Pilis hegység 
A Pilis-hegység Esztergomtól Budakalászig húzódó dolomit, mészkő röghegység. A Budai hegységtől a pilisvörösvári törésvonal tektonikai árok, az Aranyhegyi patakkal ; a Pomáz-Esztergomi törésvonalban a Szentléleki és Dera patakok a Visegrádi hegységtől választják el. Gerince bércekkel tagolt (Kevélyek, Kétágú-hegy stb.). A hegyoldalak meredek, fátlan, cserjével borított eróziós kopár lejtők. Számos barlang található itt. Legmagasabb pontja a névadó Pilis (756 m). A Nagykevély (534 m), a Kékbükkfa nyereg (574 m) magasságú. Látványos Pilisszentkereszt térségében a Vaskapu (szikla), valamint a Szurdok. 
10. Visegrádi hegység 
A Dunántúli középhegység és a Dunazug hegység vulkánikus tagja, amelyet Északról és Keletről a Duna határol. Területe háromszög alakú, amelyet a Pilis hegység zár le a Szentléleki és a Dera patak völgyével. Magassága átlagosan 400-500 m. Legmagasabb pontja Dobogókő (699 m), majd a Prédikálószék (639 m). Szakadékképződményei a Holdvilágárok, Vasas szakadék, Rám-szakadék, Zsivány barlang. A hegység turistaútvonalakban gazdag, sok forrással. Fontosabb turisztikai központja Dobogókő, Visegrád. 
11. Velencei hegység 
A Velencei hegység a Zámolyi medence és a Velencei tó között 20 km hosszúságban 4-10 km szélességű 250-300 m magasságú karbonkori vonulat. Hazánk legnagyobb összefüggő gránithegye amelyet kéregmozgások tördeltek, vulkáni működések alakították. Helyenként hidrotermás folyamat cementezte össze a mállékony gránitot, gránitmurvát. A pusztulás ingóköveket, kőzsákot, kőtáblát hozott létre. Legmagasabb pontja a Meleghegy (352 m), amelynek Nadap melletti felhagyott kőfejtőjében van Magyarország szintezési alappontja.  
Északi középhegység 
Az Északi középhegység hazánk nagy tájai közül a legmagasabb és legváltozatosabb. Felszínét dombságok (200-350 m), alacsonyabb középhegységek (650-1000 m) és medencék alkotják. Az Országos Kéktúra végigvezet rajta. 
Tájegységei 
1. Börzsöny 
A Börzsöny a Visegrádi hegység vulkánikus vonulatának folytatása. Területe a Duna-Ipoly folyók szögletében fekszik. Szerkezete ősvulkáni, un. rétegvulkáni andezit, andezittufa, csupán a hegység peremén és a déli medencéiben találhatók üledékes kőzetek. Területén lávakiömlés, megmerevedett vulkáni dugó, breccsa, hidrotermás folyamatokból ércesedés, telérképződés tanulmányozható. Legmagasabb pontja Csóványos (938 m). Fontosabb turisztikai helyei: Nagy-hideghegy (864 m) és Törökmező turistaházzal, továbbá Királyrét. 
2. Nógrádi medence 
A Börzsöny és a Cserhát valamint az Ipoly folyó közti terület. Talaja agyagos, homokos, iszapos üledék. 
3. Cserhát
A Duna-Ipoly folyók, Börzsöny hegység és a Zagyva folyó között elterülő középhegység jellegű terület. Talaja magasabb fekvésű részeken vulkanikus (andezit, andezittufa), pl.: Tepke (566 m), Szanda (529 m), vagy mészkő Naszály (652 m). Az alacsonyabb , dombvidék jellegű tájai agyagos, homokos. Délkeleti része a Gödöllői dombvidék és a Monor-Irsai halomvidék.  
3.a Központi Cserhát 
Andezitből épült fel. Lepusztulás után a kéregmozgás medencéket hozott létre. 
3.b Északi (Kopasz) Cserhát 
Kevés erdő, sok szántóföld és rét jellemzi. 
3.c Nyugati Cserhát 
A Galgától nyugatra, mészkőrögökből álló középhegység. Legmagasabb csúcsa a Naszály. 
3.d Déli Cserhát a Gödöllői-dombsággal. 
Felszínét homokborítású és löszvidék váltakozása, keveredése alkotja. 
4. Karancs és Medves 
A két hegy az Északi középhegység legkisebb vulkanikus tája. Felépítését tekintve a Medves anyaga bazalt (Medves 637 m, a Salgó 625 m, a Szilváskő 625 m), közöttük a Somoskői bazalt orgonákkal. A Karancs tömege andezit, (Karancs 727 m). 
5. Salgótarjáni medence 
A Karancs-Medves hegység patkóként zárja körül. 
6. Mátra 
A Mátra a Zagyva, a Parádi Tarna és a Tarna patakok által közrefogott, turistautakkal jól ellátott vulkánikus (andezit, andezittufa, riolit) hegység. Hazánk egyedüli 1000 m-nél magasabb hegysége: Kékes 1014 m. A hegységben hidrotermás folyamatok ércesedést hoztak létre. Galyatető (964 m), Ágasvár (789 m) oldalában turistaházzal és a Csörgőlyuk barlanggal (tektonikus elmozdulás folytán keletkezett). Fontosabb turisztikai centruma: Mátraháza, Kékestető, Galyatető. 
7. Heves Borsodi Dombság 
A Heves-Borsodi dombság Ózd-Pétervására közötti 300-500 magas dombság, amelyet törések daraboltak fel. A Tarna mentén homokkő, az Arlói domboknál homok, továbbá kavics és riolittufa építi fel. 
8. Sajó medence 
A déli oldalát a Bükk-hegység, északi oldalát a Aggteleki-karszt határolja. 
9. Bükk 
A Bükk hegység átlagos magasságát tekintve hazánk legmagasabb hegyvidékének tekinthető. A Sajó folyó, az Ózdi és a Hagony valamint a Laskó patak között terül el. A hegység anyaga főként mészkő (jelentős barlangrendszerrel), amelyet a nyugati és keleti szélén (Szarvaskő és Bükkszentlászló) vulkáni láva tört át. De található mélységi wehrlit, gabbró, diabáz is. Helyenként agyagpala, dolomit és homokkő is van. A Bükk-hegység központi részén terül el a Bükkfennsík (átl. 800 m). A sokirányú turistautak mentén különös látvány nyújtó "őserdő", dolinák, töbrök, karr mezők láthatók. 
Legmagasabb csúcsai: Istállóskő (958 m), Bálvány (956 m) Tar-kő (949 m), továbbá több, mint 20 bérce emelkedik 900 m fölé. Turisztikai centruma: Bánkút, Szalajka völgy, Síkfőkút stb. Érdekes forrásai: Imó-, Feketelen- és Vörös-kő források. 
10. Aggteleki karszt 
A Sajó és a Bódva között helyezkedik el, amely az országhatáron túl a Szilicai karsztban folytatódik. Barlangrendszere világhírű. Szerkezeti felépítése és földtörténeti helyzete hasonlít a Bükk hegységhez. Sajátosságai a karsztosodó mészkőre jellemző, dolinák, töbrök, karrmezők és barlangok. Magyarországi szakaszának Észak-déli hossza 25 km, Kelet-nyugati szélessége 15 km. Átlagos magassága 350-500 m. Legmagasabb pontja a Nagyoldal-i Fertős tető (604 m). Turisztikai központja: Aggteleki-és Jósvafői barlang bejáratánál van. Érdekes forrása a Lófej forrás. 
11. Cserehát 
Dombos vidék, amely a Bódva és a Hernád közötti a Sajóig húzódó területen fekszik. Átlagos magassága 300-400 m. Legmagasabb pontja a Kecske-pad (339 m). Területét agyag és homok borítja, de Rakaca környékén márványszerű aprókristályos mészkő található. Szanticska fölött a Magas-hegyről (328 m) csodálatos körkilátás nyílik. 
12. Zemplén hegység 
A Zemplén az Északi középhegység legkeletibb tagja. Kiterjedése 1800 km2, tönk jellegű, rögös szerkezetű vulkanikus hegység. Szerkezeti felépítésében andezit, riolit és ezek válfajai (andezitláva, andezittufa, andezitbreccsa, riolitláva, riolittufa stb.) található. Az utóvulkánikus folyamatok határaiként ércesedés jött létre. Mállási termékként kaolin, bentonit keletkezett. Keleti peremén (Hegyalja) jégkorszaki lösz található. A hegység rendkívül változatos. Forrásokban gazdag vízrendszere van. Átlagos magassága 500-600 m. Legmagasabb pontja a Nagy-Milic (895 m) és a Gergely-hegy (783 m). Az Országos Kéktúra útvonala Hollóházán végződik. Sárospatak közelében van a Megyer-hegyi tengerszem. 

Budapest: területe 526 km2, lakói kb. 2 millió. Észak-déli kiterjedése 22km, kelet-nyugati 24km. Földrajzi elhelyezkedése kedvező:
síkság (Pesti-síkság);
hegység (Budai-hegység, ami a Dunántúli-hegység, Dunazugi része);
Folyója a Duna (észak-dél irányban szeli át a várost). Pesten a Szilas- és a Rákos-patak, Budán az Aranyhegyi-patak. Budán található az úgynevezett budai termális vonal, amiből hőforrások fakadnak. Törökfürdők (Király, Rudas, Lukács). 
A hegyei alacsonyak (legmagasabb János-hegy, 526m), mészkőhegységek (karszt-jelenségek).
Felszíni vizekben szegény, földalatti vizekben bő.
Éghajlat: Buda hűvösebb és csapadékosabb. Az uralkodó szélirány észak-nyugati és viszonylag magas a napsütötte órák száma.
Budapest fejlődése a török hódoltság után indult meg, de igazán csak a kiegyezés utáni időszakban (ekkor határozzák el, hogy világvárossá fejlesztik). 1800-as évek vége, az 1900-as évek eleje az eklektika és a szecesszió stílusa. Négy szakasza van a város fejlődésének:
Belváros: minisztériumok, bankok;
Belső lakóhelyi öv (VI, VII, IX, kerület részei, sugárutakig bezárólag);
Külső munkahelyi öv: valamikor gyárak, pályaudvarok.
Külső lakóhelyi övek: családi házak, lakóházak, lakótelepek.
Az első agglomerációs övezet 1950-ben egyesült. Közigazgatásilag 23 kerület van. Az idegenforgalma az első az országban. A közlekedése sugaras, körgyűrűs szerkezetű. Két metróvonala van (az egyes kéreg alatti vasút). A felszíni közlekedés rendkívül elavult. Az ipari létesítményeket 1960 óta folyamatosan telepíti ki a fővárosból. Ma az úgynevezett harmadik szektor, azaz a szolgáltatás aránya folyamatosan nő.


Magyarország környezeti állapota (nemzeti parkok)

Magyarország területén lényegében negyedszázados munka eredménye, hogy tíz összefüggő, vagy mozaikos elrendezésű nemzeti parkövezetben állami feladatként, tehát "hivatalból", szervezetten, módszeresen gondoskodnak a természeti értékek megóvásáról. 
A tíz kiemelten védett terület, az alapítás sorrendjében: 
Hortobágyi Nemzeti Park - 1973
Kiskunsági Nemzeti Park - 1975
Bükki Nemzeti Park - 1976
Aggteleki Nemzeti Park - 1985
Fertő-Hanság Nemzeti Park - 1991
Duna-Dráva Nemzeti Park - 1996
Balaton-felvidéki Nemzeti Park - 1997
Duna-Ipoly Nemzeti Park - 1997
Körös-Maros Nemzeti Park - 1997
Őrségi Nemzeti Park - 2002 
A nemzeti parkok létesítésének célja - általánosságban - az adott térség geológiai, hidrológiai, botanikai, zoológiai és kultúrtörténeti értékeinek védelme, a jellegzetes, részben vagy egészében még érintetlennek mondható táj megóvása, az alapvető ökológiai folyamatok, a biológiai sokféleség feltételeinek folyamatos biztosítása; a megismerés, a természet megbecsülésére nevelés, a felüdülés feltételeinek megteremtése. Kiemelten fontos a folyóvizek, a felszín alatti vízkészlet, továbbá az erdők, a termőtalaj és más megújuló erőforrások védelme. 
Az UNESCO 1970-ben "Ember és bioszféra" címmel kutatási programot indított a természeti környezet megóvásáért. Ennek keretében rezervátumokat jelöltek ki, amelyek lehetőséget nyújtanak a Föld fogyatkozóban lévő növény és állatközösségeinek, ökoszisztémáinak megmentésére. Magyarországon öt ilyen terület élvez különös gondoskodást. 
Egy 1971-ben, az iráni Ramsarban aláírt egyezmény rendelkezik a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről. Előírja, hogy a csatlakozó országok állítsák össze a nemzetközi mércével jelentősnek tekintett árterek jegyzékét. Kötelezővé teszi ártéri rezervátumok létrehozását a költöző vízimadarak védelmére, s ez ügyben nemzetközi felelősség vállalására kötelez. Magyarország 1979-ben csatlakozott az egyezményhez. 
Ugyancsak nemzetközi elismerés s egyszersmind tennivalók fölvállalásával jár, ha természeti értéket vesznek fel a Világörökségek listájára. Hazánk nemzeti parkjai közül kettő érintett: a Szlovákiai- és az Aggteleki-karszt világörökségnek minősített barlangjai egyúttal az Aggteleki Nemzeti Park részei is; a Hortobágy pedig világörökségként gyakorlatilag egybeesik a nemzeti parkkal. 
A természetvédelmi terület (TT) általában olyan természeti ritkaságok védelmére kijelölt, kisebb kiterjedésű terület, amelynek megőrzése tudományos, oktatási és ismeretterjesztési vagy génfenntartási szempontból indokolt. A tájvédelmi körzet (TK) kialakításának célja a védett területek legjellemzőbb tulajdonságainak megőrzése, a tájkép természetes alkotóelemeinek meghatározott egyensúlyban tartása. A tájvédelmi körzetek "működésére" csak hazai előírások vonatkoznak. Ezen belül a természetvédelmi területek szigorúan védett (zárt) területnek minősülnek. Természeti értékeink védelme kapcsán gyakran szóba kerül az úgynevezett VörösKönyv: abban a kipusztult, illetve veszélyeztetett növény- és állatfajokat listázzák. 
A természet- és a tájvédelem a turizmus, az idegenforgalom, kisebb mértékben az ismeretterjesztés és az üdültetés szolgálatába is állítható. Mivel az elmúlt években Magyarországon és nemzetközi viszonylatban is jelentős szemléletváltozás kezdődött a természet, annak védelme és az idegenforgalom kapcsolatának társadalmi megítélésében, a nemzeti park igazgatóságoknak partnerük lehet minden turista. Aktív természetvédőnek tekinthetjük ugyanis mindazokat, akiknek elég erős a természetbarát-szemléletük ahhoz, hogy nekivágjanak az ország felfedezésének. Cserébe a Természet felüdülést nyújt, gyarapítja a megismerésére vágyó ember tudását. 
A természetbarát viselkedési normák ma már maguktól értetődőek, elfogadásuk egyre általánosabb lesz. Növények, állatok és ásványok gyűjtése, szemét vagy hulladék lerakása, hangoskodás, a vadon élő állatok zavarása nélkül is megismerhetők a természet, s így a nemzeti parkok értékei - miért tennének hát ilyesmit látogatóik? A fokozottan védett területeken jelzett turistautak vezetnek át - nem érdemes, s nem szabad ezekről letérni. A gépjárművel érkezőkre valamennyi nemzeti parkunkban vonatkozik a szabály, hogy nem éjszakázhatnak a parkolóban leállított lakókocsiban, lakóautóban, s hogy a közforgalom számára megnyitott utakról gépjárművel sem térhetnek le, az erdészeti üzemi utakra nem hajthatnak be. 

Természeti értékek: 
Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.; Baradla-barlang, Aggtelek; Bivalyrezervátum, Zalakomár-Kápolnapuszta; Ezeréves tölgy, Zsennye; Jeli Arborétum, Kám; Kőfejtő, Fertőrákos; Kőtenger, Szentbékkálla; Nemzeti parkjaink

Kincsestár:
Magyar Nobel-díjasok; Tokaji aszú; Világörökségeink 

Szobrok, emlékművek:
József Attila-emlékmű, Balatonszárszó; József Attila-szobor, Budapest; Kálmán Imre-szobor, Siófok; Kossuth Lajos-szobor, Budapest; Millenniumi (Ezredéves) emlékmű, Budapest; Mohácsi történelmi emlékhely, szoborpark; Szent István király lovas szobra, Budapest; Végvári vitézek, szoborkompozíció, Eger

Épített örökség, műemlékek, látnivalók
Festetics-kastély, Keszthely; Budai vár, Budapest; Királyi Palota, Budapest; Avasi református templom, Miskolc; Református templom, Cegléd; Dohány utcai zsinagóga, Budapest; Magyarország földrajzi középpontja, Pusztavacs; Református templom, Karcsa

Múzeumok, kiállítások:
Iparművészeti Múzeum, Budapest; Keresztény Múzeum, Esztergom; Magyar Nemzeti Galéria; Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest; Néprajzi Múzeum, Budapest; Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark; Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre; Szépművészeti Múzeum, Budapest

Magyarország gépipara

            A gépipar a magyar ipar legnagyobb értékét előállító és foglalkoztató ágazata. Fémeket késztermékké átalakító ipari tevékenység. Gépek, gépi berendezések, közlekedési eszközök, villamos gépek és készülékek, mezőgazdasági, háztartási, irodai gépek, távközlési és számítástechnikai eszközök, műszerek előállítása.
        A gépipar az egész gazdaság fejlődésének alapja – állandósult, mindennapi tárgyaink a gépek. Magyarország gépipara szerteágazó. Már a II. világháború idején is voltak hasznos, jó minőségű termékek (Ganz, Tungsram, malom…).
        A 1980-as években a gépipar nagyarányú átalakításokra szorult, megsínylette a szocialista országok összeomlását, nem volt elég szervezett, drágán termelt (azóta fellendülőben van, de mégsem érte el az EU elvárásait).
        A korszerű gépipari ágazatoknak kisebb az energia- és az anyagigénye. Vannak olyan ágazatok, ahol a hazai és importált nyersanyagokból nagy értékű készterméket tudnak előállítani. Tudományos kutatásokat ösztönöz.
        Szoros a kapcsolata a kohászattal, az öntödei iparral, de a legszélesebb kooperáció magán a gépiparon belül van (gépkocsigyártás – összeszerelés, minden alkatrészt máshonnan hoznak)
    Tovagyűrűző hatás – a nagyobb gyárak kisebbekkel összeállva termelnek, ha növexik a termelés a nagy gyárban a beszállítók is többet lesznek kénytelenek termelni, de ugyanez igaz fordítva is, ha a nagy gyár elkezd haldoklani, akkor valószínűleg a kicsik is szenvedni fognak.
    A háttériparban nagyobb szerepet kapnak a kis- és középüzemek – gyorsan képesek alkalmazkodni  elősegítik a vidék iparosítását és a foglalkoztatottság magas arányát
        A gépipar kevésbé környezetszennyező ágazat – a termelés hulladékainak nagy része újrahasznosítható.
        Növexik a gépek száma – ezzel együtt a javítóágazatok száma is. Az igény mindig van a javításra, mert ami elromolhat az el is romlik.
    A gépipar földrajzi elhelyezkedésére a munkaerőre való telepítés a legjellemzőbb
        Budapest - hajó, mozdony - a város biztosította a munkaerőt és egyúttal piac is volt
        A vidéki városokba – közlekedési csomópontokba a munkaerő miatt települnek
        Egyes központokban a korábbi tradíciókra alapozva fejlesztették az ipart (Székesfehérvár - elektronika, Győr – motorok {Audi})
        Nagyon különböző munkaerő-igényű a gépipar:
    • jól képzett, gyakorlott munkaerő (műszeripar) - korábbi ipari központok helyére kerül a telephely
    • tömeggyártás – könnyen betanítható szakmunkás (ill. robotok és az ellenőrzőszemélyzet)
Közlekedési eszközök gyártása
    Személygépkocsi – Esztergom (Suzukiamiautónk), Győr (Audi), Szentgotthárd (Opel)
        Alkatrész - Székesfehérvár
        Motorok (személy és tehergépkocsi) - Győr
        Autóbusz - Budapest, Székesfehérvár (Ikarus)
        Alváz, sebességváltómű - Szigetszentmiklós
            Vasút - Budapest és a nagyobb vasúti csomópontokban javítóüzemek vannak (Szolnok, Miskolc, Dunakeszi)
        Híradástechnika, Számítástechnika – Budapest (a japán és délkelet ázsiai országok termékei nagyon versenyképesek a magyar árukkal) és Székesfehérvár
        Vákuumtechnika, izzó, fénycső - Tungsram – a GE tulajdona – Budapest, Nagykanizsa
        Elektromos gépek és berendezések – Budapest, Pápa, Eger, Veszprém
        Háztartási gépek – Jászberény (hűtő és fagyasztószekrények), Téglás (Hajdu mosógép…)
        Műszeripar – Budapest, Debrecen, Gödöllő
        Mezőgazdasági gépek – Mosonmagyaróvár, Szolnok, Kecskemét
        Golyóscsapágy – Debrecen
        Fémtömegcikkek – Budapest, Bonyhád, Mosonmagyaróvár


Magyarország Energiagazdasága

Az energiagazdaság: Az energiahordozók kitermelése (bányászat), az energiahordozók átalakítása, elosztása, szállítása, és végül a felhasználása
Elsődleges energiahordozók:
-    fosszilis:
kőszén
szénhidrogének
hasadóanyagok
-    megújuló
Nap
szél
geotermikus hő
víz
Másodlagos energiahordozók:
-    gőz
-    koksz
-    olajfinomítványok
-    vízenergia
Szerkezete - igény: ipar, közlekedés, szolgáltatás, lakosság
Fogyó energiaforrások:
    Szén (hőerőművek, lakosság)
        adottságok:    földtani minőség:
-    vékony rétegek
-    kis területen
-    kis rétegszám
-    vízes
-    metán
-    kéntartalom
bányászat:
-    költséges
-    nem gazdaságos
feketekőszén: Mecsek, Komló, Szászvár
barnakőszén:     Dunántúli-középhegység: Ajak, Dudvar, Oroszlány, Tatabánya
        Északi-középhegység: Miskolc, Putnok, Edelény
Lignit: Mátraalja, Bükkalja, Visonta, Bükkábrány
    Kőolaj, Földgáz (fűtőanyag, vegyipar, közlekedés)
        Csővezetékes szállítás
        Lelőhelyek:
-    kőolaj     - Dunántúl (Ny): Budafa, Nagylengyel, Zalakaros
- Duna-Tisza köze: Algyő, Szeged, Kiskunhalas
-    földgáz: Algyő, Orosháza, Sarkad, Szank, Üllés, Hajdúszoboszló, Lovászi, Mezőcsokonya
         finomítók: Zalaegerszeg, Százhalombatta, Tiszaújváros, Almásfűzitő
Geotermikus energia felhasználása: üvegházak, lakóépületek, gyógyfürdők
Erőművek elhelyezkedése:
-    szénmedencék közelében – Százahlombatta (kőolaj)
-    ipari hűtővíz közelében – Tiszaújváros (kőolaj)
-    fogyasztók közelében – Gyöngyös-Visonta (lignit)
Paksi Atomerőmű: 1760Mwatt
Energiahatékonyság:
Napjainkban nagy a pazarlás: rossz ipari szerkezet, elavult berendezések, a fogyasztók magatartása
Kitűzött célok: korszerűsítés, versenyképesség kialakítása
Megvalósítás:
-    kis energiaigényű ágazatok
-    technikai fejlődés
-    megújuló és alternatív energiaforrások bevonása
-    korszerű közlekedés

Hazánk ásványi nyersanyagai és területi elhelyezkedésük

1.    Kőszéntelepek:
    -60 % lignit, 25 % barnakőszén, 15 % feketekőszén
    -lignit: Mátra- és Bükkalja -> működő bányák, tervezik: Nyugat-Dunántúli Torony tér-
     ségében közös osztrák-magyar lignitfejtés megindítását
     =a lignit készletünk még 350 évre elegendő
    -barnakőszén: Dunántúli Középhegység (Ajka, Tatabánya, Oroszlány, Dorog), Északi 
      Középhegység (Borsodi medence, Salgótarján)
    -feketekőszén: Mecsek (Pécs, Komló) 

2.    Kőolaj és földgáz:
   -lelőhelyek: Nyugat-Dunántúl (Zalaegerszeg környéke), Alföld (kőolaj: Algyő, földgáz:
    Hajdúszoboszló), Maros-Kőrös köze
   -a kőolaj és földgáz egyre csökkenőben van, mert újabb lelőhelyek feltárása nem valószí-
    nű

3.    Ércek
    -vasérc: Rudabánya -> 80-as évektől megszűnt (rossz minőségű vas)
    -rézérc: Mátra (Recsk) -> világviszonylatban is jelentős érckészlet
    -bauxit: Bakony (Iszkaszentgyörgy, Halimba, Nyírád, Szőc), Vértes (Gánt) -> Európában
      a legjelentősebbek közé tartozik
     =kitermelése kb. 2030-ig lehetséges
    -magnánérc: Bakony (Úrkút, Eplény) -> európai jelentőségű
    -uránérc: Mecsek -> még kb. 100 évre elegendő mennyiség van, de anyagi problémák miatt
     bezárták a bányát

4.    Nem érces nyersanyagok, építőanyagok 
  -kovaföld: Zempléni-Hegység, Mátra -> elhalt kovamoszatok vázából keletkezett
  -üveghomok: üvegiparban használatos
  -kaolin (porcelánföld): porcelángyártás alapanyaga
  -perlit: Zempléni-Hegység -> vulkáni kőzet, riolit egyik változata, könnyű beton készítésére
   használják
  -zeolit: környezetvédelemben és tápszerként használják, utóvulkáni működés terméke 

A folyók vízhozama és vízjárása, Magyarország folyószabályozása, ár- és belvízvédelme

Folyó: Lejtőn, vonalas pályán mozgó örvénylően áramló víztömeg. Ér, csermely, patak, folyó, folyam, óriásfolyam.
Vízhozamnak a folyó egy meghatározott keresztmetszetén 1 másodperc alatt keresztüláramló víz mennyiségét értjük m3-ben. Például a Duna közepes vízhozama Budapesten a Vigadó térnél 2300 m3/s. Árvíz idején 8000 m3/s is lehet. A folyó vízhozama a vízgyűjtő terület nagyságától, annak földtani felépítésétől, domborzati viszonyaitól függ. Földünkön vannak időszakos, vagyis nem állandó jellegű vízhozammal rendelkező folyók, ezeket vádinak vagy creeknek nevezzük, a térképen szaggatott kék vonallal rajzolják. Ezeket sivatagi területeken találjuk. A vízállás (a vízszint magassága cm-ben kifejezve) a vízhozam függvényében változik. A vízhozam vagy a vízállás egy éven belüli, többé-kevésbé szabályszerű változása a folyó vízjárását jelenti. Vannak szabályos vízjárású folyók (Temze) és szeszélyes vízjárásúak (pl. a Tisza).
Szerte a világon nagy gondot jelent a folyók szabályozása, hiszen óriási anyagi áldozatot és gondos munkát követel. Célja, hogy a mederképes legyen a vizet, a hordalékot, a jeget kártétel nélkül levezetni. A folyók szabályozásánál elvégzendő munka a gátak építése, a kanyarulatok átvágása, a mellékágak lezárása, új mederszakaszok építése, kőkeresztgátak (sarkantyúk) építése és a partvédő művek építése. A világ jelentős folyói közül számunkra is ismert munkálatok folytak a Mississippin, a Pón, a Sárga folyón, a Dunán, a Tiszán stb.
Az árvizek óriási pusztítást végeznek, ezért az ember évezredek óta harcol ellenük. Okozóik rendszerint a rendkívüli időjárásokat előidéző ciklonok, frontok, monszun stb. A katasztrofális árvizeket hirtelen hóolvadás, nagy, hosszú esőzés, jégtorlódás, a fő- és mellékfolyók árvizeinek egybeesése okozza.
A nagy horderejű ármentesítések a XIX. században kezdődtek, amikor az ember technikailag már fel tudta venni a versenyt az áradó vízzel. Az árvízi munkálatokban részt vett Mikovinyi Sámuel, Beszédes József, Vásárhelyi Pál, Kvassay Jenő, az árvízi munkálatokat javasló és támogató gróf Széchenyi István, valamint Pietro Paleocapa.
Hazánkban összesen 4200 km hosszú gátat építettek (az Egyenlítő hosszának több mint egytizede!). Ezek korszerűsítése, karbantartása az egyik legfontosabb jelenlegi feladat.
Az ármentesítés módszerei közül legjelentősebb a folyók szabályozása, gátak (töltések) és tározók építése a víztömeg egy részének visszatartására. 
    Vízlépcső, völgyzáró gát:
     egyenletesebbé teszik a vízjárást
     csökkentik az árvízveszélyt
     öntöző és ipari vizeket biztosítanak
     villamos energiát termelnek, segítik a hajózást
     idegenforgalmi haszon
Tisza-tó, Tiszalök, Ohati tavak
Magyarország árvízzel veszélyeztetett terület.
Ártér: elöntéssel fenyegetett terület.
Mentett ártér: az ártér határa és a fővédgát közötti terület.
Hullámtér: a meder és a fővédgát közötti terület.
Fővédgát: az ártér legnagyobb, legerősebb gátja.
Körgát: főként településeket védő gát. Korona: a gát teteje (gépkocsival járható).
Padka: a trapéz alakú gáton levő lépcsőzetes kiképzés a stabilitás növelésére.
Nyári gát: kisebb árvizek kivédésére épített gát.
Nyúlgát: a gát koronájára emelt ideiglenes töltés árvíz idején.
Buzgár: a védgát mögött feltörő víz.
Az árvizek elhárításában nagy szerepe van a szakemberek mellett a polgári védelemnek, a honvédség műszaki alakulatainak, a könnyűbúvároknak, a nemzetközi együttműködésnek stb.
Az eredményes árvízvédelem fontos része a megfigyelés, a felderítés, a hírközlés, a technikai eszközök helyes, gyors alkalmazása.  Árvíz idején gyakran jelentkeznek a belvizek, de származhatnak magas talajvízállásból, befolyó vizekből is. Csatornahálózattal vezethető le.  Magas vízállás idején zsilipek, szivattyúk segítségével emelik át a hullámtérbe.
A belvíz nagy károkat képes okozni, különösen a mezőgazdaságban.
Nagyobb árvizek:
    1838 – Pesti nagy árvíz
    1879 – Szeged
    1954 – Szigetköz
    1956 – Mohács
    1965 – Nagy dunai árvíz
    1999, 2000 – Tisza




Európa általános társadalomföldrajza (népsűrűség gazdasági fejlődés kapcsolata, agglomerációk, fővárosok, gazdasági központok, ipari- mezőgazdasági termékek)



    Albánia
Tirana – főváros, fémfeldolgozás, textilipar
Elbasan 
Durrës (Durazzo) - kikötőváros, a külkereskedelem kapuja
Shkodra (Skhodër)


    Andorra
    Andorra la Vella - főváros


    Ausztria
    Bécs* – főváros, ENSZ központ, OPEC központ, turizmus, gépgyártás, elektrotechnika, élelmiszeripar, vegyipar

    Niederösterreich (Alsó-Ausztia)*
St. Pölten
Schwechat* - kőolaj-finomítás
Wiener Neustadt (Bécsújhely)*
Melk
    
    Oberösterreich (Felső-Ausztria)*
    Linz* - dunai kikötő, traktor-, hajó- és szerszámgépgyártás, acélgyártás, vegyipar (műtrágyagyártás)
Bad Ischl – fürdőhely
Wels – vasúti kp. (RoLa terminál)
Steyr* - gépgyártás
    
    Burgenland*
Eisenstadt (Kismarton) 
Oberwart (Felsőőr)
    
    Tirol*
    Innsbruck* - turizmus, vegyészet
Kitzbühel
    
    Voralberg
    Bregenz – csipkeverés, gépgy.
    
    Salzburg*
    Salzburg* - turizmus (zenei fesztivál, Mozart szülővárosa), díszműgy., gépgy.
Bischofshofen

Kärnten (Karintia)*
    Klagenfurt – turizmus, elektronikai ipar (Philips)
Villach
    
    Steiermark (Stájerország)*
Graz* - gépgyártás, fafeldolgozás
Leoben - kohászat


    Azerbajdzsán
Nahicseván
Hegyi-Karabah

Baki (Baku) – főváros, az ipar fele itt koncentrálódik; kőolaj-feldolgozás, gépgy., kikötő, kulturális kp.
Szumgait – vegyipar, kohászat
Hankedi (Sztyepanakert) – Karabah fővárosa
    
    
    Belgium
Ardennek
Brabant
Flandria*
Vallónia*

    Bruxelles / Brüsszel* – főváros, elektronika, gépgyártás, autógyártás, csipkeverés, könyvnyomtatás, az Európai Bizottság székhelye, NATO-központ, kereskedelmi, pénzügyi központ
Antwerpen* – kikötő, kőolaj-finomítás, gyógyszergyártás, színesfémkohászat, gyémántcsiszolás, élelmiszeripar, gépipar (hajógy., autóipar)
Brugge* 
Charleroi* – vegyipar, gépgy.,
Gent* – textilipar, kohászat, vegyipar
Leuwen 
Genk* – autógyártás (Ford), vegyipar
Liége* – nehézipari kp., (üveggy., hadiipar, vasúti járművek, kohászat)
Mons – NATO európai haderőinek a parancsnoksága, gyógyszergyártás, gépkocsi-összeszerelés
Oostende – halászat, fürdőhely
Waterloo


Bosznia-Hercegovina
Neretva
Dinári-hg.
Drina

Szarajevo* – főváros, gépipar
Banja Luka – fa- és papíripar
Bihac
Goražde
Jajce
Mostar 
Pale 
Srebrenica 
Tuzla – vegyipar
Zenica* - vaskohászat


    Bulgária
    Rózsák völgye (Tundzsa-völgy)*
Duna*
Balkán-hg.*
Iszker
Marica*
Sztruma*
Rodope*

Szófia* – főváros, gépipar, kohászat, szolgáltatások
Burgasz* – kikötőváros, kőolaj-feldolgozás, elektronikai ipar
Gabrovo 
Kazanlak – olajrózsa-termesztés
Kozloduj - atomerőmű
Kremikovci* - vaskohászat
Pernik* – vaskohászat
Pirdop – rézbányászat központja
Pleven 
Plovdiv* – kézmű-, textil- és dohányipar
Rusze
Szliven – textil- és élelmiszeripar
Sztara Zagora – gépgyártás, textilipar, élelmiszeripar
Várna* – turizmus, kikötőváros, élelmiszeripar
Vidin 


    Ciprus
    Nicosia - főváros
Larnaca 
Limassol
Famagusta


    Cseh Köztársaság
    Morvaország
Cseh-Szilézia
Cseh-erdő
Érchegység
Szudétavidék
Csehország
Elba*
Odera
Moldva (Vltava)*

Praha (Prága)* – főváros, turizmus, ipari kp. (gépgy., textili., élelmiszeri.), oktatás (Károly Egyetem)
Brno (Brünn)* – gépgy. (Zetor), fegyvergyártás
Ceske Budejovice (Budweis)*– grafit, ceruzagyártás, gépgy., sörgy.
Cheb (Eger)
Dukovany - atomerőmű
Hradec Karlové (Königgrätz)
Jablonec* – üveggyártás, autógyártás
Karlovy Vary (Karslbad)* – gyógyturizmus, kaolin, porcelángy., filmfesztivál
Kladno* – kohászat
Liberec 
Mlada Boleslav* – autógyártás (Skoda)
Most* - barnaszén
Olomouc (Olmütz) – gépipar, textilipar
Ostrava* – kohászat, gépipar, közlekedési csomópont
Plzen (Pilsen)* – sörgyártás, gépgyártás
Sokolov* – barnaszén-bányászat, vegyipar
Temelin – atomerőmű
Teplice 
Usti nad Laben 
Zlín* - cipőgyártás


    Dánia
Feröer-szk.
Fyn
Sjaelland
Grönland
Jylland
Øresund

    Koppenhága – főváros, K+F, gyógyszergyártás, elektrotechnika
Alborg – kohászat, kénsavgyártás
Arhus – járműgyártás, élelmiszeripar
Esbjerg – halászat, halfeldolgozás
Helsingør 
Nuuk (Godthab) – Grönland fővárosa
Odense  
Roskilde  
Viborg 
Torshavn – a Feröer-szk. fővárosa 


    Észtország
Tallin – főváros, gépgyártás, egykori Hanza város, finn bevásárló-turizmus
Tartu 
Parnu – kikötőváros, halászat


Fehéroroszország (Belorusszia)
Minszk – főváros, gépipar, textilipar, cukorgyártás
Boriszov – favegyészet, faipar
Breszt – textilipar, élelmiszeripar
Gomel
Orsa
Vityebszk


    Finnország
    Lappföld

    Helsinki* - főváros, hajógyártás, porcelángyártás, gépgyártás
Espoo – a Nokia központja
Kemi 
Kotka – fafeldolgozás, papíripar
Lahti – fafeldolgozás, bútorgyártás, papíripar, gépgyártás
Loviisa - atomerőmű
Oulu – K+F, vegyipar
Pori – gépgyártás, hajógyártás, nikkelkohászat
Porvoo – kőolaj-feldolgozás
Rovaniemi 
Tampere - textilipar
Turku – hajógyártás, textilipar, malomipar


    Franciaország
Aquitania
Bretagne*
Burgundia
Champagne*
Cote d’Azur
Elzász*
Garrone*
Gascoigne
Ile de France*
Loire*
Lotharingia*
Massif Central (Francia-khg.)*
Normandia*
Provance
Rhone*
Riviéra*
Szajna*

    Párizs* - főváros, turizmus, pénzügyi, oktatási, kulturális-művészeti központ
Ajaccio – Korzika székhelye, Napóleon szülővárosa, turizmus
Amiens
Avignon
Bastia
Bayonne
Biarritz - turizmus
Bordeaux* - kikötő, kikötői iparágak, autógyártás (Ford)
Boulogne
Brest – katonai kikötő
Caën
Calais
Cannes – K+F (Sophia-Antipolis), filmfesztivál
Cayenne – Francia Guyana fővárosa
Chamonix
Dijon – élelmiszeripar (mustár), fémfeldolgozás
Dunquerque* - kikötőváros, kőolaj-finomítás
Grenoble* - technopolisz; K+F központ
Kourou – európai űrközpont, műholdak fellövése (Fr. Guyana)
Le Havre* - kikötő, kőolaj-feldolgozás
Le Mans – autógyártás, 24 órás autóverseny
Les Baux
Lille* - textilipar, gépipar, vasúti csomópont
Lourdes – vallási központ, zarándokhely
Lyon* - textilipar, gépipar, elektronika
Marseille* - kikötő, kőolaj-feldolgozás, kohászat
Metz
Montpellier – K+F, elektronika (IBM), biotechnológia
Nancy – kohászat, gépgyártás, K+F
Nantes* - kikötőváros, kőolaj-feldolgozás, színesfémkohászat, elektronikai ipar
Nizza (Nice)* 
Orléans
Poitiers
Reims – pezsgőgyártás, turizmus
Rennes
Rouen*
St. Etienne
St. Malo
St. Nazaire – Nantes előkikötője, hajógyártás
Strasbourg* - az Európai Parlament székhelye, textilipar, élelmiszeripar
Toulon
Toulouse* - repülőgépgyártás (Airbus), űrkutatás, elektronika
Verdun
Vichy


    Görögország
Attika
Peloponészosz
    Kréta
Korfu (Kerkira)
Macedónia
    Szantorini
Trakia

    Athén – főváros, turizmus
Iraklion
Kerkira
Knosszosz
Korinthosz
Lárissza  - textilipar, bőripar, élelmiszeripar
Mykene
Olimpia
Patrasz – élelmiszeripar, halfeldolgozás, textilipar
Pireusz – Athén kikötője
Ródosz
Thesszaloniki – kult. és okt. kp, az „észak fővárosa”


    Grúzia
Abházia

Tbiliszi – főváros, gépipar, gyapjúipar, okt. és kult. kp. 
Batumi – kikötő, kőolaj-feldolgozás, gépgyártás, turizmus
Szuhumi - turizmus
Kutaiszi - kohászat, gépipar, textilipar
    

    Hollandia
Friesland
Fríz-szk.
Randstad*
Zeeland
IJsel-tó*

Hága* – főváros, királyi székhely
Amszterdam* – főváros, élelmiszeripar, pénzügyi és kereskedelmi központ, gépipar
Breda 
Edam
Eindhoven* – elektronika (Philips), járműgyártás (DAF), 
Gouda
Groningen* – földgázvegyészet, alumíniumkohászat
Haarlem
Ijmuiden - kohászat
Maastricht – EU-alapszerződés színhelye
Rotterdam* – a világ egyik legforgalmasabb kikötője (Európában az első), kőolaj-finomítás, hajógyártás, élelmiszeripar, egyéb kikötői iparágak
Utrecht – közlekedési csomópont, oktatás, vasúti járműgyártás


    Horvátország
Isztria
Szlavónia
Dalmácia
Krajina

Zágráb* - főváros, fémfeldolgozás, konzervgyártás, elektrotechnika
Dubrovnik (Ragusa)* - turizmus
Eszék (Osijek)
Fiume (Rijeka)* - kikötő, az Adria kőolajvezeték kiindulópontja, vegyipar
Károlyváros (Karlovac)
Opatija (Abbázia)
Ploče (volt Kardeljevo)
Pula
Šibenik
Sisek (Sisak)
Slavonski Brod
Split* - kikötő, turizmus, vegyipar, hajógyártás
Varasd (Varaždin) - textilipar
Zadar


    Izland
    Hekla
    
    Reykjavík – főváros, turizmus, halfeldolgozás, a lakosság 40%-a itt él.


    Írország
    Shannon
    
    Dublin* – főváros, a szolgáltatások központja, ipari kp.
Cork – textilipar, kőolaj-finomítás, gépgyártás
Galway
Limerick - kikötő
Shannon – „Shannon Légikikötő Fejlesztési Társaság”: vámmentes ipari park


    Szerbia és Montenegro
Szerbia*
Montenegro (Crna Gora)*
Bánát
Szandzsák
Szerémség
Duna*
Száva*
Dinári-hg.*
Vajdaság (Vojvodina)*
Bácska
    Koszovó*

Belgrád (Beograd)* – főváros, az ország ipari termelésének felét adja
Bar
Bor – rézbányászat és feldolgozás
Horgos (Horgoš)
Kotor 
Kragujevac* – hadiipar, szeszgyártás, autógyártás (Zastava)
Niš – közlekedési csomópont, gépgyártás
Novi Pazar
Pancsova (Pančevo) - kőolajfinomítás
Podgorica (volt Titograd) – Montenegro fővárosa, textilipar, faipar
Priština* – Koszovó székhelye
Szabadka (Subotica)* – a legnagyobb magyar közösség Jugoszláviában
Újvidék (Novi Sad)* - kőolajfinomítás
Zenta


    Lengyelország
Visszatért Területek
Szilézia*
Lengyel-középhegység*
Galícia
Mazovia
    Szudéták*
Visztula*
Kárpátok*
Odera
Nys (Neisse)
Warta
Korridor
Odera
Mazuria*

Warszava (Varsó)* – főváros, gépipar, élelmiszeripar, nyomdaipar
Bielsko-Biała* - autógyártás (Polski Fiat)
Gdańsk (Danzig)* – kikötő, egykori Hanza-város, kőolaj-finomítás, a Szolidaritás szakszervezet „szülőhelye”
Gdynia 
Głiwice (Gleiwitz)* - autógyártás (General Motors)
Inowrocłav
Katowice* – kohászat, gépgyártás
Kraków (Krakkó)* – egykori főváros, királyi székhely (Wawel), oktatás (Jagelló Egyetem), turizmus
Łódź* - textilipar, textilipari gépek gyártása, közlekedési központ
Lublin* – autógyár (Daewoo), oktatási kp.
Nowa Huta* - kohászat
Oświęcim (Auschwitz), 
Płock* ¬¬- kőolaj-finomítás, vegyipar
Poznań – gépgyártás, vegyipar, élelmiszeripar
Radom
Sopot
Szczecin (Stettin)* – kikötő, kikötői iparágak (vegyipar, hajógyártás, élelmiszeripar stb.)
Toruń
Wrocław (Breslau, Boroszló) 
Zakopane 


    Lettország
Riga – főváros, egykori Hanza város, kikötő, élelmiszeripar, vegyipar
Daugavpils 
Liepaja – acélipar, gépgyártás, halászkikötő
Ventspils - kőolajkikötő


    Liechenstein
    Vaduz – főváros, turizmus, off-shore központ


    Litvánia
Vilnius – főváros, gépipar, faipar, az ország ipari termelésének 40%-a
Ignalina – atomerőmű
Kaunas 
Klajpeda – Litvánia egyetlen tengeri kikötője, hajógyártás, halászat, halfeldolgozás


    Luxemburg
    Luxembourg – főváros, Európai Parlament titkársága, az EU bírósága, számvevőszéke, pénzügyi és statisztikai intézményei, 


    Macedónia
Skopje – főváros, fafeldolgozás, élelmiszeripar, kohászat
Bitola 
Prilep 
Tetovo


    Málta
    La Valetta - főváros


    Moldova
Kisinyov (Chişinău) – főváros, traktorgyártás
Belci
Tiraspol


    Monaco
Monaco
Monte Carlo


    Nagy-Britannia és Észak Írország Egyesült Királyság
Fekete vidék*
Lancashire
Gibraltár
Yorkshire
Man-sziget
Csatorna-szk.
Highlands*
Loch Ness
Temze*
Orkney-szk.*
Shetland-szk.*
Pennine*

    Anglia
    London* - főváros, Európa legnagyobb pénzügyi-kereskedelmi központja, kikötőváros, sokoldalú ipar
Birmingham* - acélgyártás, színesfém-feldolgozás, gépgyártás, egyházi központ
Blackburn
Bradford
Brighton
Bristol
Cambridge* 
Canterburry – az anglikán egyház központja (érsekség)
Coventry* - gépgyártás, gumiipar (Dunlop), elektronikai ipar
Derby
Dover*
Gibraltár – katonai bázis
Halifax
Hastings 
Leeds* - elektronikai ipar, textilipar
Leicester
Liverpool* - kikötőváros, kőolaj-feldolgozás, élelmiszeripar
Manchester* - textilipar, vegyipar, gépgyártás
Middlesbrough
Newcastle* - kikötőváros, nehézipari központ
Nottingham
Oxford* 
Plymouth – hadikikötő, repülőgépgyártás
Portsmouth
Sheffield* - kohászat, fémfeldolgozás
Stoke-on-Trent*
Southampton - hajógyártás
Sunderland

    Skócia
Edinburgh* - Skócia fővárosa, térképgyártás, nyomdaipar
Aberdeen*
Dundee
Glasgow* - gépgyártás, kohászat, hajógyártás, whiskygyártás
Inverness

    Wales
Cardiff* - Wales fővárosa, kikötő, autógyártás (Rover)
Newport
Port Talbot* - kohászat
Swansea* - kőolajkikötő, acélgyártás

    Észak-Írország (Ulster)
Belfast – Észak-Írország fővárosa, kikötő, gépgyártás, kikötői iparágak
Londonderry


Németország
    Mitteland-csatorna*
Kieli-csatorna*
Mecklenburgi-tóhátság*
Rajna*
Duna-Rajna-Majna-csatorna*
Német-középhegység*
Mosel*
Ruhr-vidék*

    Berlin* - főváros, elektronika (Siemens), K+F, műszergyártás, gyógyszergyártás

    Niedersachsen (Alsó-Szászország)
    Hannover* - tartományi székhely, traktorgyártás, autógy., kulturális központ, 2000-es világkiállítás
Göttingen – egyetemi város
Wilhelmshaven – Németország 2. legforgalmasabb kikötője
Wolfsburg* - autógyártás (Volkswagen)

    Schleswig-Holstein
    Kiel – katonai kikötő, hadiipar, halfeldolgozás
Lübeck* - kikötőváros, vegyészet, nehézipar, turizmus

    Nordrhein-Westfalen (Észak-Rajna-Vesztfália)
    Düsseldorf – tartományi székhely, hadiipar, elektronika, gépgyártás
Aachen 
Dortmund* - kohászat, sörgyártás (DAB), gépipar
Bochum* - autógyártás (Opel), elektronika
Bonn* - volt főváros
Duisburg* - Európa legnagyobb forgalmú belvízi kikötője, kohászat (Thyssen), vegyipar
Essen – gépipar, hadiipar
Köln* - autógyártás (Ford), 
Mönchengladbach
Solingen – finomacéláru-gyártás (kések, ollók)
Wuppertal

    Hessen
    Wiesbaden – tartományi székhely, gyógyfürdő, vegyipar (Hoechst)
Darmstadt
Frankfurt am Main* - Európa egyik legnagyobb pénzügyi központja (tőzsde), kult. kp. (könyvvásár), vegyipar, autógyártás (Opel), Európa 2. legforgalmasabb légikikötője
Kassel

    Rheinland-Pfalz (Rajna-vidék-Pfalz)
    Mainz - tartományi székhely
Koblenz
Ludwigshafen* - vegyipar (BASF)
Trier

    Saarland (Saar-vidék)*
    Saarbrücken* – tartományi székhely, gépgyártás, vegyipar

    Baden-Württemberg
    Stuttgart* - tartományi székhely, autógyártás (Porsche, Mercedes), elektronika (Bosch), sokoldalú feldolgozóipar
Freiburg
Heidelberg – a reformáció központja, egyetemi város
Karlsruhe - K+F, közlekedési csomópont
Mannheim* - kőolaj-feldolgozás, mezőgazdasági gépgyártás, élelmiszeripar
Ulm

    Bayern (Bajorország)*
    München* - tartományi székhely, autógyártás (BMW), elektronika (Siemens), repülőgépgyártás, hadiipar (Messerschmitt), sörgyártás, sörfesztivál (Oktoberfest)
Augsburg
Bayreuth
Garmisch-Partenkirchen - turizmus
Ingolstadt – autógyártás (Audi), vegyipar
Nürnberg
Passau
Regensburg – a Duna-hajózás kezdőpontja

    Brandenburg
    Potsdam - tartományi székhely

    Mecklenburg-Vorpommern (Mecklenburg-Elő-Pomeránia)
    Schwerin - tartományi székhely
Rostock* kikötő, hajógyártás, kőolaj-feldolgozás, halfeldolgozás

    Sachsen (Szászország)
    Drezda* - tartományi székhely, félvezetőgyártás, szoftvergyártás, autógyártás (Volkswagen)
Chemnitz* - textilipar, textilipari gépgyártás
Lipcse* - gépgyártás, pénzügyi központ, nyomdaipar
Meissen - porcelángyártás

    Sachsen-Anhalt (Szász-Annhalt)
    Magdeburg - tartományi székhely
Halle* - vegyészet, vegyipari berendezések gyártása, biotechnológia

    Thüringen (Türingia)
    Erfurt – tartományi székhely
Eisenach
Jena – optikai és finommechanikai ipar
Weimar – turizmus, kult. kp.

Bréma (+Bremerhaven)* - tartományi rangú város, egykori Hanza-város, kikötő, kohászat
    Hamburg* - tartományi rangú város, egykori Hanza-város, kikötő, hajógyártás, élelmiszeripar


    Norvégia
Svalbard (Spitzbergák)

    Oslo* - főváros
Bergen – hajógyártás, halászat, textilipar
Drammen - papírgyártás
Hammerfest – a Föld legészakibb fekvésű városa
Kristiansand – nikkel- és rézkohászat
Lillehammer
Narvik* - a svéd vasérc legfontosabb kiviteli kikötője
Stavanger – konzervipar, halfeldolgozás, kőolajfúró berendezések gyártása
Tromsö
Trondheim – hajógyártás, élelmiszeripar, halászat


    Olaszország
„Első Olaszország”
„Második Olaszország”
„Harmadik Olaszország”
„Ancona-fal”
Calabria
Capri
Comoi-tó
Elba
Emilia-Romagna
Etna*
Friuli-Venezia Giulia
Garda-tó
Lago Maggiore
Lazio
Liguria
Lombardia
Messinai-szoros
Mezzogiorno
Piemonte
Pó*
Riviéra*
Stromboli*
Szardinia (Sardegna)*
Toscana
Trentino-Alto-Adige
Valle d’Aosta
Veneto
Vezúv*

    Róma* – főváros, turizmus, FAO központ, Vatikán, filmgyártás (Cinecittá)
Ancona
Aosta
Assisi 
Augusta* - kohászat
Bari
Bergamo
Bologna 
Bolzano
Brescia
Brindisi* - vegyipar
Cagliari - kőolaj-finomító
Carrara - márvány
Catania
Ferrara
Firenze – turizmus, bőr- és cipőipar, gépgyártás
Foggia
Genova* - kőolaj-finomító, kikötőváros, kohászat, hajógyártás
Ivrea – műszergyártás (Olivetti)
La Spezia – kőolaj-finomító
Livorno - kőolaj-finomító, halászat
Messina - kőolaj-finomító
Milánó (Milano)* – az ország legjelentősebb ipari koncentrációja; kőolaj-finomító, gépgyártás, kohászat, turizmus
Modena
Monza – Forma 1
Nápoly (Napoli)* - kőolaj-finomító, gépgyártás, turizmus
Padova
Palermo – kikötő, gépipar
Parma – élelmiszeripar (Parmalat, sonka)
Perugia
Piombino - kohászat
Pisa - turizmus
Ravenna - kőolaj-finomító, turizmus
Reggio di Calabria - élelmiszeripar
Rimini
San Remo – táncdalfesztivál, virágtermesztés
Savona
Siracusa ¬- kőolaj-finomító, vegyipar
Taranto* - kohászat
Tarvisio 
Torino* – autógyártás (FIAT), kohászat, gépgyártás
Trieszt - kőolaj-finomító, gépgyártás, kikötőjét Magyarország is használja
Udine
Velence (Venezia)* – turizmus, filmfesztivál
Verona
Vicenza


Oroszország
Altáj-hegyvidék
Angara*
Bajkál-tó*
Baskíria
Burjátföld
Csecsenföld
Csuvasföld
Dagesztán
Don*
Észak-Oszétia
Ingusföld
Jakutföld
Jenyiszej*
Karacsáj- és Cserkeszföld
Karélia
Kaszpi-tó*
Kola-fsz.*
Komiföld
Mariföld
Mordvinföld
Ob*
Pecsora-medence*
Szibéria*
Tatárföld
Udmurtföld
Urál*
Volga*

Moszkva* - főváros, sokoldalú ipari központ: gépipar, autógyártás, vegyipar, konfekcióipar, élelmiszeripar
Abakan
Acsinszk – barnaszén-bányászat
Arhangelszk* - fafeldolgozás, halfeldolgozás
Asztrahány – halfeldolgozás 
Barnaul
Birobidzsán – a Zsidó Autonóm Terület fővárosa
Bratszk* - vízirőmű, alumíniumkohászat, faipar
Csebokszari
Cseljabinszk* - kohászat, színesfém-feldolgozás
Csita – közlekedési kp., gépipar, gyapjúfeldolgozás
Groznij
Habarovszk – K+F, közl. kp. (vasút, légikikötő), gépgyártás
Irkutszk* - vízerőmű, színesfém-feldolgozás, kőolaj-finomítás
Ivanovo* - textilipar
Izsevszk
Jakutszk
Jaroszlavl* - textilipar, vegyipar, gépipar
Jekatyerinburg (Szverdlovszk)* - bányagépgyártás, vegyipar, szerszámgépgyártás
Joskar-Ola
Kalinyingrád – vámszabad terület, Oroszország egyik legjelentősebb kikötője
Kanszk
Kazan
Kemerovo
Krasznodar – élelmiszeripar (étolaj)
Krasznojarszk* - szeszipar (vodkagyártás), bútoripar, sokoldalú gépgyártás
Kurszk* - vasércbányászat, kohászat
Magnyitogorszk  - vaskohászat
Mahacskala – turizmus, vegyipar (kőolaj), textil- és élelmiszeripar
Minuszinszk
Murmanszk* - az északi-tengeri flotta egész évben fagymentes kikötője, a hideg égöv legnagyobb városa
Norilszk – réz, nikkel, ritkafémek bányászata
Novgorod – vegyipar, idegenforgalom
Novokuznyeck – vasipar (nevének jelentése: „Új kovács”)
Novoszibirszk – a legnagyobb szibériai légikikötő, elektronikai, híradástechnikai ipar, K+F
Nyizsnyij Novgorod* (Gorkij) – az egyik legnagyobb ipari központ (hajógyártás, üveggyártás, gépipar), kereskedelmi központ
Nyizsnij Tagil - vasfeldolgozás
Ohotszk
Ojmjakon
Omszk* - malomipar, bőripar, petrolkémiai ipar, 
Orenburg – a szibériai gázvezetékek gyűjtőállomása
Perm* - vegyipar (só, kőolaj), vasúti csomópont
Rjazany
Rosztov-na-Donu – a szénbányászat központja, vegyipar
Szamara* (Kujbisev) – gépipar, malomipar, sörgyártás (Zsiguli sör)
Szaranszk
Szaratov* - gépgyártás, vegyipar (földgáz-alapú)
Szentpétervár* - K+F, hajógyártás, gépgyártás, közl. kp. 
Sziktivkár – fafeldolgozás, faipari gépgyártás
Szimbirszk
Szmolenszk
Sztarij-Oszkol* - kohászat
Szocsi - turizmus
Tambov
Togliatti – autógyártás (VAZ: Lada), vegyipar (műtrágya-gyártás, ammónia)
Tomszk
Tula
Tyumeny – olaj– és földgázipar
Ufa
Ulan-Ude
Uszty-Ilimszk* - vízierőmű
Verhojanszk
Vlagyikavkaz – színesfém-feldolgozás
Vlagyimír – itt koronázták az orosz cárokat
Vlagyivosztok* - halfeldolgozás, hajógyártás, gyógyszergyártás, a Transzszibériai vasút végállomása
Volgodonszk*
Volgográd* - alumíniumkohászat, vízierőmű, hajógyártás
Vologda
Vorkuta – szénbányászati központ
Voronyezs – repülőgépgyártás (TU-144), gépgyártás, vegyipar


    Örményország
Ararát
Szevan-tó

Jereván – főváros, gépipar, kultúra (Matenadaran könyvtár)


    Portugália
    Madeira*
Azori-szk.*

    Lisszabon* – főváros, a külföldi tőke 80%-a, fémfeldolgozás, K+F, sokoldalú ipari központ
Coimbra 
Estoril – turizmus, Forma 1
Faro
Porto* – gépgyártás, kikötő, hajógyártás
Setubal - halfeldolgozás
Sines


    Románia
Bánság (Bánát, Temesköz)*
Dobrudzsa*
Duna-Fekete-tenger-csatorna*
Erdély*
Maros*
Mezőség
Moldva*
Havasalföld*
Munténia
Olt*
Olténia
Regát
Szamos*
Székelyföld*
Kárpátok*
Temes
Vaskapu*
Zsil*

Bucureşti (Bukarest)* - főváros, gépgyártás, vegyipar, textilipar
Arad*
Bákó (Bacău)
Beszterce (Bistriţa)
Borszék (Borsec)
Brăila* - nádfeldolgozás
Brassó (Braşov)* - Románia 2. legnagyobb ipari központja, gépgyártás, turizmus, szász lakosság
Constanţa* - Románia tengeri kapuja, a Duna-Fekete-tenger-csatorna végpontja, hajógyártás
Craiova* - autógyártás (Oltcit, ma Daewoo), hőerőmű, gépipar, vegyipar
Csíkszereda (Miercurea Ciuc)*
Déva
Galaţi* - kohászat, hajógyártás
Herkulesfürdő (Băile Herculane)
Iaşi* - gépgyártás, gyógyszeripar, élelmiszeripar, textilipar
Kolozsvár (Cluj-Napoca)* – Babes-Bolyai Egyetem, „Erdély fővárosa”, magyar konzulátus, gépgyártás
Kürtös (Curtici)
Marosvásárhely (Tîrgu Mureş)* - a földgázbányászat központja, vegyipar (só, földgáz), az erdélyi magyarság egyik kulturális központja
Nagybánya (Baia Mare) – színes- és nemesfém-bányászat, illetve feldolgozás
Nagylak (Nădlac)
Nagyszeben (Sibiu)
Nagyvárad (Oradea)* - timföldgyár
Petrozsény (Petroşani) – szénbányászati központ
Piteşti* - autógyártás (Dacia, ma Renault)
Ploieşti* - olajipar
Resica (Reşiţa)
Segesvár (Sighişoara)
Sepsiszentgyörgy (Sfîntu Gheorghe )*
Sinaia
Slatina – Románia egyetlen alumíniumkohója
Szatmárnémeti (Satu Mare)
Székelyudvarhely (Odorheiu Secuiesc)
Szováta (Sovata)
Temesvár (Timişoara)* - gépipar, élelmiszeripar
Torda (Turda)* - cementgyártás, turizmus
Tulcea - timföldgyártás
Tusnádfürdő (Băile Tuşnad)
Vajdahunyad (Hunedoara)
Zilah (Zalău)


    San Marino
    San Marino - főváros


    Spanyolország
Andalúzia
Aragónia
Asztúria*
Baleái-szk.*
Baszkföld*
Cantabria
Costa Brava
Costa del Sol
Ebro
Extremadura
Galícia
Guadalquivir
Kanári-szk.*
Kantábria
Kantabriai-hg.*
Kasztília-La Mancha (Új-Kasztília)
Kasztília-León (Ó-Kasztília)
Katalónia
Mezeta*
Navarra
Pireneusok*

    Madrid* - főváros, királyi székhely, közl. kp., turizmus (Prado) okt. és kult. kp. Finommechanikai ipar, gyógyszeripar
Barcelona* - kikötőváros, Katalónia székhelye, vegyészet, gépipar, textilipar, autógyártás, turizmus (pl.: La Sagrada Familia székesegyház, Gaudí más épületei)
Bilbao* - kohászat, gépgyártás, vegyipar
Cadiz – turizmus, hajógyártás
Ceuta
Granada – autógyártás (Ford), turizmus (mór emlékek)
Gijón* - kikötőváros, kohászat, gépgyártás, hajógy.
Ibiza
Irún – vasúti határátkelőhely
Jerez de Frontera - borászat
La Coruna – kikötői iparágak, alumíniumkohászat, gépgy.
Las Palmas
Malaga – turizmus, borászat, kikötőváros, fémfeldolgozás
Melilla 
Murcia* - élelmiszeripar, regionális kp.
Oviedo* - gépgy., vegyipar, üveggyártás, Asztúria székhelye
Palma de Mallorca - turizmus
Pamplona – Navarra székhelye, okt. kp., utcai bikafuttatás
Salamanca
Santander – vegyipar, kohászat, kikötőváros
Santiago de Compostela – Galícia székhelye, vallási zarándokhely
Sevilla – kulturális kp., turizmus, modern feldolgozóipar, dohánygy.
Tarragona – kikötőváros, kőolajfinomítás
Toledo – egykori főváros, egyházi kp., acélgy. (toledoi kardok), turizmus
Tenerife
Valencia* - turizmus, kikötő, nehézipar, élelmiszeripar, selyemszövés
Valladolid – élelmiszeripar, autógy., alumíniumkohászat
Vigo 
Vitoria – Baszkföld központja, autógyártás
Zaragoza – Aragónia központja, autógyártás (SEAT), élelmiszer- és textilipar (cukorgy.)


    Svájc
    Bern* - főváros, nemzetközi intézmények székhelye, precíziós gépgyártás, óragyártás, tejcsokoládé-gyártás
Baden
Basel* - a Rajna-hajózás végpontja, vegyipar
Davos - turizmus
Fribourg
Genf* - nemzetközi intézmények (Vöröskereszt, WHO, ENSZ, WTO, ILO, EFTA, stb), turizmus
Lausanne – a Nemzetközi Olimpiai Bizottság székhelye, tejcsokoládé-gyártás, sörgyártás
Locarno
Lugano
Luzern
Montreaux
Neuchatel
Schaffhausen – óragyártás, alumínium- és acélipar
St. Gallen
St. Moritz - turizmus
Winterthur
Zürich* - az ország legnagyobb ipari központja, elektronika, gépgyártás, bankközpont


    Svédország
    Gotland
Lappföld

    Stockholm* - főváros, K+F, gyógyszergyártás, gépgyártás (Electrolux, Eriksson), Nobel-díj átadás
Esklistuna – finomacéláru-gyártás
Gällivare* - vasércbányászat
Göteborg* - csapágygyártás (SKF), autógyártás (Volvo), kőolaj-feldolgozás, Svédország legnagyobb kikötője
Helsingborg
Jönköping - gyufagyártás
Kiruna* - vasércbányászat
Lulea
Lund – K+F, egyetem
Malmö*– élelmiszeripar, vegyipar
Norrköping – textilipar, papírgyártás
Örebro 
Södertalje – SAAB-Scania teherautógyártás
Sundsvall
Trelleborg
Trollhattan – járműgyártás (Saab, Nohab mozdony), kohászat
Uppsala
Västerås – rézkohászat, elektrotechnika, erőművi berendezések gyártása


    Szlovákia
Csallóköz*
Tátra*
Duna*
Szepesség
Szlovák-érchegység (Gömör-Szepesi –érchegység)*
Vág*
Garam*
Ipoly*

Pozsony (Bratislava)* - főváros, turizmus, kőolaj-finomítás (Slovnaft), dunai kikötő, gépkocsigy. (VW)
Apátszentmihály (Jaslovské Bohunice) - atomerőmű
Besztercebánya (Banská Bistrica)* - hadiipar, cementgy., faipar, turizmus
Bős (Gabčíkovo) – vízlépcső
Dobsina – turizmus (jégbarlang)
Dunaszerdahely (Dunajská Streda)
Eperjes (Prešov)
Kassa (Košice)* - kohászat, gépgyártás, okt. és kult. kp., turizmus (Szt. Erzsébet dóm)
Komárom (Komarno)*
Körmöcbánya (Kremnica) – pénzverde, turizmus
Léva (Levice)
Losonc (Lučenec)
Mohi (Mochovce) - atomerőmű
Nagyszombat (Trnava) – érsekség, gépipar
Nyitra (Nitra) – élelmiszeripar, vegy- és gépipar, magyar nyelvű tanárképzés
Párkány (Štúrovo) – papírgyár, határátkelő (Esztergom, Mária Valéria híd)
Pöstyén (Piestany) - gyógyfürdő
Rózsahegy (Ružomberok)
Rozsnyó (Rožňava) – a magnezitbányászat központja
Selmecbánya (Banská Stiavnica) 
Zólyom (Zvolen)
Zsolna (Zilina)* - textilipar, vasúti csomópont, hadiipar


Szlovénia
Ljubljana* - főváros, gyógyszergyártás, bőr-, textil és papíripar
Krsko - atomerőmű
Maribor* - közlekedési eszközök gyártása
Postojna
Koper – hazánk által is használt kikötő


    Ukrajna
Kárpátalja
Dnyeper
Donyeci-medence*
Galícia
Krím-fsz.

Kijiv (Kijev)* - főváros, gépipar, vegyipar, textil- és élelmiszeripar, 
Csernobil
Csop – vasúti határátkelő Magyarország felé, Záhony „párja”
Donyeck* - vaskohászat, gépgyártás, szénvegyészet
Harkov* -gépipar (traktorgyártás, turbinagyártás), élelmiszeripar, vegyipar
Jalta – turizmus, a második világháború végén nagyhatalmi konferencia színhelye
Kercs*
Krivoj Rog* - vasércbányászati kp., kohászat, gépgyártás
Lviv (Lvov, Lemberg) 
Makajevka* - kohászat, vegyészet
Munkács (Munkacsevo) 
Odessza* - kikötő, vegyipar (szuperfoszfát), gépipar, malomipar, turizmus, Szeged testvérvárosa
Szevasztopol – az orosz és az ukrán fekete-tengeri flotta központja
Szimferopol 
Szocsi - turizmus
Ungvár (Uzsgorod) 
Zsitomir


Vatikán




Európai Unió

kialakulás okai:
A termelési költségeket a legtöbb iparágban az üzemek méreteinek növelésével vagy sorozatgyártással, fokozott szakosodással lehet csökkenteni. Ehhez azonban nagy felvevőpiacra van szükség.
A csúcstechnológiát képviselő iparágai kutatási költségeit csak olyan hatalmas vállalatok képesek előteremteni, amelyek több országban is tevékenykednek. A nagyszabású tudományos programok a kisebb országok között az állami szintű együttműködést is megköveteli.
A korábban kialakult szoros gazdasági kapcsolatok (Németország Ruhr-vidéki feketekőszén – Franciaország lotaringiai vasérc)
Az Amerikai Egyesült Államok gazdaságilag megerősödött és megnőtt a befolyása a nyugat-európai piacra, és annak idején a Szovjetunió katonai ereje is kihívást jelentett. Mindez a térség országai összefogását sürgette és hívta életre.

Az Európai Unió a három szervezetből álló Európai Közösségekre alapulva jött létre. Az Európai Közösségeket hat ország - Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg - alapította. 
A második világháború utáni években néhány európai állam elhatározta, hogy megakadályozza újabb háborúk kitörését Európában. 1950-ben Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet, a francia Tervhivatal elnöke azt javasolták, hogy Franciaország és Németország acél- és széntermelését közösen ellenőrizzék (ez a két nyersanyag nélkülözhetetlen a háborúhoz). A két francia politikus terveinek megfelelően 1951-ben megalakult az Európai Szén- és Acélközösség, melyhez Németországon és Franciaországon kívül csatlakozott Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg is. Ezzel létrejött az Európai Közösségek első tagja. 
 
Az Európai Szén- és Acélközösség sikerein felbuzdulva, a tagországok 1957-ben, Rómában megalapították a gazdasági együttműködés erősítését és a kereskedelmi korlátozások megszüntetését szolgáló Európai Gazdasági Közösséget. Az Európai Gazdasági Közösség, más néven Közös Piac létrejöttével, megalakult az Európai Közösségek második tagja. 
 
Az Európai Közösségek harmadik tagja, az Európai Atomenergia Közösség (Euratom) szintén 1957-ben alakult meg. Ennek célja az atomenergia békés felhasználására való törekvés.
 
Az Európai Közösségeket egyéb együttműködési területekkel bővítették ki, majd 1992-ben a Maastrichti Szerződés aláírásával megalakult az Európai Unió. Az Európai Unió alapja az ún. három pillér. Az első pillért az Európai Közösségek alkotják, a második pillér a közös kül- és biztonságpolitika, a harmadik pillér a  a bel- és igazságügyi együttműködés. Mivel a szerződés 1993. november 1-jén lépett hatályba, ettől a dátumtól kezdve nevezzük a szervezetet Európai Uniónak. 
Magyarország 1991-ben kötött társulási szerződést az Európai Unióval, amelyet Európa Megállapodásnak is nevezünk. Magyarország 1994-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét és a felvételi tárgyalásokat 2002. december 13-án zárták le Koppenhágában. A felvételi tárgyalások eredményeképp, Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. 
Az Európai Uniónak jelenenleg 25  tagja van. A különböző országok a szervezet megalakulása óta folyamatosan csatlakoztak az EU-hoz. 

Az EU mezőgazdaságának sajátosságai

Olaszország:
    növényytermesztés:
szántók:    búza – mindenhol
            kukorica – északon
    cukorrépa – Pó-síkság
        rizs
    mediterrán növények: szőlő – bor
                    olajbogyó
                               citrusfélék (kivitel)
    állattenyésztés:
szarvasmarha, sertés – észak
        juh, kecske, szamár, öszvér – dél
    halászat: behozatalra szorul
Anglia:
    termelés farmokon
növénytermesztés:
    állattenyésztést támogatja
    árpa, burgonya: élelmezés, takarmányozás
    árpa: szeszipar (whisky, sör)
    szántóföldek: búza (terméshozama első a világon -> felesleg)
    nagyvárosok környékén: kertgazdálkodás -> friss gyümölcs, zöldség
állattenyésztés:
    szarvasmarha – óceáni éghajlat miatt egész évben zöld legelők
    juh – textilipar nyersanyaga, húsát is fogyasztják
    hússertés, pulyka
tengeri halászat:
    jelentőssége csökken – behozatal


                           


Közép-Európa (Németország, Ausztria, Szlovákia, Románia, Csehország)

Ausztria
Domborzat és népesség
Fővárosa Bécs
Szomszédai Szlovákia, Csehország, Németország, Liechtenstein, Svájc, Olaszország, Szlovénia és Magyarország
Keleti-Alpok láncai, Grazi- és Bécsi medence
Hegyvidéki éghajlat az Alpokban, nedves kontinentális a medencékben
Legjelentősebb folyója a Duna
Lakói a német nyelvet beszélő osztrákok, a kisebbségek elenyészők
Bányászat és ipar
Energiahordozó-készletei szűkösek
Kevés barnakőszén és szénhidrogén bányászat
Jelentős a vízi energia kihasználása
Atomerőműve nincs
Vasércbányászat
Eisenerz
Ólom- és cinkérc
Inn völgye
Világviszonylatban is jelentős magnezitbányászat (export)
Kősó
Salzburg környéke
Grafit
Vas- és acélkohászat (export)
Mura völgye és Linzi-medence
Alumíniumkohászat behozott anyagból
Gépgyártás
Mura völgye és Bécs
Hajó- és vagongyártás
Linz
Szerszámgépgyártás
Graz
Vegyipar
Bécs és Linz
Fa-és papíripar (export)
Mezőgazdaság
Az állattenyésztés sokkal jelentősebb
Az Alpokban alpi tehenészet
A medencékben istállózó állattartás
Rozs, búza, cukorrépa, burgonya
Medencék
Alma, szőlő
Fertő-tó vidéke
Idegenforgalom és közlekedés
Fontos az idegenforgalom
Korszerű úthálózat
Jelentős a dunai hajózás
Schewatnál nemzetközi repülőtér

Szlovákia
Domborzat és népesség
Fővárosa Pozsony
Szomszédai Ausztria, Csehország, Lengyelország, Ukrajna és Magyarország
Északnyugati-Kárpátok, Dunamenti-alföld
Hegyvidéki és nedves kontinentális éghajlat
Vág és Garam nagy vízkészlete
Népsűrűsége egyenetlen
Bányászat és ipar
Energiahordozókban igen szegény
Jelentős barnakőszénbányászat
Vízierőművek, Mohi atomerőmű
Ásványi nyersanyagokban is szegény
Vas- és acélkohászat 
Kassa
Gépgyártás
Pozsony és Kassa
Vegyipar
Pozsony
Kiemelkedő textil-, bőr-, fa-, papíripar
Mezőgazdaság
Szinte csak a Dunamenti-alföldön
Búza, kukorica, cukorrépa, árpa, burgonya
Sertés, juh, szarvasmarha

Németország
Domborzat és népesség
Északon a Germán-alföld; Elbától nyugatra Nyugatnémet-alföld, keletre Keletnémet-alföld
A Nyugatnémet-alföld partján dűnesorok, marschföld, geest, végmorénák
A Keletnémet-alföld partja épülő lapospart, morénasáncok, tavak
Mecklenburgi-tóhátság, ősfolyamvölgyek
Variszkuszi eredetű a Német-középhegység, medencékkel és lépcsős vidékekkel
Fekete- és barnakőszéntelepek a Rajnai-palahegységben
Kősó-, kálisó- és barnakőszéntelepek a Harz-hegység lábainál
A Feket-erdőben ered a Duna
Sváb-bajor-medence tavakkal és kavicstakaróval
Délen az Alpok nyúlványai
Zugspitze (2966 m)
Éghajlata nedves kontinentális
Északon óceáni hatás, az Alpokban hegyvidéki
Legjelentősebb folyója a Rajna: bővizű és egyenletes vízjárású
További főbb folyók a Weser és az Elba
Tavakban gazdag
Európa második legnépesebb országa
99 % német
Népsűrűsége magas, a népesség területi elhelyezkedése egyenetlen
Szövetségi köztársaság 13 tartományból és 3 tartományi jogú városból
Bányászat és ipar
A világ harmadik ipari nagyhatalma
Fejlett energiagazdálkodás
Legnagyobb energiaforrása a kőszén
Feketekőszén
a Ruhr-vidéken és a Saar-vidéken
Barnakőszén bányászatában első a világon
Cottbus, Lipcse, Halle, Aachen és Köln vidéke
A barnakőszenet a hőerőművekben és a vegyiparban hasznosítják
Uránérc
Kőolajból és földgázból kisebb bányászata, behozatal
A villamos energia felét hőerőműkben állítják elő
Az áram egyharmadát atomerőművekben állítják elő
Vízi erőművek is vannak
Jó minőségű ércet importálnak
Kohászati központok
Bréma és Lübeck
A vas- és acéltermelés kétharmadát a Ruhr-vidék adja
kohászati központ Dortmund
Jelentős kohászat
a Saar-vidéken, Harz nyugati előterében, Eisenhüttenstadtban
Fejlett színesfémkohászat, számottevő ólom- és cinkércbányászat
központok a kikötőkben és Hamburgban
Behozott nyersanyagból alumíniumkohászat
Vezető ágazat a gépipar
A legjelentősebb iparág a járműgyártás
Személyautó-gyártása harmadik, teherautó- és autóbuszgyártása hetedik a világon
A járműgyártás központjai
Wolfsburg, Rüsselheim, Köln, München, Ingolstadt és Stuttgart
Japán után a második legnagyobb motorkerékpár-gyártó
A hajógyártás központjai:
Hamburg, Bréma, Lübeck és Kiel
Bányagépeket, vagonokat a Ruhr-vidéken, mozdonyokat a vasúti csomópontokban, mezőgazdasági gépeket a mezőgazdasági központokban gyártanak
Kiemelkedő az elektromos gépek és szerszámok, a híradástechnikai, illetve háztartási elektromos készülékek gyártása (Bosch, Siemens, Grundig)
Jelentős vegyipar
a Közép-Rajna-vidéken (Frankfurt am Main és Ludwigshafen)
a Ruhr-vidéken: Duisburgban, Levrekusenben, Kölnben és Düssledorfban, Halle és Lipcse térségében
Németország a Föld legnagyobb vegyipari exportőre
A textilipar import nyersanyagokat dolgoz fel, központjai Hamburg és Bréma
Mezőgazdaság
A mezőgazdaság fejlett, korszerű és jól gépesített
A legnagyobb ágazata a szarvasmarha-tenyésztés
Kiemelkedő sertés- és baromfitenyésztés
Rozs, búza, árpa
A világ egyik vezető sörgyártó hatalma
Burgonya, cukorrépa, takarmánynövények
Alma és borszőlő
Idegenforgalom és közlekedés
Közlekedési hálózata igen fejlett
Hálós szerkezetű hálózat, több csomóponttal
Korszerű úthálózat, Európa leghosszabb autópálya-hálózata
A vasútvonalak fele villamosított
Nagy szerepe van a tengeri és a folyami hajózásnak:
Hamburg és Bréma
Több nemzetközi repülőtér van, a legjelentősebb Frankfurt am Main-é

Román köztársaság

területe: 237 500 km2
lakossága: 23 200 000 fő
népsűrűség: 98fő/km2 
főváros: Bukarest

Természetföldrajz

Erélyi szigethegyek
    kristályos Variszkuszi alap kiemelkedik
        mész, homokkő
        Királyerdő, Réz, Meszes, Bükk
    vulkanizmus
        Erdélyi Érchegység
Erdélyi medence
    Variszkuszi kristályos alap + középidejű és harmadidőszaki tengeri üledék
    dombvidékek: Küküllő, Szilágyság, Szamos
Kárpátok
    Déli-Kárpátok: kristályos, mészkő, flis
Szubkárpátok
Román-alföld
    folyó által feltöltött: Duna, Zsil, Olt, Arges
    Olténia: nyugati rész; Munténia: keleti rész
Nyugati-alföld
    Bánát
Duna-delta
    3 ág: Sulinai-ág, Szt. György-ág, Kiijai-ág
Dobrudzsa
    táblás térszint

Éghajlat:
    hőingás: 85oC
    csapadék: Kárpátok  900-1000 mm; Dobrudzsa  400 mm

Vízrajz:
    Olt, Szeret, Prut, Maros, Szamos, Küküllő, Arges, Zsil, Vedea

Gazdaságföldrajz

Energia-gazdaság:
    rendkívül gazdag ércekben és energia-hordozókban
    földgáz: a Világon 7-8.; Erdélyi-medence, Medgyes, Román-alföld
    kőolaj: Román-alföld  Pitesti, Ploiesti
    vízerőmű: Vaskapu-erőmű

Ércek:
    vas: Resicabánya, Anina
    bauxit: Erdélyi-szigethegyek  Nagyvárad, Királyerdő
    színesfém: réz, cink, ólom  Erdélyi érchegység
    uránérc: Erdélyi medence
    sódómok: Erdélyi medence  Parajd, Szováta

Vaskohászat, gépgyártás:
    Resicabánya, Anina, Vajdahunyad, behozatal: Galati
    sokoldalú gépgyártás: autó  Dacia (Pitesti), Oltcit, Aro, Traktor, ROMAN (Arad, Bukarest, Temesvár); hajó  Braila, Galati
    kőolaj behozatal: Ploiesti
    szerszám- és fegyvergyártás: Bukarest, Arad, Temesvár
    színesfémkohászat: alumínium  Nagyvárad, Tulcea

Vegyipar, könnyűipar:
    Pitesti, Ploiesti, Tirgoviste, Buzau, Braila
    papír, bőr, cipő: Iasi, Bacau
    nád: Duna-delta

Mezőgazdaság:
    Román-alföld, Nyugati-alföld, Erdélyi-medence
    búza, kukorica, cukorrépa, burgonya, len, kender, napraforgó, dohány, zöldség, gyümölcs

Állattenyésztés:
    juh, sertés, szarvasmarha, halászat

Idegenforgalom:
    tengerpart, Brassó, Kolozsvár, Arad, Fogarasok, Hargita


Csehország
•    , faipar – Dél-Csehország
•    cukor-, sörgyártás
•    vegyipar – Elba völgye (hazai barnakőszén, import szénhidrogén)
Mezőgazdaság
•    juh – hegyekben
•    szarvasmarha – medencében
•    árpa, komló – sör (export is)
•    kenyérgabona, zöldség, gyümölcs - import
területe 79 000 km2, lakossága 10,4 millió fő
Bányászat
•    feketekőszén – Ostrava, Cseh-medence (export)
•    barnakőszén – Érchegység
•    kőolaj – kevés (Barátság-kőolajvezeték)
•    vasérc – Cseh-medence (import)
Ipar
•    vaskohászat – Ostrava
•    gépgyártás (autó, repülő, traktor, mezőgazdasági gépek, elektromos gépek) – Prága, Plzeň, Ostrava, Brno
•    építőanyag-ipar – hazai nyersanyagból
•    textilipar – haza len, gyapjú, műszél
•    üveg-, porcelángyártás
•    papír-, bútorgyártás



Kína, Japán

Kína: területe 9,5 millió km2, Európa nagyságú. Lakóinak száma 1,2 milliárd, népsűrűsége 125 fő/km2 (közepes). Fővárosa Peking. Államformája népköztársaság (1949-ben lett népköztársaság). Vezető ereje a kommunista párt, de ma reformtörekvések jellemzik. Reformok: a földek hosszú távú bérbeadása (így érdekelt lesz a termelő a fejlesztésben), a kisvállalkozások engedélyezése, különleges gazdasági övezetek létrehozása. Ilyen övezeteket először a kikötővárosokban (Sanghaj) hoztak létre, de ma már az ország belső területein is találhatók ilyenek.
Ázsia keleti részén található.
A világ legnépesebb állama, a népesség nagy része kelet-Kínában él. Az egygyermekes családmodell támogatásával próbálják a népszaporulatot visszaszorítani.
Felszíne (változatos):
Dél-kínai hegység, ez ősföld;
Röghegysége a Tien-San.
Fiatal lánchegység a Himalája;
Kínai-alföld, ezt a Sárga folyó töltötte fel.
Folyói:
Sárgafolyó;
Jangce.
Éghajlata:
Északi mérsékelt övezet:
Észak-keleten kontinentális, nedves éghajlat;
Kontinentális száraz éghajlat, észak-nyugat.
Szubtrópusi monszun, középső keleti területek;
Trópusi, vagy forró övezetek, a legdélibb területre a trópusi monszun jellemző.
Nagy területe hegyvidék, ezért a függőleges övezetesség is jelentős éghajlati tényező.
Mezőgazdaság:
Kelet-kínai terület:
Növénytermesztés:
Északi területeken (kontinentális éghajlat): búza, szója, kukorica;
Déli területeken: rizs, tea, gyapot, cukornád, zöldségfélék;
Állattenyésztés: sertés, baromfi, selyemhernyó tenyésztés, bivaly (mint igavonó állat);
Nyugat-kínai terület: itt a nomád, félnomád állattenyésztés a jellemző, juh, kecske, teve, jak.
Ipara dinamikusan fejlődik. Ásványkincsekben gazdag (feketeszén, vasérc, foszfát (műtrágya alapanyag), kaolin (porcelán alapanyag)). Az ipar központja a kikötők és az észak-keleti országrész.
Nehézipar: vaskohászat (Wuhan, Csungkin és Ansan), gépgyártás (Peking, Tiencsin).
Legnagyobb, legjelentősebb kikötővárosa Hongkong és Sanghaj, melyek sokoldalú feldolgozó és ipari központok.
Könnyűipara is jelentős és nagy múltra tekint vissza, textil-, papír-, kézműves- és élelmiszeripar (tea, húskészítmények kivitele jelentős). A legnagyobb öntözőrendszere van a világon.
1970-es évektől kezdve különleges gazdasági övezetek jöttek létre külföldi tőke bevonásával. Látványos növekedést ért el a számítástechnika, elektronika és a távközlés területén, a gazdasági növekedése %-os arányban meghaladja az USA-ét.


Japán: A feudális forradalom ideje alatt anarchia volt. A XVI. sz. portugál hajósok megjelentek, majd kizárták őket Japánból (200 éves elzárás). Amerika kikényszerítette a nyitást. Igazi fejlődése a II. világháború után indult meg az USA segítségével. Ma a második ipari és a harmadik legnagyobb kereskedelmi nagyhatalom. A japán csoda tényezői: takarékosság (alacsony bérek, alacsony kiadás), csúcstechnológiát alkalmaz, fegyelmezett és jól képzett munkaerő, jól működő iskolarendszer, a külkereskedelem állandó bővítése.
Az import nagy része nyersanyag (70%), az export nagy része ipari késztermék (90%).
Ásványkincsekben szegény ország, az ipar termelékenysége kiemelkedő, a világon első helyen áll az acélgyártásban, hajógyártásban, autógyártásban. Élvonalban áll a vegyiparban, a híradástechnikában, az elektronikában, a robottechnikában, a miniatürizálásban, az informatikában, precíziós műszergyártásban, textiliparban. 
Iparvidékei főleg a tengerparton alakultak ki, három nagy körzete van: Tokiō – Yokohama sáv, Ōsaka – Kyōto – Kōbe háromszög, Nagoya körzete.
Területe: 378 ezer km2 (négy Magyarország területű). Lakóinak száma 125 millió, népsűrűsége 332fő/km2, tehát igen sűrű. Államformája alkotmányos monarchia. Fővárosa Tokió, a városlakók aránya 76%.
Ázsiához tartozó szigetország a Csendes-óceánban. Partvonala tagolt. Négy szigetből (Hokkaidō, Honshū, Shikoku, Kyūshū) áll.
Felszíne: hegységei a pacifikus-hegységrendszerhez tartoznak. Két óceáni kőzetlemez találkozásával emelkedett ki a szigetív. A föld egyik legaktívabb része, gyakori a földrengés és igen aktív a vulkáni tevékenység. Sok működő vulkánja között meg kell említeni a Fujit, ez a japánok szent hegye, magassága 3765m. Síkságai: feltöltöttek, a tengerparton alakultak ki. Éghajlata az I/B tételben. 
Vízrajza: folyói rövidek, bővizűek, nagy az esésük.
Népesség: viszonylag homogén, a népesség eloszlása egyenlőtlen, főleg a tengerpartokon sűrű. Tokió a világ legnagyobb városa, közlekedése nagyon fejlett.
Vallásuk: a Buddhizmus egyik ága a Sintoizmus (természeti vallás).


Japán gyors fejlődésének tényezői

  -Japán ma a föld 2. legnagyobb gazdasági nagyhatalma
  -a fejlődés 1867-ben, a feudalizmus megszűnése után indult meg
  -a 2. Vh. idején már fejlett gazdasággal, és nagy gyarmatbirodalommal rendelkezett
  -a 2. Vh után az USA segítségével állította helyre a gazdaságát -> nagy beruházások, új
   technológiák bevezetése
  -ezt elősegítette, hogy önálló hadsereggel nem rendelkezhetett, a felszabadult tőkét a 
   civil gazdaság fejlődésére fordíthatta
  
A fejlődést elősegítő egyéb tényezők:
  
  -feltétlen engedelmesség
  -jó képzettség
  -nagy munkabírás
  -szorgalmas munkaerő
  -hagyományok tisztelete
  
  -mezőgazdaságában a rizs és teatermesztés jelentős, élelmiszerből importra szorul
  -ásványkincsekben, energiahordozókban nagyon szegény, importra szorul
  -ennek következménye, hogy a feldolgozóipar és gyártóipar fejlődött
  -csökken a mezőgazdaságban és az iparban dolgozók száma a robottechnika bevezetése
    miatt
  -a lakosság 2/3-a szolgáltatóiparban dolgozik
  -mindezek eredményeképp:
   - fejlett kohászat, acélgyártás, gépipar, autógyártás
   - fontos elektronikaipar, optika
 -közlekedési eszközök gyártásban a legnagyobbak a világok (a Toyota évente annyi autót 
  gyárt, mint Franciaország összes autógyára együttvéve)
  - kiemelkedő a motor és hajógyártás (az autógyártáson kívül)
 -korszerű közúti és vasúthálózattal rendelkezik
 -külkereskedelem: hajózásé a vezető szerep
 -számos bankkal rendelkezik
  - a pénzvilág egyik meghatározó központja
 -legjelentősebb ipari körzetei: Tokio-Yokohama, Osaka-Kobe-Kioto

India

Főváros: Delhi.
Több mint 850 millió lakosa van, amely évente kb. 17 millióval növekszik. A lakosság életszínvonala igen alacsony. 
India agrárország. A népesség kétharmada a mezőgazdaságban dolgozik. A parasztoknak nincs pénzük gépekre, nem ismerik a korszerű földművelési módszereket. Ezért India agrotechnikája rendkívül elmaradott. Legjelentősebb növényei: rizs, búza, köles, földimogyoró, cukornád, gyapot, tea. Az ország a világ legnagyobb szarvasmarha-állományát mondhatja a magáénak, de a hindu vallás tiltja a fogyasztását.

Ipara: India vezető iparága a gyapot- és jutafeldolgozás. A textilipar központjai: Bombay és Kalkutta. Ezek a nagy kikötővárosok bonyolítják le az ország külkereskedelmi forgalmát.

USA


Az Amerikai Egyesült Államok szövetségi köztársaság. 50 tagállam képezi. 
Népesség:
1790-ben alig 4 millió lakosa volt. 200 évvel később már 250 millió. A népszaporulat jelentős részét a bevándorlók adták.

Mezőgazdaság:
Jellemző a farmergazdaság. Magas színvonalú gazdálkodás. A világ második legnagyobb gabonatermelője.

Ipar:
Az ipar alapját a bányászat adja. A hagyományos nehézipara válsággal kell, hogy szembenézzen. A színesfémkohászat az erőforrások mellé települt. A bauxit jelentős részét importálja. A világ vegyipari exportjának nagy részét az USA adja. A gépipar 40%-kal részesedik az ipari termelésből.

Gazdasági körzetek:
-Északi körzet: Észak-atlanti partvidék. Munkaerő, ásványkincsek és energia bősége. Modern iparágak. New York: kereskedelmi és pénzügyi élet. Nagy Tavak vidéke: nehézipar. Közép-Nyugat: jelentős mezőgazdaság.

-Nyugati körzet: színesérc és uránlelőhely (Colorado). Kalifornia: kőolaj és földgáz.

-Déli körzet: Texas: kőolaj és földgáz.



























 
Fakitermelés:
    -       Pacifikus övezetben jelentős
Állattenyésztés:
-    szarvasmarha – hús (préri)
-    tejgazdaság – Atlanti-part
-    baromfi
-    sertés (kukoricaöv)
-    juhtenyésztés (gyér legelőkön)
-    tengeri halászat
2. Ipar
    Vas- és acélkohászat
-    vasérc- és feketekőszén-bányák közelében
-    Chicago, Detroit, Cleveland, Buffalo, Pittsburg
-    Importált ércet dolgoz fel: Baltimore, Philadelphia
    Alumíniumkohászat
-    olcsó villamos energia -> Szent-Lőrinc folyó
-    hajógyártás
    Gépipar
-    közlekedési eszközök:
-    gépkocsi: Buffalo, Cincinnati, Milwaukee (General Motors, Ford, Chrysler)
-    mozdonyok, vasúti szerelvények, mezőgazdasági gépek
Vegyipar:
-    Műszál- és gyógyszergyártás: New York, Baltimore
-    Gumi- és abroncsgyártás, festékgyártás: Nagy-tavak vidéke
-    Konfekcióipar: Atlanti-part
3. Bányászat
-    feketekőszén: Appalache
-    vasérc: Nagy-tavak, Appalache
-    villamos energia: atomerőművek, vízerőművek


Afrika: sivatag, oázis éhségövezet, fejlett és fejlődő területek

Afrika lakossága, Dél-Afrikai Köztársaság




- Afrika lakossága:
- 642 millió fő (2000-re 800 millió fő)
- 21 fő/km2
- fekete és negrid emberek
- kivételek:
- Arabok (Szaharától északra eső, 100 millió fő)
- Europid (Atlasz, Dél-Afrika, 5 millió fő)
- Szudán (a feketék országa)
- negridek:
- Bantu: zömökek és alacsonyak (200 millió fő)
- Szudáni: vékonyak és alacsonyak (200 millió fő)
- törzsek:
- Jorába
- Falbe
- Hauszák
- Ibók
- etiópok: 20 millió fő, fekete europidok
- fajok:
- zulak 
- busmanok
- hottentották- pigmeusok
    
- Dél-Afrikai Köztársaság
- Afrika leggazdagabb országa (2600$GDP)
- területe: 1121000 km2
- lakossága: 35000000 fős lakosság (2%-os növekedés)
- bányászata:
- arany kitermelés
- gyémánt
- platina
- uránérc
- vasérc
- nikkel
- orvosellátás: 1320 lakos/orvos
- mezőgazdasága:
    - búza
    - kukorica
    - szőlő
    - citrom
    - narancs

Délnyugat-Ázsia gazdasági jelentősége a világ gazdasági életén keresztül

-    kedvezőtlen ternészetföldrajzi adottségok, kis népsűrűség
-    nomád életmód
-    iszlám vallás (kivéve: Izrael- zsidó, Libanon- keresztény)
-    gazdaságilag elmaradott országok
de néhány ország nemzeti jövedelme kiemelkedően magas- KŐOLAJ
Szaud- Arábia,Irán, Irak, Kuvait – a Föld legjelentősebb kőolajtermelő országai közé tartoznak
    Kőolaj, földgáz –     energiagazdaság, vegyipar
                Energiabőség –Irán,Bahrein, Arab Emirátusok
                        Alumínium kohászat
    Szaud-Arábia, Katar: vas- és acélkombinátok, olajipart szolgálják
    Gépipar: Irak, Irán, Törökország
Törökország: sokoldalú ipar
-    kevés kőolaj- vízi energia
-    feketekőszén – vas-és acélkohászat -  fejlődő gépipar
-    változatos ásványkincsek krómérc (világgazdasági jelentőség)
-    alumíniumkohászat – hazai bauxit
-    gépipar –járműgyártás (személy- és tehergépkocsik, vasúti járművek – ázsiai viszonylatban számottevő)
hajógyártás –kikötők
-     textil- bőr és élelmiszeripar
-    legjelentősebb ipar – Isztambul
-    központok: Izmir, Bursa, Ankara
-    szoros gazdasági kapcsolat – Európai Unio, Németország kb 2 millió török vendégmunkás
-    idegenforgalom
Libanon:     -     bank- és pénzügyi központ
-    háborús helyzet – kis gazdasági jelentőség
Afganisztán,Jemen:
-    legszegényebbek a térségben, polgárháború volt, ásványkincs
Jordánia, Szíria:
-    szűkös ásványkincsek
-    Jordánia- foszfátkészletek
-    Szíria- kőolaj
-    Fogyasztási cikkeket előállító könnyűipar, élelmiszeripar
Szaud-Arábia:    - iszlám 2 legfontosabb zarándokhelye: Mekka, Medina
Izrael:
-    DNY Ázsia egyetlen nem iszlám állama
-    Fejlett gazdaság – amerikai segélyek, nyugatnémet jóvátétel, zsidó szervezetek adományai
-    Kevés ásványkincs – import energiahordozók, nyersanyagok
-    Sokféle termék –fegyverek, hadifelszerelés – export
-    Nehézipar – kp Haifa
-    Fogyasztási cikkek – Tel-Aviv- Jaffa + környéke
-    Gyémántcsiszolás – kivitel 1/3-a
-    USA iparcikkeinek megvásárlásával is támogatja Izraelt – export több, mint 1/3-a USÁ-ba
-    Zarándokturizmus – mohamedán, keresztény vallás szent helyei
Mezőgazdaság
-    száraz kontinentális éghajlat:     búza (Törökország, Irán)
gyapot (Törökország, Szíria)
-    füves puszták: nomád állattartás, kecske, juh (Töröko. Irán, Afganisztán)
-    mediterrán:     szőlő (Töröko.)
olajbogyó (Izrael- narancs) + Földközi tenger menti országok
citrusfélék 
- trópusi sivatagok oázisai. Datolyapálma (Szaud-Arábia, Irak, Irán, Jemen) 



Kelet- és Délkelet-Ázsia újonnan iparosodott országai – A Négy Tigris

Hongkong, Koreai-köztársaság, Szingapúr, Tajvan
Ázsia néhány országa – Japánhoz hasonlóan – gyors gazdasági fejlődéssel kiemelkedtek
     nagy népsűrűség
     kedvező földrajzi helyzet
     USA, Japán beruházások
     szakképzett, szorgalmas, fegyelmezett munkaerő

Jól tudtak gazdálkodni a hiteleikkel, olyan iparágakat hoztak létre, melyek jól eladható termékeket gyártanak. Emelkedtek a munkabérek  életszínvonal is.

Koreai köztársaság
1953 Kétfelé szakad (észak-dél)
(ez a legnagyobb területű és népességű)
Külkereskedelem: Kínával – nagyrészt önellátó gazdaság
Könnyű és élelmiszeripar-korszerűsítés, majd az energiatermelést, alapanyaggyártást, gépipart fejlesztették – nagyrészt Japán segítséggel
Vízi-, hő- és atomerőműveket alkalmaznak
Kőszenet termelnek ki nagyobb mennyiségben, de ez sem fedezi az igényeket, így szénhidrogéneket kell importálnia
Behozott nyersanyagok biztosítják a helyi vas-, acél-, színesfém-, alumíniumkohászatot  kikötőkbe települtek a központok  Incson, Puszan
Dél-Korea a második legnagyobb hajógyártó ország, a személygépkocsigyártás is fejlődik – Hyundai
Elektronikai-ipari fejlődés: TV-k, monitorok, háztartási-kisgépek: Goldstar, Samsung, Daewoo - Szöul
Vegyipar: kőolaj-finomítás, műtrágyagyártás
Építőanyaggyártás növekedett  gyors fejlődés
Textil-, faipar, mezőgazdaság jelentős még, bár ezek csak a helyi igényekre épülnek
Korszerű közlekedési hálózat, kikötők. Kereskedelmi partnerek: Japán, USA. 
• Kivitel: iparcikkek, Behozatal: nyersanyagok

Tajvan
Eredeti neve Kínai köztársaság, 1949-ben a kommunisták elől ide menekült a polgári Kína vezetősége, így azóta is igényt tartanak a területre
Szintén az USA, és a Japánok segítették
Élelmiszer, faipar, textilipar, gépgyártás  nagyon hasonlít a fent említettekhez
Az alapanyagokat és az energiahordozókat behozatalból biztosítják 
Nagy szaktudást igénylő iparágakat fejlesztettek ki: elektrotechnika, mikroelektronika (computer) (hogy ne függjenek ettől)
Elektromos energiát atomerőművek termelik
Hajó és gépkocsigyártás, alapja a hazai kohászat, ipari központ a főváros (Tajpej)
Legnagyobb kikötő és iparváros: Kaohsziung

Hongkong
1997-től Kínához tartozik, ám ezzel piacgazdasági szerepe nem változott meg (független maradt)
Textilipar, elektronikai ipar – óra, TV, rádió, játékgyártás, Filmgyártás
Külkereskedelme légi és vízi úton bonyolódik - itt a világ legnagyobb konténerkikötője
Korszerű út, vasút, metróhálózattal rendelkezik
Fontos pénzügyi központ (tőzsde meg hasonlók…)
Külkereskedelmi partnerei: USA, Kína, Japán, Nagy-Britannia

Szingapúr
Sokat köszönhet földrajzi fekvésének, az Indiai- és Csendes-óceán hajóforgalma nagyrészt a Malaka-szoroson bonyolódik
50 kisebb és 1 nagyobb szigetből áll
1965-től nem tartozik Malajziához
Kőolaj-finomító központ (Világ 3.)
Ónkohászat, kókusz-, fa, kaucsuk-, ananászfeldolgozó ipar
Hajógyártás jelentős, fejlődik az elektrotechnikai ipar
Fontos ázsiai légiközlekedési-központ
Külkereskedelmi partnerei: USA, Malajzia, Japán 


Latin-Amerika gazdasági fejlődésének lehetőségei, ökológiai problémái

 Latin-Amerika nem földrajzi fogalom: Közép-Amerikát, a karib-tengeri szigeteket és Dél-Amerikát nevezzük így. Ez az elnevezés mindenképpen jogos, hiszen ma - néhány aprócska, angol nyelvű szigetét nem számítva - egész területén spanyolul, portugálul és franciául beszélő államok vannak.  Brazíliában a portugál, Haitiban a francia, az összes többi latin-amerikai államban a spanyol a hivatalos nyelv. Ezeknek az országoknak az összterülete 22,8 millió km2.
Közép-Amerika gazdasági jelentőségét elsősorban az itt termelt mezőgazdasági termékek adják. Legjelentősebb a banán. Nagy az export, az ott élőemberek számára speciális banánszállító hajókat készítettek. A kávé, a cukornád, a kakaó és a dohány szintén fontos termény.
A legfontosabb ökológiai probléma az esőerdők irtása. Nagy a szegénység, és a nem megfelelő földművelés miatt hamar kimerül a talaj, új területekre van szüksége az ott lakóknak. A kiirtott erdő helye azonban hamar elsivatagosodik. A Föld oxigénszükségletének nagy részét az őserdők állítják elő, a kiirtása beláthatatlan következményekkel járhat. Az állatok is elveszítik az ilyen írtások során az élőhelyüket. Ökológiai problémát még hurrikánok jelentenek. Ezekről részletesen az A/5-ös tételben van szó.
Dél-Amerika országai energiahordozókban viszonylag szegények. Ez alól kivétel Venezuela. A Maracaibói-öbölben hatalmas kőolaj- és földgázkincs található. Ennek köszönhetően Venezuela a Föld jelentősebb kőolajbányászó országai közé tartozik. Más ásványkincsekkel is rendelkezik, azonban a kőolaj bányászatán kívül csak az aranyé a számottevő.  Az Andok országai színesfémek érceiben igen gazdagok. Chile a Föld legnagyobb rézbányászó országa, és molibdénből is világgazdasági jelentőségű a kitermelése. Peru szintén jelentős bányászattal rendelkezik, számottevő cink-, ólom-, molibdén- és rézbányászata. Ezüsttermelésben csak Mexikó és az USA előzi meg. Bolívia ónércbányászata kiemelkedő. Suriname és Guyana bauxitbányászata jelentős.
Mezőgazdasági termények közül a kávé, a banán és a kakaó jelentős.  Az andok legjelentősebb háziállata a láma, teherhordára használják, tejét, húsát fogyasztják. Dús bundájából szövetet készítenek.
 A mezőgazdaságban az uralkodó a Peon-rendszer. Hatalmas földbirtokok vannak egy ember tulajdonában, így a többinek nincs földje, tehát vagy bérmunkát vállalnak vagy kibérlik a földet (a bér termény vagy pénz), ha nem tud fizetni több évre oda lesz kötve – monokultúra. Fejletlen olcsó munkaerő miatt nincsenek gépek.

Oroszország mezőgazdasági övezetei

Éghajlatának megfelelően övezetes a terület.
Tundra: rénszarvastenyésztés, vadászat, halászat, nincs növénytakaró
Tajga: Prémes állatok vadászata, fenyőgazdálkodás
Hűvös nyarú nedves-kontinentális éghajlat: rozs, árpa, burgonya
Délebbre: búza kukorica
Erdős sztyepp:: őszi búza, cukorrépa, takarmánynövények, napraforgó
Mérsékelt övi sivatag: oázisok, gyapot, rizs, selyemhernyó
Szubtrópusi mediterrán: citrusfélék, tea
Egyéb növények: cukorrépa, zöldségfélék, napraforgó, gyümölcsök
Állattenyésztés: Szarvasmarha, juh, kecske, sertés, méh
A termelés alacsony színvonalú  állandó hiány gabonából, húsból, tejtermékekből
Mind a folyami, mind a tengeri halászatnak fontos szerepe van az élelmezésben
A föld és az eszközök állami tulajdonban voltak – később megindult a privatizáció
A termőterületet folyamatosan növelik hogy el tudják látni a lakosságot
Rövid tenyészidejű, fagytűrő növények
Dél felé terjeszkedés
Csatornarendszer kiépítése, tavak lecsapolása
Száraz puszták feltörése
ÉNy: mocsaras területek – talajvízszint csökkentése
Pozdol talajok – kevés humusz – műtrágya

Politikai földrajz

Gyarmatosítás és hatásai:
-    A földrajzi felfedezések során az európaiak a hatalmas „gazdátlan” területeket igyekeztek minél hamarabb megkaparintani, és a végsőkig kihasználni.
-    Az oroszok Ázsia belsejében terjeszkedtek, a spanyolok érdekszférája Latin-Amerika volt, Franciák: Észak-Afrika, Délkelet-Ázsia, Kanada, britek: Dél-Afrika, India…
-    A gyarmattartók igyekeztek kifacsarni gyarmataikat. Ám nem kenhetjük az ország minden baját a gyarmatosítókra, mert pl.: Etiópia sosem volt gyarmat, mégis nehéz helyzetben van, Taiwan, Hongkong is gyarmat volt, mégis virágzó gazdaságuk van.

Országhatárok, államformák:
-    A történelem során országhatárok születnek és tűnnek el. Pl.: szovjet utódállamok, Jugoszlávia, stb.
-    Az államformáknak két alaptípusát ismerjük: a monarchiát és a köztársaságot.
-    Monarchia: abszolút és alkotmányos. Abszolút: a hatalom az uralkodó kezében van, alkotmányos: a törvényeket a választott parlament hozza, az uralkodó csak jelkép.
-    Köztársaság: egyközpontú, szövetségi. Egyközpontú: egy parlament és egy kormány működik. Szövetségi: Minden tagállamnak saját törvényhozó és végrehajtó hatalma van.
-    Az államok irányítása három pilléren nyugszik: törvényhozás (parlament), végrehajtás (kormány), ellenőrzés (bíróság)

   Nemzetiségek, nyelvek:
-    Az országokat csoportosíthatjuk aszerint, hogy hány nemzet él határai közt. Egynemzetiségű, kétnemzetiségű és soknemzetiségű.
-    A nemzet tagjainak közös a nyelve és közös a kulturális öröksége.
-    Minden országnak van hivatalos nyelve, melyen a hivatalos ügyeket intézik. A többnemzetiségű országokban lehet több hivatalos nyelv is. 
-    A Földön kb. 2800 nyelvet használnak.

Vallás:
-    Számtalan vallás létezik, de a népesség nagy része az öt világvallás egyikének híve.
-    Keresztény, mohamedán, zsidó, hindu, buddhista.

Nemzetközi szervezetek:
-    ENSZ: Egyesült Nemzetek Szervezete
-    Arab Liga
-    NATO: Észak-Atlanti Szerződés Szervezete
-    Római Klub
-    OPEC: Kőolajexportáló Országok Szervezete
-    Világbank
-    IMF: Nemzetközi Valutaalap

Gazdasági fejlettség


A gazdasági fejlettség mutatói:
-    Az országok gazdasági fejlettségét bruttó nemzeti termékük (BNT) szerint tudjuk csoportosítani.
-    Centrum: BNT több mint 10 000 $ pl.: USA, Kanada, Svájc, EU, Japán, „kistigrisek”
-    Periféria: BNT kisebb, mint 1000$ pl.: Afrikában vagy Dékelet-Ázsia: Etiópia, Szomália, Banglades
-    Félperiféria: átmenetet képez a két véglet között.

A piacgazdaság és tervgazdaság összehasonlítása:
-    A fejlett országok a piacgazdaság útját járják. Az emberek saját céljaiknak megfelelően cselekednek. Az állam szabályozza a piacot, de nem központi utasításokkal, hanem piaci módszerekkel. Pl.: adókedvezmény a környezetbarát technológiákért.
-    A tervgazdaság a volt szocialista és periféria országokra volt jellemző. A tervutasítás kiiktatta a gazdaság menetéből az egyén érdekeltségét, mert megszüntette a magántulajdont. 

A piacgazdaságra való áttérés feladatai, problémái:
-    Liberalizáció: biztosítja a vállalkozás szabadságát. A vállalkozó maga dönti el, hogy mit gyárt, és kinek adja el, és a piac szabályozza az árakat.
-    Stabilizáció: az országokban le kell szorítani az inflációt, a pénz romlását, a költségvetési hiányt.
-    Privatizáció: a reformok legbonyolultabb eleme.


Településföldrajz

A település fogalma, csoportosítása:
-    Városok
-    Falvak
-    Szórványtelepülések

Város:
-    Nálunk nem a népességszám, hanem a központi funkciók alapján ítélik oda a város rangot. 
-    - 20 000 lakosig: kisváros
-    20 000- 100 000 lakosig: középváros
-    100 000- 1 000 000 lakosig: nagyváros
-    1 000 000-: metropolisz  

A nagyvárosok szerkezete:
-    belső munkahelyöv (city): pénzügyi, kereskedelmi központ irodaházakkal. Pl.: BP. V. ker.
-    belső lakóhelyöv: a city körül, bérházakkal. pl.: BP. VII. ker. 
-    Külső munkahelyöv: nagy helyet igénylő üzemek, pályaudvarok. Pl.: Taurus, Tungsram
-    Külső lakóhelyöv: városszéli lakótelepek, kertvárosok. Pl.: Újpest, Rákospalota

A városok növekedésük során összefolynak, és kialakul a városhalmaz, agglomeráció. A városhalmaz lehet egyközpontú (monocentrikus) és sokközpontú (policentrikus). A környező falvak felhagynak a mezőgazdálkodással, és különböző funkciókat vesznek magukra. Vannak, amelyek virággal, gyümölccsel látják el a várost, mások az ingázók lakhelyei, vagy ipari létesítményeket fogadnak be.  

Urbanizáció (városodás+városiasodás):
-    Kettős jelentésű. Egyrészt a városok növekedését, másrészt a városi technika és életforma terjedését jelenti.

A városfejlődés szakaszai:
-    Városrobbanás: a városok száma és mérete rendkívül gyorsan növekszik.
-    Viszonylagos szétáramlás: kifejlődnek az agglomerációk, megerősödnek a kisvárosok, városiasodnak a falvak
-    Dezurbanizáció: megnő a falvak vonzereje, mert az emberek szemében felértékelődik a természeti környezet.


Falvak:
A falvak olyan központi funkcióval nem rendelkező települések, amelyek lakosságának nagy része mezőgazdasággal foglalkozik. 

Szórványtelepülések:
Magányos vagy csupán néhány épületből állnak.

Mezőgazdaság

Fogalma:
Olyan folyamatok összessége, amelyek során a bioszférát hasznosítjuk. Biztosítja az emberek élelmezését. A gazdasági élet alapvető ága, mert élelmiszert és nyersanyagot állít elő.

Feladata és ágazatai:
-    Élelmet biztosít. A növénytermesztés a legfontosabb mert közvetlen táplálék+állati takarmány.
-    Alapanyagot biztosít.
Két nagy ágazata van:
-    Növénytermesztés
-    Állattenyésztés
(erdőgazdálkodás, halászat)
Természeti telepítő tényezők:
-    talaj: e nélkül nincs mezőgazdaság
-    víz: tápanyagot juttat a növényekhez
-    fény: fotoszintézis
-    hőmérséklet: hőigény
-    domborzat: meredek lejtőn nem lehet dolgozni 
Társadalmi telepítő tényezők:
-    munkaerő
-    szaktudás
-    a feldolgozás feltétele
-    az értékesítés feltétele
Földhasznosítás:
      -     szántó, rét, legelő, erdő, terméketlen terület

A termelés típusai:
-    hagyományos:
-     szárazművelés-nem kell öntözni, mert sok a csapadék
-    hagyományos öntözéses
-    nomád pásztorkodás
-    tőkés:
-     nagybirtokrendszer: a hatalmas birtokokat több részre osztva bérbe adják
-    ültetvényes gazdálkodás: monokultúra, magas színvonalú gazdálkodás
-    farmergazdálkodás: modern árutermelés
-    szocialista nagyüzemek:
-    termelőszövetkezet, állami gazdaság
További felosztási lehetőség: önellátó vagy árutermelő. 

Kultúrnövények és háziállatok:
Kultúrnövények:
-    gabonafélék: búza, rizs, kukorica, rozs, árpa, zab
-    ipari növények: cukrot adó növények (cukorrépa, cukornád), olajat adó növények(napraforgó, szója, repce, földimogyoró), textilipari növények (len, kender, gyapot, juta), élvezeti cikkek alapanyagai ( kávé, kakaó, dohány), gumit adó növények (kaucsuk)

A világ haszonállatai közül a legjelentősebbek: szarvasmarha, juh, baromfi.

Ipar

Az ipar fejlődése:
-    háziipar: az ipari termelés legősibb formája. Saját szükségletek kielégítésére a földműves maga végezte.
-    Kézműipar: A kézműves nem foglalkozott mezőgazdasággal, hanem árút termelt. 
-    Gyáripar: A gépek vették át a kézimunka szerepét.    


Az ipar feladatai és ágazatai:
-    Az ipar feltárja és feldolgozza a természeti javakat.
-    Összekötő láncszem a természeti erőforrások és a társadalmi fogyasztás között.

Ágazatai:
-    nehézipar: bányászat, kohászat, gépipar, vegyipar, villamos energia ipar, építőipar
-    könnyűipar: textilipar, bőripar, fafeldolgozó-ipar, papíripar, nyomdaipar
-    élelmiszeripar: malomipar, tejipar, cukorgyártás, konzervipar, édesipar, szeszipar, dohányipar, növényolaj-ipar, 

Az ipar telepítő tényezői:
-    természeti telepítő tényezők: ásványkincsek és egyéb nyersanyagok, domborzat, víz bősége, éghajlat
-    társadalmi telepítő tényezők: munkaerő (olcsó, drága, szakképzett, szakképzetlen), közlekedés, fogyasztópiac

Az átlagosnál gyorsabban fejlődő iparágakat dinamikus iparágaknak nevezzük (mikroelektronika, űrtechnika). Más ágazatok az átlagnál lassabban fejlődnek vagy leépülnek, ezek a válságágazatok (vaskohászat, hajógyártás). 

Energiatermelés


Az energiahordozókat két csoportba soroljuk:
-    fogyó: mindig pótolni kell, pl.: szén, szénhidrogének, hasadóanyagok
-    megújuló: folyamatosan rendelkezésre állnak, pl.: víz, szél, ár-apály, nap

További csoportosítási szempont:
-    elsődleges: azok az anyagok és mozgásfolyamatok, amelyek a természetben megtalálhatók.
-    másodlagos: az elsődlegesekből nyert hő, villamos energia, gőz vagy gáz

Vízerőművek:
Az alaperőművek egész nap üzemelnek, a csúcserőművek viszont csak reggel és este. A hegyvidéki erőművek felső szakaszjellegű folyókra épülnek, ezért olcsón sok áramot termeknek. A síkvidéki erőművek közép szakaszjellegű folyókra épülnek. Azok munkavégző-képességét duzzasztógáttal vagy üzemvíz-csatornával növelik. 

Az atomerőművek egyetlen környezetkárosító hatása a hőszennyezés. A tényleges problémát azonban a kiégett fűtőelemek tárolása jelenti.

Kohászat:
A gépek többnyire acélból, az acél nyersvasból, az pedig vasércből készül. A gépgyártás alapja tehát a bányászat, majd a kohászat. 

Gépipar:
A kohászat termékeit a gépipar dolgozza fel. Magyarországon a gépipar felosztása a következő:
-    gép- és gépiberendezés-ipar
-    közlekedésieszköz-ipar
-    villamosgép és –készülékipar 
-    híradás- és vákuumtechnikai-ipar
-    műszeripar
-    fémtömegcikk-ipar

Infrastruktúra



Általános jellemzése:
Az infrastruktúra közvetlenül nem vesz részt a termelésben, de nélküle a termelés elképzelhetetlen. 
-    Termelő infrastruktúra: közlekedések objektumai, a kommunikáció eszközei, közművek
-     Szociális i.: egészségügyi és oktatási intézmények, üzletek

Közlekedés:
A közlekedés teszi lehetővé, hogy az áruk eljussanak a fogyasztókhoz, és ennek segítségével jutnak el az emberek A ponttól B pontig. 
-    Légi közlekedés
-    Vasúti és közúti forgalom
-    Hajózás


Idegenforgalom:
Az idegenforgalom rendszeres, tömeges és békés célú migrációt jelent. Létezik belföldi és nemzetközi idegenforgalom. Az idegenforgalom jellemzője, hogy a turista csak átmenetileg tartózkodik a fogadóhelyen, ott fogyasztóként szerepel, ám költségeit az állandó lakhelyén keresett pénzből fedezi.

Kereskedelem:
Egy ország kereskedelmében a természeti erőforrások meghatározó szerepe mellett a társadalmi tényezők is előnyt jelenthetnek, pl.: olcsó munkaerő, kedvező adózási feltételek. Ezeket a közvetlen előnyöket komparatív előnyöknek nevezzük. 
A nemzetközi kereskedelem akkor alakul ideálisan, ha teljesen szabad. A valóságban azonban versenyez a szabadkereskedelem és a protekcionizmus (az állam a hazai termelést védi a világpiaccal szemben). 

A periféria és a centrum országainak jellemzése


Centrum országok: pl.: USA, Kanada, Japán
A lakosság alig néhány százaléka dolgozik a mezőgazdaságban.
-    modern gépek
-    vegyszerezés
-    biotakarmány-biotechnológia
-    öntözés
A természetes szaporulat kicsi. Etnikai szempontból sokfélék. A szolgáltatásban dolgozók aránya nagy. Magas színvonalú szolgáltatás. Hatalmas energiahordozó fogyasztás. Fejlett infrastruktúra. Aktív külkereskedelem.

Periféria országai: pl.: Banglades, Szomália, Etiópia
A lakosság döntő hányada a mg.-ban dolgozik-alacsony színvonal.
Gyarmatok vagy félgyarmatok voltak. A demokráciának nincsenek hagyományai. A természetes szaporulat magas. Tarka etnikai összetétel. A vándorlási mozgalmak hevesek. Számos ország élelmezési gondokkal küzd. Az energiahordozókból csak keveset fogyaszt. A feldolgozóipar fejletlen.





| A naprendszer általanos jellemzői | A Nap | Hold megismerése, kutatása, szerepe a földi életben | A térképek csoportosítása jelrendszerük alapján | A tajoló használata | A és B pont közti távolság | Föld mozgásai | A gránit | A bazalt | Karsztjelenségek | Az andezit, kialakulása, gazdasági jelentősége... | Kőzetlemezek mozgásai, vulkánosság, földrengés | A rétegvulkán szelvényrajza | Nagyszerkezeti egységek: ősföld, rög- és gyűrthegységek... | A talaj kialakulása | Földfelszín formálódása | Légkör kialakulása, szerkezete | levegő felmelegedése | A nagy földi légkörzés | A passzát-szélrendszer öve | Időjáras, éghajlat | Csapadékképződés | Időjárási térkép elemzése | Tengerviz tulajdonsága, mozgásai, hasznositása | Tengeráramlások, jelentőségük | Tavak keletkezése és pusztulása | A talaj | A folyóvíz hordalékszállítása és felszínformálása | Földrajzi övezetesség | Népesség számbeli alakulás... | Mezőgazdaság és élelmiszergazdaság kapcsolata | A kőolaj kialakulása | Mo. földtörténete | Mo.: Kárpát-medence sajátosságai | Mo. éghajlata, vízrajza | Hazánk elővilága, talajai | Mo. népességi-településföldrajzi jellemzői | Budapest természetföldrajzi adottságai | Hazánk településhálózata | Nagytájak eltérő jellemzői | Mo. környezeti állapota | Mo. gépipara | Mo. energiagazdasága | Hazánk ásványkincsei | Folyóink vízhozama, szabályozása | Eu. általános társadalomföldrajza | Európai únió | Eu. mezőgazdaságának sajátosságai | Közép-Európa | Kína, Japán | India | USA | Afrika | Délnyugat-Ázsia gazdasági jelentősége | A négy tigris | Latin-Amerika gazdasági fejlődésének lehetőségei | Oroszország mezőgazdasági övezetei | Politikai földrajz | Gazdasági fejlettség | Településföldrajz | Mezőgazdaság | Ipar | Energiatermelés | Infrastruktúra | A periféria és a centrum országainak jellemzői |
E L E J E
Dél-Amerika
kőolaj
földgáz
feketekőszén
barnakőszén

Kelet-Afrikai
árokrendszer

E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
E L E J E
Pull Down Menus