![]() |
Jelentős hátránnyal indult a mezőny többi csapatához képest a Felsőtárkány SC, amely klub teljesen új alapokra helyeződött a nyáron. A gárda végül a tizenegyedik helyen telel az NB III Keleti csoportjában. Kattints a részletekre! |
– A tizenegyedik hely sokakat csalódással tölt el. Ön hogy értékeli a helyezést?
– Nem igazán foglalkozom azok véleményével, akik nincsenek tisztában azzal, milyen nehézségekkel kellett megküzdeni az elmúlt időszakban – válaszolta lapunk érdeklődésére Uray Attila, a felsőtárkányiak nyáron kinevezett szakvezetője. – Ki merem jelenteni, én voltam a legnehezebb helyzetben lévő NB III-as edző, egyáltalán nem voltunk, és a mai napig nem vagyunk irigylésre méltó helyzetben. A mutatott játék és a rengeteg kidolgozott helyzet tükrében, a megszerzett pontok számát illetően van némi hiányérzetem.
– Már a nyári felkészülés során érezni lehetett, hogy nem lesz könnyű feladata. Az utolsó pillanatban érkeztek labdarúgók, akik zömében elmaradtak a várakozásoktól.
– Már túl voltunk az első bajnoki fellépésen, amikor sikerült véglegesíteni a keretet. A labdarúgók többsége azonban valóban nem igazolta előzetes várakozásunkat. Többek alul edzetten, lelkileg sem megfelelő állapotban érkeztek, ugyanis előző klubjuknál az utolsó pillanatban köszönték meg a szolgálataikat. Ennek ellenére szívesen láttuk őket, ugyanis a 2014/15-ös együttes értékei távoztak a nyári holtszezonban, s most már más kluboknál váltak alapemberré. Tőlünk hiányoztak azok a játékosok, akik személyiségükkel és játéktudásukkal átlendítették volna a csapatot a nehézségeken, és a támadások végén a kihagyhatatlan helyzeteket is értékesítették volna.
– Mi jelentette a legfőbb nehézséget az idény során?
– Három forduló után öt ponttal álltunk, ami könnyen lehetett volna több is. Az igazi problémák akkor kezdődtek, amikor sorra hagytuk ki a nagyobbnál nagyobb helyzeteket, így olyan mérkőzéseket veszítettünk el, amelyeket könnyedén megnyerhettünk volna. Edzőként feladatom, hogy megtaláljam a csapat keretéhez igazodó legmegfelelőbb játékrendszert, amibe a legjobb labdarúgókat kell szerepeltetnem, megszervezni a csapat játékát a gólvonaltól egészen az ellenfél tizenhatos vonaláig, a kapuba azonban nem rúghatom be a labdát. Nyugodt szívvel állíthatom, kevés olyan csapat található a csoportunkban, amely ilyen sok gólszerzési lehetőséget alakított volna ki, s ilyen rossz százalékkal értékesíti azokat. Az ellenfél pontrúgásainak hatástalanításával szintén adódtak gondok, a kapott góljaink több mint 60 százalékát ilyen játékhelyzetek után érték el az ellenfelek. Azokon a meccseken, amelyeken fölényben voltunk, azokat sem tudtuk megnyerni.
– Ki tudna emelni bármilyen szempontból is emlékezetes összecsapást?
– A 10. fordulót megelőzően azt a döntést hoztam, ha Tiszaújvárosban sem nyerünk, felajánlom a lemondásom. Aztán nagyon magabiztos játékkal 3–0-ra győztünk. Jól eső érzés a Cigánd elleni győzelem is, ugyanis akkor mindenki biztosnak hitte, hogy kikapunk a borsodiaktól.
– Hogy látja a jövőt? Miben bízhatnak?
– Nem tudom, egyelőre sok a bizonytalanság. Vélhetően lesznek olyan játékosok, akiktől megválunk a télen. Olyan futballistákat szeretnénk a helyükre igazolni, akiknek megtiszteltetés lehet az NB III-as szereplés és jóval több alázattal lesznek a labdarúgás és Felsőtárkány iránt, mint elődeik.