A parlament 2011 nyarán fogadta el azt az új sporttámogatási törvényt, amely szerint a hazánkban működő nyereséges cégek esetében az állam lemond a vállalkozások társasági adójának egy részéről (TAO), amennyiben azt az adott cég sportegyesület támogatására kívánja fordítani.

A pénzek elosztása azonban sokakban rengeteg kérdést felvet. Néhányak egyenesen azt állítják, hogy ellenőrizhetetlen és logikátlan az egész támogatási rendszert. Számos internetes cikk látott napvilágot a témában, amelyek az anomáliák afféle „állatorvosi lovaként” emlegetik a Felsőtárkány SC-t.

Némelyek úgy vélik, hogy a sokáig egy (ál)brókercég nevét viselő csapatnál komolyabb ellenőrzések nélkül markoltak fel irdatlan összegeket, a pénzeket pedig olyan fejlesztésekbe ölték (többek között megújult az élőfüves játéktér, két, kisméretű műfüves pálya létesült, s az öltözőépület is jelentős bővítésen ment keresztül), amelyek teljességgel indokolatlanok egy igencsak vérszegény utánpótlással rendelető, kicsiny település számára. A beruházások összértéke egyébként meghaladta a százmilló forintot. Az eset kapcsán több pontatlan vagy félinformációkra hagyatkozó írás született. A TAO-pénzek felhasználásáról, a kimondott-kimondatlan vádakról Csáti Sándort, a klub első emberét kérdeztük.

– A felsőtárkányi labdarúgás 1951-ben szerveződött, azóta a futballt a szívükön viselő helyiek töretlenül dolgoztak azért, hogy a mai napig működjön a sportklub, ne a gyom, a gaz eméssze az infrastruktúrát, és ne a múltról kelljen anekdotázni, mint az ország megszámlálhatatlan pontján – magyarázta Csáti Sándor, a Felsőtárkány SC elnöke. – Egyesületünket a „falusi” jelző ellenére Magyarország legjobb nyolcvan klubja között tartják számon, Hatvan és Gyöngyös mellett a megye labdarúgásának élvonalában. Sajnos, sok támadás és alaptalan vád ér bennünket az elmúlt időszakban a sporttelepen megvalósult beruházások kapcsán, noha az „ellendrukkerek” nem kellően tájékozódtak. Sportszervezetünk egyesületként, nem pedig gazdasági társaságként működik, a TAO-forrásokat a sportegyesület nyerte el, nem külsős cégek vagy magánszemélyek. Minden infrastrukturális fejlesztés önkormányzati tulajdonon valósult meg, és az egyesület könyveiben szerepel nyilvántartásban. Ez a hozzáadott érték remélhetőleg még évtizedeken át biztosíthatja a megfelelő sportolási lehetőséget a helyi és környékbeli lakosok számára az óvodásoktól az aktív nyugdíjasokig.

Felsőtárkány önkormányzata mindig is támogatta a helyi labdarúgást, de évek óta nem vállal aktív szerepet a csapat működtetésében, amely a szponzorok feladata. Az infrastruktúra a településé, a felsőtárkányiaké. Megkapjuk, hogy minek egy három és félezer lelket számláló községnek sportpálya és öltöző, ráadásul miért ilyen drágán...?! Utóbbira egyszerű a válasz: mert ennyibe kerül. Európában a pár száz lelkes településeknek saját sportpályájuk van – akár több is –, példa erre Felsőtárkány németországi testvértelepülése, Dickenschied. Pedig ott futballcsapat sincs. „Csak” kulturált lehetőség a sportra, az egészségmegőrzésre. Úgy, mint nálunk.

A TAO-s törvény bevezetése óta több milliárd forint áramlott a magyar sportba, nagyrész a labdarúgásba. A futball mellett az öt látványcsapat-sportág további négy képviselője, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong részesülhet a támogatásokból, amelyek révén új lehetőségeket nyíltak a klubok számára. A pénzek felhasználása azonban szigorú szabályokhoz kötött, fordítható utánpótlás-nevelési feladatok ellátására, versenyeztetéssel összefüggő költségek viselésére, személyi jellegű kiadásokra, tárgyi eszköz beruházásra, felújításra, az infrastruktúra fejlesztésére, valamint képzéssel összefüggő feladatokra. Ezeknek köszönhetően az ország számos pontján kaphattak új impulzusokat az egyesületek, épülhetett új stadion, csarnok vagy éppen uszoda. A kormány sportfejlesztési törekvéseinek az infrastruktúrában immár kézzel fogható eredményeit is tapasztalhatjuk. A korszerűsítés során használt tárgyi eszközök kapcsán is markáns mondatokat fogalmazott meg Csáti Sándor.

- A beruházások során az eszközöket, többek között a gépeket, építőanyagokat nem az internetes piactérről, esetleg kéz alól, „okosban” szerzik be a pályázat nyertesei, hanem az írásba foglalt, szigorú szabályoknak megfelelően járnak el – folytatta a felsőtárkányi sportvezető. – A pályázatokkal kapcsolatban tévhit, ami a médiában, de leginkább az internetes kommentelők elképzeléseiben él, miszerint ellenőrizhetetlenül szórt pénzek vándorolnak a klubokhoz. A TAO-források felhasználása során és az azt követő években szigorú pénzügyi és számviteli fegyelemmel tartoznak a klubok a pályázatok elszámolásánál.

Ezek keretében könyvvizsgáló és az MLSZ – előzetes, projekt kivitelezése közbeni és utólagos – ellenőrzését, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériumának jóváhagyását követően tekinthető egy sportfejlesztési program lezártnak. Egyesületünk pénzügyi helyzete stabil. Negyedévente küldjük az MLSZ-nek a NAV és az önkormányzat nemleges adókimutatását. Ennek hiányában a bajnokságban sem szerepelhetnénk, nem is pályázhatnánk. A beruházási elemek tekintetében minden érdeklődőnek állunk rendelkezésre, és amennyiben igény mutatkozik rá, tételesen is be tudjuk mutatni fejlesztéseinket. A megújult sporttelepet a felnőtt csapatunkon kívül  nyolc utánpótlás együttes és az öregfiúk gárda használja.

- Büszkék vagyunk arra, hogy településünkön a TAO-támogatások hatására ha nem is „százmilliókkal”, de több mint százmillióval tudtuk fejleszteni az infrastruktúrát. Az elmúlt 64 évben egyszer volt öltözőépítés és pályarekonstrukció, 2013-ban. Igaz ugyan, hogy már nem hat, hanem csak két métert lejtett a pálya az egyik kaputól a másikig, de úgy gondoltuk, ez még mindig sok. Falun is...

A támogatások sarkalatos pontja az utánpótlás. A klub korosztályos csapatai elsősorban a gyenge szereplés miatt kerülnek fókuszba. A véleményezők szerint felesleges a rájuk fordított pénz.

– Mindenek előtt köszönettel tartozunk a gyerekeknek, akik ilyen nehéz bajnokságban is odaadással küzdenek, és veszik fel hetente a csukát az NB I-es és akadémiákon nevelkedő játékosokkal szemben – adta meg a tiszteletet a klubvezető. – A mi merítési bázisunkat a helyi gyerekek és a környékbeli települések fiataljai jelentik. A lehetőségek tekintetében hátrányból indulunk velük szemben. A benyújtott program céljainak a MLSZ fejlesztési stratégiájában szereplő célokkal összhangban kell állnia. Az MLSZ elsődleges törekvése a magyar labdarúgás tömegbázisának nagymértékű szélesítése, tíz év alatt az igazolt játékosok számának megduplázása. A „tömegesítés” programja valamennyi korosztályban és szegmensben. Az utánpótlás tekintetében csak a társasági adótámogatás eszközrendszerén keresztül tudunk forrást bevonni a fenti cél eléréséhez. Ezt a „falu” nem bírná el és nem is feladata erőn felül támogatni a sportegyesületet.

- Az önkormányzat által is elfogadott sportkoncepcióban kitüntetett szerepet kap az utánpótlás-nevelés, a szabadidős labdarúgás támogatása, melynek megfogalmazásával és hosszú távú végrehajtásával, működtetésével a kialakult együttműködések hozzájárulnak helyi szinten a lakosság egészségügyi állapotának javításához, az egészséges életmód kialakításához, a szabadidő hasznos eltöltéséhez, az esélyegyenlőség biztosításához – zárta szavait Csáti.

A felsőtárkányi példa nem egyedi. Az ország számos egyesülete igyekszik a törvény adta lehetőségeket kihasználva olyan infrastruktúrát teremteni a sportolni vágyóknak, amire valljuk be, állami támogatás nélkül esélyük sem lenne.

A 2012-es „csúcsévben” az Egri FC 212 milliója vitte a prímet

A 2011-es bevezetés óta több mint 1,3 milliárd forint jutott a labdarúgás fejlesztésére megyénkben a társasági adót (TAO) is felhasználó sporttámogatási rendszernek köszönhetően. A nyitó év 388 milliója után 2012-ben jelentősen megnőtt (634 millió) a szűkebb hazánkbeli sportszervetekhez jutott támogatás összege, míg 2013-ban a két évvel korábbi alá csökkent a forrás (379 millió) – szerepel a Magyar Labdarúgó Szövetség honlapján (mlsz.hu). Ám a minden részletre kiterjedő összeállítás arról nem ad tájékoztatást, hogy a jóváhagyott kereteket hogyan tudták feltölteni, illetőleg felhasználni a klubok.

A nyilvános adatokból kiderül, hogy 2011-ben az FC Hatvan (117 millió), az Egri Futball Club Kft. (62 millió) és az Andornaktálya SE (38 millió) szerepelt a megyei dobogósok listáján. A 2012-es „csúcsévben” az Egri FC 212 milliója vitte a prímet, míg tavaly az FC Hatvan 65 milliója jelentette a legnagyobb tételt. A Felsőtárkány 2011-ben 30, 2012-ben 62, míg 2013-ban 35 milliós kerethez jutott. A 2014-es összesített adatokról nem szerepel információ a honlapon.

A pályaépítési program keretében szűkebb hazánkban 2014-ben hét új játéktér épült, közülük a legnagyobb költsége a gyöngyösi, nagyméretű műfüves pályának volt, amit 137 millióból hoztak ki. Érdekesség, hogy Mátraházán élőfüves és műfüves pálya is létesül, 150 milliós összköltséggel. A 2013-as esztendőben hat új játékteret adtak át, melyek közül a hatvani 22x42 méteres, műfüves borítású pálya került a legtöbbe: 32 millió forintból építették.

Forrás: Heol.hu